Teheráni konferencia : A kormányfők második ülése

1943. november 29.

ROOSEVELT: Nem tudom, mi volt ma reggel a katonák tanácskozásán. Ezért azt javaslom, hogy Vorosilov marsall, Brooke tábornok és Marshall tábornok tájékoztassanak bennünket munkájukról.

SZTÁLIN: Egyetértek, de úgy tudom, hogy a katonák még nem készek.

CHURCHILL: Azt hiszem, de mégis hasznos volna meghallgatni a katonákat.

BROOKE: Mai ülésünkön nem végeztünk. Mindenekelőtt megtárgyaltuk a számba jöhető hadműveleteket és azok összefüggését. Megvizsgáltuk az Overlord-hadműveletet és minden következményét. Nagy figyelmet fordítottunk az Overlord-hadművelet megindulásáig hátralevő időszakra; számításba vettük azt a tényt, hogy ha az Overlord megvalósításáig hátralevő időben nem folytatunk aktív hadműveleteket a Földközi-tenger térségében, akkor a németeknek lehetőséget adunk arra, hogy csapatokat dobjanak át a szovjet-német frontra vagy pedig nyugatra, s felkészüljenek az Overlord elleni tevékenységre. Megvizsgáltuk, milyen lehetőségek vannak arra, hogy folytassuk hadműveleteinket Olaszországban, ahol német hadosztályokat kötünk le, és ahol nagy erőket vontunk össze. Ezután kelet felé fordítottuk tekintetünket és megvizsgáltuk, mennyire kívánatos Törökországnak a háborúba való belépése, és milyen eredrnényekkel járna ez a lépés hadviselésünk elősegítése, a Dardanellák megnyitása, a Szovjetunió ellátása, valamint a Balkánra vivő út megnyitása szempontjából. Megvizsgáltuk az Overlord hadművelettel kombináltan számba jöhető dél-franciaországi hadműveletek problémáját. A brit légierők vezérkari főnöke áttekintést nyújtott az angol-amerikai légierők Németország elleni hadműveleteiről, és kimutatta, milyen hatással vannak ezek a hadműveletek a háború általános menetére. Marshall tábornok adatokat közölt az amerikai erők összpontositásáról Angliában, s arról is beszélt, hogy a brit csapatok hogyan készülnek fel a védelemből a támadásba való átmenetre. Ugyancsak tanulmányoztuk az Overlord-hadművelet kérdését. Vorosilov marsall feltett néhány kérdést, amelyekre igyekeztünk válaszolni. A beszélgetés során Vorosilov marsall kifejtette azt az álláspontot, amelyet Sztálin marsall tegnap az értekezleten képviselt a jövő esztendőben végrehajtandó hadműveleteket illetően. Nagyjából ez minden, amit ma délelőtti ülésünkön sikerült elvégeznünk.
Talán Marshall tábornoknak volna még valami hozzáfűzni valója beszámolómhoz?

MARSHALL: Nem sokat tudok hozzáfűzni ahhoz, amit Brooke tábornok mondott. Elég részletes tájékoztatást adott. Az amerikaiaknak nem az embertartalékok okoznak problémát, hanem a hajótér, a speciális deszanteszközök, valamint a hadműveletek körzetéhez elég közel fekvő légitámaszpuntok hiánya. Amikor deszanteszközökről beszélek, olyan speciális deszanthajókra gondolok, amelyeken egyszerre 40 harckocsi vagy gépkocsi is elszállítható. S éppen az ilyen hajók állnak korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre. Az amerikai csapatokat, az ellátmányt és a lőszert a terveknek megfelelően szállítjuk át Angliába, ahova már eddig 1 millió tonna különféle hadianyagot juttattunk el. Ám a deszanteszközökben mutatkozó hiány változatlanul korlátozó tényező. Mind az Egyesült Államokban, mind Angliában tervbe vettük a deszanteszközök gyártásának növelését. Ennek következtében növekszik majd az olyan deszanteszközök mennyisége, amelyeket a csatornai inváziónál és a földközi-tengeri hadműveleteknél felhasználhatunk. Röviden összefoglalva tehát, ami a hadianyagot és az embertartalékokat illeti, az Overlord-hadművelet előkészületei tesvszerűen haladnak. A problémát legfőképpen a szállítás és a deszanteszközök elosztása okozza. Mint Brooke tábornok közölte, Olaszországból már át is szállítottak néhány hadosztályt nyugatra.

