TARTALOM.

 

OKLEVÉLTÁR

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

 

I. 1247. IV. Béla király a csongrádi kir. várhoz tartozott s Szegeddel határos és néptelen Tápé földet, úgyszintén a tatárok által legyilkolt Csupor nemzetség birtokát képezte Vártó halastavat, a szegedi polgároknak adományozza, s Leontin szöreghi apát által birtokba iktatja. . . . . . 1

II. 1359. aug. 3. A csanádi káptalan előtt Ilona asszony, Balak Benedek özvegye, Szeged-alsóváros mellett, Balak helységben levő birtokát a szeged-alsóvárosi polgároknak 65 forintért örökbe vallja. . . . . . 4

III. 1389. ápr. 9. Öttevény. Zsigmond király néhai Erzsébet anyakirálynő leveléből meggyőződvén arról, hogy Buda, Félegyháza vagy másfelé a sáregyházi úton járó szegedi polgárok kereskedelmi czikkei a régi kiváltságok értelmében vámmentesek, azért a szer-i nemeseket inti, hogy a sáregyházi úton járó szegedi polgárokat s javaikat ne merjék adóztatni, ellenesetben a vámszedést a szegedi királyi vár javára foglalja le. . . . . . 4

IV. 1405. Zsigmond király 1405. évi első decretuma (decr. minus), mely a királyi városok és a polgárok összes jogviszonyait szabályozza. . . . . . 5

V. 1408. jan. 9. Buda. Zsigmond király Temesvárott Geges György szegedi bíró által, Maróthi János macsói bán vámosai és adószedői ellen, a szegedieknek szerémi, nevezetesen Kamancz és Péterváradon termelt boraik után szedett soknemű vámok, adók, fokvámok és üres kocsik megvámolása ügyében tett panaszára, a megejtett vizsgálat alapján a szegedi polgárok kamanczai és péterváradi borai után fizetendő vámok mennyiségét megállapítja s azoknak Szentmártonba való szabad szállítását engedélyezi. . . . . . 16

VI. 1409. ápr. 14. Buda. Zsigmond király a szegediek panaszára elrendeli, hogy a midőn a város polgárai s lakosai kereskedésben utaznak, sem ők, sem jószágaik más hatóságok által itélet alá nem vonhatók s le nem tartóztathatók, hanem az ellenök fennforgó követelések és perek a szegedi bíró s a kir. tárnok előtt indítandók. . . . . . 18

VII. 1411. jún. 29. Buda. Zsigmond király Szeged város és a szőreghi Chybak nemesek közt a szegedi és szőreghi határok, rétek, vízállások, halastavak és tiszai haszonvételek iránt régebb idő óta folyó pert a főurak és zászlósok jelenlétében Szegeden megvizsgálván, határjárást rendel, és János mester alkancellár, Laczk Dávid és Dávid zólyomi comes, úgy Fábián mester kancelláriai jegyző által végbevitt határigazítást jóváhagyja s megerősíti. . . . . . 19

VIII. 1411. júl. 26. Visegrád.. Zsigmond király Szeged város és Gyálay Mihály között, a szegedi és gyála-szent-iványi határok, úgy a tiszai haszonvételek iránt régebben folyó pert, Szegeden a főurak és zászlósók jelenlétében megvizsgálván, határjárást rendelt s Gyálai Mihály, úgy András szegedi bíró, Delchogh Gergely és Máté diák esküdtek s több gazda közbenjöttével, Fábián mester pécsi, úgyszintén poszonyi kanonok és kancelláriai jegyző által megtartott határjárást s az uj határok felállítását jóváhagyja. . . . . . 22

IX. 1412. szept. 6. Buda. Zsigmond király az alszegedi bíró és esküdtek évenkénti választása alkalmából előforduló lázongások és viszályok megszüntetésére rendeli, hogy a polgárok egyeteme évenként, szent György napján, negyven alkalmas és becsületes személyt válaszszon, s ezek válaszszák a bírót és az esküdteket, a kiknek mindenki tartozik engedelmeskedni. . . . . . 24

X. 1415. jan. 18. Konstancz. Borbála királynő Farkas Miklós és Szűcs János szegedi polgárok és küldöttek panaszára kecskeméti adószedőinek meghagyja, hogy Zsigmond király, miután a főurak és zászlósok hozzájárulásával Szeged város polgárait az országban mindenütt adó- és vám-mentesekké tette, ennélfogva a kereskedésben Kecskeméten átutazó szegedi polgárokat, hozzátartozóikat vagy javaikat, adókkal vagy vámokkal terhelni ne merészeljék. . . . . . 25

XI. 1422. jún. 5. Nagyvárad.. Zsigmond király a kereskedéskép és élelemszerzésben utazó szegedi polgárok és jószágaik részére adó- és vámmentességet biztosít. . . . . . 27

XII. 1422. júl. 21. Szeged. Alszeged város bírája és esküttjei, Szeremle város bíráját az oda költözött Márton nevű kovács nejének magaviseletéről értesítik. . . . . . 28

XIII. 1429. Zsigmond királynak Palóczi György esztergomi érsek, Palóczi Mátyás országbíró és Palóczi Imre testvérek szolgái és jobbágyai részére kiadott védlevele, hogy őket sehol le ne tartóztassák, s ha valakinek ellenük panaszuk lenne, azt nevezett földesuraik, mint illetékes bírájuk előtt érvényesítsék. . . . . . 29

XIV. 1429. márcz. 4. Szeged. Kovázdi Imre Szeged város bírája és az esküdt polgárok igazolják, hogy a Bezeldeg helység mellett megrabolt Theperch György és társai szegedi polgárokat Töttös László özvegye kárpótolta. . . . . . 30

XV. 1430. máj. 1. Sempte. Zsigmond király a kereskedés és élelemszerzés ügyében utazó szegedi polgárokat, gazdákat és lakosokat korábbi szabadalmi levelében mindenféle adó-, rév- és vámdíjak fizetésétől mentesekké tevén, nevezetteket ezeknek mentessége tekintetében örök időkre biztosítja. . . . . . 30

XVI. 1431. okt. 14. Feldkirchen. Zsigmond király Szeged városának felső-sziget nevű részében, más szabad hetivásárok sérelme nélkül, hetenkint csütörtökön tartandó szabad hetivásárt engedélyez. . . . . . 31

XVII. 1431. okt. 21. A budai káptalan előtt Barlafi István felvallja, hogy Csanád vármegyében fekvő belső- és külső-szentiványi részbirtokait s egyház kegyúri jogát Zsigmond királynak s általa Szeged város polgárainak 500 tiszta s jóméretü aranyforintért elzálogosította. . . . . . 32

XVIII. 1436. ápr. 9. Temesvár. Zsigmond király az ország különféle részeiben utazó szegedi polgároknak, cselédjeiknek s jószágaiknak, különösen mások tartozásai és kihágásai miatt való perlését és letartóztatását tilalmazza, elrendelvén: hogy a követelések a Szeged-városi bíróság előtt perlendők. Egyúttal a szegedieknek ősi vámmentességi kiváltságát személyökre, szolgáikra és javaikra nézve megerősíti. . . . . . 33

