1,1 A presbiter a szeretett Gájusnak, a kit én igazán szeretek.
1,2 Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, a mint jó dolga van a lelkednek.
1,3 Mert felettébb örültem, a [2 Ján. 1,4.] mikor atyafiak jöttek és bizonyságot tettek a te igazságodról, úgy, a mint te az igazságban jársz.
1,4 Nincs annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.
1,5 Szeretett barátom, híven cselekszel mindenben, a mit az atyafiakért, és pedig az idegenekért teszel,
1,6 A kik bizonyságot tettek a te szeretetedről a gyülekezet előtt; a kiket jól teszed, ha Istenhez méltóan bocsátasz útjokra.
1,7 Mert az ő nevéért mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól;
1,8 Nékünk azért be kell fogadnunk az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban.
1,9 Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, a ki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket.
1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, a melyeket cselekszik, gonosz szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat, és a kik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból kiveti.
1,11 Szeretett barátom, ne a rosszat kövesd, [Zsolt. 37,27. Ésa. 1,16. 1 Pét. 3,11.] hanem a jót. A ki jót cselekszik, az Istentől [1 Ján. 3,6.9.] van; a ki pedig rosszat cselekszik, nem látta az Istent.
1,12 Demeter mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.
1,13 Sok írni valóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni néked:
1,14 Hanem [2 Ján. 1,12.] reménylem, hogy csakhamar meglátlak téged és szemtől szembe beszélhetünk.
1,15 Békesség néked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.