Vágó Pál


Reizner és műve  |  1. kötet  |  2. kötet  |  3. kötet  |  4. kötet  |  keresés

 

334

Tanévben
Iskolába
járt
I.
II
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
Összesen
osztályba
1851-52
15
-
-
-
-
15
1852-53
61
8
-
-
-
-
69
1853-54
81
19
-
-
-
-
100
1854-55
96
29
-
-
-
-
125
1855-56
100
41
-
-
-
-
141
1856-57
71
58
-
-
-
-
129
1857-58
80
45
-
-
-
-
125
1858-59
72
42
20
-
-
-
-
134
1859-60
75
43
19
-
-
-
-
137
1860-61
79
40
22
-
-
-
-
141
1861-62
78
56
32
-
-
-
-
166
1862-63
76
61
27
-
-
-
-
164
1863-64
88
51
25
-
-
-
-
164
1864-65
66
63
31
-
-
-
-
160
1865-66
85
60
35
-
-
-
-
180
1866-67
114
66
37
-
-
-
-
217
1867-68
110
81
54
-
-
-
-
-
245
1868-69
159
87
53
-
-
-
-
299
1869-70
158
116
78
-
-
-
-
352
1870-71
119.
105
122
78
54
-
-
-
-
475
1871-72
103.
101
77.
80
74
56
30
-
-
-
521
1872-73
48. 71
. 81
84.
81
92
51
35
19
-
-
562
1873-74
66. 58
.61
70.
64
61.
63
84
39
30
-
-
595
1874-75
94
. 91
61
62
49.
47
58.
59
65
28
-
-
614
1875-76
54
. 55
56
57
40.
41
34
43
49. 51
31
-
511
1876-77
59
45.
42
42.
44
56
29
37
37
29
420
1877-78
77
57
77
59
46
27
30
32
405
1878-79
59
48
42
60
37
30
16
24
316
Összesen:
7482

IV. Iskolai ösztöndíjak, jutalmak és segélyek.

A gymnasium történetének előadása során több példáit láttuk annak, hogy a hatóság szegénysorsú és jó előmenetelű tanulók iskolázását a régi időben mi módon segítette elő. A hatóságnak ezen atyáskodó gondoskodása minden időben megnyilatkozott s még ma is többen vannak, kik közsegélylyel fejezték be tanuló pályájukat, kik a ható-


335

ságtól vagy a társadalomtól nyert anyagi s erkölcsi támogatásnak köszönhetik kiképzésüket.

A szegény tanulók segélyezése és ösztönzése azonban jobbára ötletszerű volt. Állandóság és bizonyos rendszeresség csak az utóbbi időszakban honosodott meg. Bonyhády megyefőnöknek 1853. évi július 15-én kelt felhívására s a tanbizottmánynak előterjesztésére, 1854. év óta a szegény tanulóknak könyvekkel és írószerekkel való ellátására a költségvetésben már állandó tételek szerepelnek. Igaz ugyan, hogy ez a tétel kezdetben csak 50 frt volt, de később az iskolamulasztók birságolása útján befolyt pénzek is könyvek, szent képecskék és olvasók által való jutalmazásokra fordíttattak. Még később, az iskolaszék előterjesztésére a Rózsa-féle alapítványi járulékokon túl, a költségvetésben már 500 frtot irányoztak elő s 1878-ban az iskolaszék segélyzőügyi bizottságának közbejöttével már 309 szegény tanuló részesült téli ruházatban (1).

A szegény tanulók segélyezése kiterjedtebb és megfelelőbb mérvben csak ezután következett be. Ezenkívül egyes szegénysorsú és jó előmenetelű tanulók javára a következő ösztöndíj-alapítványok keletkeztek :

1. Ebner-alapítvány. Ebner József csanádegyházmegyei szentpéteri plébános 1846. évi márcz. 19-én 450 pfrt alapítványt tett, hogy annak kamataikép évenként 6 drb arany, a szegedi főgymnasium VIII. osztályába járó, jóviseletű, kitünő előmenetelű azon tanulónak adassék ösztöndíjul, ki a vallástanban a legjobb előmenetelt s legnagyobb szorgalmat tanusította (2).

Az alapítványt a csanádi káptalan kezeli Ebnernek következő más alapítványaival együtt, ú. m.: az Ebner-Endrényi családból származó két tanuló ösztöndíjazására szolgáló 5429 frt tőke kamatai, melynek odaítélésénél a család legidősebbje is meghallgatandó. Az ösztöndíj élvezete nincs a szegedi iskolák látogatásához kötve. Egy másik, 2000 frt tőkealapítvány után járó kamatok a váczi siketnéma-intézetben kiképzendő, egy szegedi illetőségü siketnéma javára hagyományozvák, azonban az ösztöndíj élvezetében többnyire más illetőségűek részesülnek.

