Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
517 magán, 1032 drb állami sürgöny, ellenben érkezett 28,255 magán, 974 állami s ezen túl közvetített még 51,613 átmenő s vett 3856 drb szolgálati sürgönyt. Az előző évihez képest e forgalom 10,106 drb növekedést mutat (1). A hordár intézmény és tudakozó intézet, a helyi forgalomnak egyik segédeszköze, az 1866. évvégén keletkezett. 4. HITEL ÉS PÉNZÜGY. A takarékpénztárak intézményét hazánkban Fáy András honosította meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár felállításával. Ennek példájára, az alapítási időt tekintve, a Szeged-csongrádi takaréktár tizedikként jött létre. Alapítása kiválóan Klauzál Gábor buzgólkodásának köszönhető, ki az uzsora óriási dúlásait igyekezett ezzel meggátolni. Rendezett viszonyú nagybirtokosok is csak 12-15% kamatra kaptak kölcsönt, a szorongatott adósok pedig 25, sőt 40-50%-ot is fizettek. Az 1840. évben életbe lépett váltótörvény és váltó eljárás útján már nem egy tekintélyes gazda jutott hirtelen tönkre. A közönség általában a magántőkepénzesekre volt utalva, mert az árvatár részéről betáblázás mellett nyújtott kölcsönök a hiteligényeket kielégíteni képesek nem voltak. A hitelszükségletek kielégítése és a takarékosság előmozdítása czéljából Klauzál az új intézet szabálytervezetét elkészítette s 1845. év elején 400 drb részvény aláírására a felhívásokat kibocsájtotta. Az 50 frttal befizetendő részvények azonban túljegyzés következtében 500 drbban állapíttattak meg. Az alakuló gyűlés április 3-án tartatott s ekkor kimondották, hogy az intézet működését egyúttal a megye területére is kiterjeszti, Csongrádon, Szentesen és H.-M.-Vásárhelyen fiókokat létesít. Az alapszabályok csak helyhatósági jóváhagyással lettek ellátva s a 25,000 frt alaptőkével az intézet működését 1845. évi október 1-én megkezdette. A betétek 5-ös, a kölcsönök pedig 6-os kamattal számíttattak. Ezeknek már az első évben oly jelentékeny forgalma volt, hogy egyúttal egy "zálogház" létesítésének terve is felmerült (2). 1848-49-ben a betétek túlhalmozottságánál fogva ezek kamatlábját fokozatosan 3%-ra szállíttották le. 1849. év végén az intézet alaptőkéjéből 19,067 frt 30 kr. elveszett. Ennyi volt a megsemmisítésre beszolgált magyar bankjegy értéke. Az 1850. évi szept. 1-én tartott közgyűlés ennélfogva a veszteség pótlására a részvényeseket 25% befizetésére kötelezte s így a 100 frt névértékű részvényekre összesen 75 frt befizetés történt. Osztalékot 1) A budapesti keresk. és ipark. jelentése az 1875. évről. Budapest, 1876.138. l. 2) Reizner: A régi Szeged. I. köt. 96., 97. lap. 518 csak 1847. és 1849. években fizetett. Az 1849. évi károsodás következtében a részvényesek csak az 1853. év óta nyertek ismét osztalékot. Az intézet a várostól szerzett telken 1864-ben házat építtetett (1) s 1863. évi ápr. 6-án pedig tisztviselői részére nyugdíjintézetet alapított. 1873. évben új alapszabályok készültek, melyek már felsőbbi jóváhagyást is nyertek. Ekkor alakult át az intézet eddigi kameralis könyvvitele kettős könyvviteli rendszerre s ekkor emeltetett fel az eredeti 75 frtos befizetésekből alakult 39,375 frt részvénytőke 130,000 frtra, amely alkalommal a részvények névértéke 260 frtban lett megállapítva. A részvénytőke felemelés a 84,254 frt 59 krra felszaporodott tartaléktőke egy részének igénybevétele és felhasználása által történt (2). Az 1873. évi nagy pénzügyi válság a Szeged-csongrádi takarékpénztárra semmiféle hátrányos hatással nem volt. Az intézet a közönség bizalmát ekkor már oly mérvben birta, hogy Szivessy József igazgatónak 1876-ban az intézet helyiségében elkövetett, különben is az intézeti ügyekkel összefüggésben nem állott öngyilkossága sem idézett elő nagyobb változásokat. Az