Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
TARTALOM. Előszó . . . . . V-XI ELSŐ RÉSZ. A LEGRÉGIBB IDŐTŐL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG. I. A honfoglalás előtt. A geologiai alakulás. A halmok mint vízforgatagok képződései. Kőeszközök. A szilléri rézkincs. Bronz-leletek. Az agathirzek. Az öthalmi sphenocephal koponyák. Sarmaták és metanasta jazygok. Ez utóbbiak városai. Partiscum. Jazyg-leletek és a római műveltség emlékei. A hunnok és Attila székhelye. A góthok és avarok. Ez utóbbiak emlékei Szeged vidékén . . . . . 3-17 II. A város alapítása. A régi krónikások. Szeged neve az 1138., 1183., 1199. évi és a XIII. századbeli oklevelekben. A szegedi főesperesség és szt. István egyházszervezési munkája. Szegedet a honfoglalók alapítják. A pogánykori sírok. A XI. és XII. századbeli magyar helynevek, halásztanyák és személynevek. Mythologiai nyomok. A Szeged név ősi kiejtése és értelme . . . . . 17-32 III. A sóraktár, a királyi kamara és pénzverde. Az arany bulla 22. czikkének rendelkezése és régi eredete. A szegedi sótár mint közfizetö hely. A szegedi királyi kamara és pénzverde. Várday Miklós, Thallóczy Matkó, Földeáky Ambrus és gróf Sárszegi István szegedi kamarások. A sóhordó utcza . . . . . 33-36 IV. A hospitesek, a város első kiváltságai és az Árpádházi királyok Szegeden. A letelepült lakosság életmódja az első három században. Tanyák keletkezése. A hospitesek közjogi tekintetben. Szent István alkotmánya értelmében mint szabad várnépek. A szigetek katonai felosztása és kormányzása alapúl szolgál a felső- és alsóvárosi autonom polgári községek kifejlődésére. A tatárok dúlása. Az Árpádházból való királyok szegedi tartózkodása . . . . . 37-42 V. A királyi vár. Ottó király Szegeden. A szent korona kiadása iránt Apor vajdával folyt tárgyalások. Károly, Erzsébet és Zsigmond szegedi tartózkodása. A honvédelmi ügyben 1407. és 1411. években Szegeden tartott tanácskozmányok. Chalapia Dávid, a vak török császár Szegeden. Albert és neje Szegeden időznek. Bertrandon de la Brocquiere. Szeged mint hadi központ. A királyi vár keletkezése 392 és mint a csongrádi várispánság jogutódja. Szegedi várnagyok. A katonai és polgári külön joghatóság. A vár és a várjavak elzálogosításai. A vár falából előkerült feliratos kőlap . . . . . 43-52 VI. A polgár-rendiségnek és a város közjogi helyzetének kifejlődése. Az első kiváltságok s azok utóbbi megerősítései. Birtokszerzési képesség. Vártó, Ballagitó, Belső- és Külső-Szent-Ivány, Százegyháza, Bánfalva, Dorosma és Gyékénytó megszerzése, illetőleg zálogbavétele. Adó- és vámmentesség. Zsigmond királynak erre vonatkozó megerősítő levelei. A személyi szabadság és a saját választott bíró illetékessége. Bíróválasztások és a községi képviselet első nyoma. Felső- és alsóváros külön autonom községek s ezek egyesülése. A büntető hatalom. Nagyobb és kisebb városi pecsétek 1429-ből, 1460. és 1489. évekből. Veres pecsétviasz használati joga. A királyi kisebb haszonvételek - korcsma, mészárszék, vásár, malom és révjogok élvezete. Az egyházkegyúri jog. A város jogállásának törvénybe iktatása. A tárnokszék. A város budai palotája . . . . . 52-63 VII. A kunok betelepülése és a puszták iránt való viszály. A betelepített kunok a homoki pusztákat a szegediekkel közösen használják. A kunok polgárisodása és Szegedre való betelepülése. A kunok utczái, házai és a kun családok száma. Polgárjogokat szereznek. Asszonyszállása puszta. A kunok részére adott kiváltság levelek a város titkos levéltárában. Asszonyszállásról a kunok eltiltatnak. Mátyás kir. a szegediek legeltetési jogát az összes kun pusztákra biztosítja. A kunok határsértései s az 1514., 1518. és 1519. évi országos végzések. A nádori határigazítás 1520-ban. A kunok ellenszegülése és az 1521., 1523., 1525. évi országos végzések . . . . . 