Vágó Pál


Reizner és műve  |  1. kötet  |  2. kötet  |  3. kötet  |  4. kötet  |  keresés

 

TARTALOM.

 

TIZENEGYEDIK RÉSZ.

EGYHÁZAK ÉS HITFELEKEZETEK.

 

I. A Szent Demeter egyház. A plébánia keletkezése. A bácsi püspökséghez tartozó szegedi föesperesség és a főesperesek. A város kegyúri joga 1458-ban királyi megerősítést nyer. Mátyás király 1465-ben palástját a templomnak adja. Lukács zágrábi püspök alapítványa. A török pusztítás; a plébánia és a templom helyreállítása. Plébánosok és a plébánia joghatósága alá tartozó kápolnák. A hívek, szülöttek, elhaltak és eskettek száma . . . . .3-9

II. Havi-Boldogasszony temploma. Az első templom és kolostor. A ferenczrendi barátoknak Szegeden tartott nagy káptalanjai. A bosnyák barátok beözönlése és a bogumilség. Jacobus di Marchia és Capistranoi János. A templom építése 1497-1503-ban. Szent Gellért ezüst koporsója. Török kegyetlenkedések 1552-ben. A barátok pusztulása. A hitújítók szaporodása s a templom fölött való vita. A templom és kolostor kijavítása 1624-ben. A barátok theologiai iskolája s a dalmát hitszónokok. A gvárdiánok mint a csanádi püspökök helynökei. A templom és kolostor restauratiója 1713-1751-ben. Az alsóvárosi plébánia felállítása 1789-ben. A hívek, kereszteltek, elhaltak és eskettek száma. A templom mint menedék és temetkezési hely. A templom műkincsei. A gvárdiánok és plébánosok. . . . . . 10-21

III. A Szent György plébánia és a minoriták. Szent György plébániája a XIV. és XV. században. A török hódoltság alatt elpusztult, de a templom 1719-ben helyreállíttatott. Minoriták a XV. században és a török hódoltság alatt. 1726-ban telket nyernek. A barátok tiltakozása. 1739-ben újra befogadtatnak s királyi engedély alapján kolostort és templomot emelve, 1789-ben a plébánia kezelését is elnyerik. A hívek, kereszteltek, elhaltak és eskettek számadatai. Házfőnökök és plébánosok. . . . . . 21-24

IV. Szent Rókus egyháza. A pestis-kápolna építése és az "új város" keletkezése. Pozsonyi Ignácz alapítványa és a plébánia szervezése 1805-ben. A templom építése 1830-ban. Plébánosok, a hívek száma s az anyakönyvek. . . . . . 24-27


526

V. Elpusztult templomok. Szent Péter és Szent Erzsébet plébániák templomai. A praemontreiek, dominikánusok és karmeliták. A csengelei, kereseti és csorvai templomromok. . . . . . 27-29

VI. Görög-keleti hitfelekezet. A hitközség keletkezése, hajdankori nagysága. Templomai, lelkészek s azok javadalma. Belső viszályok. Anyakönyvek. . . . . . 29-31

VII. Ágostai ev. hitfelekezet. A hitközség keletkezése, lélekszáma, papjai és a város segélye. . . . . . 32

VIII. Református hitfelekezet. A reformatio Szegeden a XVI. században. Kis István és Abádi Benedek. A hitújítók elenyészése. A türelmi rendelet s az első református polgárok. 1846-ban a leány-egyház, 1857-ben az önálló hitközség megalapítása. A hívek száma és a városi segély. . . . . . 33-36

IX. Zsidó hitfelekezet. A régi zsidó lakosság. Az első betelepülések és a zsidóság szaporodása. Birtokszerzési képességük. A házkör. Hitközségi szervezet, zsidó bírák és elnökök. A hitközség bevételei, kiadásai, kultusz- és türelmi adók, úgy más rendkívüli terhek. Zsinagóga-építés. Rabbik. Felekezeti jótékonyság és intézmények. . . . . . 36-42

X. Nazarénusok. Keletkezésük és terjedésük. Imaházuk. . . . . . 43

TIZENKETTEDIK RÉSZ.

HATÓSÁG ÉS TÁRSADALOM.