XIX. 1436. ápr. 20. Szeged. Zsigmond király az élelem-szerzés és kereskedéskép az ország bármely részében utazó szegedi polgároknak, úgy javaiknak mások tartozásai vagy kihágásai miatt való letartóztatását eltiltja s elrendeli, hogy az ellenök fennforgó követelések illetékes bíráik, a vdros bírája és esküdtjei, illetőleg a tárnokszék előtt érvényesítendők. . . . . . 35

XX. 1436. ápr. 20. Szeged. Zsigmond király Bertalan szegedi bíró és az esküdtek kérelmére átírja 1430-ik évben Semptén kelt szabadalmi levelét, melyben a kereskedés és élelem-szerzésben utazó szegedi polgárok részére adó-, vám- és révmentességet biztosít. . . . . . 36

XXI. 1436. ápr. 24. Szeged. Zsigmond király az ország bármely részében utazó szegedi polgároknak mások kihágásai vagy tartozásai miatt való letartóztatását tiltja s az ellenük fennforgó követeléseknek az illetékes Szeged-városi bíróság előtt való érvényesítését rendeli; egyúttal a szegedieket ősi jogaik és régi szabadalmi levelek alapján élvezett mindennemű vámmentességi kiváltságukban megerősíti. . . . . . 38

XXII. 1436. júl. 7. Buda. Zsigmond király a kunoknak érzékeny panaszolkodására még Szegeden tartózkodása alkalmával, guthi Ország János zarándi és Kátai László szolnoki főispánok által vizsgálatot rendelvén az iránt, hogy a kun székekben a kunoknak valóságos és törvényes kapitányait, szabad kunjait kipuhatolják; a megejtett vizsgálat alapján, az orgovány-szállási kun kapitányokat mindennemű szolgálati, adózási, mentességi jogaikban és szabadságaikban megerősíti. . . . . . 40

XXIII. 1436. jul. 15. Buda. Zsigmond király a kunok gyakori panaszára, még szegedi tartózkodása alkalmával gúthi Ország János zarándi és Kátai László szolnoki főispánok által vizsgálatot rendelvén az iránt, hogy a kun székek valóságos és törvényes kapitányai kipuhatolhassanak; a megejtett vizsgálat alapján törtélszállási Cherche Bálintot és örököseit a törtélszállási, bojcsaszállási és kömpöczszállási kapitányságban megerősíti. . . . . . 42

XXIV. 1438. febr. 22. Albert király a szegedi polgároknak Zsigmond király kiváltság-levele alapján, az ország minden részében vám- és adómentességet biztosít. . . . . . 43

XXV. 1439. jún. 11. Albert király az országgyűlés hozzájárulásával Szeged várát minden tartozékaival Erzsébet királynénak adományozza. . . . . . 45

XXVI. 1450. jún. 4. Szeged. Hunyadi János kormányzó, Kalmár Márton szegedi bíró kérelmére átírja és megerősíti a csanádi káptalannak ugyanaz évben eszközölt tanúvallatásait, a Szeged város és a titeli prepost és káptalan közt folyó perben, a titeli révnél az üres hajók után, úgy a kormányosoktól szedni szokott díjak iránt, mely tanúvallomások kivételéhez a titeli káptalan megidézett kanonokjai meg nem jelentek. . . . . . 46

XXVII. 1453. decz. 10. A csanádi káptalan előtt Csürködi Mátyás és Gergely, Csanád vármegyében fekvő Százegyház birtokukat Szeged városának 100 forintért örökbevallják. . . . . . 49

XXVIII. 1456. jún. 9. Szeged. Hunyadi János kormányzó Zajdai Fábián szegedi főbíró kérelmére a szegedi vár fő- és alvárnagyát úgy adószedőit utasítja, hogy a Szegeden minden hétfőn tartandó vásárra szárazon és vízen érkező vásárosokat szabadon járni engedjék s őket semmiféle adókkal és vámokkal ne terheljék. . . . . . 50

XXIX. 1456. decz. 5. Csanád. V. László király Attila, csanádi káptalani prépost kérelmére, a káptalannak Csanád vármegyében fekvő Keresztúr helységbeli jobbágyait a szegedi kir. vár részére teljesítendő különféle szolgálmányok megadásától felmenti. . . . . . 51

XXX. 1458. márcz. 12. Buda. Mátyás király átírja V. László királynak 1456. évben Attila csanádi prépost részére kiadott levelét, melyben a keresztúri jobbágyok a szegedi vár részére évenként teljesítendő szolgálmányok megadásától felmentetnek. . . . . . 52

XXXI. 1458. aug. 16. Buda. Mátyás király Szeged város polgárainak a város kebelében levő Sz. Demeter, Szt. György, Szt. Péter apostol és Szt. Erzsébet templomokra és plébániákra nézve ős időktől fogva gyakorolt egyház-kegyúri jogát megerősíti. . . . . . 54

XXXII. 1458. szept. 5. Szeged. Mátyás király a becsei várnagyokat, úgy György szerb deszpot mindkét tiszaparti vám- és révfelügyelőit a szegedi polgároknak és javaiknak vámolásától s adóztatásától eltiltja. . . . . . 54

XXXIII. 1459. jan. 20. Szeged. Mátyás király Szeged városának a boldogságos szűz kolostora előtt, hetenként szerdán tartandó hetivásárt más királyi városok módjára örök időkre engedélyez, s ezen a kereskedők és vásárosok mit se fizessenek; egyúttal négy mészárszéknek ugyanott leendő felállítását megengedi. . . . . . 55

XXXIV. 1462. aug. 17. Csanád. Mátyás király azon szolgálatokért és áldozatokért, melyeket a szegediek neki és atyja Hunyadi János kormányzónak teljesítettek, a szegedi polgároknak megengedi: hogy mint eddig, úgy ezentúl is a kunokkal közösen Asszonyszállása kun pusztát és tartozékait élvezhessék, megsemmisítvén azon iratát s jogot, melyet Szegény János szegedi bíró s halála után Beneszállásán lakó Kun Antal deák erre nézve maguknak szereztek; egyúttal a szegedi polgárokat a régi királyoktól nyert azon jogaikban, hogy a Duna-Tisza közt levő kun pusztákon szabadon legeltethessenek - megerősíti. . . . . . 57

XXXV. 1464. ápr. 3. Mátyás király Szeged város kérelmére átírja Zsigmond kir. 1436-ik évi szegedi és az ebben átírva levő 1430-ik évi semptei, a kereskedéskép utazó szegedi polgárok rév- és vámmentessége ügyében kelt kiadványait. . . . . . 58

XXXVI. 1464. ápr. 3. Mátyás király Szeged város kérésére átírja, és megerősíti a város részére Zsigmond király által kettős pecsét alatt kiadott 1405. évi első decretumát, mely a városok és a polgárok összes jogviszonyait szabályozza. . . . . . 61