64-67 VIII. Szeged és a Hunyadiak. Szeged előkelő polgársága a főúri családokkal rokonosodik. A horogszegi Szilágyiak szegedi ágazata. A Hunyadiak és szegediek kölcsönös ragaszkodása. Mátyás király nyilatkozatai Szeged népének közszolgálatairól. A Hunyadiak és Szilágyiak birtokai Szeged körül. Corvin János herczeg a szegedi királyi vár ura. A szegediek hadi vállalkozásai. Az 1444. évi országgyűlés. Hunyadi János kormányzó szegedi tartózkodásai. A szegedi keresztes hadak és Belgrád felszabadítása 1456-ban. A Garák és Hunyadiak szegedi egyessége 1458. évi jan. 12-én. Mátyás 1458. szept. havában Szegeden Szilágyi Mihályt elfogatja. Ugyanez évi decz. havában az országgyűlésen a huszárság megalkotása. A király 1462., 1465. s 1475. évi szegedi tartózkodásai . . . . . 68-77 IX. A város határain és a polgárok kiváltságain ejtett sérelmek. A Czibak és Gyálai családok elleni határper 1411-ben. Szentivány zálogba vétele és a Csürködiek százegyházi birtokainak megszerzése. A Gara és Széchy család birtokfoglalása Dorosmán. A szeri 393 Pósa nemzetségnek, Borbála királyné kecskeméti vámszedőinek, a titeli prépostságnak, Brankovics szerb deszpota becsei várnagyainak, úgy a budai káptalan zentai tisztjeinek erőszakosságai Szeged polgárságán. Zentát a szegediek haddal elfoglalják. A káptalannal kötött egyesség. Maróthi János macsói bán péterváradi tisztjeinek zsarolásai. A péterváradi apátokkal való viszály a szüretelő- és csöbör-pénzek szedése miatt. Gábor és Várady Pál kalocsai érsek ellen való küzdelmek. Kinizsi a szegediek javára közbelép. Kassa és Bártfa városokkal, úgy Diósgyőr földesasszonya, Beatrix király néval való pereskedés a borok bevitele iránt. A Palócziak jobbágyain ejtett sérelmek . . . . . 77-85 X. A fekete sereg kihágásai és a Dósa-féle pórlázadás. A fekete sereg elszállásolása 1492-ben Szegeden. Féktelenkedéseik. Követség Kinizsihez és a királyhoz. A fegyelmet Kinizsi helyreállítja, de távo zása után újra felbomlik. Kinizsi huszárjaival Szegedre jön és a felfegyverkezett lakosság támogatásával a cseheket szétveri. Az 1495. évi pestis. Ulászló Szegedre menekül. Az 1499-ik évi szegedi táborozás. A törökök elleni keresztes hadjárat 1514-ben kihirdettetik. Dósa György szegedi összeköttetései. A szegediek Dósa táborában. Bornemisza rácz hadai Szegedet ki akarják rabolni. Mészáros Lőrincz keresztes hada Szeged alatt. A csanádi káptalan Szegedre menekül. Az 1516. évi nagy tűz . . . . . 85-91 XI. A mohácsi vész és Jován czár. Báthori István nádor szegedi táborozása 1521-ben. Az országgyűlésnek 1526-ban Szegedre tervezett összehívása. Szapolyai János szegedi táborozása 1526. évi aug. végén. Szept. 28-án a visszavonuló török hadak Szegedet feldúlják. Kemálpasazáde, Ferdi és Dselálzáde Musztafa török történetírók feljegyzései Szeged pusztulásáról. A menekült lakosság visszatérése. Cserni Jován. Révai Ferencz királyi biztos Szegeden. Perényi Ferencz seregét a fekete ember Szegednél szétveri. A város feldúlása. A rácz hadak garázdálkodása és megsemmisítése. Cserni Jován Szegeden megsebesül. Urbán szegedi polgár királyi adományt nyer. János király 1528. és 1540. években Szegeden. Szeged a nemzeti királyság pártján. Zákány István főbíró az ellenkirályság részéről birtokadományozásban részesül. Majthényi Bertalan szegedi kapitány erőszakoskodásai. János király intézkedései Szeged érdekében. . . . . . 91-101 MÁSODIK RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA. I. A behódolás. Budavárát a török 1541-ben elfoglalja és Szegedet adózásra szorítja. Budavár visszaszerzésének kisérlete 1542-ben. A 394 II. A reformatio és a barátok. Kiss István és Abádi Benedek hitújítói működése Szegeden. Az 1545. évi hitvita. A hitújítók üldözése 1552-ben. Havi boldogasszony templomának birtoklását a török 1562-ben biztosítja. A barátok lelki szolgálataikat az egész vidékre kiterjesztik. Összeütközésük a görögkeleti metropolitával. Templomuk és kolostoruk javítása. A barátok quardiánja mint a csanádi püspököknek helynöke. A barátok útazásai. Kolostoruk a beszállásolás és vendéglátás terheitől felmentetik . . . . . 