I. Követküldés. A város követküldési joga a mohácsi vész előtt. Meghívó az 1712. évi országgyűlésre. A pozsonyi rendi országgyűlésre küldött követek. A szab. kir. városok szavazati joga. Követválasztás, utasítás és sérelmek. Az 1843-44. évi utasítás. A városok rendezési terve. A dietalis költségek. Népképviseleti országgyűlési képviselők. Választások, választók, pártok és kerületek szerint. Kis követek. A harmadik kerület. . . . . . 47-55

II. Törvénykezés. A polgárok mentességi joga. A város törvénykezési jogának eredete. A régi bíróválasztások. Zsigmond 1412. s Mátyás 1486. évi rendeletei. A fenyítőjog gyakorlatának némely példái. A hatóság mint hiteles és hielmes (locus credibilis et authenticus) hely. Zákány István. A török kádik. A pallos-jogról nyert kiváltság. Szemelvények és példák a régi bírói határozatokból s azok végrehajtásáról. Az első halálos ítélet. A hatalmaskodási és "nyelvességi" perek. A bírói tekintély. Pecséttel való idézés. Panaszló pénz és ítéleti illetékek. Felebbezések. Tárnokszéki ülések. Menedék-jog. Kínvallatások s azok nemei. A hóhér. A törvénykezést a közigazgatástól József császár elkülöníti. A szegedi javítóház felállítása.


527

Mérei királyi biztos rendelkezései. Különleges jogszokások a végrendelkezés és az ingatlanok elidegenítése körül. Telekkönyv. Az albírói intézmény. Az absolut korszak. A provisorium s a törvénykezési költségek megtérítése. A királyi törvényszék és járásbíróság. A főbírák névsora 1408. óta. A bírák nemesítése. Ügyvédek s a reájok vonatkozó 1743. évi statutum. Tóth Mihály ügyvéd vádaskodásai és üldöztetése. A negyvenes évek ügyvédi kara. . . . . . 55-68

III. Közigazgatás. A községi képviselet első nyoma. Az esküdt polgárok. A régi jegyzőkönyvek. A tanács szervezete. Tisztviselők s a régi tisztújítások. Nemzetiségek a város kormányzatában. Királyi biztosok. Az udvari kamara. Széképület emelése 1728-ban és 1799-ben. A régi közigazgatás ügyköre. Az 1871. évi szervezési szabályzat. Jegyzők és polgármesterek névsora. . . . . . 69-81

IV. Rendészet. A rendőrkapitányi hivatal keletkezése és fejlődése. Rendőrszemélyzet. Gonosztevők üldözése. Rabok. Belső biztonság. Idegenek bejelentése. Vásári rendészet. Tűzrendészet. Pipázási tilalom. A tűzoltási ügy fejlődése. Tűzesetek és tűzoltó szerelvények. Önkénytes tűzoltóság. Közerkölcsök. Káromkodók. Botbüntetés. Kiseprűzés. Zárórák. A Bach-korszak rendészete. Cselédügy. A rendőrség újabb fejlesztése és költségei. Rendőrkapitányok névsora. . . . . . 81-90

V. Árvaügyek. Az árvák vagyonának kezelése a mult században. József császár rendelete és az árvák atyja tisztség. Árvák létszáma és vagyona a mult században. Mérey királybiztos rendszabálya. Az árvabizottmány s a Bach-korszak. Az árvaszék felállítása és az árvák vagyona 1872-ben. . . . . . 91-92

VI. Adózás. Személyes szolgálat, terragium és a királyi udvar vendégül látása az Árpád- és vegyesházi királyok idejében. Ajándékok a király részére. A szegedi kupák II. Ulászló király asztalán. A város évi adója 1495-ben. Az 1612. és 1647. évi kirovások. A hal-adó. Királyi bér. Török kincstári adók. A kamara kivetései. Az 1702. és 1715. évi portaösszeírások. A porták számának és az adók fokozatos emelkedésének átnézete. Adóügyi statutumok. Az 1842. évi adókirovás és az önadóztatás. A Bach-korszak. Az utóbbi évtizedek királyi és városi adója. Sikkasztások. . . . . . 92-100