XXXVII. 1465. Buda. Mátyás király a szegedieket biztosítja, hogy Asszonyszállásán és más Duna-Tiszaközi kun pusztákon, miként ez ideig, úgy ezentúl is a kunokkal egyenlőn szabad legeltetést gyakorolhatnak. . . . . . 63

XXXVIII. 1465. jun. 8. Mátyás király Kamanczy Benedek szegedi bíró, Pálfy János és Tápay László szegedi esküdt polgárok kérelmére, Károly királynak kettős pecsétű átiratában felmutatott, s IV. Béla királynak Tápé és Vártó adományozására vonatkozólag 1247-ik évben kiadott levelét átírja és megerősíti. . . . . . 64

XXXIX. 1469. szept. 22. Mátyás király törtélszállási Cserthe Bálint és fia Mátyás kérelmére átírja Zsigmond királynak 1436-ik levelét, melyben a kun kapitányságok iránt tartott vizsgálat alapján, törtélszállási Cserthe Bálintot a törtélszállási, bojcsaszállási és kömpöczszállási kun kapitányságokban megerősítette. . . . . . 66

XL. 1469. okt. 6. Mátyás király Asszonyszállása pusztának a kunokkal közösen való használatára és a Duna-Tisza között levő kun pusztáknak legeltetésére vonatkozólag, Szeged város részére kiadott 1462-ik évi szabadalmi levelét átírja és megerősíti. . . . . . 67

XLI. 1471. aug. 22. Buda. Mátyás király, Béla, Endre, Károly, Lajos és Zsigmond királyoktól származó és felmutatott oklevelek alapján, a szegedi polgároknak péterváradi szőleikre nézve, az egy szüretelő pénzen kívül, adó- és vámmentességet biztosít, boraiknak Kamanczról Kőszentmártonba mindenkor leendő szabad átvitelét megengedi s ez iránt a péterváradi apátság kormányzóját utasítja. . . . . . 69

XLII. 1473. aug. 24. Buda. Mátyás király Both László és Domokos testvérek majosszállási kun kapitányoknak megengedi, hogy a halasi székhez tartozó Csólyos-szállása, Fejértó, Majosszállása és Kömpöczszállása pusztákat benépesíthessék. . . . . . 71

XLIII. 1473. nov. 9. Diósgyőr. Mátyás király a szegedieknek sokfelé és gyakorta tett szolgálataiért, saját elhatározásából, a Duna-Tisza közi homokokon a kunokkal egyenlő legeltetési és használati jogot biztosít. . . . . . 72

XLIV. 1474. márcz. 12. Szeged. Szilágyi László Szeged város bírája az esküdt polgárokkal és összes gazdákkal egyetemben bizonyítja, hogy Monyorókereki Ferencz, a város jegyzője és polgára, Somogy megye Monyorókerek helységében lévő öröklött részjószágait, végrendeletkép és visszavonhatlanúl, az ő és szüleinek lelke üdveért mondandó misékért, a szöcsényi domokos-rendű barátoknak hagyományozta. . . . . . 73

XLV. 1475. jún. 7. Buda. Szeged város és a budai káptalan Báthori István országbíró előtt egyezséget kötnek, a káptalannak csongrádmegyei zentai birtokánál levő tiszai révén fizetendő átkelési, teherszállítási, ladik, csolnak és nagy hajók díjai iránt. . . . . . 73

XLVI. 1477. máj. 4. Bács. Gábor kalocsai érsek a szegedi polgároknak megengedi, hogy péterváradi és kamanczi szöik után a csöbörpénzt a kamancziakkal egyformán fizessék. . . . . . 75

XLVII. 1478. ápr. 2. Mátyás király átírja Gábor kalocsai érseknek a szegediek péterváradi és kamanczi szőlei után fizetendő csöbör-pénzek tárgyában kelt 1477. évi levelét. . . . . . 76

XLVIII. 1481. jún. 15. Buda. Guthi Országh Mihály nádor, Szeged város által a péterváradi apát ellen a kamanczi és péterváradi szőlőik után szedett adók és vámok miatt az ország tanácsa és a király előtt indított per következtében Zsigmond kir. 1498. és Mátyás kir. 1471. évi okleveleit átírva, Péter apátot mindaddig, míg követelésének jogosságát nem igazolja, Szeged város polgárainak személyük és javaik után való vámolásától és adóztatásától ítéletileg eltiltja. . . . . . 78

XLIX. 1483. júl. 13. Temesvár. Báthori István országbíró és erdélyi vajda, úgy Kinizsi Pál temesi gróf és Délmagyarország főkapitánya a Csongrád vármegyéhez tartozó szegedi vár fő- és alispánját, várnagyát és ennek helyettesét intik, hogy a keresztúri jobbágyoktól a szegedi vár részére természetbeli adományokat követelni ne merészeljenek. . . . . . 81

L. 1483. szept. 3. Buda. Mátyás király atyjának, Hunyadi János kormányzónák, Szegeden hetivásárok tartását engedélyező 1456. évi kiváltságlevelét átírja és megerősíti. . . . . . 82

LI. 1484. márcz. 27. Buda. Mátyás király megvizsgálván azon vitás kérdést, mely egyrészről Kassa és Bártfa városok, úgy a felvidéki érdekeltség, másrészről pedig Pest és Szeged városok s az alvidéki érdekeltség közt a szerémségi boroknak a felvidékre való szállítása miatt felmerült, rendeli: hogy a pesti és szegedi polgárok szerémi boraikat Kassára s más felvidéki városokba, hol régi királyi kiváltságnál fogva a vidéki borokat bevinni tiltva lenne, szabadon szállíthatják s átvihetik, a városon kívül a mezőkön még mérethetik is; a városokban s különösen Kassán hordókban el is adhatják azon időszak kivételével, amely idő alatt oda idegen borokat eladásra bevinni tiltva lenne. . . . . . 83

LII. 1485. márcz. 8. Pozsony. Beatrix királyné Kállai Jánost utasítja, hogy a szegediek borainak Diósgyőrre való bevitele és eladása iránt fennforgó ügyében, diósgyőri várnagya Papiai Albert jogait védelmezze . . . . . 85

LIII. 1486. márcz. 12. Buda. Mátyás király elrendeli, hogy miután Szegeden a bíróválasztások nem úgy történnek, mint más királyi városokban, az életfogytig való választás visszaélésének megszüntetésével a bíróválasztás évenként történjék. . . . . . 86

LIV. 1498. jún. 4. Buda. II. Ulászló király a Budán egybesereglett rendek hozzájárulásával, Szeged városát még a Béla és Endre királyoktól nyert ősi szabadalmainál fogva, Buda és Székesfehérvár városok kiváltságaival egyenlő jogaiban megerősíti, egyúttal a város polgárait az egész országban rév- és vámmenteseknek nyilvánítja. . . . . . 87

LV. 1499. máj. 6. Buda. II. Ulászló király Szegeden, a latorján téren évenként Lucza napján országos, ezentúl hetenként csütörtökön heti vásárok tartását engedélyezi. . . . . . 89

