Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
TARTALOM.
HATODIK RÉSZ. A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE. I. A haladás útján. A városias alkotások. A lyceum megnyitása. Gym nasium, kórház és városháza építése. A hajóhíd és az újszegedi százlábú híd. Útak készülnek. Kelemen László társulata. Az 1790. 1792. évi tüzek. Az 1799. ós 1801. évi árvizek. Inség 1806-ban. Az 1811. és 1812. évi tüzek. Dohánytermelés és kivitel. Halbőség. A szőreghi uradalom záloghasználatának újabb 25 évre való meghosszabbítása. Vedres ármentesítési terve. Vedresháza telepítése. A pest-szegedi hajózható csatorna. A franczia háború és a város áldozatai. Sebesültek és foglyok érkezése. József nádor Szegeden. A kormányzat szelleme és nyárspolgáriasság. Hivatalos ünnepélyek. Ferdinánd főherczeg Szegeden. Lántzy királyi biztos. Az 1813. évi nagy tűz s az ugyanazon évi és az 1816. árvíz. A gymnasium százados ünnepe és a szerb templom kigyulladása. A rókusi plé bánia alapítása, templom és iskola építése Kisteleki templomépítés. Utczai világítás. Jogakadémia és zenede terve. Az 1830. évi árvíz és a sörházi zsilip beszakadása. A szegedi mederszorulat és a Maros-levezetés terve. Vedres javaslata. Orczy és Tajnai marosszabályozási királyi biztosok. A kirovások miatt az országgyűléshez intézett kérelem. A tiszai töltések kiépítése és a Baktó ármentesítése. Új-Szeged megszerzése, Ötömös elcserélése. A cholera. Az 1836. évi nagy tüzek. A szerb püspök látogatása . . . . . 7-38 II. A negyvenes évek mozgalmai. Gr. Széchenyi István 1833-ban a Duna gőzhajóval Szegedre érkezik és haladásra serkent. Kremminger plébános 1835-ben a német egyházi szónoklatokat megszünteti. A nemzeti muzeumra, a vakok intézetére, a nemzeti színházra és Mátyás király szobrára tett ajánlások. Az ifjú ügyvédek társadalmi hatása. A német színészetet megbuktatják. Műkedvelői előadások a kisdedóvoda javára. Osztróvszky az ifjúság vezére. Az udvari kamara álláspontja. A pontonier-pajta. Feketesas-utcza kinyitása. Szegényügy és a szegényápoló egyesület megalakítása. A polgárőrség újra szervezése. Az országos védegylet szegedi osztálya. A városok rende- 362 zésének, a képviselet és a nyilvánosságnak kérdései. Osztróvszkynak s az ifjúságnak szerepe és hatása. Klauzál ünneplése az 1840. évi országgyűlés után. A követutasítás és választás jogát a választott község magának igényli és a polgárságra is kiterjeszti. Az 1844. évi követutasítás és a város követeinek tekintélye az országgyűlésen. Felirat a királyi városok rendezési javaslata ellen. Az adókivetések és az adózás reformja. A közteherviselés behozatala. Csongrád vármegyében a konzervatívok diadala. Klauzál ünneplése 1845-ben. Korda János. Követválasztás az utolsó pozsonyi országgyűlésre. A kisteleki műút építése. Gyorsutazási vállalat. Br. Sina és br. Dercsényi gyáripari vállalatai. Váltótörvényszék iránt való mozgalom. Az első kövezések és gyalogjárók. Lánczhíd és rakodópart építési tervek. Kölcsönvétel és a város pusztáinak elidegenítési kérdése. Gőzfürdő. Makkos erdő. A szeged-csongrádi takarékpénztár alapítása. Zálogház. Gőzhajó-járatok. Duna-tiszai hajózható csatorna terve. A pest-szeged-temesvári vasút tervezési mozgalmai. A népiskolák fejlesztése. Reáliskola. A magyar nyelv a lyceumban. Az 1845-46. évi inség. Az 1845. évi árvíz. Széchenyi tiszaszabályozási értekezletei Szegeden, 1846. évi július hóban. Paleocapa és nézetei Szeged biztonságáról, a Maros torkolatáról és a vedresházi átmetszésről . . . . . 