Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
TIZENÖTÖDIK RÉSZ. KÖZMŰVELTSÉG. I. Könyvtárak. II. Nyomdászat, hírlapok, írók, könyvkereskedések. III. Színház és színészet. IV. Zene és énekművészet. V. Képzőművészetek. I. Könyvtárak. Midőn a város közönsége 1873. évben nyilvános könyvtár felállítását elhatározta, Szegeden 16 egyházi és testületi, valamint 2 nyilvános kölcsönkönyvtár állt fenn (1). Ezek közül legrégibb a ferenczrendi barátok könyvtára az alsóvárosi zárdában, mely csaknem egykorú a zárda alapításával (2). S bár az időviszontagságok és más csapások a könyvtár épségére nagy befolyással voltak, abban mégis igen sok codex, kézirat és ősnyomtatvány maig megőrizve van. A kéziratok közt talán legbecsesebb azon másolás, melyet Imre, gyulai plébános és váradi kanonok rendeletére, 1454. évi szept. 14-én Jenei Pál, valószínűleg ferenczrendi barát fejezett be, akit ezideig középkori úgyis kevés számú scriptoraink sorában nem ismertünk (3). A könyvtárban még számos festett hártya codex, a ház történetére és gazdasági viszonyaira vonatkozó kézirat, mult századbeli iskolai színdarab stb. őriztetik. A magyar ősnyomtatványok száma a 40-et haladja, közöttük egy 1533. évi krakkói (Komjáthy), 1536. évi bécsi (Pesti Gábor), 1574. évi Sylvester-féle Uj testamentum kiadvány (4). Egyébként a könyvtár 1370 művet (2746 köt.) tartalmaz, közülök 910 latin és 260 magyar nyelvű (5). A szegedi kégyesrendi ház könyvtára 1726. évben keletkezett, amidőn a hatóság e végre 26 frtot utalványozott. A ház később is nyert ily segélyeket, úgy hogy a mult század végén ez alapon már tekintélyes gyűjteménynyel dicsekedhetett. A szegedi származású Józsai János udvari ágens, a szegedi gymnasium iránt való hálájának 1) Lőw Lipót: A könyvtárak történetéről. Szegedi Híradó, 1873. évf. 45-47. sz. 2) Ennek gyarapítására a tanács több ízben segélyt adott. (Lásd: Szeged v. tanácsi jegyzökönyve 1729. év 503. lap. 3) Dr. Csontosi János: Magyarországi könyvmásolók és betüfestők a középkorban. (Magyar Könyvszemle 1879. és 1880. évf.) 4) Lásd Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. 5) György Aladár: Magyarország köz- és magán-könyvtárai. Budapest, 1886. I. r. 292. lap. 342 tanusításakép, 1798. évi márcz. 27-én 609 kötetből álló könyvtárát, olajfestésű arczképével együtt a szegedi háznak hagyományozta (1), mely időtől fogva a könyvtár évről-évre gyarapodott. De másrészről sok könyv meg elpusztult, mivel a könyvek a sekrestyében voltak elhelyezve, hol a nedvesség a könyveket igen megrongálta. 1813. évben a könyvtár új helyiséget nyert s az ekkor történt számbavétel és rendezés szerint az állomány 2512 munkából (4028 köt.) állt. A fokozódott gyarapodás következtében utóbb már két terem telt meg könyvekkel s az állomány 5416 műre (10,675 köt.) rugott. Ezek közt 22 magyar és 19 idegen ősnyomtatvány volt. A könyvtár kiegészítő részét képezte a 2650 darabból álló éremgyűjtemény. A könyvtárt a ház tagjai és meghitt barátjai használhatták (2). A minoriták könyvtára 1739. évben keletkezett s 876 művet (2521 köt.) tartalmaz (3). A főgymnasiumi tanári szakkönyvtár 1830. évben keletkezett. 