115-121 III. Szeged veszedelme. Tóth Mihály tervének képtelensége. A terv népszerűsítése. Castaldo fővezér és Aldana tábornok nézetei. A vállalat kivitele ügyében Aradon tartott tanácskozmány. A vállalat megindítása. A hajdúk és a segélycsapatok, úgy a török helyőrség létszáma. A palánk megrohanása febr. 21-én hajnalban. A segélycsapatok megérkezése és ágyúk hiányában a vár ostromának gyarló kísérlete. Hírek Szeged visszaszerzéséről. Újabb segélycsapatok mozgósítása. A hajdúk tivornyázása és rablásaik. Ali budai pasa felmentő seregének megérkezése. A márczius 1-én vívott ütközet. A törökök győzelme és a keresztény sereg szétszórása. Kászon becskereki pasa seregével Martonyos mellett való ütközés. Nagy Bálint és Török Péter csapatainak szétszórása. Rémhírek a veszteség nagyságáról. A pusztulás mérve. Kegyetlenségek és kivándorlások. Tóth Mihály végnapjai Debreczenben . . . . . 121-131 IV. Török- és tatár hadak átvonulásai; a hajdúk kalandozásai. III. Muhammed szultán Szegeden. A török hadak 1598. évi téli elszállásolása. Az 1616. és 1636-37. évi táborozások. Balogh Benedek és Lovász László szegedi kalandjai. Hajdúcsapatok a város körül. Martonyos és Fazékször pusztulása. Esterházi Pál nádor és utódainak védelme. A vásárok hanyatlása . . . . . 132-137 V. Községi élet. A török
adózás. Községi adó. A török rendészet, közigazgatás és törvénykezés.
A keresztény lakosság bírái. A mészárosok külön bírája és a két bíróság
miatt való százados viszály. A környékbeli elpusztult falvak betelepülése
1626-ban és 1650-ben. A lakosság elparasztosodása . . . . . 137-142
395 VII. Birtokviszonyok. Tápé és Százegyháza mint a koronára háramlott javak. A város tiltakozása. A kun puszták használatát Esterházi Miklós nádor korlátolja. Szent Mihály és Dorosma pusztákat a városhoz csatolja, ellenben a többiek után censust követel. A használatért adott perzsa oszlopos skárlát szőnyegek. A város a pusztákat bérbe adja . . . . . 150-154 HARMADIK RÉSZ. KATONAI ÉS KAMARAI IGAZGATÁS ALATT. I. Szeged visszavétele. A szentgothardi csata és a vasvári békekötés. Elégületlenség és üldözések. A bújdosók és Thököly hadjárata. Török beavatkozás. Bécs ostroma. A párkányi győzelem. Esztergom és Érsekújvár visszavétele. Budavár ostroma. Török kegyetlenkedések Szegeden. A várost hódolásra szólítják. Mercy és Heissler támadásai. A császári hadsereg megérkezése. A vár ostroma. Barkóczy és Veterani diadalai. A vár feladása. Visszamaradt törökök. Császári őrségek és várparancsnokok. Gr. Bercsényi Miklós és a szegedi főkapitányság . . . . . 157-183 II. A hadjáratok nyomorai és az elemi csapások. Szeged kiterjedése és népessége 1686-ban. A törökök visszafoglalási kísérletei. Szeged hadi központ. Az átvonuló katonaság beszállásolásának, élelmezésének terhei. Sánczmunkák és fuvarozások. Török rablócsapatok betörései. A zentai csata. Árvizek, tűzveszélyek, pestis betegségek stb. . . . . . 183-196 III. A kamarai tisztek és a generálisok; a tiszai rácz határőrség. Kamarai tisztviselők. Az adók, tizedek, fogyasztási adók 396 IV. Kurucz-világ. Elégületlenség. Az alföldi kurucz-mozgalmak 1703-ban. A vár erődítése és a ráczok összpontosítása. Ezek kitörései. A lakosság felfegyverzési terve. Andrássy Szegedet megszállja. Globitz boszúja és a lakosság menekülése. Szegedi kurucz hadak. Rákóczy Szeged várát ostromolja. Globitz a lakosokat haza édesgeti. Javaikat a határőrség közt kiosztja. A város főbíráját felakasztatja. Az őrség segélyt nyer. A harmadik megszállás. Újabb segély. Rabutin Szegeden. Gr. Herberstein várparancsnok. A negyedik megszállás. Német ijesztgetés és labancz kicsapások. A menekült lakosság vissza települése. Gr. Esterházi Antal védlevele. A jászságiak futása Szegedre . . . . . 207-225 V. Várerődítési munkálatok;
az 1712-ediki árvíz. a sánczok kijavítása 1690-ben. A keleti fal 1692-ben
a Tiszába szakad. Favázas gát építése. 1695-ben ez is a Tiszába dűl.