LVI. 1501. máj. 29. Buda. Lukács zágrábi püspök szülő városában, Szegeden, szülői, rokonai és az ő lelki üdvére szent Demeter egyház mellett új kápolnát emelvén, azt a mindenkori plébános hatósága alá bocsájtja s a már létező öt káplányon túl még két káplány javadalmazására alapítványt tesz. . . . . . 90

LVII. 1502. jún. 17. A csanádi káptalan igazolja, hogy Benkovich Péter és János testvérek egyrészről, másrészről Molnos Márton és Kovács Péter szegedi polgárok előtte megjelenvén, előbbiek a Szeged városánál zálogban levő Szent-Mihály és Bánfalva csongrádmegyei birtokaik, úgy a Dorosmán és Gyékénytóban levő rész birtokaik visszaváltására a várost 150 arany forint felvételével megkínálták s az összeg átvétetvén, zálogbirtokuk fenntartás nélkül visszaadatott. . . . . . 92

LVIII. 1505. jún. 19. A Csanádi káptalan Ulászló király azon rendeletére, hogy néhai . . . . Gergely özvegye Frusina és leánya Dorottya, ügyében, plawnai Horváth János és Móriczi Péter, úgy plawnai Horváth Péter özvegye Borbála ellen szóló s a kézbesítéstől 32 nap alatt megjelenést parancsoló királyi levél kézbesíttessék, - jelenti: hogy a királyi idéző levél Horváth Péternek és Móriczi Péternek, Barnabás apostol ünnepe előtt Dorosma-Szentmihály birtokukon kézbesíttetett. . . . . . 93

LIX. 1516. decz. 4. Buda. Lajos király a Tiszán és Maroson szálfákat szállító szegedi polgárok adóztatását tiltja. . . . . . 95

LX. 1521. máj. 28. Buda. Lajos király Szeged város, úgy Kamancz és Pétervárad mezővárosok polgárai között a szőlőhegyek őrzése fejében fizetendő díjak iránt létrejött egyezséget megerősíti. . . . . . 96

LXI. 1522. júl. A bácsi püspökség részére beszedett egyházi tized lajstroma, Szeged város utczáinak s lakosainak névjegyzékével. . . . . . 97

LXII. 1523. máj. 27. Buda. II. Lajos király átírja és megerősíti,II. Ulászló királynak Budán 1498-ik érben kelt azon levelét, melylyel Szeged város polgárait a Béla és Endre királyoktól nyert szabadalmaknál fogva ugyanazon kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda és Székesfehérvár városok polgárai élveznek. . . . . . 129

LXIII. 1523. jún. 9. A csanádi káptalan Lajos királynak 1523-ik évi kiadványát, mely Ulászló király 1498. évi oklevelét foglalja magában, melyben Szeged ősi kiváltságai alapján ugyanoly szabadságokkal ruháztatik fel, minőket Buda és Esztergom városok élveznek, átírja. . . . . . 130

LXIV. 1523. aug. 6. Kevi. Lajos király megtiltja, hogy Szeged város polgáraitól adó szedessék. . . . . . 131

LXV. 1528. aug. 22. Valpo. Kanizsai Dorottya jelenti, hogy egy török csapat az ország déli részébe betört, Szegedig hatolt, de itt a szegediekkel és Radich-csal egyezségre lépve, zsákmányokkal együtt szabadon visszavonultak. . . . . . 132

LXVI. 1529. febr. 22. Lippa. János király védlevele, hogy az utazó szegedi polgárok ne zaklattassanak, sőt minden oltalomban részesüljenek. . . . . . 132

LXVII. 1529. ápr. 10. Buda. Báthori Istrán nádor jelenti Ferdinánd királynak, hogy Szeged város bíráját, Zákány Istvánt a hűtlen Szitáriak birtokainak adományozásával jutalmazta, kéri ez intézkedését megerősíttetni s elrendeltetni, hogy nevezett bíró hivatalát életfogytig viselhesse. . . . . . 133

LXVIII. 1536. ápr. 28. Nagyvárad. János király rendeli, hogy a Szegeden letelepülni óhajtó jobbágyok szabad költözködésükben ne akadályoztassanak. . . . . . 135

LXIX. 1536. aug. 5. Nagyvárad. János király pilisi Szilassy Ferencznek engedélyt ad, hogy elpusztult és Csongrád megyében fekvő Szentmihály és Bánfalva helységeket hat évi adómentesség biztosítása mellett benépesíthesse. . . . . . 136

LXX. 1536. okt. János király a jobbágyok szabad költözködésének megakadályozását tiltja. . . . . . 137

LXXI. 1538. aug, 6. Torda. János király a szegedi polgároknak megengedi, hogy a törököktől való veszély okából bármely kerített helyen letelepedhessenek. . . . . . 138

LXXII. 1542. aug. 27. Thurzó Elek tárnokmester jelentése Ferdinánd királyhoz a török csapatok délvidéki mozgalmairól, közölvén egyúttal Szeged városának erre vonatkozó két rendbeli kimerítő tudósítását. . . . . . 139

LXXIII. 1542. szept. 5. Amhát pasa Szeged város bírájának és esküdt polgárainak fejvesztés terhe alatt meghagyja, hogy Péterváradra mindennemű élelmiszert szállítsanak. . . . . . 141

LXXIV. 1542. okt. 16. Szeged város bírája értesíti Fráter György nagyváradi püspököt, hogy a török haderő Péterváradról elindult és Pest felé törekedve Bajához ért. A városnak meghagyta a beglerbég, hogy a moldvai vajda seregeinek a Tiszán leendő átszállítása czéljából az összes vízi járművek Kanizsára rendeltessenek. A város elhagyatott állapotában alkalmazkodását illetőleg tanácsot kér. . . . . . 142

LXXV. 1542. okt. 16. Zákán István szegedi bíró levele Fráter György nagyváradi püspökhöz, melyben Tóth Mihály azelőtti szegedi bíró tulajdonát képezte ló vételára ügyében értesíti, s a veszélyben levő város megmentésére tanácsadását kérve, egyúttal tudatja, hogy Mehemet beglerbég őt és több polgártársát maga elé rendelte, s nem tudja mi sorsa lesz. Családját ennélfogva pártfogásába ajánlja. . . . . . 143

LXXVI. 1544. nov. 1. Kutasi Ambrus szegedi esküdt polgár Eperjes város tanácsával tudatja, hogy Szikszói György deák szolgálatában álló Szegedi Imre ifjúnál lefoglalt tárgyak az ő tulajdonait képezik s azok kiadását elrendeltetni kéri. . . . . . 144

LXXVII. 1552. jan. 18. Heder bég felszólítása a Szeged körül fekvő helységekhez, tartozásaik pontos teljesítése iránt, mit ha elmulasztanának, a gyálaiak sorsára jutnak. . . . . . 145

LXXVIII. 1552. jan. 22. Heder bég inti a makóiakat, hogy a vele kötött egyezség értelmében hozzá hívek maradjanak és mit se féljenek. . . . . . 145