VII. Katonai ügyek. A magyar ezredek felállítása. Gr. Siskovich, id.br. Bechard, br. Bajalich, Schustekh, ifj. br. Bechard, Jugenitz, id. Wőber Antal, br. Becsei István, Szabó Antal stb. Mely ezredekhez újonczoztak Szegeden. Újonczjutalék régen s az utóbbi időkben. Szeged katonai ereje. . . . . . 101-106

VIII. Polgárság és polgárőrség. A polgárok politikai és magánjogai. Polgárjog elnyerésének módja. Polgárdíjak, polgáreskü és polgár-


528

levél. Polgárlajstromok és a polgárság létszáma. A polgárok kötelességei. Felkelések. Polgárőrség és felkelési zászlók. Díszpolgárok. 106-115

IX. Községi háztartás. Bevételek és kiadások átnézete. Adósságok és kölcsönadott tőkék. A szőreghi uradalom zálogbavétele. Az utóbbi idők háztartása és a tartozások. Számadások és költségvetések. Bevételi források. Tápé és Várthó censusa. A kisteleki úrbériség. Sörház, dézsmajövedelem, vásárok, révjavadalom. Korcsmák, téglaégetés, mészárszék-javadalom, polgárdíjak, puszták bére, mázsaház, kövezet- és helypénz-díj, hajóhíd, látványosságok, szállományok, házi adó, czigány és zsidó taksák. Laczikonyha, telkek eladásából befolyó jövedelem stb. A kiadások részletezése: tiszti fizetések, vendégelések, ajándékok, segélyek, nemzeti közczélok pártolása stb. Az utóbbi idők bevételeinek és kiadásainak részletezése. Vagyon-leltár. Hűtlen kezelések. . . . . . 115-137

X. Népesség. Adatok a régi, az 1522. és az 1553-54. évi népességről. Az 1522. évi lakosság magyarsága. Az 1715. és 1720. évi népesség. Betelepülések. Az 1786., 1805., 1818., 1825., 1839., 1840. évi adóösszeírás alapján kimutatott népesség. Az 1850., 1857. és 1870. évi népszámlálások. Szeged gyarmatai Délmagyarországon. . . . . . 137-147

XI. A nyilvános élet és az egyesületek. A nép munkássága, ügyessége. A polgárság zárkozottsága. Az egyesületek. . . . . . 147-149

1. Közművelődési egyletek. - Olvasó-egylet. Ifjúsági kör . . . . . 149 - 150

2. Jótékony egyletek. - Jótékony nőegylet. Zsidó nőegylet. Temetkezési egylet. Szabadkömíves páholy. . . . . . 151-154

3. Politikai egyletek. - Szabadelvű kör. Népkörök. . . . . . 154-156

4. Kaszinók, társalgó körök. - Szegedi kaszinó. Felsővárosi társalkodási egyesület. Alsóvárosi társalgó egylet. Polgári társalgó kör. Iparosok köre. . . . . . .156-162

5. Sport-egyesületek. - A lövész-, vadász-, torna-, csolnakázó-, korcsolyázó- és tűzoltó-egyesületek. . . . . . 162-163

TIZENHARMADIK RÉSZ.

EGÉSZSÉGÜGY.

I. Ragályos és járványos kórok.

1. Pestis. A pestis föllépése és pusztítása a régi időben, dúlásai Magyarországon. Az 1472., 1510., 1680., 1712. évi pestis pusztítása Szegeden, Dr. Ausfeldt Kristóf és a Lazarethum. A Máriazelli fogadalmi emlékek. Az 1738. és 1740. évi pestis Szegeden. Orvosrendőri intézkedések, zárlatok, vesztegzárak stb. Iskolák és korcsmák bezárása, vásárok eltiltása. Füstölések és ezek árszabása. Az elhaltak. A pestis költségei. A város fogadalma. Az utolsó pestis. . . . . . 167-179


529

2. Cholerajárványok. Az első cholera híre. Az egészségre ügyelő választmány megalakulása. Gabona-készlet vásárlása. A járvány Szegeden s a szegedi orvosok eltérő nézete. Halászati, halárusítási és serfőzési tilalmak. Új temetőhelyek kijelölése. A járvány megszünése és a halottak száma. Az 1848-49., 1855., 1866. és 1873. évi cholera-járványok. Az egészségügyi intézkedések. Betegek és halottak száma. . . . . . 179-185