VOROSILOV: Brooke és Marshall tábornokok tájékoztatásai megfelelnek azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket ma délelőtt folytattunk. Pontosabb képet szerettem volna kapni az Overlord-hadművelet technikai előkészületeiről, s feltett kérdéseimre olyan értelemben kaptam választ, ahogy ezt most Marshall tábornok kifejtette. Nem törekedtünk arra, hogy pontosan meghatározzuk az Overlord időpontját és a hadművelettel kapcsolatos összes részleteket, abból kiindulva, hogy ezzel a következő értekezletünkön foglalkozhatunk, amennyiben sor kerül rá.

SZTÁLIN: Ha lehetséges, szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy kit neveznek majd ki az Overlord-hadművelet parancsnokává.

ROOSEVELT: Erről még nem döntöttünk.

SZTÁLIN: Akkor nem lesz semmi az Overlord-hadműveletből. Ki viseli az erkölcsi és katonai felelősséget az Overlord-hadművelet előkészítéséért és végrehajtásáért? Ha ezt nem tisztázták, az Overlord-hadművelet csak szóbeszéd.

ROOSEVELT: Az Overlord-hadművelet előkészítéséért Morgan angol tábornok a felelős.

SZTÁLIN: És ki felel az Overlord-hadművelet végrehajtásáért?

ROOSEVELT: Kijelöltük már mindazokat a személyeket, akik részt vesznek az Overlord-hadművelet végrehajtásában, kivéve a hadművelet főparancsnokát.

SZTÁLIN: Előfordulhat, hogy Morgan tábornok a hadműveletet előkészítettnek tekinti, de a hadművelet végrehajtásáért felelős parancsnok kinevezése után kitűnhet, hogy ez a parancsnok nem tekinti kellőképpen előkészítettnek a hadműveletet. Kell egy olyan személynek lennie, aki felelős mind a hadművelet előkészítéséért, mind pedig végrehajtásáért.

CHURCHILL: Morgan tábornokot megbíztuk az előzetes előkészületekkel.

SZTÁLIN: Ki bízta meg ezzel Morgan tábornokot?

CHURCHILL: A feladat végrehajtásával néhány hónappal ezelőtt az egyesített angol-amerikai vezérkar bízta meg Morgan tábornokot, az elnök és az én beleegyezésemmel. Morgan tábornok azt a megbízatást kapta, hogy az amerikai és a brit vezérkarral együtt készítse elő az Overlord-hadműveletet; a főparancsnokot azonban még nem neveztük ki. A brit kormány közölte, hogy az Overlord-hadművelet keretében erőit kész az amerikai főparancsnok vezetése alá helyezni, mivel az Egyesült Államok felelős a csapatok összevonásáért és feltöltéséért, és az amerikai csapatok számbeli fölényben is vannak. Ezzel szemben a brit kormány azt javasolta, hogy a földközi-tengeri hadműveletekhez, amelyeknél az angol csapatok vannak számbeli fölényben, nevezzenek ki brit főparancsnokot. A főparancsnok személyének kijelölése nem oldható meg olyan széles körű ülésen, mint a mai. Ezt a kérdést a három kormányfőnek kell szűk körben megoldania. Most közölte velem az elnök – s ezzel én is egyetértek –, hogy a főparancsnok kinevezésének kérdésében az itteni tárgyalásoktól függően kell majd dönteni.

SZTÁLIN: Szeretném, ha megértenék: az oroszok nem tartanak igényt arra, hogy részt vegyenek a főparancsnok kijelölésében, de szeretnék tudni, ki lesz az. Az oroszok azt kívánják, hogy minél előbb nevezzék ki a főparancsnokot, aki felelős mind az Overlord-hadművelet előkészítéséért, mind pedig végrehajtásáért.

CHURCHILL: Teljesen egyetértünk azzal, amit Sztálin marsall mondott, és úgy gondolom, az elnök is helyesnek tartja, ha két héten belül kinevezzük a főparancsnokot és közöljük a nevét. A konferencia egyik feladata éppen a főparancsnok kinevezése.

SZTÁLIN: Brooke és Marshall közléseivel kapcsolatban nincsenek kérdéseim.