38-65 HETEDIK RÉSZ. A SZABADSÁGHARCZ KORA. I. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Követjelentés az országgyűlés márczius 14-15-iki eseményeiről. Márczius 17-ike. 18-án népgyűlés. A békés átalakulás ünnepe márczius 19-én. Népgyűlés márczius 22., 26., 31-én, április 4., 12. s 24-én. Állandó választmány. Ideiglenes nemzetőrség. Utczák s terek új elnevezése. Névmagyarosí tások. Az utolsó polgárok. Tisztújítás. Az új hatóság és szervezkedés a május 25-iki közgyűlésen . . . . . 69-80 II. A nemzetőrség és a 3. honvédzászlóalj. Nemzetőrség. Létszáma s felosztása. Adakozások a "haza oltárára." A 3-ik honvédzászlóalj alakulása és szervezése. Országgyűlési képviselők választása. Szeged körül székely-táborozás és telepítvények terve. Katonai átvonulások . . . . . 80-92 III. Délvidéki szerb mozgalmak; a 33. honvédzászlóalj. Délvidéki szerb mozgalmak. Tanácsülés június 10-én éjjel. Futárok küldetnek a kormányhoz. A 3-ik zászlóalj Ó-Becsére indul. Hadi választmány. Bechtold. A nemzetőrség önkénytes mozgósítása. Bechtold s Edernek fáklyászene. Ingerültség a szerb lakosok ellen. 363 A szerbek közül sokan eltávoznak. Bizalmatlanság a várparancsnok ellen. A délvidéki tábor sebesültjei. Kórházak. Mészáros hadügyminiszter Szegeden s nyilatkozata az országgyűlésen. Az oláh határőrezred szökése. Izgalmak aug. 13-án. A nemzetőrség mozgósítása. Az önkénytes "mozgók." Görgey nyilvánítása. A 33-ik zászlóalj alakulása . . . . . 92-105 IV. Kossuth Szegeden. A népfölkelés. Kossuth okt. 4-6-án Szegeden. Fogadtatása. Beszéde. Az olasz foglyokat szabadoknak nyilvánítja. Levele a város közönségéhez. A nemzetőrség kivonul. Vérengzés okt. 15-én. Kossuth Szegednek missiót ad. A nemzetőrség a délvidéken. Statárium és ostromállapot. Öreg- s gyermek-századok. Rózsa Sándor és csapata. Szeged hadi központ. Sánczok készülnek. A város ágyúkat kap. Összeütközés Egressyvel. Fuvarok. A nyugdíjak és más házi ügyek. A cholera. A guerillák vagy négy hónaposok. Karácsony . . . . . 106-124 V. Szaladás. Az első helyi hírlap. Kossuth január 9-iki levele. A város követeinek proclamatiója. Vécsey Szegeden. "Szaladás." Dobó és Borbás nemzetőrök haditörvényszók előtt. Theodorovics előnyomulása. Jelentés Kossuth-hoz. Kossuth február 13-iki levele. Febr. 11-én az újszegedi győzelem. 13-án a szőreghi győzelem. Küldöttség Kossuthnál Perczelt kéri vezérül . . . . . 124-138 VI. A szent-tamási diadal. Gr. Batthyány Kázmér vezérfőispán s teljhatalmú kormánybiztos. Osztróvszky segédkormánybiztos. Perczel. A szent-iváni és gyálai csaták. Szent-Tamásnál a szegedi csapat dicsősége. A szent-tamási katonai érdemjelvény. Márczius 15-ikének ünneplése. A függetlenségi határozat kihirdetése április 29-én. Kremminger prépost plébániai állásától felfüggesztetik . . . . . 139-155 VII. Újabb honvéd-zászlóaljak; népfölkelés. A vésztörvényszék. Újonczozás. Köszönet Szegednek a "nemzet nevében." A 103. és 104-ik honvédzászlóaljak alakulása. Tüzértoborzások. A nagy-sallói győzelem s Budavár bevételének ünneplése. Keresztes búcsúk. Népgyűlés a keresztes hadjárat tárgyában. Sárossy Gyula fölolvasása. Sebesültek. Betegápoló nőegylet. Házi ügyek. Viszályok a főbíróval. A szépítő bizottmány élénk működése. Élénkség A vár melletti nyári színkör. Katonatisztek. Idegenek. Menekülők visszaterelése. Cholera . . . . . 