3. Egyéb ragályos és járványos kórok. Bujakór, trachoma, himlő, kanyaró, vörheny, hagymáz, roncsoló toroklob. A váltóláz mint tájkór. . . . . . 185-186

II. Nyilvános betegápolás és életmentés.

1. Közkórház. A nyilvános betegápolás régen. Kolostori, plébániai és városi kórház a mult században. Pozsonyi Ignácz alapítványa 1800-ban. A kórház építése 1802-13-ban s végleges befejezése 1829-ben. Kórházi felügyelők és orvosok. Kórházi alap és ennek gyarapodása. A betegápolás. Irgalmasrendi szürke nénék 1854-61-ben. A kórház kibővítése 1875-ben. Az ápoltak száma és az ápolási díjak. . . . . . 187-196

2. Katona- és zsidó kórház. A katona-kórház 1708-ban. Új helyiséget nyer 1776-ban. 1831-ben a nagykaszárnyát veszik igénybe. A zsidó hitközség kórházi pénztára 1818-ban. Telekszerzési törekvések 1830-ban. 1856-ban vásárolt épületben a zsidó kórházat berendezik. . . . . . 196-197

3. Szegény ápoló és árvaház. A szegény nyomorultak mint kórházi ápoltak. A koldulás megszüntetésével 1841-ben szegényápoló egyesület keletkezik. 1857-ben a szegényápoló intézet megnyílik. A házi szegények segélyezése. A vagyontalan árvákról való gondoskodás régen. Az árvaház keletkezése 1872-73-ban. Az árvaházi alaptőke s az árvaházi növendékek és dajkaságban tartott árvák. . . . . . 197-201

III. Közegészségügyi szolgálat.

1. Tiszti- és magánorvosok. A helyőrségi orvosok és városi chirurgusok. A városi medicusok és phisicusok 1759. óta. Másod- és kerületi orvosok; ezek javadalma s ügyköre. Magánorvosok 1807. óta. Himlőoltás, halottkémlés és temetők . . . . . 201-208

2. Szülésznők. Szülésznői szakiskolák s a tanult bábák Szegeden. A városrészi szülésznők és javadalmuk. Külterületi bábák. Szülésznők száma. . . . . . 208-209

3. Gyógyszertárak. Gyógyszerkészítés régen. Az első katonai gyógyszertár Szegeden. A Megváltóhoz, Isteni gondviseléshez, Szent-Háromsághoz, Segítő Boldogasszonyhoz, Szent Rókushoz, Szent


530

Györgyhöz, Szent Istvánhoz, Kígyóhoz és a Kálváriához czímzett gyógyszertárak keletkezése és története. . . . . . 209-213

IV. Ivó- és gyógyvizek, fürdők és köztisztaság. A Tisza vize és a vízvezeték. Keserűvíz források. Tiszai, gőz- és gyógyfürdők. Üdülő helyek. Kövezések. Csatornák és köztisztaság. Közvilágítás . . . . . 214-218

V. Állategészségügy. Az 1825., 1826., 1832., .1838. 1850. évi állatjárványok. Állatorvosi állás szervezése és az állatorvosok. . . . . . 218-219

TIZENNEGYEDIK RÉSZ.

ISKOLÁK.

I. Iskolák a középkorban és a török hódoltság alatt. Fárai és középiskola. A szegedi diákok Belgrád felszabadításánál. A krakkói, bécsi és wittenbergai főiskolákon járó szegedi tanulók s ezek szerepe az egyházi s világi közélet terén. . . . . . 223-229

II. Népiskolák.

1. Tanítóképzés és a tanítóképző. A papok mint tanítók. Abády Benedek és szegedi Kis István "schola mesterek." A régi kántortanítók és a tanítási módszer. A tanítói minősítés 1754-ben. A tanítóképzés 1778. óta. A szegedi királyi képző megnyitása 1844-ben. Mint püspöki intézet 1856-ban újra szerveztetik. A hangoztatás útján való tanítási módszer behozatala. Az 1872. évi szervezés. A képezdei igazgatótanács. Tanulók létszáma. Magán tanfolyam tanítónőképzésre. . . . . . 229-238