CHURCHILL: Engem kissé nyugtalanít az előttünk álló problémák sokasága és bonyolultsága. Ez a tanácskozás egyedülálló a maga nemében. Az emberek milliói reménykedve figyelik tanácskozásunkat, s azt szeretném, ha addig nem távoznánk innen, amíg megállapodásra nem jutunk azokban a politikai és katonai kérdésekben, amelyek megoldását reánk bízták. Ma néhány olyan pontra szeretnék rámutatni, amelyeket albizottságoknak kellene tanulmányozniuk. A brit vezérkarral együtt hosszú időn át tanulmányoztuk a Földközi-tenger térségében kialakult helyzetet, ahol igen jelentős hadseregünk van. Azt akarjuk, hogy ez a hadsereg tevékenyen harcoljon egész éven át, és ne kerüljön olyan tényezők hatása alá, amelyek esetleg tétlenségre kárhoztatnák. Ezért arra kérjük orosz szövetségeseinket, vizsgálják meg ezt az egész problémát és azokat a különféle alternatívákat, amelyeket a Földközi-tenger térségében álló erőink legjobb felhasználása érdekében ajánlunk.
Három kérdés van, amely részletes tanulmányozásra szorul. Az első ilyen kérdés természetesen az, hogy milyen segítséget nyújthatnak az Overlord-hadművelethez a Földközi-tenger térségében álló erők. Arról van szó, hogy milyen arányúak legyenek azok a hadműveletek, amelyeket Észak-Olaszországban és Dél-Franciaországban kell folytatnunk. Erről beszéltem tegnap, s beszélt róla az elnök is. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést kellőképpen megvizsgáltuk volna ahhoz, hogy végleges döntést lehessen hozni. Szeretném, ha vezérkaraink is tanulmányoznák, tekintetbe véve sürgősségét. Ezzel kapcsolatban Sztálin marsall helyesen hangsúlyozta a dél-franciaországi átkaroló hadművelet fontosságát. Az időpontnak itt nagy jelentősége van. Ha az egyik ponton kisebb erőkkel indul meg a hadművelet, a másikon pedig nagyobbakkal, akkor az első hadművelet kudarcba fullad. Vezérkarainknak tágabb síkon kell megtárgyalniok a hadműveleteket. Szeretném, ha a Földközi-tengeren elegendő deszanteszközünk lenne két hadosztály átszállításához. Ezzel a két hadosztálynyi erővel lehetőségünk nyílna olyan hadműveletekre, amelyek segítenék az angol-amerikai csapatok előnyomulását az olaszországi félszigeten, az ott álló ellenséges erők megsemmisítése céljából. Van egy másik lehetőség is ennek az erőnek a felhasználására. Futná belőle Rodosz-sziget elfoglalására abban az esetben, ha Törökország belépne a háborúba. A harmadik lehetőség e két hadosztály felhasználására az, ha a veszteségeket leszámítva 6 hónap múlva bevetjük őket Dél-Franciaországban az Overlord-hadművelet támogatása céljából. E lehetőségek közül egyik sem kizárt. De különös jelentősége van itt az időpont kérdésének. Ezeknek a hadosztályoknak a bevetése, függetlenül attól, hogy a három felsorolt földközi-tengeri hadművelet közül melyikben kerülnek felhasználásra, nem oldható meg úgy, hogy az akció ne vezessen az Overlord-hadművelet elhalasztásához vagy a deszanteszközök egy részének az Indiai-óceán térségéből való kivonásához. Ez a mi dilemmánk. Hogy eldönthessük, melyik megoldást válasszuk, meg akarjuk hallgatni Sztálin marsall véleményét az általános hadászati helyzetről, mivel orosz szövetségeseink harci tapasztalatai fellelkesítenek és elragadtatással töltenek el bennünket. Azt javasolnám, hogy katonai bizottságunk folytassa holnap az általam felvetett kérdés tanulmányozását.
A következő probléma, amelyről beszélni szeretnék, inkább politikai, mint katonai jellegű, mivel a megoldására szánt katonai erők elenyészők. A Balkánról van szó. A Balkánon 21 német hadosztály van, a helyőrségi csapatokon kívül. Ebből a mennyiségből, vagyis a 21 hadosztályból, 54.000 fő az Égei-tenger szigetein tartózkodik. Ezenfelül a Balkánon van még legalább 12 bolgár hadosztály. Ebben a térségben tehát az ellenségnek öszszesen 42 hadosztálya van. Ha Törökország belépne a háborúba, a bolgárok kénytelenek lennének csapataikat Törökországgal szemben a trákiai fronton felvonultatni. Ez fokozná a Balkánon álló német hadosztályokat fenyegető veszélyt. Ezeket az adatokat azért idéztem, hogy megmutassam, milyen fontos tényező lehet a Balkán, ahová nem szándékszunk reguláris hadosztályokat küldeni, csupán kombinált osztagok portyáira kívánunk szorítkozni. Nem vezérelnek bennünket semmiféle balkáni érdekek, sem pedig becsvágyó törekvések. Nem akarunk mást, mint a Balkánon lekötni és a lehetőségekhez képest megsemmisíteni 21 német hadosztályt. Ezért azt javaslom, hogy még ma üljön össze a két külügyminiszter, és az elnök által kijelölt képviselő, s tárgyalják meg ennek a kérdésnek a politikai oldalát. Igyekszünk barátilag együttműködni orosz szövetségeseinkkel. Ha nehézségek merülnek fel, ezeket szűk körben tisztázhatjuk. A katonai kérdéseket ráérünk később is megtárgyalni.
Most áttérek a következő kérdésre, Törökország kérdésére. Mi, angolok, Törökország szövetségesei vagyunk, és magunkra vállaltuk a felelősséget azért, hogy igyekszünk Törökországot meggyőzéssel rávenni vagy nyomással rábírni arra, hogy karácsonyig belépjen a háborúba. Ha az elnök csatlakozni óhajt hozzánk, vagy magára kívánja vállalni a vezető szerepet, mi ezt elfogadhatónak tartjuk; ugyanakkor szükségünk lesz Sztálin marsall teljes támogatására a moszkvai konferencián hozott döntések végrehajtásában. A brit kormány nevében kijelenthetem, hogy kormányunk kész figyelmeztetni Törökországot arra, hogy a hadba lépésre vonatkozó javaslat elutasítása komoly politikai következményekkel járhat Törökországra nézve, és kérdésessé teheti a Boszporuszra és a Dardanellákra való jogának elismerését is. A tábornokainkból álló katonai bizottság ma reggel megtárgyalta a török kérdés katonai oldalát, csakhogy a törökországi probléma inkább politikai, mintsem katonai jellegű. Legfeljebb 2-3 hadosztályt szándékszunk felhasználni a Törökország térségében folytatandó hadműveletekre – amennyiben Törökország belépne a háborúba –; ezenfelül természetesen légierőket is adnánk erre a célra.
Felvetettem néhány, döntő mértékben politikai jellegű kérdést, mint például azt, hogy a szovjet kormány milyen álláspontra helyezkedik Bulgáriát illetően: hajlandó-e abban az esetben ha Törökország hadat üzenne Németországnak, Bulgária pedig megtámadná Törökországot, tudomására hozni a bolgároknak, hogy Bulgáriát ilyen körülmények között ellenségének tekinti. Ez nagy hatással lenne Bulgáriára. Vannak más politikai kérdések is. Azt javaslom, hogy a két külügyminiszter és az elnök által kijelölt képviselő tanulmányozza ezt a kérdést, és adjon nekünk választ arra, hogy milyen módon vegyük rá Törökországot a háborúba való belépésre, s milyen eredményekkel fog ez járni. Szerintem óriási eredményeket várhatunk ettől, a lehetőségek pedig igen kedvezőek. Ha Törökország hadat üzen Németországnak, ez nagy csapás lesz a német népre nézve. Ha pedig kellőképpen ki tudjuk használni ezt a tényezőt, akkor ennek semlegesítenie kell Bulgáriát. Ami a többi balkáni országot illeti, Románia már ma is keresi azt az országot, amely előtt kapitulálhatna. Magyarország is ingadozik. Itt az idő, hogy learassuk a termést! Meg kell adnunk az árat érte, ha célszerűnek tartjuk. Azt javaslom, hogy ezeket a kérdéseket vitassa meg három képviselőnk, s tárgyalásaik alapján mondják meg nekünk, mit tehetnénk, hogy könnyítsünk az Oroszországra nehezedő terheken, és biztosítsuk az Overlord-hadművelet sikerét.