2. Sobay-alapítvány. Sobay György, Szeged város tiszti főorvosa, 1846. évi április havában, 83 éves korában történt elhunyta alkalmából, leszármazó örökösök hiányában 24,000 pfrtnyi hagyatékára nézve úgy intézkedett, hogy abból 840 frt tőke után járó kamatok, egyenlő részben, a szegedi fő- vagy algymnasiumba járó szegénysorsú és jó előmenetelű két tanuló jutalmazására és segélyezésére fordíttassanak (3). Az alapítványt Szeged város hatósága kezeli.

1) Pálfy F. polgármester évi jelentése. Szeged, 1879. 26. lap.

2) Pesti Hírlap 1843. évf. 241. sz. Budapesti Híradó 1846. évf. 412. sz.

3) Budapesti Híradó 1846. évf. 412. sz.


336

3. Bonnaz-alapítvány. Bonnaz Sándor csanádi püspök 1862. évi okt. 18-án, midőn a bérmálás szentségének kiosztása alkalmából Szegeden időzött, megemlékezve arról, hogy 1832-33. években a bölcsészeti tanfolyamot Szegeden végezte, az iskola iránt való hálájának tanuságául, a szegedi plébániahivatalnál földtehermentesítési kötvényekben 2000 frtot helyezett el, hogy ennek kamatait ösztöndíjkép a szegedi gymnasiumba járó, szorgalmas és jómagaviseletű tanuló, a tanári kar, a plébános és a város polgármesterének egyetértő megállapodása, illetőleg az egyházmegyei hatóság döntése alapján élvezze. Az ösztöndíj elnyerésében előnyben részesítendők oly folyamodók, kiknek szülői a király és a haza szolgálata körül érdemeket szereztek.

4. Oltványi István alapítványa. A nevezett csanádegyházmegyei nagyprépost még 1858-ban 4462, illetőleg 5250 frtot a csanádi káptalannál oly rendeltetéssel helyezett el, hogy ennek kamata az alapító családjából származó, ilyenek hiányában pedig a szegedi népiskolák vagy gymnasiumba járó, szegedi illetőségű, jó magaviseletű és kitünő előmenetelű, szegénysorsú tanuló jutalmazására fordíttassék (1). Alapító ezentúl a pesti vakok intézetének 3400 frtot, a váczi siketnémáknak pedig 2940 frtot hagyományozott, hogy ezen tőkék kamatainak terhére a nevezett intézeteknél egy-egy szegedi illetőségű siketnéma és vak nyerjen felvételt és kiképzést. Ezen alapítványi tőkéket is a káptalan kezeli.

5. Rózsa József alapítványa. Rózsa József okleveles gazdász és városi telekkönyvi tisztviselő, 1865. évi október hó 11-én 37 éves korában elhunyván, ugyanaz évi szeptember hó 17-én kelt végrendeletében összes vagyonát közművelődési czélokra, ösztöndíjakra és jutalmakra hagyományozta (2). A hagyaték eredetileg 9900 frtból állt, de az időközi kamatokból s illetőleg kioszthatlanná vált ösztöndíj-járulékokból a tőke oly tekintélyes gyarapodást nyert, hogy a végrendeleti végrehajtó - Fodor István - közbejöttével, utóbb új ösztöndíj alapítványok is keletkeztek.

Az egyes ösztöndíjak, jutalmak és segélyek a következők:

a) A belvárosi, felsővárosi és rókusi ovodák, illetőleg az ezeket fenntartó jótékony nőegylet egyenként 300 frt, összesen 900 frt tőke után esedékes kamatokat élveznek segélyül.

b) 2000 frt tőke kamatait egy bel- és egy külterületi, erkölcsös, közelismerésnek örvendő népiskolai tanító élvezi. E jutalmat évenkint ítélik oda s aki annak élvezetében egyszer részesült, csak 4 év eltelte után igényelheti újra.

1) Szeged v. főgymnasiumi értesítő 1894-95. tanévről 57. lap.

2) Életrajzi adatai az 1891-92. évi tanyai iskolák Értesítőjében közölvék.


337

c) 1000 frt tőke kamatait egy szegénysorsú, jó előmenetelű képezdei tanuló élvezheti.

d) 2000 frt tőke kamatai, két népiskolai (egyik bel-, a másik külterületi), szegénysorsú és jó előmenetelű tanuló jutalmazására fordítandó.

e) 1000 frt tőke kamatai a reáliskolai igazgató által könyvek beszerzésére fordítandó s a könyvek jó előmenetelű és szegény tanulók közt osztandók ki.

f) 1000 frt tőke kamatai egy reáliskolai tanulónak ösztöndíjul;

g) 2000 frt tőke kamatai egy főgymnasiumi és érettségi vizsgálatot tett tanulónak jutalmul s

h) 2000 frt kamatai, gymnasiumot végzett és egyetemi tanulmányokat folytató tanulónak ösztöndíjul ítélendő oda. - A jutalmakat, ösztöndíjakat általában szegedi illetőségű tanulók élvezhetik, az odaítélést az iskolaszék küldöttségének közbejöttével a nevelésügyi szakbizottság eszközli; az alapítványi tőke pedig a hatóság kezelése alatt áll.