156-163 VIII. A kormány Szegeden. A kormány fenyegetett helyzete Budapesten. A bankjegysajtó szállítása. Menekülés Szegedre. Kossuth érkezése. Szeged hadi központ. Az erődítések. Terv a Tiszának a Matyérbe való vezetésére. A parliament. Az újszegedi Zsótér-magtár felrobbanása. Guyon megérkezése. A polgármester állásáról lemond. A magyar hadsereg a Tiszán átvonul. A császári hadsereg bevonulása. Az újszeged-szőreghi csata . . . . . 164-170 364 NYOLCZADIK RÉSZ. AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT. I. Az ostromállapot. A lakosság menekülése. Haynau Szegeden. Requisitiók és a hadsereg élelmezése. A zsidók megsarczolása. Fegyverek beszedése. Gyulai Gaál Edvárd kir. főbiztos. Az új hatóság. Kossuth-bankjegyek égetése. Purificatio. Gaál búcsúja és Cseh Edvárd kinevezése. Bélyegtörvény, dohánymonopólium és a fogyasztási adók életbeléptetése. Új házszámozás és az országos népszámlálás. Közmunka. Csendőrség felállítása. Az 1851. évi önkénytes nemzeti kölcsön. A birodalmi alkotmány ünnepe. Katonai kihágások. Bonyhády István. Községi szervezet és választmány. Pénzügyi helyzet s a tiz éves földek bérbeadása. Vasútépítés. Hattyas-Ballagitó ármentesítése. Kémkedés. Államhivatalok részére való építkezés terve. Néphangulati jelentések. A személy- és vagyonbiztonság felbomlása. Katonai rögtönítélő eljárás és a rendőri intézkedések. Rózsa Sándor üldözése. Az ostromállapot vége. Az 1854. évi önkénytes államkölcsön és a 30 éves bérlőgazdaság . . . . . 173-198 II. A Bach-rendszer. A polizia. A régi tisztviselők kiküszöbölése. Wőber polgármester lemondása. Gartner helytartósági fogalmazó. A végleges szervezés. Gamperl Alajos polgármester, az új hatóság és községi választmány. Német nyelv a hivatalokban. A loyalitás ápolása. A közvagyon fecsérlése. A Széchenyi-téri sétaútak és az új szegedi népkert. A Szt.-György templomot iskolának átépítik Az oktatásügy fejlesztése. Tóth János igazgató kitüntetése. Rablások. Rózsa Sándor elfogatása és elítélése. Tűzesetek. Kovacsik pénztárnok sikkasztása. Közgazdasági viszonyok. Az osztrák nemzeti bank szegedi fiókja. A királyi pár látogatása. A vár megváltására czélzó tárgyalások. Albrecht főherczeg Szegeden. Az ágostai és helvét hitvallású egyházak keletkezése . . . . . 198-209 III. Tiszaszabályozási ügyek. Marosszabályozási tervek. A betorkolás kérdése. A város 1852. évi emlékirata. A vasúti híd építésének terve s a Maros betorkolási tervezet körülményeinél fogva felmerült akadályok. Az 185.3. évi árvíz. Albrecht főherczeg Szegeden. A Marostorok és a vasúti híd kérdésének folytatólagos tárgyalásai. Pasetti és Keczkés helyeslő nézetei a torkolatnak Szegeden felül való meghagyása mellett. A vasúti ártéri híd és az új szegedi partlemetszés kérdése. A vasút kanizsai átkelési terve. Az új Maros-torok elkészítése. Az 1855. évi árvizküzdelem. Albrecht főherczeg a felség helyettesítőjekép Szegedre érkezik. Újabb bizottsági tárgyalások s a hídépítés engedélyezése. Az újszegedi partlemetszés és a vedresházi átmetszés végrehajtása. Az 1857. és 1858. évi áradások. A vasút újszegedi töltésének átvágására irányuló óhajok. 365 Az 1858. évi szakértői javaslatok. Augusz véleménye és Herrich döntő nyilatkozata. A percsórai ármentesítő társulat keletkezésének körülményei. Küzdelem a betartozóság ellen. Kedvezőtlen eredmények. Az 1860. évi árvíz. A mindszent-apátfalvi társulati töltés beszakadása. A baktó-macskási töltéshez való ragaszkodás. A percsórai töltés kiépítése és a város társulati kölcsöne. További küzdelmek a kiszabadulásra. A kormányhoz és a képviselőházhoz intézett kérelmek és feliratok. Marsóvszky kormánybiztos kinevezése . . . . . . 