SZTÁLIN: Ami Churchillnek ezt a javaslatát illeti, hogy az említett két hadosztályt Törökország és a partizánok megsegítésére kellene küldeni, teljesen egyetértek vele. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy két hadosztályt a partizánok segítségére küldjünk. De ha azért jöttünk ide, hogy megtárgyaljuk a katonai kérdéseket, akkor mindenekelőtt az Overlord-hadműveletről kell beszélnünk.
Szeretném, ha a katonai bizottságnak határozott feladata lenne. Azt javasolnám, hogy adjunk ennek a bizottságnak határozott útmutatást, amelynek keretei között dolgozhatna. Az oroszoknak természetesen szükségük van a segítségre. Szezetném közölni, hogy amennyiben a mi megsegítésünkről van szó, a segítséget azoktól várjuk, akiknek végre kell hajtaniuk a kitűzött hadműveleteket, és tényleges segítséget várunk.
Hogy milyen irányelveket adjunk a katonai bizottságnak? Először is meg kellene vizsgálni, mik a feltételei annak, hogy az Overlord ne szenvedjen halasztást, hogy a hadművelet végrehajtásának végső határideje május legyen. A második irányelv az lehetne: vizsgálja meg a bizottság, hogyan támogathatnák az oroszok kívánságának megfelelően az Overlord-hadműveletet egy dél-franciaországi partraszállással. Ha nincs lehetőség arra, hogy az Overlord-hadművelet megindulása előtt 2-3 hónappal hajtsák végre ezt a partraszállást, akkor ezt esetleg az Overlord-hadművelettel egyidejűleg kellene megvalósítani. Ha a szállítási nehézségek miatt lehetetlen, hogy a dél-franciaoxszági partraszállást az Overlord-hadművelettel egyidejűleg hajtsák végre, erre a dél-franciaországi hadműveletre bizonyos idővel az Overlord-hadművelet megindulása után is sor kerülhetne. Nézetem szerint a dél-franciaországi partraszállás az Overlord kisegítő hadművelete lenne. Ez a hadművelet biztosítaná az Overlord-hadművelet sikerét. Ugyanakkor a Róma elfoglalására irányuló hadművelet elterelő hadművelet volna. A harmadik irányelv az lenne, hogy a bizottság siessen az Overlord-hadművelet főparancsnokának kinevezésével. Legjobb lenne ezeket a kérdéseket itt-tartózkodásunk alatt elintézni, s nem látom semmi okát, hogy ezt miért ne lehetne megtenni. Úgy véljük, hogy amíg nincs kinevezett főparancsnok, siker sem várható az Overlord-hadművelettől. A főparancsnok kinevezése az angolok és amerikaiak dolga, de az oroszok szeretnék tudni, ki lesz a főparancsnok. Íme, három irányelv a katonai bizottság számára. Ha a bizottság ezeknek megfelelően dolgozna, eredményesen végezhetné munkáját, és hamar készen is lenne. Kérem a konferenciát, gondolkozzon érveimen.

