PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSŐ LEVELE
[1 Pét.]


1,1 Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek, [rész 2,11. Jak. 1,1. Ján. 7,35.]

1,2 A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen. [Róm. 8,28.29. vers 19. Zsid. 10,22.12,24.9,14.]

1,3 Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, [Eféz. 1,3.2,4. Tit. 3,5.7. 1 Kor. 15,20.]

1,4 Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, [rész 5,4. Kol. 1,12. 2 Tim. 4,8.]

1,5 A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. [Gal. 3,23. Fil. 4,7.]

1,6 A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, [rész 4,13.5,10. 2 Kor. 4,17. Jak. 1,2. Róm. 5,2.3.]

1,7 Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; [Péld. 17,3. rész 4,13. Tit. 2,13.]

1,8 A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: [Ján. 20,29. 2 Kor. 5,7. Ésa. 35,10.]

1,9 Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. [Róm. 6,22. Zsid. 10,39.]

1,10 A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek: [Mát. 13,17.18. Luk. 10,24.]

1,11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennök levő Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. [Dán. 9,2.23.12,8.9. 2 Pét. 1,21. Jel. 19,10. Fil. 2,7.9.]

1,12 A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekből küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni. [Csel. 2,30.31.3,18.10,43. Zsid. 2,4. Eféz. 3,9.10. rész 5,4. Kol. 1,12. 2 Tim. 4,8.]

1,13 Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. [Eféz. 6,14.5,8. Zsid. 6,18. 2 Tim. 1,9.10. Jak. 1,25.]

1,14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; [rész 4,3. Róm. 12,2. Eféz. 4,17.]

1,15 Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; [rész 2,9. Gal. 1,6. 2 Kor. 7,1.]

1,16 Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. [3 Móz. 11,44.19,2.]

1,17 És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek- kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: [Gal. 4,6. Róm. 2,6.11. Zsid. 12,28.]

1,18 Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; [1 Kor. 6,20.7,23. 1 Pét. 4,3.]

1,19 Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: [Zsid. 9,14. 1 Kor. 5,7.]

1,20 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, [Jel. 13,8. Eféz. 3,9. 2 Tim. 1,9.10. Róm. 16,25.26. Eféz. 1,4.]

1,21 A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben. [vers 11. Csel. 3,15.13,5.30,31. Róm. 4,5.]

1,22 Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek; [vers 2. Jak. 4,8. 2 Pét. 1,7. 1 Ján. 3,18. 1 Tim. 1,5.]

1,23 Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké. [vers 3. Ján. 1,12.13.3,3. Jak. 1,18. Zsid. 4,12.]

1,24 Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull: [Ésa. 40,6.8. Jak. 10,11.]

1,25 De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett. [Zsolt. 119,89.90. Róm. 10,8.]


2,1 Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást. [Jak. 1,21.4,11. Eféz. 4,22.31.]

2,2 Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; [rész 1,23. Mát. 18,3. Zsid. 5,12.13 2 Pét. 3,18. Zsid. 6,4.5.]

2,3 Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. [Zsolt. 34,9.]

2,4 A kihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, [vers 6.7. Dán. 2,34.44.45.]

2,5 Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. [Eféz. 2,22. Zsid. 3,6. Róm. 12,1. Zsid. 13,15. Zsolt. 51,19.]

2,6 Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül. [Ésa. 28,16. Ján. 3,16.]

2,7 Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; [Zsolt. 118,22. Mát. 21,42.]

2,8 A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is. [Ésa. 8,14. Róm. 9,32.33. 1 Kor. 1,23. 1 Thess. 5,9.]

2,9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; [2 Móz. 19,5.6. Jel. 1,6. Ésa. 3,21.]

2,10 A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok. [Hós. 2,22. Róm. 9,25.11,30.31.]

2,11 Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek; [rész 1,1.17. 2 Kor. 5,6. Róm. 7,23. Jak. 4,1. Gal. 5,17.]

