Vágó Pál


Reizner és műve  |  1. kötet  |  2. kötet  |  3. kötet  |  4. kötet  |  keresés

32

VII. Ágostai ev. hitfelekezet.

III. Károly király 1719. évi nagy szabadalmi levelének egyik czikkelye úgy rendelkezik, hogy "senki az igaz és való, római catholicus hittől idegen, polgárul semmi ürügy alatt be ne vétessék" (1). E rendelkezésnél fogva, József császár türelmi parancsolatjának megjelenése előtt Szegeden protestáns vallású lakosul, annál kevésbé esküdt polgárul be nem fogadtatott. Az első ágostai hitvallású esküdt polgár Sehreiner Mihály vaskereskedő volt, kit a polgárok kötelékébe 1805. évben vettek fel. 1808-ban Rajter János korcsmáros, 1814-ben Geizelbrecht Ádám bajorországi órás s 1825-ben Baráth János ügyvéd, 1826-ban Gruber János bajorországi vendéglős és Hesz János harisnyakötő, 1831-ben Szabó László táblabíró, 1833-ban Fadgyas Pál ügyvéd, mint ágostai vallásúak a polgárok sorába már minden észrevétel és akadály nélkül vétettek fel (2).

De azért a lutheránusok száma igen lassan növekedett. Az 1836. évi összeíráskor is csak 54-en, az 1850. évi országos népszámlálás alkalmával pedig 78-an voltak. Még 1860-ban is csak 84-en (3), ellenben az 1870. évi népszámlálás alkalmával már 239-en, legutóbb pedig 439-en voltak (4).

E csekély létszám daczára is a hívek buzgósága és áldozatkészsége mellett 1855. évben megalakult a leány-egyház, mely a h.-m.-vásár-helyi anyaegyház kötelékébe tartozott; 1860. évben pedig megalakult az önálló hitközség, mely lelkészeül Szeberényi Lajost, ennek távozása után 1864-ben Lesszich Edét és ennek távozása után pedig 1876-ban Thomay Józsefet választotta meg.

A lelkészek a hitközség részéről nyújtott ellátáson kívül 1861. óta a közpénztárból 300 frt javadalmazást nyertek, mely összeg az 1877. évi aug. 13-án tartott városi közgyűlésen 650 frtra lett felemelve. Az 1861. évi alkotmányos közgyűlés a hitközségnek templomépítésre Rókuson, a fehérló-utczában ingyen-telket adományozott.

Az ágostaiak temploma a Tisza Lajos-körút és a takaréktár-utcza keresztezésénél létezett magas földszintes házban volt. Felszentelve 1860. évi decz. 2-án lett. A békés-bánáti kerületi esperesség 1866-ban itt tartotta tractualis gyűlését. A szegedi ágostai egyházhoz tartozó szórványok : Algyő, Tápé, Dorosma, Horgos, Martonos, Szőregh, Deszk, Béba, Oroszlámos és Szent-Iván. Anyakönyvei 1855. év óta vannak.

1) Oklevéltár CXCII. sz. a.

2) Szeged v. közig, levéltárában a polgárok névlajstromai.

3) Csanád egyházmegyei schematismusok az 1852. és 1861. évekről.

4) Az 1870. és 1880. évi országos népszámlálások eredménye. 53. és 205. lap.

előző  |  tartalom |  következő