LXXIX. 1552. febr. 1. Kászon becskereki basa Makó város és a környékbeli helységeket felszólítja, hogy nála sürgősen megjelenve, magukról hitlevelet állítsanak ki, mely esetben nem lesz zaklatásuk, kijelentvén egyúttal, hogy a szegedi pasának a Tiszán túl fekvő részekre hatalma ki nem terjed. . . . . . 146

LXXX. 1552. febr; 22. Bakics Péter jelenti Aldana tábornagynak, hogy Szegedre megérkezett, hol elegendő hajdú van, de zsoldos katona nincs. A szegedi vár nagy ugyan, de őrsége 300-nál nem több. Sürgeti, hogy a zsoldosokkal haladéktalanul jöjjön s Pathochyt a nemesség felültetésére szólítsa fel, nemkülönben a szolnoki gyalog- és lovas-csapat is Szegedre rendeltessék. . . . . . 147

LXXXI. 1552. febr. 23. Aldana Bernát, Pázmán Péter nagyváradi kapitánynyal közli Szeged megvételét. Minthogy a várban most még kevés ellenség van, a nemességet rögtön ültesse fel s élelmi szerekkel, úgy lőporral, golyókkal és ágyúkkal ellátva siessen Szeged alá. . . . . . 148

LXXXII. 1552. febr. 28. Ferdinánd király rendelete Castaldohoz, hogy Szeged a vár kivételével miután elfoglaltatott, az összes kéznél levő csapatok Aldana, Bakits és Pátóchy segélyére Szeged alá vezettessenek. Tudatja egyúttal, hogy Teufel Erasmust utasította, hogy a Szeged felmentésére netán útra kelendő budai pasát szemmel tartsa. . . . . . 148

LXXXIII. 1552. febr. 28. Castaldo jelenti Ferdinánd királynak Szeged bevételét. Bakits és Aldana már útban vannak Szeged felé, Báthori pedig Nagyváradról segélycsapatot és ágyúkat szállít Szegedre. . . . . . 149

LXXXIV. 1552. febr. végén. Szeged megvételénél jelen volt összes haderő kimutatása. . . . . . 150

LXXXV. 1552. márcz. 2. Castaldo tüzetes jelentése Szeged bevételéről, ágyúk küldése, a vár vívása és a város megtartása érdekében tett intézkedéseiről, mely úton nagyobb győzelmeket remél. Utasítást kér, hogy lemenjen-e Szegedre vagy sem. Szegedre sok nép s még több ágyú kell. Különben már Balassa Menyhértet is 100 lovassal oda rendelte. . . . . . 151

LXXXVI. 1552. márcz. 8. Castaldo jelentése Ferdinánd királyhoz, melyben a szegedi veszteségről tett előbbi jelentésében ennek nagyságát mérsékli. . . . . . 153

LXXXVII. 1553. decz. 6. A szegedi szandsák fejadó deftere, szerkesztetett 961. évre (1553. decz. 6. - 1554. nov. 24.) Mahmud miri-mirán parancsára. . . . . . 154

LXXXVIII. 1508. ápr. 6. Miksa királyi herczeg Szeged városát hat évi időre Pelényi Bálint kezelésére bízza s őt a szegedi felügyelőségre kinevezi oly kikötéssel, hogy a város részéről az egri vár fentartására, fizetendő 300 frtból 100 frtot a saját szükségére megtarthat. . . . . . 155

LXXXIX. 1561. márcz. 2. I. Ferdinánd király Pelényi Bálint hívének, a szegedi felügyelőség tisztjének, azon időre, amíg e hivatalt viseli, Szeged városának Tápé és Százegyház birtokait használatra átengedi azon kikötéssel, hogy a nevezett helységek lakosságát szokatlan tartozásokkal és szolgálatokkal nem terhelheti. . . . . . 156

XC. 1562. jan. elején. A szegedi ferenczrendi barátok az 1545. évi hitvita alkalmából igazolványt nyernek arról, hogy a havi boldogasszony temploma tulajdonukat képezi. . . . . . 157

XCI. 1562. aug. 13. Miksa királyi herczeg atyjának azon intézkedését, hogy Szeged város hat évre Pelényi Bálint kezelése alá bocsájtatott, megerősíti azon kikötéssel, hogy a város polgárai részéről Eger vár fentartására fizetendő 300 frtból 100 forintot saját szükségletére megtarthat. . . . . . 158

XCII. 1564. decz. 24. Miksa király útasítja a m. kir. udvari kamarát, hogy Szeged városának kezelése miután Mágocsi egri kapitánynak engedtetett át, de a kezelőséget Pelényi a maga részére visszaadatni óhajtja, ennélfogva ez ügyből folyólag minő kiegyenlítés volna elrendelendő. . . . . . 159

XCIII. 1564. Szeged városára az egri vár fentartása érdekéből kirótt járandóság jegyzéke. . . . . . 160

XCIV. 1572. aug. 6. Miksa király Szeged város kérelmére a kun puszták használata és a város polgárainak kiváltságai tárgyában Mátyás királynak, II. Ulászló és II. Lajos királynak 1469., 1473., 1498. és 1523. években kiadott szabadalmi leveleit átírja és megerősíti. . . . . . 160

XCV. 1574. decz. 8. Bécs. Miksa király védlevele az országban utazó szegedi polgárok részére, kiknek a zaklatásoktól való megóvását sonneghi báró Unghnád Kristóf egri várkapitányra bízza. . . . . . 163

XCVI. 1576. febr. 1. Bécs. Miksa király a szegedieknek bizonyos jövőbeli jogaik megóvása iránt az egri káptalant tanúvallomások kivételére felhívja. . . . . . 164

XCVII. 1578. aug. A török postai szolgálatot teljesítő szegedi mészárosoknak a török kincstári és a községi tartozások alól való mentességéről rendelet. . . . . . 165

XCVIII. 1600. febr. 3. A szepesi kamara Szeged várost a magyar korona iránt köteles hűségre intve, adótartozásának lerovását sürgeti, jelezvén egyúttal, ha a város valóban oly nagy pusztulást szenvedett, számíthatnak a felség kegyelmére, csak hűségükben meg ne tántorodjanak. . . . . . 166

XCIX. 1604. Jusszuf cseribasa (a hűbéres szipahik tisztje, mintegy kapitánya) engedélyt ad egy hajó fa és egy hajó vessző vágatására. . . . . . 167

C. 1609. decz. 16. Pozsony. II. Mátyás király a mező-szegedi polgároknak azon panaszára, hogy Eger vára elfoglalása előtt az ottani kapitány volt védnökük, de most részint az erdélyiektől, részint Lippa, Tokaj és Jenő várakból károsan zaklattatnak, ennélfogva oltalmukra Dóczi István váczi kapitányt utasítja. . . . . . 167

CI. 1614. ápr. 9. Pozsony. A pozsonyi kamara tanácsa kijelenti, hogy az egykor szabad királyi város, Mező-Szeged lakosságát a király védelmébe fogadta s más királyi városok módjára a kamara igazgatása alá bocsájtotta; ennélfogva a szegedieket utazásaikban és kereskedésükben senki zaklatni ne merészelje. . . . . . 168