Lambion tervei. Milyen volt a török vár és a palánk. A nagyszabású
terveket mellőzik. A falak és sánczok 1703-ban újra javíttatnak. De
la Croix Paitis tervei. A Tisza 1711-ben kiapad. A következő évben
kiönt és Szegedet romba dönti. A katasztrófa nagysága. Eugen herczeg
a terveken módosít. Az 1714-1716. évi munkálatok. Három vármegye közereje.
Kisajátítások és a városháza lerombolása. A város újjáépítése. Harminczad
sószállító és posta-hivatalok . . . . . 225-245 NEGYEDIK RÉSZ. FELSZABADULÁSI TÖREKVÉSEK. I. Küzdelmek az önjogúságért. A régi szabadalmi levelek megújítására irányult törekvések. I. József király 1710. évi privilegialis levele. Cometh és gr. Herberstein önkénykedései miatt való panaszok. Országgyűlési meghívó. A város jogait a rendek elismerik. Újabb vádak és vizsgálat. A polgárság elámítása és az 1713. évi zendülés. Szeged közjogi állását törvénybe iktatják. A rácz határőrség birtokos részének összeírása és a katonai kötelékből való elbocsájtása. A város jogainak és javadalmainak élvezetébe jut. III. Károly király szabadalmi levele. A polgárok és a lakosok összeírása . . . . . 249-276 II. A kegyúri jogok védelmezése.
Szeged egyház-joghatósági illetősége. A csanádi püspökök helynökei.
Szegedet a csanádi püspökség 397 székhelyeül jelölik ki. A jezsuiták és Matyasovszky alapítványa. Gróf Nádasdy László csanádi püspök. A várparancsnokkal és a hatósággal való összetűzései. Az új plébános bemutatása körül való viszály. A püspök reversalisa. A plébános felfüggesztése és a tanács tiltakozása. Návay visszahelyezése, javadalmának leszállítása és Szegedről való távozása. Egyesség a püspökkel a dézsma iránt. A piaristák bevezetése. Újabb viszályok a püspökkel. Három egyházfő harcza Szegedért. Nádasdy halála. Utódja báró Falkenstein. A püspökség és káptalan székhelyét Temesvárra áthelyezik.Szegedet a csanádi egyházmegyébe bekeblezik . . . . . 277-298 III. Harcz a földbirtokért. A neo-acquistica commissio. A szőregh-százegyházi, tápé-vártói s a kun puszták tulajdonjogi és haszonvételi kérdése. A jász-kunokat a német lovagrendnek elzálogosítják. A zálogjavak hibás összeírása. Cometh rosszlelkűsége. Orczy István jász-kun kerületi administrator. Temesváry mint Orczy megbízottja. A puszták bérlete s a szerződés felbontása. Határvillongások. Dorosma telepítése. Hadjáratok Szeged és Dorosma lakossága között. Serkéd, Dócz és Sövényháza bérlete. Temesváry halála. A Szilassy-ak jogigénye. Kistelek puszta adományozása. Az 1722. évi országgyűlésre beterjesztett sérelmek. Ideiglenes határok s a per megindítása. Tanúvallomások s a kőbárány mint bizonyíték. Egyesség. A kunok újabb betörése 1731-ben. Újabb egyesség. Podhradszky a kunok administratora. A végleges határok megállapítása 1737-ben. Új adománylevelek a város birtokairól. Horgos és Szent-Péter megszerzésének terve. Kárász Miklós főjegyző . . . . . 298-325 ÖTÖDIK RÉSZ. A FELSZABADÍTÁS UTÁN. I. Nemzetiségi viszályok.
Az 1722. évi nagy tűz. Az áradások és töltésépítések 1731-ben. Az
1736-37. évi védekezés. Iparosok és kereskedők betelepülése, a czéhek
szervezése. Nemzetiségi törekvések és az 1718-iki tisztújítás alkalmával
támadt zendűlés. A szabó czéh nemzetiségi viszálya 1725-ben. Az elégületlenek
királyi biztost kérnek. Báró Arntler és Hohenried küldetése. Az 1728.