ROOSEVELT: Érdeklődéssel hallgattam mindazt, ami itt elhangzott, kezdve az Overlord-hadműveleten és végezve Törökország problémáján. Nagy jelentőséget tulajdonítok a határidőknek. Ha megállapodtunk az Overlord-hadműveletben, meg kell állapodnunk e hadművelet végrehajtásának időpontjában is.
Az Overlord-hadműveletet május első hetében lehetne végrehajtani vagy legfeljebb valamivel később. Az Overlord elhalasztását az okozná, ha a Földközi-tenger térségében hadműveleteket hajtanánk végre, amelyekhez deszanteszközök és repülőgépek kellenek. Ha expedíciót indítunk a Földközi-tenger keleti részében, és ez nem jár sikerrel, akkor további hadianyagot és csapatokat kell odairányítani. Ez esetben az Overlord nem valósulna meg határidőre.

SZTÁLIN: Jugoszlávia ellen a németeknek 8 hadosztályuk van, ebből 5 Görögországban áll. Bulgáriában 3-4 német hadosztály van, Olaszországban 9.

CHURCHILL: A mi adataink eltérnek ezektől.

SZTÁLIN: Az önök adatai nem pontosak. Franciaországban a németeknek 25 hadosztályuk van.

ROOSEVELT: Vezérkarainknak terveket kell kidolgozniuk a balkáni német hadosztályok lekötésére vonatkozóan. Ezeket a terveket úgy kell kidolgozni, hogy az e célból folytatandó hadműveletek ne legyenek káros hatással az Overlordra.

SZTÁLIN: Helyes.

CHURCHILL: A balkáni tervekről szólva nem gondoltam nagyobb erők bevetésére.

SZTÁLIN: Ha lehetőség van rá, az Overlord-hadműveletet jó lenne májusban végrehajtani, mondjuk május 10-15-20-a táján.

CHURCHILL: Erre nem tehetek kötelező ígéretet.