210-225 KILENCZEDIK RÉSZ. AZ UTOLSÓ HÚSZ ÉV TÖRTÉNETE. I. A "kis forradalom" és a provisorium. Az olaszországi háború. Sárossy és társai költői estélyeket rendeznek. Kazinczy-ünnep. Gazdasági- és legényegylet. Adományok az akadémia javára. Széchenyi-gyász. A nemzeti szellem felébredése és a színészek tüntetése. Önkénytes rendügyelők és az önkénytes nemzetőrség terve, a katonaság aggodalmai. A tisztújítás és a képviselőtestület. Az új hatóság intézkedései. A rókusi plébános és az apáczák ügye. Törvénykezés. Követválasztás. A katonaság rémlátásai és a finánczok fellépése. Az alkotmány felfüggesztése. Provisorium. Petrovits és Rozgonyi főispáni helytartók. Wőber királyi biztos. Az új tisztikar és feladata. Adóbehajtások katonai végrehajtás útján. A közbiztonság felbomlása. Az alkotmányos tisztikar gyanúsítása. Összeesküvési szálak kutatása. Partszakadás felsővároson és halász-bál a Tisza-medrében. Az 1863. évi inség és inséges munkálatok. Az 1864. évi nagy tűz. Az 1866. évi májusi fagy és inség. Porosz háború, cholera és az 1867. évi árvíz. A korszak alkotásai: vízvezeték, légszeszvilágítás, Széchenyi-tér rendezése stb. . . . . . 227-250 II. Az alkotmány helyreállítása után. A polgárság együttérzésének megoszlása. A fehér- és zöld czédula párt. Az 1867. évi tisztújítás. A fehérczédulások győzelme és Osztróvszky bukása. A pártszenvedély harczai. Az alkotások. A baktó-macskási töltés kiépítése. Az 1868. évi védekezés. Az 1869. évi belvizek és jégtorlódás a vashidnál. Az 1870. és 1871. évi áradások. A szabadelvü-kör és Osztróvszky távozása. Dáni Ferencz. A közbiztonság és gr. Ráday Gedeon királyi biztos. Az 1872. évi tisztújítás. A vadvizek. Ormós kormánybiztos, a fehértói és paphalmi csatornák építése. A felsővárosi partszaggatás és kősarkantyú. Május 9-én a király Szegeden. A vármegváltás iránt tartott tárgyalások. A reformbizottság és javaslatainak sorozata. Az 1873. évi cholera s az 1874. és 1875. évi vízáradások. Az alkotások. Az új ellenzék. Az állandó híd terve s a körtöltés építésére vonatkozó javaslat bukása . . . . . 250-277 366 III. Az 1876-odiki árvízküzdelem. A rohamos áradás. A vízvédelmi bizottság megalakítása. A percsórai társulat kormánybiztosa megérkezik. Körtöltés terve. A torna-egylet, iparos-ifjúság és az önkénytes mentő-társulat. Várady Ignácz a percsórai vonal védője. Iskolák bezárása. 40,000 frt kincstári előleg. Csatornabeszakadás márczius 22-én a Sína-telek mellett. Rögtönitélő eljárás kihirdetése. A hattyas-ballagitói töltés beszakadása. Újabb kölcsön terve. A gyálai rét elöntése. Lukács kormánybiztos megérkezése. A kaliczka-töltés. A martonyosi öblözet beszakadása. Április 7-én közgyűlés a 90,000 frtos kölcsön ügyében. Töltés-szakadás Hármas-nál. A percsórai keresztgát védelme. Önkénytes kölcsönök és Kiss Dávid ajánlata. Lukács távozása. A védelem költségei. Országos dalünnep, Dugonics szobrának leleplezése és az országos ipar-, termény- és állat-kiállítás. A statisztikai kongresszus tagjai Szegeden. Az ünnepélyek hatása. A jövő réme és a város biztosításának kérdése. Körtöltés és parterődítés. Kölcsönterv, az osztrák nemzeti bank 300,000 frtos kölcsöne és a kölcsönalap kimerülése. A percsórai társulatból való kilépési újabb határozat. Marsóvszky kormánybiztossal való viszály. A percsórai töltés kijavításának vállalata és ebből kifolyólag a város ellen intézett végrehajtások. Panasz a körmánybiztosság ellen. Hieronymi államtitkár vizsgálata Szegeden. Kende Kanut a társulat új kormánybiztosa. A belügyminiszter a zaklatások ellen védelmet nyújt és ideiglenes kirovási kulcs készül . . . . . 