CII. 1617. febr. 28. Császár János, Szeged város főbírája a pozsonyi kamarának a város szorongatott helyzetét, fogyatkozását s a kamarát illető halaknak Erős Bálint váczi tiszttartóhoz lett felküldését jelenti, panaszolván egyúttal, hogy nevezett tiszttartó a várostól 50 frtot követel. . . . . . 170

CIII. 1617. nov. 22. A szegediek a pozsonyi kamarának jelentik, hogy a tartozott halakat Váczra, Erős Bálint tiszttartóhoz felküldötték. Tudatják veszélyeztetett helyzetüket, a környékükön előforduló dúlásokat, Martonyos helységnek négy ízben történt feldúlását s új gondviselő kirendelését kérik. . . . . . 171

CIV. 1618. máj. 28. Szeged város bizonyítja, hogy Martonyos helység a felvidéki lovas hajdúk részéről két ízben is feldúlatott és kiraboltatott. . . . . . 172

CV. 1628. aug. 14. II. Ferdinánd király a szent ferenczrendi szerzetesek gyöngyösi és szegedi kolostora részére a nógrádi harminczadnál 300 frt. segély utalványozását elrendeli. . . . . . 173

CVI. 1631. nov. 25. Bécs. II. Ferdinánd király Miksa királynak 1572. évi szabadalmi levelét az abban foglalt átiratokkal, továbbá Mátyás királynak 1464-iki szabadalmi levelét, Zsigmond király 1430. és 1436-ik évi kiváltságainak átirataival Szeged város kérelmére átírja és megerősíti. . . . . . 174

CVII. 1631. decz. 7. Az esztergomi főkáptalan átírja II. Ferdinánd királynak 1631. évi nov. 6-án kiadott azon levelét, melyben Szeged város a Buda és Székesfehérvár szabad királyi városokkal egyenlő szabadságaiban és adómentességében megerősíttetik. . . . . . 177

CVIII. 1641. júl. 31. Tóth Lukács Szeged város főbírája Gombkötő János füleki lovas hadnagyot kéri, hogy Fazékszőr lakosainak pusztításától s házaik felgyújtásától tartózkodjék s a vidéknek nem romlására, hanem inkább oltalmára legyen. . . . . . 179

CIX. 1642. decz. 20. Sempte. Gróf Eszterházi Miklós nádor és a hunok bírája a szegediek által felmutatott régi levelek alapján kijelenti, hogy ámbár a kun pusztákra nézve nem birtokadományt, hanem csak haszonélvezeti és legeltetési jogot nyertek, mégis Dorosma és Szent-Mihálytelek pusztáknak - kivévén ezekből az őt megillető részt - Szegedhez való csatolását megengedi; Csöngőle, Szent-László, Moriczgát, Szank és Bene puszták pedig már testvére, Eszterházi Pál által a kecskemétieknek bérbe adva lévén, e pusztákon egy pár perzsa oszlopos szőnyegért a kecskemétiekkel közös legeltetést gyakorolhatnak. . . . . . 180

CX. 1642. decz. 21. Az esztergomi főkáptalan II. Ferdinánd királynak Szeged város részére 1631. évi november 25-én kiadott szabadalmi levelét átírja. . . . . . 182

CXI. 1642. decz. 22. Az esztergomi főkáptalan Szeged város kérelmére átírja gr. Eszterházi Miklós nádornak 1642. évi decz. 20-án Semphtén kelt levelét, Dorosma és Szent-Mihály teleknek Szeged városához történt csatolása és a többi kun puszták szabad legeltetése tárgyában. . . . . . 183

CXII. 1644. aug. 12. Érsekújvár. Eszterházi Pál érsekújvári kapitány rendeli, hogy a lejáró katonák a szegedieket ne háborgassák, mert az ez ellen vétőket a szegediek elfoghatják, a legközelebbi végházba beszállíthatják, szükség esetén fölöttük törvényt szabhatnak. . . . . . 184

CXIII. 1645. ápr. végén. A szegedi kadi megengedi, hogy a barátok kolostoránál múlhatatlanul szükséges javítások, minden nagyobbítás nélkül az előbbi módra eszközöltessenek. . . . . . 184

CXIV. 1647. Csongrád vármegye portáinak dicalis összeírása. . . . . . 185

CXV. 1649. jún. 23. Pozsony. Gróf Pálffy Pál nádor kijelenti, hogy a nyavalás szegediek, miután mind a magyar, mind a török részre adójukat esztendőnként beadják, de ennek daczára semmi oltalomban sem részesülnek s a tolvajok, nyúzók és csavargók nemcsak marháikat hajtják el, de házaikban is megtámadják, ennélfogva a szegedieket feljogosítja, hogy azokat elfoghassák s a legközelebbi végházba kötözve bevihessék. . . . . . 186

CXVI. 1649. jún. 23. Pozsony. Gróf Pálffy Pál nádor átírja s megerősíti gr. Eszterházi Miklós nádornak 1642. évi decz. 20-án kelt oklevelét, melyben Dorosma és Szent-Mihálytelek pusztáknak Szeged városához való csatolását, a többi kun pusztákon pedig a kecskemétiekkel való közös legeltetést megengedi. . . . . . 187

CXVII. 1649. júl. 17. Vas István Szeged város főbírája Borsód vármegyével tudatja, hogy Szeged még a régi magyar királyoktól oly szabadságokkal ruháztatott fel, minőkkel Buda és Székesfehérvár polgárai birtak, átírván Zsigmond, Mátyás és II. Ferdinánd királyok némely kiadványait, azokat nevezett vármegyével oltalomnyújtás tekintetéből közli. . . . . . 188

CXVIII. 1650. máj. 25. Kocsis János Szeged város főbírája a pozsonyi kamara előtt a városnak Tápé helységhez való jogát igazolva, Bene és Tázlár puszták elfoglalása ellenében védelmet kér, jelentvén egyúttal a Sövényházáról történt betelepítéseket, mivel a helység lakossága Ebeczkről és Fülekről minduntalan zaklattatott. . . . . . 189

CXIX. 1652. okt. 1. Szarvas Ferencz, Szeged város bírája és Vas János a város jegyzője bizonyítják, hogy a törököktől kipusztított alvidéken papok hiányában a katholikus hitvallás oly veszélybe jutott, hogy már emlékezete sem volna, hacsak az Üdvözítőről nevezett ferenczrendi barátok a szentségek szakadatlan kiszolgálásával nem tartják azt fel. A barátoknak érdemeit még a törökök is elismerték, mert amidőn a tatároktól elpusztított várost újjáalkották s a környékbeli falvakban szétszórt lakosokat egybegyűjtötték, felpörzsölt zárdájukat a török kijavíttatta s az atyákat abba bevezette. . . . . . 190

CXX. 1653. jún. 22. Pozsony. A pozsonyi kamara igazolja, hogy az ügyeik intézése végett Pozsonyból útazó szegediek igaz járatbeli emberek, azért is minden adófizetés nélkül szabadon bocsájtandók. . . . . . 191