2,12 Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. [rész 3,16. Fil. 2,15. Mát. 5,16. Luk. 19,44.]

2,13 Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak; [Róm. 13,1.5. Mát. 22,21. Tit. 3,1.]

2,14 Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztévők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére. [Róm. 13,4.3.]

2,15 Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát; [vers 12.3.9. Tit. 2,7.8.]

2,16 Mint szabadok, és nem mint a kiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Istennek szolgái. [1 Kor. 7,22.8,9. Gal. 5,13. 2 Pét. 2,19. Róm. 6,22.]

2,17 Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek. [rész 4,8.5,9. Róm. 13,7.]

2,18 A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is. [Eféz. 6,5.6. Tit. 2,9.]

2,19 Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. [Mát. 5,10.39.]

2,20 Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arczul veretve tűrtök? de ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél. [Luk. 12,47. rész 15,3.14.17.4,14.16.]

2,21 Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: [rész 4,1.3,18. Luk. 9,23.24. Ján. 13,15. Mát. 16,24.]

2,22 A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: [Ésa. 53,9. Ján. 8,46. 2 Kor. 5,21.]

2,23 A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: [Ésa. 53,7. Zsid. 4,15. Ján. 18,23.]

2,24 A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel szógyultatok meg. [Ésa. 53,4.5. Kol. 1,22. Gal. 3,13.2,20. Róm. 6,11.]

2,25 Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához. [Ésa. 53,6. Zsid. 13,20. Ján. 10,10.11. Ezék. 34,11.]


3,1 Hasonlóképen az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek; [Eféz. 5,22.24. 1 Móz. 3,16. Tit. 2,5. 1 Kor. 7,13.]

3,2 Szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket. [rész 1,17.2,18.]

3,3 A kiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való; [1 Tim. 2,9.10. Ésa. 3,18.19.]

3,4 Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt. [Eféz. 3,16.4,2.]

3,5 Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ő férjöknek. [1 Móz. 3,16.]

3,6 Miként Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezvén őt, a kinek gyermekei lettetek, ha jót cselekesztek, és semmi félelemtől nem rettegtek. [1 Móz. 18,12. Gal. 4,26.27. Ésa. 51,2. Péld. 3,25.]

3,7 A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel,az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak. [Eféz. 5,25.26. 1 Kor. 7,3.5. Gal. 3,28. Mát. 6,14.15. 1 Tim. 2,8.]

3,8 Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, rokonérzelműek, atyafiszeretők, irgalmasak, kegyesek: [Fil. 3,16. Kol. 3,12.]

3,9 Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek, [rész 2,15.23. Róm. 12,17. Mát. 5,44.6,14.15. Gal. 3,14.]

3,10 Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot: [Zsolt. 34,13.14.15. Péld. 21,23. Jak. 1,13.19.4,11.]

3,11 Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt. [1 Thess. 5,15. Zsid. 12,14. 1 Tim. 6,11. Zsolt. 34,16.17.]

3,12 Mert az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak könyörgésein; az Úr orczája pedig a gonoszt cselekvőkön.

3,13 És kicsoda az, a ki bántalmaz titeket, ha a jónak követői lesztek? [Róm. 8,28.33. 3 Ján. 1,11.]

3,14 De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok, azoktól való félelemből pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek; [rész 2,20.4,14. Ésa. 8,12.51,7.]

3,15 Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel: [Ésa. 8,13. Kol. 4,6. Fil. 2,12.]

3,16 Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket. [rész 2,12. 2 Kor. 1,12. Csel. 24,16.]

3,17 Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve. [rész 1,6.2,20.4,14.15.]

3,18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint; [rész 4,1. Róm. 6,10.5,6. Eféz. 3,12. 2 Kor. 13,4. 1 Tim. 3,16. Róm. 9,5.]

3,19 A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált, [rész 4,6. 2 Pét. 2,4.5. Róm. 10,7. Csel. 2,27.]

3,20 A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által; [Mát. 24,37.38. 1 Móz. 7,13. 2 Pét. 2,5.3,5.6.]