SZTÁLIN: Ha az Overlordot augusztusban akarják végrehajtani, amint erre tegnap Churchill utalt, az akkor szokásos kedvezőtlen időjárás miatt nem lesz semmi a hadműveletből. Az április és a május a legkedvezőbb hónapok az Overlordhoz.

CHURCHILL: Azt hiszem, nézeteltéréseink nem olyan nagyok, mint amekkoráknak esetleg látszanak. Kész vagyok mindent megtenni, amit a brit kormány megtehet, annak érdekében, hogy az Overlord-hadműveletet minél korábbi időpontban hajtsuk végre. Mindamellett nem hiszem, hogy a Földközi-tenger térségében kínálkozó sok lehetőséget kíméletlenül el kell vetnünk mint jelentéktelent, pusztán azért, mert kihasználásuk 2-3 hónappal késleltetné az Overlord-hadművelet végrehajtását.

SZTÁLIN: A földközi-tengeri hadműveletek, amelyekről Churchill beszél, csak elterelő harci cselekmények. Nem tagadom ezeknek az elterelő harci cselekményeknek a jelentőségét.

CHURCHILL: Véleményem szerint a nagy létszámú brit csapatok nem tétlenkedhetnek 6 hónapon át. Folytatnink kell a harcot az ellenség ellen, s reméljük, hogy az amerikai szövetségesek segítségével sikerül megsemmisítenünk az Olaszországban álló német hadosztályokat. Nem maradhatunk passzívak Olaszországban, mert ezzel tönkretennénk egész ottani hadjáratunkat. Segítséget kell nyújtanunk orosz barátainknak.

SZTÁLIN: Churchill szavait hallva úgy tűnik, mintha az oroszok azt követelnék az angoloktól, hogy tétlenkedjenek.

CHURCHILL: Ha a hajókat kivonjuk a Földközi-tenger térségéből, ez jelentősen csökkenti az e térségben folyó hadműveletek méreteit. Sztálin marsall emlékszik még rá, hogy a moszkvai konferencián meghatároztuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az Overlord sikeres lehet. E feltételek egyike az volt, hogy Franciaországban az invázió pillanatában ne legyen több mint 12 mozgatható német hadosztály, és hogy a következő 60 nap alatt a németek ne tudjanak csapataik kiegészítésére 15 hadosztálynál többet Franciaországba átszállítani. Itt szó sincs tévedésről, hiszen ezeken a feltételeken alapszik az Overlord. Éppen ezért lehetőleg minél több német hadosztályt kell lekötnünk Olaszországban, a Balkánon és Törökország térségében, amennyiben Törökország belép a háborúba. Az olaszországi fronton olyan hadosztályok állnak szemben velünk, amelyeket a németek Franciaországból vezényeltek át. Ha passzívak leszünk az olaszországi fronton, a németek visszavezényelhetik hadosztályaikat Franciaországba, ez pedig ártana az Overlordnak. Harci érintkezésben kell tehát maradnunk az ellenséggel; az olaszországi fronton aktív harci tevékenységnek kell folynia, hogy elegendő mennyiségű német hadosztályt tudjunk lekötni.
Ami Törökországot illeti, kész vagyok sürgetni a háborúba való belépését. Ha erre mégsem hajlandó, nincs mit tenni. Ha rááll, fel kell használni az anatóliai török légitámaszpontokat, és el kell foglalni Rodoszt. Ehhez a hadművelethez elegendő egyetlen rohamhadosztály. Később a szigetet az ottani helyőrség is tartani tudja. Rodosz és más török támaszpontok birtokában kiűzhetjük a német helyőrségeket az Égei-tenger többi szigetéről is, s megnyithatjuk az utat a Dardanellákon át. Ez nem olyan hadművelet, amely sok csapatot igényelne. Ez egy korlátozott jellegű hadművelet. Ha Törökország belép a háborúba, és mi elfoglaljuk Rodoszt, biztosítva lesz a fölényünk ebben a térségben, és elérkezik az az idő, amikor az Égei-tenger valamennyi szigete a miénk lesz. Ha Törökország nem lép be a háborúba, ezen nem fogunk keseregni; nem fogok csapatokat kérni Rodosz szigetének és az Égei-tenger szigeteinek elfoglalásához. De ebben az esetben Németország sem fog keseregni, mert továbbra is uralma alatt tarthatja ezt a térséget. Ha Törökország belép a háborúba, akkor Egyiptomban védelmi célokból álló csapatainkat és ugyancsak Egyiptomot védő, ott állomásozó légierőinket előbbre tolhatjuk. Az Égei-tenger szigeteinek elfoglalása után az említett erőket fel lehetne használni az Egyiptomtól északra fekvő térségben. Azt ajánlom, tárgyaljuk meg alaposan ezt a kérdést. Nagy kár volna, ha Törökország visszautasítaná a háborúba való belépést, mivel így Németország uralma alatt maradna ez a térség. Azt szeretném, ha az Egyiptomban tétlenkedő csapatokat és repülőgépeket Törökország hadba lépését követően minél hamarább fel lehetne használni. Minden a deszanteszközökön múlik. Nehézségekbe ütközik a csapatok átszállítása a tengeren. Mindenkor kész vagyok minden részletet megtárgyalni a szövetségesekkel. De minden a deszanteszközök mennyiségétől függ. Ha ezek a deszanteszközök a Földközi-tenger vagy az Indiai-óceán térségében maradnak az Overlord rovására, akkor nem garantálható sem az Overlord sikere, sem a dél-franciaországi hadművelet sikere. A dél-franciaországi hadművelethez nagy mennyiségű deszanteszköz szükséges. Kérem, vegyék ezt figyelembe.
Végül elfogadhatónak tartom és a brit kormány nevében támogatom azt a javaslatot, hogy dolgozzunk ki irányelveket a katonai bizottság számára. Azt ajánlom, hogy az amerikaiakkal együtt dolgozzuk ki javaslatainkat a bizottságnak adandó útmutatásokra vonatkozólag. Azt hiszem, nézeteink nagyjából egyeznek.