CXXI. 1654. máj. 21, Az esztergomi főkáptalan Gillen János és Vas János szegedi polgárok kérelmére átírja Mátyás kir. 1465. évi levelét, melyben IV. Béla király 1247. évi, Tápé helység és Vártó halastóra vonatkozó adományozása foglaltatik. . . . . . 192

CXXII. 1655. febr. 25. Kolozsvár. Rákóczi György erdélyi fejedelem Szeged város bíráját és esküdt polgárait inti, hogy Csanád megyében Százegyház helységben váradi Tóth János hívének birtokát ne háborgassák. . . . . . 193

CXXIII. 1657. jan. 30. Pozsony. Ordódy Imre pozsonyi kamarai pénztáros nyugtatja, hogy a szegediek hal- és karmazsin-csizma adójukat beszolgáltatták. . . . . . 193

CXXIV. 1659. jún. 17-én. Pozsony. Partinger Mihály a pozsonyi kamara pénztárnoka a szegediek részéről beszolgált hal- és csizma-adót nyugtatja. . . . . . 194

CXXV. 1662. jún. 5. Pozsony. Wesselényi Ferencz nádor a kun puszták használatáért hozott szőnyegekről a szegedieket nyugtatja. . . . . . 194

CXXVI. 1665. nov. 25. Kassa, Wesselényi Ferencz nádor nyugtája a kun puszták használatáért a szegediek részéről hozott perzsa szőnyegekről. . . . . . 195

CXXVII. 1672. ápr. Konstantinápoly. A szegediek panaszára IV. Muhammed császár rendeli, hogy a tizedszedők a beszedést idején eszközöljék s a lakosoktól pénzt zsarolni ne merjenek. . . . . . 195

CXXVIII. 1672. ápr. Drinápoly. IV. Muhammed császár a szegediek panaszára rendeli, hogy az átutazó tisztviselők a vendégfogadókba szálljanak s a lakosság a beszállásolástól, ingyen ellátástól s ezért való zaklatásoktól megkímélve legyen. . . . . . 196

CXXIX. 1673. jan. 2. Szeged városa kérelmére Bolzoki Pál füleki várkapitány és Pest-Pilis-Solt vármegyei alispán rendeletére Bugacz, Fejér-föld és Szank puszták birtokjogára vonatkozólag a kecskemétiektől kivett tanúvallomások. . . . . . 197

CXXX. 1676. Szeged. Szeged város tanácsa a szeged-alsóvárosi szt.-ferencz-rendi szerzeteseknek a Szatymazon lévő tápai állás nevű kaszálót a felső- és alsóvárosi török urak hozzájárulásával átengedi. . . . . . 199

CXXXI. 1676. máj. 7. Szeged. Szeged városa Patay András kecskeméti lakosnak Majsa pusztán legeltetést engedélyez. . . . . . 200

CXXXII. 1677. ápr. 27. Szeged. Szeged városa Patay András és társai kecskeméti lakosoknak, a majsai pusztán való legeltetést haszonbér fizetés mellett megengedi. . . . . . 200

CXXXIII. 1678. ápr. 26. Szeged. Patay András és társai kecskeméti lakosok Szeged városától Majsa puszta egy részét legeltetésre haszonbérbe veszik. . . . . . 201

CXXXIV. 1679. júl. 12. Muhammed pasa megengedi, hogy a barátok kolostorukat és a fából készült körüljárót az előbbeni módra kijavíthassák. . . . . . 201

CXXXV. 1680. júl. 13. Pozsony. Fronek János pozsonyi kamarai adószedő a szegediek hal- és csizma-adóját nyugtatja. . . . . . 201

CXXXVI. 1681. okt. 28-án. Sopron. Gróf Eszterházi Pál nádor, édes atyja gróf Eszterházi Miklós nádor által 1642. évben Dorosma és Szent-Mihály-telek pusztáknak Szeged városához csatolása s a többi pusztáknak közös legeltetése iránt kiadott s néhai Wesselényi Ferencz, Draskovics János és Pálfy Pál nádorok által is megerősített oklevelet átírja. . . . . . 202

CXXXVII. 1685. márcz. 23. Pozsony. A pozsonyi m. kir. kamara intő levele Szeged város hatóságához a hal- és csizma-adó beszolgálása iránt. . . . . . 203

CXXXVIII. 1685. okt. 31. Pozsony. Fronek János a pozsonyi királyi kamara főadószedője a szegediek hal-adóját nyugtatja. . . . . . 204

CXXXIX. 1685. nov. 5. Keresztúr. Gróf Eszterházi Pál nádor a kun puszták használatáért járó két szőnyeg átvételét Szeged városának nyugtatja. . . . . . 204

CXL. 1685. decz. 21. Szolnok. Veber Dániel szolnoki hadi biztos Szeged városát hódolatra hívja fel. . . . . . 204

CXLI. 1686. ápr. 26. Szolnok. A szegedi török tábornak és Thököly kuruczainak ápr. 24-iki nagy vereségéről szóló jelentés. . . . . . 205

CXLII. 1686. máj. 14. Buda. Bizalmas jelentés a török kormányhoz a törököknek április 24-én Szegednél történt nagy vereségéről, a török hadsereg hangulatáról, a török kézben levő várak őrségéről stb. Töredék egy terjedelmesb közleményből. . . . . . 206

CXLIII. 1686. jun. 14. A szegedi lakosok folyamodása az iránt, hogy az egri kormányzó, Oszmán Pasa és seregei tartásdíja czímén reájuk jogtalanul kirótt összeg fizetésének kötelezettsége alól felmentessenek. . . . . . 209

CXLIV. 1686. okt. 15. Szeged. Báró Wallis György tábornok jelentése Lajos badeni herczeghez Szeged ostromának megkezdéséről, a vár heves ágyúzásáról, aknák készítéséről s a felmentő török-tatár csapatoknak Zomborba történt megérkezéséről. . . . . . 210

CXLV. 1686. okt. 22. Szeged. Magnus Frigyes castelli gróf jelentése a badeni herczeghez gróf Veterani Frigyes diadaláról és Szeged várának a törökök részéről történt feladásáról. . . . . . 210

CXLVI. 1686. okt. 7-28. Károly lotharingiai herczeg táborozási naplójának (máj. 30.- okt. 28.) töredéke; illetőleg a Szcged visszavételére, a Barkóczy és Petneházy, valamint a Veterani által kivívott győzelmekre vonatkozó részletek. . . . . . 213

CXLVII. 1688. nov. 6. Buda. Werlein János István kamarai biztos jelentésének töredéke a cs. udvari kamarához a szolnoki, szegedi, lippai, titeli, bajai, eszéki, mohácsi, és belgrádi harminczadok és kamarai hivatalok működéséről, jövedelmeiről és Szegeden a só-szállítások berendezéséről. . . . . . 216

CXLVIII. 1689. febr. 16. Báró Eichpichl Károly Gottlob udvari kamarai tanácsos jelentésének töredéke a budai kamarához tartozó harminezadok vizsgálatáról, ezek között a szegedi harminczad jövedelméről, a mérési jog értékesítéséről és az erdélyi só szállításánák megkezdéséről. . . . . . 217