3,21 A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által; [Eféz. 5,26. Zsid. 10,22.9,9.10. Róm. 6,4.]

3,22 A ki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; a kinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erők. [Zsid. 12,2. Eféz. 1,20.21.]


4,1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, [rész 3,18.2,21.24. Zsid. 12,10.11.]

4,2 Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt. [Róm. 6,6.7.22. 2 Kor. 5,15.7,1. Gal. 2,20. 1 Ján. 2,16.17.]

4,3 Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. [Eféz. 4,17.18. Tit. 3,3. Róm. 1,28.29.]

4,4 A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt a kicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván. [Csel. 17,20.]

4,5 A kik számot adnak majd annak, a ki készen van megítélni élőket és holtakat. [2 Tim. 4,1. Csel. 10,42.]

4,6 Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben. [rész 3,19. Róm. 6,11. 1 Kor. 5,5.]

4,7 A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. [Jak. 5,8.9. 1 Kor. 10,11. 1 Ján. 2,18. 2 Pét. 3,10.11.]

4,8 Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. [rész 1,22. Kol. 3,14. Zsid. 13,1. Jak. 5,20.]

4,9 Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül. [rész 2,13. Zsid. 13,2. Fil. 2,14.]

4,10 Kiki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; [Róm. 12,6.7. 2 Kor. 8,14. Mát. 25,14.15.]

4,11 Ha valaki szól, mintegy Isten ígéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dícsőíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. [2 Kor. 2,17.3,5.6. Kol. 3,17. 2 Pét. 3,18. Róm. 16,27.]

4,12 Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; [Ésa. 48,10. Jak. 1,2.3.]

4,13 Sőt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. [2 Kor. 1,7. Róm. 8,17.]

4,14 Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt. [rész 3,14. Mát. 5,10.11. Ésa. 11,2. Jak. 2,7. 1 Tim. 6,1.]

4,15 Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévő, vagy mint más dolgába avatkozó: [rész 2,20.]

4,16 Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sőt dicsőítse azért az Istent. [Csel. 11,26.5,41. Ján. 21,19.]

4,17 Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának? [Jer. 25,29. Ezék. 9,6. 2 Thess. 1,5.8.]

4,18 És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös? [Luk. 23,31. Péld. 11,31. Jer. 49,12.]

4,19 Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket mint hű teremtőnek, jót cselekedvén. [rész 3,17. Jak. 1,12.5,13. Luk. 23,46.]


5,1 A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendő dicsőségnek részese; [Tit. 1,5. 1 Tim. 5,17. 2 Ján. 1,1. Ján. 15,27.19,35. Róm. 8,17.18.]

5,2 Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; [Csel. 20,28. 1 Kor. 9,16. Tit. 1,7.11.]

5,3 Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak. [2 Kor. 1,24. Luk. 22,26. 2 Thess. 3,9.]

5,4 És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját. [rész 2,25.1,4. Jak. 1,12. 1 Kor. 9,25.]

5,5 Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. [Eféz. 5,21. Fil. 2,3. Péld. 3,34. Jak. 4,6.]

5,6 Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. [Jak. 4,7.10. Jób. 22,29.]

5,7 Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. [Zsolt. 37,5. Mát. 6,25. Zsid. 13,5.]

5,8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: [rész 4,7. Jel. 12,10. Jób. 1,7. Luk. 22,31.]

5,9 A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. [Jak. 4,7. Eféz. 6,12.13. Fil. 1,30.]

5,10 A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, [rész 1,15. 1 Thess. 2,12. Zsid. 13,21.]

5,11 Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. [Eféz. 3,16.]

5,12 Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hű atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok. [2 Kor. 1,19. 1 Thess. 1,1. 2 Thess. 1,1. Csel. 17,4. Róm. 5,2.]

5,13 Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. [rész 1,1. 1 Kor. 9,5. Csel. 12,12.]

5,14 Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok. [Róm. 16,16. 1 Kor. 16,20.]