2647 kötetből álló 1227 müvet tartalmaz. Az 1850. évben alapított ifjúsági nagyobb és kisebb könyvtár 876 munkából (1420 köt.) áll. Mindkettőt rendszeresen gyarapították, mert már az 1859. évi febr. 19-én kelt határozatnál fogva a közköltségelőirányzatban e végre évenkint 42 frtot vettek fel. A tanintézeti könyvtárak során említendő az 1870. évben keletkezett reáliskolai tanári könyvtár (1024 mű 3171 köt.) s a reáliskolai ifjúsági könyvtár, mely 1872. évben alapíttatott s 809 kötetből álló 498 művet tartalmazott (4); továbbá a polgári fiú iskolának s az Alföldi tanító egyesületnek könyvtárai, melyek jelentékenyebbül csak az árvíz után gyarapodtak. Az egyesületi könyvtárak közt legrégibb és legtekintélyesebb a kaszinó-egyesületnek 1830. évben alapított könyvtára, mely 1874-ben már 1421 kötetre rugott. A felsővárosi társalkodási egyesületnek, valamint a szabadelvű körnek tekintélyes könyvgyűjteményét részint a gymnasiumi ifjúsági, részint az Alföldi tanító egyesület könyvtárába kebelezték be. A többi egyesületeknek, nevezetesen az ifjúsági kör, olvasó egylet, polgári társalgó kör, az iparosok köre stb. könyvtárairól s ezek sorsáról, az illető egyesületek történetének ismertetése kapcsán emlékeztünk meg. Az első kölcsön-könyvtárt 1850-ben Bába Imre, a másodikat pedig 1869-ben Traub Bernát alapította. A törvényhatóság - miként 1) Vedres István: A szegedi múzsák százados ünnepe. Szeged, 1820. 44. lap. 2) Pap János. A piaristák Szegeden. Szeged, 1886. 321-330. lap. 3) György Aladár i. m. 288. lap. 4) György Aladár i. m. 196-212. lap. 343 már említők - 1873-ban egy nyilvános közkönyvtár felállítását elhatározván, e végre az árverés alá került Bába-féle kölcsön-könyvtár egy részét megszerezték s az új közművelődési intézmény 1874. évben a főreáliskola egyik termében megnyittatott. Biztosíték vagy jótállás mellett, meghatározott időre, mindenki ingyen kaphatott innen könyveket olvasásra. A könyvtár beszerzések és adományok útján szépen gyarapodott s rövid idő alatt az állomány 3000 köteten felül emelkedett. Tervben volt s e végből tárgyalások is folytak néhai Kubinyi Ágoston könyvtárának megszerzése iránt. De az 1876. évben rendezett országos kiállítás alkalmából a könyvtár helyiségeit kiüríteni s a könyveket beraktározni kelle, ami az utóbb hanyatlásnak indult intézmény további sorsára végzetessé vált. A kikölcsönzött művek egy részét rendőrhatósági közbenjárásra sem lehetett beszerezni. A könyvek jó ideig becsomagolva hevertek, egy részük el is tévelyedett s ami megmaradt, utóbb a Somogyi könyvtárba került (1). Egyeseknek is voltak tekintélyes könyvtáraik. A régiek közül Vedres Istvánnak, továbbá Tary Pálnak volt tekintélyes, több ezer kötetre rugó könyvgyűjteménye. Az újabb időkből említést érdemelnek Löw Lipótnak (5000 köteten felül), Zsóter Andornak (3500 köt.), úgy Ivánkovics János, Enyedi Lukács, Kovács Albert, Kovács János, Magyar Gábor, Novák József, Oltványi Pál, Szluha Ágoston, Reizner János stb. 1000-1000 köteten felül levő magánkönyvtárai (2). II. Nyomdászat, hírlapok, írók, könyvkereskedések. Hazánkban az első nyomdát 1473. évben Budán Hess András állította fel, Geréb László, illetőleg az újabb nyomozások szerint Karai László budai prépost támogatásával. De ez rövid, kérész életű nyomda volt s a Mátyás király halála után bekövetkezett anyagi és szellemi nagy hanyatlás újabb nyomda állításra ösztönt és alkalmat nem 1) Ruszti R. J.: A szegedi Somogyi könyvtár. Magyar könyvszemle. 1886. évf. 2) György Aladár:
Magyarország köz- és magánkönyvtárai. Budapest, 1887. II. rész 462-592
lap. Felettébb tanuságos e mű végén előforduló térkép, melyen az ország
köz- és magánkönyvtárainak és a könyveknek megoszlása graphikailag
van feltüntetve. E szerint Szegeden minden 1000 lakosra 1000-en felüli
könyvszám esett; ép úgy, mint Budapesten, Pécsett, Székesfehérvárott,
Győrött, Sopronban, Esztergomban, Kassán, Debreczenben, Nagyváradon,
Aradon, Temesvárott, Kolozsvárott, Nagyszebenben stb. Ez is eléggé
mutatja, hogy Keleti K. "Hazánk és népe" czímű műve 482.
lapján Szegednek műveltségi sorozása tekintetében megállapított helyzetszáma
a számadatokkal való játék eredménye. |