SZTÁLIN: Mennyi ideig szándékszunk Teheránban maradni?

CHURCHILL: Kész vagyok addig nem enni, amíg ezeket az útmutatásokat ki nem dolgoztuk.

SZTÁLIN: Arról van szó, hogy mikor szándékszunk befejezni a konferenciát.

ROOSEVELT: Kész vagyok Teheránban maradni mindaddig, amíg Teheránban marad Sztálin marsall.

CHURCHILL: Ha kell, akár örökre itt maradok Teheránban.

SZTÁLIN: Azt szeretném megkérdezni, hogy jelenleg hány francia hadosztály van?

ROOSEVELT: Úgy terveztük, hogy 11 francia hadosztályt fegyverzünk fel, de ebből jelenleg csak 5 hadosztály van készen, és a legközelebbi jövőben még felszerelünk 4 hadosztályt.

SZTÁLIN: És ezek a francia hadosztályok harcolnak is, vagy csak tétlenkednek?

ROOSEVELT: Az egyik hadosztály Olaszországban harcol, egy vagy két hadosztály pedig Korzikán és Szardínián állomásozik.

SZTÁLIN: A hadvezetésnek mi a szándéka e hadosztályok felhasználását illetően?

MARSHALL: Az a tervünk, hogy a francia hadtestet beleolvasztjuk az olaszországi balszárnyon működő 5. hadseregbe. Az egyik hadosztályt most szállítják át az olaszországi frontra, s ott átesik majd a tűzkeresztségen. Ezután dől majd el, hogyan lehetne a francia hadosztályokat a legcélszerűbben felhasználni. Hogy mennyi idő alatt tudjuk felszerelni a további 4 francia hadosztályt, az attól függ, hogy mennyi idő kell e hadosztályok személyi állományának kiképzéséhez.

SZTÁLIN: Ezek a hadosztályok francia típusú hadosztályok?

MARSHALL: Nem, ezek a hadosztályok amerikai típusúak, és egyenként 15.000 főből állanak. A katonák többsége nem francia. A páncélos hadosztályok személyi állományának háromnegyed része francia, a többi afrikai.

ROOSEVELT: Csak néhány szót szeretnék mondani. Úgy vélem, ha hárman útmutatást adunk katonai bizottságunknak, akkor az minden kérdést megtárgyalhat.

SZTÁLIN: Nincs szükség semmiféle katonai bizottságra. Megtárgyalhatunk minden kérdést itt, az értekezleten. Az időpontról, a főparancsnokról, és a dél-franciaországi kisegítő hadművelet szükségességéről kell döntenünk. Nekünk, oroszoknak, szűkre szabott a teheráni tartózkodásunk. December 1-ét még itt tölthetnénk, de 2-án már el kell utaznunk. Az elnök emlékszik rá, hogy 3-4 napban állapodtunk meg vele.