6. Ráth Jakab-alapítvány. A szegedi származású, angyalmezei birtokos és bécsi lakos, 1870. évben súlyos szembántalmától történt megszabadulása alkalmából, Szeged város hatóságánál államkötvényekben 5000 frt alapítványt tett le, melynek kamatai egyenlő részben négy szegénysorsú és jó előmenetelű reáliskolai tanulónak ösztöndíjkép ítélendő oda.

7. Horgosi Kárász Anna alapítványa. Az 1871. évben elhalt alapító 100,000 frtot haladó hagyatékát a székes-főváros, Csongrád vármegye és Szeged város közművelődési ügyének előmozdítására szentelte. A hagyaték lebonyolítását és három egyenlő részre való felosztását Rónay Lajos csongrádmegyei főispán még az 1873. évben megkezdte (1), de a felosztás ténye s az alapító oklevél kiállítása csak később következett be. A 37,484 frt 46 krra rugó alapítványi tőke kamatai négy szegedi illetőségű, szegénysorsú és teljesen árva, jó előmenetelű tanulónak ítéltetik oda. Az alapítványi tőkét Szeged város hatósága kezeli s az odaítélést is ugyanő gyakorolja.

8. Király-alap. A főreáliskolának 1873. évi decz. 3-án tartott ünnepélye alkalmával, Lévay tanár által mondottt beszéd és Vész Albert igazgató által tett indítvány hatása alatt gyűjtéseket eszközöltek, melyek a tanév végéig 571 frt 62 krt eredményeztek. E tőke a kamatok és más adományok hozzájárulásával az 1878. év végén már 1542 frt 55 krra emelkedett. A tőke kamatainak 10%-a mindíg az alaptőke gyarapítására fordíttatik, 90%-a pedig szegénysorsú és jó előmenetelű reál-iskolai tanulók segélyezésére, író- és rajzszerekkel, könyvekkel és

1) Pálfy F. polgármester évi jelentése. Szeged, 1874. 35. l. Szeged v. tört. III.


338

ruházattal való ellátására fordíttatik. Az alapot a tanári kar egyik megbízottja kezeli (1).

9. Deák Ferencz-alapítvány. Szeged város közönsége 1875-ben, Deák Ferencz elhunyta alkalmából tartott közgyűlésen és gyászünnepen, az árvaházban nevelendő egy árva fiú nevelésére és képzésére 2000 frt alaptőke kamatait rendelte felhasználni.

10. Makra Imre-alapítvány. Az alapító, makói plébános és főesperes, 1867. évben a csanádi káptalannál 400 drb aranyból álló tőke-alapítványt helyezett el, hogy annak kamatait ösztöndíjkép első sorban a Makra család leszármazottjai, ilyenek hiányában pedig jó viseletű s kitünő előmenetelű, szegénysorsú szegedi illetőségű, főgymnasiumi tanulók élvezzék (2).

11. Bamberger Sámuel alapítvány. Bamberger Prosznitz Rozál, elhunyt férjének emlékére 1874. évi aug. 19-én, a szegedi főgymnasiumba járó szegénysorsú, árva, jó előmenetelű, zsidó vallású egy tanuló részére 1000 frt tőkéből álló ösztöndíj-alapítványt szervezett. A tőkét a zsidó hitközség kezeli s az ösztöndíjat is ugyanez adományozza.

Ezentúl szegedi tanulók a Jettim-féle alapítványi ösztöndíjak elnyerésénél (egyenként 60 frt), előnyben részesülnek (3).

Végül említendő, hogy a szegedi főgymnasiumi ifjúság az 1868-69. tanévben az intézet kebelébe tartozó szegénysorsú tanulók segélyezésére, ifjúsági segélyző-egyletet alapított. Tagdíjakból és adományokból az alaptőke több ezer forintra emelkedett, mely a tanári kar felügyelete allatt áll (4).

1) Szegedi főreáliskola értesítvénye az 1894-95. tanévről. 205-209. lap.

2) Ugy ezen, valamint az Ebner, Bonnaz és Oltványi-féle alapítványok kamatai elnyerésénél az igénylők csak róm. kath. felekezetbeliek lehetnek,

3) A Cajus-Abelles, a két rendbeli Rózsa Ferencz, a Hoós Margit Kovács Jánosné és a tekintélyes Kiss D.-féle főgymnasiumi s illetőleg egyetemi ösztöndíj-alapítványok stb., későbbi keletűek.

4) Szegedi főgymnasiumi értesítő az 1894-95. tanévről. 43. lap.

előző  |  tartalom |  következő