évi tisztújítás. A magyarság zendülése és ellenbíró választása. A
szerbek a tanácsba és az egyes hivatalokba bejutnak, 1734-ben a magyarság
felülkerekedése. A belgrádi menekülők befogadása. Várparancsnokok
és a helyőrség. A Pero-féle lázadás. A török háború alkalmából történt
zaklatások . . . . . 329-338 II. Boszorkány-üldözések.
A boszorkányságról való képzelődés eredete és általános elterjedése.
A boszorkányság mint eretnekség. A boszor- 398 kány-üldözések a nyugot-európai
államokban és Magyarország minden részében. A szegedi boszorkány-üldözések
oka. Az első befogatások 1728. évi június elején. A vizsgálatok folyama.
Vádak és bizonyítékok. Az ítéletek és végrehajtások júl. 23-án. A
hangulat és az országos közvélemény. A „Frankfurter Zeitung"
közlése. A kanczellária észrevétele. A hatóság igazoló jelentése és
a felsőbb körök megnyugvása. Az 1729. évi márcz. 9-iki kivégzések
felsőbbi jóváhagyás alapján. Az 1731. és 1733-34. évi üldözések, kivégzések.
Az 1736-37. évi befogatások s a város területéről való kiseprűzések.
Az utolsó boszorkány-ítélet 1744-ben. Mária Terézia tiltó rendelete
1755-ben . . . . . 338-362 III. A fejlődés első nyilvánulásai. A bánáti harminczad és a tiszai határőrség megszüntetése. Az 1738-40. évi pestis. Az 1744., 47., 48., és 1749. évi tüzek. Az 1740., 1750., 1765., 1770. évi árvizek s a város egy részének elpusztulása. Az 1772. évi áradás. Partszakadások és parterődítési tervek. Fűzültetvények által a veszedelem elhárul. Az idegen iparosok beözönlése. Újabb nemzetiségi viszályok. A községi háztartás javulása. A trón védelmére és a haza közszükségeinek fedezésére hozott áldozatok. A szegedi hadfiak dicsősége. Siskovich József és a kolini diadal. Szent-Demeter templomának helyreállítása. Szt.-György templom felépítésének terve. A minoriták befogadása, kolostoruk és templomuk felépítése. A birtokviszonyok végleges rendezése. Dócz puszta zálogbavétele. Kistelek telepítése. Csongrád vármegyével való viszály a joghatóság iránt. A Matyhídi vámszedés és az új vásártartási szabadalom . . . . . 363-380 IV. Az elnyomás és nemzeti
visszahatás. József főherczeg Szegeden 1768-ban. A vármegváltás terve.
Javítóház felállítása. Az újszeged-szőreghi uradalom zálogbavétele
1781-ben. A zsidók betelepülése 1784-ben. A reformok elleni feliratok.
Szeged három vármegye közigazgatási és törvénykezési központja. Német
nyelv a hivatalokban s a tanács több tagjának lemondása. Sáskajárás.
Az 1782., 1784., 1789. évi árvizek. A jászkunokkal a vámszedés miatt,
a genuai urakkal a dóczi puszta birtoklása, a baktói határ és a porgányi
halászat miatt való perlekedés. Az egységes plébánia felosztása s
a belvárosi parochiának a piaristáktól való elvétele. József császár
Szegeden 1786-ban. A török háború alkalmával a város áldozatai. A
nemzeti szellem megnyilatkozása. Gróf Pálfy főispán fogadtatása. A
magyar nyelv a hivatalokban. II. Lipót király koronázásának ünnepe
. . . . . 380-388
I. Szeged vára 1552-ben.
(Hasonmás Dselálzáde Musztafa krónikája bécsi példányának festményéről)
. . . . . 112. II. Szeged vára és a palánk
1695-ben. (Kisebbített hasonmás Lambion rajza után, a cs. és kir.
hadügyi levéltárból) . . . . . 184 III. Szeged helyzetrajza
1713-ban. (De la Croix Paitis rajzának kisebbített hasonmása) . .
. . . 224 IV. A szegedi vár erődítési
terve 1714-ben. (Hasonmás kisebbítve a cs. és kir. hadügyi levéltárban
levő eredeti után) . . . . . 232 V. Szeged belterületének
helyzetrajza 1747-ben. (Kaltschmidt Ábrahám felvételének kisebbített
hasonmása) . . . . . 336 VI. Szeged külterületének
helyzetrajza 1747-ben. (Kisebbített hasonmás Kaltschmidt Ábrahám rajza
után) . . . . . 320 VII. Szeged 1799-ben, a Tisza balpartjáról tekintve. (A régi czéhleveleken lévő metszvény hasonmása) . . . . . 384 |