2. Kisdedóvás és kisdedóvók. Az első kisdedóvók hazánkban. 1846-ban a belvárosi, 1856-ban a felsővárosi, 1872-ben a rókusi és 1879-ben az alsóvárosi óvodák felállítása. Óvók s az óvodába járók száma. . . . . . 239-242

3. A népiskolák felügyelete és igazgatása. Az állami felügyelet első nyilvánulásai. A "Ratio educationis." A főigazgatók és felügyelők. Ezek iskolalátogatásai és vizsgái. A nemzeti iskolák helyi igazgatói. Tóth János elemi iskolai igazgató, utóbb népiskolai felügyelő. Az iskolaszék és elnökei. . . . . . 242-248

4. Rendtartások, tanítási módszerek; az iskolák belső élete. A kezdetleges állapotok. A "Ratio educationis" rendszerű népiskolák. Osztályok, szünetek, mulasztások, tankönyvek, tanítási módszer. Az 1790-91. évi XV. t.-cz. A hitoktatási kötelezettség vitája. A tanítók testületi szelleme s az értekezletek. Iskolai ünnepélyek s látogatások. A harmadik iskolai rendtartás 1844-ben. A Thun-féle iskolai törvény. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. és az iskolák újabb fejlődése. . . . . . 248-263


531

5. Belterületi községi népiskolák. . . . . . 263-291

Belvárosi népiskola. - A régi plébániai iskola és átalakulása. A tanítók és javadalmuk. A német- és dalmát iskola. A nemzeti iskola és ezek tanítói. A régi polgári- és rajziskola. A leányiskola és tanítói. Tanulók létszáma. A Bach-korszak. A népiskolai törvény és az iskolák fejlesztése. Tanulók létszáma. . . . . . 263-275

Alsóvárosi népiskola. - A barátok iskolája a török idők alatt. Állami és városi segély következtében átalakul. Tanítók és tanítanítónők. Iskolába járók száma. . . . . . 276-279

Felsővárosi népiskola. - Az iskola keletkezése. Tanítók s tanítónők. A Szent-György iskola építése. Tanulók létszáma. . . . . . 279-282

Rókusi népiskola. - Törekvések az iskola felállítása iránt. A lakosság kérelmei. Az udvari kamara akadályai. Engedély az iskola megnyitására és az új épület felállítására. Tanítók és az iskolába járók száma. . . . . . 283-285

Mórai népiskola. - Társadalmi úton ingyen iskolák állíttatnak; ezeket a város átveszi. A mórai népiskola tanítói és tanulóinak létszáma. Az új iskola felépítése. . . . . . 286-287

Tabáni és liszt-utczai népiskolák. - Keletkezésük, tanítók és tanulók. . . . . . 288-289

Alvégi- és csonka-utczai népiskolák. - Keletkezésük, tanítók és tanulók. . . . . . 289-290

Újszegedi népiskola. - Két ízben társadalmi úton, utóbb állami segélylyel létesül. . . . . . 290-291

6. Külterületi községi népiskolák. Az iskolázás első nyomai. Bonyhády terve a tanyák összpontosítására. A külterületi lakosság ajánlata az iskolák felállítására vonatkozólag. Az 1853. évi nov. 30-iki községválasztmányi határozat és a tanyai iskolák építése. Iskolázás és tanítási eredmény. . . . . . 291-296

7. Vasárnapi és ismétlő iskoláztatás. A Bach-korszak s az utóbbi idők eredményei. Felnőttek oktatása. . . . . . 296-297

8. A tanonczok iskolázása. A régi inas-iskola s ennek látogatottsága a Bach-korszakban és az utóbbi időkben. A decentralizatio és az esti tanfolyamok terve. Kereskedelmi magán-tanfolyamok s a kereskedelmi szakiskola felállításának terve 1870-ben. . . . . . 297-298

9. A tanítók fizetése. A régi kántor-tanítók javadalma. Tanítói fizetések a Ratio educationis előtt. A nemzeti és külvárosi iskolák tanítóinak fizetése, ezek fokozatos emelkedése. A familiatio pénzek. Az 1822., 1846., 1853., 1857., 1861. 1871. stb. évi fizetésjavítások. . . . . . 298-302

10. Felekezeti népiskolák. Az Oltványi-féle róm. kath. felekezeti felsőbb leánynevelő intézet és leány népiskola. - Oltványi István csanádi nagy-