CXLIX. 1690. szept. 5. Bécs. Lipót király Szeged város kérésére szt. György mártír és szt. Mihály arkangyal ünnepeit követő 8 egymás után való napokon ős időktől fogva tartatni szokott országos vásároknak - amiről szóló régi szabadalmi levelek a török háborúkban elvesztek - megtartását és kihirdetését újra adományozza. . . . . . 218

CL. 1690. ápr. 16. Szeged város tanácsa az udvari hadi tanácsot Zsigmond király 1436. kiváltságlevelének megküldése mellett arra kéri, hogy a katonai hatóságok a város polgárai és lakói letartóztatásától, ügyeikben való itélkezésektől eltiltassanak s a polgárok ellen fennforgó követeléseik ügyében az illetékes városi tanács hatósági jogait ne sértsék. . . . . . 220

CLI. 1692. (?) Szeged város közönsége a folytonos és súlyos katonai munkálatok, valamint a terhes beszállásolások okából az udvari kamaránál a mérési jövedéknek és tized megadásának több évre leendő elengedését kéri. . . . . . 221

CLII. 1692. decz. 30. Bécs. Az udvari kamara értesítése a budai kamarai igazgatósághoz a szegedieknek a jövedék-mentesség ügyében kelt kérelmére vonatkozólag. . . . . . 222

CLIII. 1695. márcz. 22. Szeged város kéri az udvari kamarát, hogy a súlyos adózási viszonyok, a katonai lakhelyiségek jó karba helyezése és a katonai téglaégetőknél teljesített rendkívüli szolgálatok, végül a terhes beszállásolások viselése okából ez évre a tized és a többi kamarai járandóság megadása alól felmentessék. . . . . . 222

CLIV. 1695. jún. 13. Lambion mérnök-kari tiszt jelentése a szegedi várról, a Szeged körül fekvő helységekről, a Tiszán túl fekvő útakról és az erődök állapotáról. . . . . . 223

CLV. 1697. aug. 9. Szeged város folyamodása az udvari kamarához az iránt, hogy a török rabló-becsapás és az óriási tűzvész következtében mindenféle adó- és közszolgálat viselésétől hosszabb időszakra mentessé tétessék. . . . . . 225

CLVI. 1697. aug. 9. Bécs. Az udvari kamara tudatja, hogy a rendkívüli tűzveszély és a törökök rablásai által károsult Szeged városa a Felséghez benyújtott folyamodásra mindenféle adózástól, tizedtől, közszolgálatoktól, előfogatozástól három évi időtartamra felmentetett, s lakosai épületeik helyreállítására épületfákat nyertek. . . . . . 226

CLVII. 1698. jan. 31. A szegedi kamarai felügyelőség Szeged városának székházul egy telket kijelöl. . . . . . 226

CLVIII. 1702. ápr. 7. Bécs. A szegedi szíjgyártó, nyerges és csíszár czéh szabadalmi levele. . . . . . 227

CLIX. 1703. ápr. 14. Bécs. Az udvari kamara értesíti a m. kir. kanczelláriát, hogy 1695. éven a császári hadsereg nagy szükségében Szeged város részéről szállított 2305 köböl zab ára elengedésének és még 500 köböl gabona megadásának feltétele mellett ő felsége Szeged város régi kiváltságainak megerősítését elhatározván, minthogy a város kötelezettségének eleget tett, a másolatban közölt szabadalmi levél Szeged város részére kiállítható. . . . . . 234

CLX. 1703. aug. 11. Az esztergomi érsek az udvari kamarát felkéri, hogy a Szeged palánki kincstári élelmezési ház 1000 frton eladandó lévén, minthogy Szegeden és a körülötte levő hét vármegyében iskola nincsen, ez épület a gymnasium berendezésére, valamint a romokban fekvő templom és anyagai az általa bevezetendő jezsuiták használatára 1000 forinton átengedtessék. . . . . . 235

CLXI. 1703. decz. 3. Szeged város az adóknak és az adóhátralékoknak országszerte történt elengedésére, Kiba rácz katonaságának terhes élelmezésére, a várerődítés körüli éjjel-nappal ingyen teljesített szolgálmányokra való tekintettel az udvari cancellária útján a 2500 frt évi adójából hátralékos részlet elengedését kérelmezi. . . . . . 236

CLXII. 1703. decz. 31. Bécs. Az udvari cancellária Szeged város adó-elengedési kérelmét az udvari hadi tanácscsal pártoló nyilatkozata kíséretében közli. . . . . . 237

CLXIII. 1704. aug. 16. Csongrád. II. Rákóczy Ferencz rendelete a menekülő szegedieknek befogadása és védelmezése iránt. . . . . . 238

CLXIV. 1704. okt. 7. Szeged. Báró Globicz Frigyes szegedi várparancsnok Kecskemét város előljáróságát inti, hogy az oda menekült szegedi lakosokat a visszatelepülésben ne akadályozzák. . . . . . 239

CLXV. 1704. okt. 7. Szeged. Báró Globicz szegedi várparancsnok a menekült szegedieket visszatérésre felszólítja s őket védelméről biztosítja. . . . . . 240

CLXVI. 1709. decz. 6. Kecskemét. Gr. Esterházy Antal, II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka, a szegedi alsó- és felsővárosi lakosokat védelméről biztosítja s különösen a kecskeméti helyőrségnek meghagyja, hogy őket, miután a fejedelemnek adóznak, sem útjukban, sem otthon ne háborgassák és ne károsítsák. . . . . . 241

CLXVII. 1709. decz. 28. Szeged. Ausfeldt Kristóf János a szegedi helyőrség orvosa a pestis kitöréséről, lefolyásáról, a betegség tüneteiről és a követett sikeres gyógykezelésről az udvari hadi tanácsnak jelentést tesz. . . . . . 242

CLXVIII. 1711. jan. Szeged. Szeged város tanácsa az udvari kamaránál Cometh József szegedi kamarai igazgató ellen a város jogai es kiváltságai megsértése és a polgárok zaklatása miatt panaszt emel s a város kiváltságait Buda es Székesfehérvár szabadalmi levele módjára megerősíttetni és kiadatni kéri. . . . . . 254

CLXIX. 1711. febr. 4. Bécs. A magyar kir. udvari kanczellária értesíti az udvari kamarát, hogy Szeged városának még az 1703. évi legfelsőbb elhatározás alapján az 1710. évben kiadott szabadalmi levele kiegészítendő a város némely régibb jogainak felsorolásával. . . . . . 256

CLXX. 1711. ápr. 9. Bécs. I. József király rendelete a tisztújítások módja s a város közigazgatási és gazdasági ügyeinek intézése tárgyában. . . . . . 257

CLXXI. 1711. szept. 21. Szeged. Comet József szegedi kamarai felügyelő jelentése az udvari kamarához, a jezsuiták által rendháznak és iskolának átengedtetni kért épületek, valamint a püspök részére kijelölt székház tárgyában. . . . . 260