ROOSEVELT: Azt hiszem, javaslatom leegyszerűsíti a vezérkar munkáját. A katonai bizottságnak az Overlord-hadműveletet kell alapul vennie. A bizottságnak elő kell terjesztenie javaslatait a földközi-tengeri kisegítő hadműveleteket illetően, s szem előtt kell tartania azt is, hogy ezek a hadműveletek késleltethetik az Overlord végrehajtását.

SZTÁLIN: Az oroszok szeretnék ismerni az Overlord-hadművelet megindításának időpontját, hogy aszerint készítsék elő a németekre mérendő csapásukat.

ROOSEVELT: Az Overlord-hadművelet időpontját Quebecben rögzítettük. Csak a helyzet igen komoly változása indokolhatja e hadművelet kitűzött határidejének módosítását.

CHURCHILL: Imént hallottam arról az útmutatásról, amelyet az elnök a bizottságnak kíván adni. Szeretném átgondolni az elnök javaslatát. Nem látok elvi nézeteltérést ebben a kérdésben, de szeretném, ha lenne időm rá, hogy megvizsgáljam az elnök javaslatait. Szívesen maradok még Teheránban december 1-én, és december 2-án elutazom. Nem látom világosan, hogy az elnök végül is javasolja-e a katonai bizottság megalakítását, vagy arra nincs is szükség, mivel Sztálin marsall a bizottság mellőzését ajánlja. A magam részéről a bizottság mellett vagyok.
Ami az Overlord-hadművelet időpontját illeti, ha úgy döntünk, hogy a hadászati kérdéseket a katonai bizottságban vizsgáljuk meg...

SZTÁLIN: Nem igénylünk semmiféle vizsgálatot.

ROOSEVELT: Valamennyien tudjuk, hogy köztünk és az angolok között nincsenek nagy nézeteltérések. Én ellenzem az Overlord-hadművelet elhalasztását, ugyanakkor Churchil úr inkább hangsúlyozza a földközi-tengeri hadműveletek fontosságát. A katonai bizottság tisztázhatná ezeket a kérdéseket.

SZTÁLIN: Magunk is dönthetünk ezekben a kérdésekben, mert nagyobb a jogkörünk, mint a katonai bizottságnak. Ne vegyenek zokon egy tapintatlan kérdést: szeretném tudni, hogy az angolok hisznek-e az Overlord-hadműveletben, vagy egyszerűen csak beszélnek róla, hogy megnyugtassák az oroszokat.

CHURCHILL: Ha meglesznek a moszkvai konferencián megállapított feltételek, szilárd meggyőződésem, hogy képesek leszünk minden lehetséges erőnkkel a németek ellen fordulni, amikor megindul az Overlord-hadművelet.

ROOSEVELT: Most nagyon éhesek vagyunk. Azt ajánlom, függesszük fel ülésünket, és menjünk el arra az estebédre, amelyet ma Sztálin marsall ad a tiszteletünkre. Azt javaslom, hogy holnap reggel katonai bizottságunk folytassa tanácskozását.

SZTÁLIN: Nincs szükség a katonai bizottság tanácskozására. Teljesen felesleges. A katonák tanácskozása nem gyorsíthatja meg a munkánkat, azt csak saját magunk gyorsíthatjuk meg.

CHURCHILL: Talán jobb lenne, ha én és az elnök összeegyeztetnénk álláspontunkat, és aztán tájékoztatnánk önt közös álláspontunkról ?

SZTÁLIN: Ez meggyorsítaná a munkát.

CHURCHILL: S mi a véleménye egy olyan bizottságról, amelynek Hopkins és a két külügyminiszter lenne a tagja?

SZTÁLIN: Ilyen bizottságra sincs szükség, de ha Churchill úr ragaszkodik hozzá, akkor nem ellenezzük megalakitását.

ROOSEVELT: Hopkins, Molotov és Eden holnap, a villásreggelinél megbeszéléseket folytathat.

SZTÁLIN: És mi mit csinálunk holnap? Elkészülnek-e Churchill és Roosevelt javaslatai?

ROOSEVELT: A javaslatok készen lesznek; azt ajánlom, hogy holnap fél kettőkor Churchill-lel és Sztálin marsallal együtt fogyasszuk el a villásreggelit, s közben beszéljünk meg minden kérdést.

CHURCHILL: Ez lesz a programunk holnapra.

SZTÁLIN: Elfogadom.

Forrás : Teherán, Jalta, Potsdam, 40-55. p.