532

prépost végrendeleti hagyománya. Az apáczák vezetése alatt álló nőnövelde és népiskola megnyitása. A tanulók száma. . . . . . 302-303

Görögkeleti szerb népiskola. - Iskolaépítés. Tanítók és javadalmak. Iskolába járók száma. . . . . . 303

Ágostai hitfelekezeti iskola. - Keletkezése, tanítók s ezek javadalma. Az iskolások száma. . . . . . 304

Református népiskola. - Keletkezése. Tanítók és ezek javadalma. . . . . . 304

Zsidó népiskola. - Magániskolák s ezek átvételének terve. 1843-ban a hitközség iskolát állít. 1851-ben a leányiskola megnyílik. Iskolai bevételek s kiadások. A városi segély. Iskolai elöljárók, tanítók, tanítónők s ezek fizetése. Iskolába járók száma. . . . . . 304-307

11. Magániskolák és nevelő intézetek. Régi magán- és zugiskolák. Ezek betiltása. Az utóbbi idők magánnevelő intézetei s a növendékek száma. . . . . . 307-308

12. Polgári iskolák.

Polgári fiúiskola. - A régi és az 1868. é. XXXVIII. t.-cz. értelmében állami segélylyel felállított polgári iskola. Fejlődése. Tanítók és tanulók. . . . . . 308-310

Polgári leányiskola. - Felállítása, eltérő tanterve, tanítók és az iskolába járók száma. . . . . . 311

III. Középiskolák.

1. Főgymnasium. A katonai kórházban megnyitott gymnasium. A residentia építése és kibővítése. Igazgatók. A lyceum megnyitása. A tanulók vádaskodása a hatóság előtt. A gymnasium építése 1793-ban. A százados évforduló. Akadémia állítására irányuló törekvések. A diákok fegyelme. Rendőri beavatkozás és igazgatói pártfogás. A régi tanuló ifjúság társadalmi szerepe. Iskolai színház és műkedvelői előadások. Defendálások. Magyar gyakorló iskola és Önképző kör. Államgymnasium állítása iránt való óhajok s a túltömött osztályok párhuzamosítása. Előkelőségek látogatásai. Tanszer gyűjtemény. Iskolába járók száma. . . . . . 311-325

2. Főreáliskola. A műipariskola felállítására vonatkozó óhajok. A reáliskola megnyitása 1847-ben és átalakítása 1851-ben. A Rudolf-alapítvány s az intézet fejlesztése. A város közönségének felirata a kormányhoz 1868-ban. Báró Eötvös miniszter Szegeden. A föreáliskolai kölcsön és építkezés, úgy az intézet államosítása ügyében kötött szerződés. Tanárok s a tanulók létszáma. . . . . . 326-334

IV. Iskolai ösztöndíjak, jutalmak és segélyek. Az Ebner, Sobay, Bonnaz, Oltványi, Rózsa József, Ráth Jakab, Kárász, Deák Ferencz stb. alapítványok. . . . . . 334-338


533

TIZENÖTÖDIK RÉSZ.

KÖZMŰVELTSÉG.

I. Könyvtárak. Egyházi, tanintézeti, egyesületi és kölcsönkönyvtárak. A városi közkönyvtár s a magánosok könyvtárai. . . . . . 341-343

II. Nyomdászat, hírlapok, írók, könyvkereskedések. Abády Benedek sajtója 1547-ben és a nyomda terméke. Rodelmayer törekvései 1796-ban. Grünn Orbán 1802-ben nyomda állítására szabadalmat nyer. A Grünn-Burger-féle nyomda története. A censorok és a sajtó termékek. A Bába-féle második és a Traub-féle harmadik nyomdák története. Szeged hírlapjai. A szegedi írók. Könyvkereskedések. . . . . . 343-362