277-295 IV. Az 1877-ediki védekezés és Új-Szeged pusztulása. A vár alatti Tiszapart feltöltése és a közlekedésnek megnyitása. Az áradás márczius végén. A török ifjúság küldöttsége Szegeden. Május 1-én a hajóhíd elszakad és a gyálai öblözet elöntése. Apadás és leszerelés. Állandó hídépítési tárgyalások. Németh püspök és Bulyovszky Lilla érkezése alkalmából való készülődések. A Maros rohamos áradása. Május 23-án a deszki gátszakadás. Védekezés a karóczai keresztgátnál és az újszegedi karikatöltésen. Új-Szeged katasztrófája. Az újszegedi menekültek, a bekeblezés és a töltésbelebbezés kérdései. A körtöltés terve és újabb mellőzése. Parterődítési munkálatok. A szegedi kérdés a képviselőházban. Az alsó tiszavölgyi érdekeltség megalakulása; szegedi és budapesti gyűlései. A Tisza-Völgyi társulat és a központi bizottság megalakulása . . . . . 295-306 TIZEDIK RÉSZ. SZEGED PUSZTULÁSA. I. A végső küzdelem. Közállapotok és hatósági viszonyok az 1878. év végén. Jégtorlódás deczember hó utolsó napjain. Dynamit robbantási kísérletek és az 1879. évi január 3-iki vihar. Február közepén 367 az áradás és az állandó híd pályázati tárgyalásai. Küldöttségi jelentés a percsórai társulat viszonyairól. Novák főügyész a percsórai vonal védelmét átveszi. Az alföldi vasút töltésének felmagasítására vonatkozó megállapodás. A márcz. 2-iki közgyűlés. A közerő első napja márcz. 3-án. Kiáltvány, a tanuló ifjúság szétbocsájtása, színi előadások betiltása. A menekülés és mentés kérdése. A sajtó és a képviselőház a szegedi kérdésről. Báró Pultz Lajos szegedi küldetése. A márcz. 5-iki közgyűlés . . . . . 309-320 II. A katasztrófa. Lukács kormánybiztos és Boros Frigyes megérkezése márcz. 5-én. Percsórai hírek és a közhangulat. A petresi szakadás és okai. Márczius 6-án a közerő az alföldi vasútnál. A Tisza apadása és a kiöntés terjedése. Katonaság érkezése. Algyő és Tápé elöntése márcz. 7-én. Hurczolkodás és menekülés. Herrich Szegeden. Márcz. 8-án az utolsó vonatközlekedés Budapest felé. Az alföldi vasút pályaudvarának csatornái. Statárium-hirdetés márcz. 9-én. A kormánybiztos kiáltványai és Herrich sürgönye. A Szabadka felé induló utolsó vonat és a kiöntés vizének a Tiszába vezetése. Dorosma katasztrófája márcz. 10-én. A remény utolsó csilláma. Országos érdeklődés. Mentőcsapatok érkezése. Márczius 11-ike. Tisza-szabályozási és szegedi kérdés a képviselőházban. A közerő túlsága. A tanács utolsó ténykedése. Az esti vihar. Első vészhír. Az orkán ereje. Pultz hősi küzdelme. Beszakadás és a védők bevonulása. Vészjelek. Gyászjelentés . . . . . 320-337 III. Menekülés és a város pusztulása. A menekülés iránya. Tömeges szállítások. A városrészek elöntése. Élet- és vagyonmentés. Rémhírek. A pénzügyminiszter és a képviselőház tagjainak Szegedre érkezése. A mentések befejezése. Államhivatalok Makóra, Kikindára és Aradra áthelyeztetnek. A pusztulás mérve az egyes városrészekben. Romba dőlt és megmaradt házak száma. Károk menynyisége és a vízbefulladtak . . . . . 337-358 MELLÉKLETEK. I. A templom-tér 1820-ban. (Vedres István: A szegedi múzsák százados ünnepe czímű művénél megjelent rézmetszet hasonmása) . . . . . 25 II. Szeged a Tiszapartról tekintve 1844-ben. (A régi iparossegédek vándorkönyveiben lévő rézmetszet hasonmása) . . . . . 49 III. Kossuth Lajosnak 1849. évi febr. 13-án kelt levele. (Szeged város közig. levéltárában lévő eredetinek hasonmása) . . . . . 136 IV. Szeged város belterületének helyzetrajza az árviz előtt . . . . . 336 |