III. Színház és színészet. III. Károly király szabadalmi levele színház állítása iránt. Iskolai színielőadások 1723-ban. Színházépítés 1735-ben. Német színészet József császár alatt. Lippe társulata. A széképület szálájában berendezett színpad. Kelemen László társulata 1800-ban Szegeden. A kolozsvári társulat 1803-ban Szegedre ellátogat. 1806-ban Ernyei, később Lang és Kilényi, majd az Abday és az erdélyi társulatok szereplése. A Balla és Farkas társulatok. Nyári színkör és német társulat. Ennek bukása. Komlóssy, Bartók-Egry, az erdélyi és a Havi-féle társulatok. A forradalom. Latabár-Döme és Hetényi társulatai. Lederer német előadásai. Ujfalusi és a Havi-Szabó, valamint a Havi-Hegedűs és a Szabó-féle társulatok. Molnár György és a magyar színügy rehabilitatiója 1860-ban. Szabó-Filippovics, Nyiry György, Takács Ádám, Szigeti Imre, Hubay Gusztáv, Láng Boldizsár, Szabó-Filippovics, Latabár, Sípos, Aradi, Kocsisovszky, Hubay, Follinus, Szathmáry Károly társulatai. Az újszegedi színkör építése 1868-ban. Aradi Gerő s a temesvári német opera társulat. Mansberger Jakab, Sztupa Andor és Aradi társulatai. . . . . . 362-400

IV. Zene- és énekművészet. A város muzsikusai és az egyházi karzene. Zeneiskola állítására vonatkozó régi tervek. A zenede keletkezése 1865-ben. 1874-ben városi kezelés alá kerül. A szegedi polgári dalárda és a szegedi dalárda. Az 1876. évi országos dalünnep. Szegedi zeneszerzők. . . . . . .400-405

V. Képzőművészetek. Régi festők és mübecsü festmények. Az újabb kor festményei és a szegedi festők. Régi szobor és nyilvános emlékművek. A Dugonics-szobor. Kisebb véső művészetek. Műépítészet. A Szent Demeter és Havi-Boldogasszony temploma. A várbontás alkalmával előkerült műépitészeti emlékek. Az újabbkori építészet. . . . . . 405-413


534

TIZENHATODIK RÉSZ.

KÖZGAZDASÁG.

I. Őstermelés.

1. Földmívelés, állattenyésztés. A hospitesek és a várispánsági birtokok szabad gazdái. Közjogi állásuk s nemesi birtokszerzési képességük. A nomád gazdálkodás és a szállások. Tanyák és tanyagazdálkodás a mohácsi vész előtt. Termelési és állattenyésztési adatok a mohácsi vész előtti időről. Az l522. évi egyházi tizedlajstrom alapján, a termelés és az állattenyésztés viszonyai. A török hódoltság alatt bekövetkezett gazdasági hanyatlás. Gazdasági állapotok a XVIII. század elején. A földközösség. Az 1719. évi jószáglétszám és termelési eredmény. A művelés alatt álló terület 1720-ban. Az egyéni birtok és a szállások keletkezése. Az első foglalók. Tanyák száma a mult század közepén. A közbirtokok eladás útján való kiosztásai. Helységalapítási tervek. Az egyházi tized s az 1723. és 1812. évi termelési eredmény. Dohánytermelés és a szőreghi uradalom zálogbavétele. Jószáglétszám 1799-ben. Az 1747. évi termelési eredmény és jószáglétszám. Ármentesítések és haszonbér gazdálkodás. Bérföldek és a 30 éves bérlő gazdaság. A művelési ágak s a 70-es évek termési eredménye, gazdasági eszközei, jószáglétszáma. A városi közbirtokok jövedelmezősége. Inséges esztendők. Gazdasági egyesület. . . . . . .417-439

2. Szőlőmívelés és gyümölcsészet. A szegedi gazdák mint szerémségi szőlőbirtokosok. Illetéktelen vámszedések miatt tett panaszaik. A péterváradi apátnak és a budai káptalannak zentai vámosai által elkövetett zaklatások. A szegediek szerémségi boraikkal elárasztják a felvidéket. Diósgyőr, Kassa és Bártfa városokkal való viszály. Szőlősgazdák száma az 1522. évi egyházi tizedlajstrom szerint. A török hódoltság alatt a szegedi szőlőtelepítések és ezek bordézsma jövedelme. Szőlőföldek s ezek termése a XVIII. században. A homoki szőlőtelepítések. Az utóbbi idők termelései. Gyümölcstermelés a török hódoltság alatt. A barátok gyümölcsöse. Vedres és József lotharingiai herczeg érdemei. A hattyasi faiskola. . . . . . 439-445

3. Erdők és erdősítés. A régi Fő-éri erdő. Épületfák vidékről szállíttatnak. Fásítások 1771-ben és 1805. évben. A régi erdők s ezek pusztulása. Az 1868-72. évi ültetések. . . . . . .446-448


535

II. Ipar.

1. Kézműipar.

A) A czéhek. Iparűzés az Árpádházi királyok alatt. Czéhek keletkezése. Iparviszonyok az 1722. évi egyházi tizedlajstrom alapján. Az asztalos, bognár, borbély, czipész, csizmadia, fazekas, gombkötő, kalapos, kőmíves és ács, kötélverő, lakatos, mészáros, ötvös, a rácz paplanos, szűrszabó és szabó czéh, sütő, magyar- és német szabó, szappanfőző és gyertyamártó, szíjgyártó, magyar- és német szűcs, szürszabó, takács, timár és a varga czéh keletkezése s története. A szegedi czéhek általános jellemzése, árszabásaik. Az 1853. évi ideiglenes és az 1872. évi ipartörvény. Ipartársulatok s az iparos ifjúság segélyzö egyesülete. Iparstatisztika az 1850. és 1870. évi népszámlálások alapján. Az utóbbi idők iparmozgalmai. Iparos congressus és az 1876. évi országos kiállítás. . . . . . 449-476

B) Szabad iparágak és a népipar. Halászat és halászok. Molnárok. Hajó- és malomépítők, faragók és zsindelyvágók, talicska-készítők, tégla-, cserép- és mészégetők, papucs- és kaczabájkészítők. Népipar. . . . . . 476-487

2. Gyáripar és iparvállalatok. Szeszgyártás. Gőzmalmok. Szalámigyártás és paprikatörés. Keményítő-, sziksó-, gyufa-, spódium kékfestő-, kötél- és vasöntőgyárak. Téglagyárak, légszeszgyár. Ipari szövetkezetek. . . . . . 487-492

III. Kereskedelem.

1. Kereskedés és a vásárok. Kereskedelmi állapotok a mohácsi vész előtt s a török hódoltság alatt. Kereskedők 1720-ban. A szerb betelepülők és a belgrádi kereskedők. Kereskedelmi viszonyok a XVIII. század végén. A zsidók. 1822. évben kereskedelmi testület alakul. Lloyd társulat. Vásárok és a vásár-szabadalmi levelek. Új-Szeged vásárjai. A helypénzek behozatala. Vásári forgalom. . . . . . 493-503

2. Régi árviszonyok. Szemelvények az állatok, élelmiszerek, italok, termények és közhasználati czikkek árairól az utóbbi két századra vonatkozólag. Régi napszámdíjak és az ingatlanok árviszonyai. . . . . . 503-509

3. Forgalmi eszközök és árúforgalom. Fuvarozások. A régi személy- és teherszállítási díjak. Gyorsutazási vállalat. Az első gőzhajó Szegeden. A tiszai gőzhajózási vállalat terve. A dunai gőzhajózási társulat hajójáratai. A szegedi gőzhajózási társulat. Vasútépítési tervek. A kecskemét-szegedi vonal kiépítése. A tiszai áthidalás és a temesvári szakasz megnyitása. Az alföld-fiumei vasút építése. A szeged-zimonyi vasút terve. Árúforgalom és a város régi kereskedelmi mérlege. A posta- s távirda-szolgálat és fejlődése. Postatávirdai forgalom. . . . . . 509-517


536

4. Hitel és pénzügy. A szeged-csongrádi takarékpénztár. A szegedi kereskedelmi és iparbank. Szegedi forgalmi bank. Szegedi hitel- és zálogintézet. Szegedi általános takarékpénztár. Szegedi kézművesbank. Szegedi leszámítoló és takarékpénztár. Délmagyarországi földhitelintézet. . . . . . 517-522


KÉPMELLÉKLETEK.

I. Az 1728-ban épített és 1799-ben részben lebontott széképület alaprajza és homloknézete. (Eredetije Szeged v. térképtárában.) . . . . . 80

II. Szegedi gyalog- és lovas polgárőrök az 1805. évi felkelés alkalmával. (Szeged v. levéltárában lévő eredeti festmények után.) . . . . . 112

előző  |  tartalom |  következő