igazgatóságnak azon eljárása, hogy a betevőknek felmondás nélkül is, azonnal kifizette betéteit, azt szülte, hogy néhány nap mulva a betétesek mind visszavitték elhordott tőkéiket. Az új kereskedelmi törvény értelmében az intézet 1875. évben új alapszabályokat nyert s ugyanekkor az üzletkört is tágították. A Szeged-csongrádi takarékpénztár első elnöke Klauzál Gábor volt, kit Wőber György, majd Zsótér Andor követett. Igazgatója Szivessy József volt és 1876. óta Vass Károly. Betétei imígy emelkedtek: 1845-ben 37,482 frt 33 kr., 1848-ban 94,722 frt 18 kr., 1849-ben 100,372 frt 9 kr., 1850-ben 94,400 frt 12 kr., 1860-ban 582,365 frt 37 kr., 1870-ben 1.585,077 frt 98 kr. s 1878-ban 2.177,821 frt 69 kr. Váltótárcza, jelzálogkölcsön és előleg üzlete pedig ekként fokozódott: váltó-tárcza: jelzálog-kölcsön: előleg: 1845-ben 7,495 frt 21,770
frt 5,874 frt 1) Az intézet kezdetben a Kárász-háznak, később a Horváth Mihály-utczai Aigner-háznak bérhelyiségeiben működött. 2) A tartalék-tőke 1846-ban 402 frt 33 kr., 1856-ban 9777 frt 38 kr., 1866-ban 41,300 frt volt, 1873-ban a részvénytőkéhez csatolt 64,254 frt 59 kr. elvonásával 20,000 frtra apadt, de 1878-ban már 49,493 frt 80 krra emelkedett s ezentúl ugyanekkor még 3999 frt 79 krral még külön tartaléktőke is képeztetett. 519 Az értékpapír-üzlet 1869-ben keletkezett. Ekkor forgalma még csak 1805 forintot tett, a következő évben 12,837 forint 54 krra, 1878-ban már 306,416 frt 50 krra emelkedett. Kamatkép, illetőleg osztalékul 1847-ben és 1848-ban 2 frt 29 krt., 1853-ban 7 frtot fizetett, mi évenkinti emelkedéssel 1860-ban 30 frtra, 1870-ben 57 frtra, 1874-ben 100 frtra rugott. A következő évektől fogva már 50-70 frt között hullámzott. Jótékonyczélokat 1852. év óta segélyezett. Ekkor még 100 frtot, 1860-ban 1181 frt 30 krt, 1870-ben 2750 frt 24 krt, 1878-ban 1800 frtot s keletkezésétől fogva 1878-ig összesen 42,289 frt 49 krra rugó humanistikius és közművelődési czélú adományt szavazott meg, betudva ez összegbe az árvaház létesítésére 11 éven át felajánlt évenkinti 1000 frt járulékot (1). SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK. A hatvanas években fellendült üzleti és kereskedelmi viszonyoknál fogva az élénkebb hiteligényeket a Szeged-csongrádi takarékpénztár már nem volt képes kielégíteni. Azért a kereskedelmi körök élénken hangoztatták egy újabb pénzintézet létesítésének szükségét. Már 1866. évben elkészült a bankszerű új intézet tervezete s a következő évben az 50%-al befizetendő 200 forintos névértékű részvényekre való aláírási felhívások kibocsájtattak s az intézet működését a régi Kárász-ház emeletén meg is kezdette. Elnöke előbb Kiss Dávid, utóbb Gál Ferencz, igazgatója előbb Vass Károly, 1876. óta pedig May R. Miksa lett. 1876-ban alapszabályait módosítva egyúttal tisztviselői részére nyugdíjintézményt is alapított. 1872. évben a Klauzál-téren telket szerezve, itt kétemeletes palotát emelt s üzlethelyiségeit ide áttelepítette. 1868. első évi forgalma 697,590 frt 15 kr. volt. Ebből a bankváltó tárcza 217,798 frt 47 krt tett. 1870-ben leszámítolt váltó volt 3.664,778 frt 88 kr. értékben, előlegezett 101,847 frt 57 krt, betétje volt 1.091,624 frt 62 kr. s összes bevételi és kiadási pénztári forgalma 9.935,591 frt 51 krt tett. Tartalékalapja 1878-ban már 15,359 frt 21 krra emelkedett. Osztalékul az első évben 7 frtot, a további években 5-8%-ot fizetett (2). SZEGEDI FORGALMI BANK. Az intézet különösen a nagy kereskedelmi és forgalmi viszonyok emelésére, Dáni Ferencz elnöklete alatt Neumann 1) Az intézet alapszabályai s 1873. év óta nyilvánosan közrebocsájtott zárszámadásai és mérlegei. - Vass Károly: A Szeged-csongrádi takarékpénztár alapításának és negyven éves fenállásának története. Szeged, 1886. - Vass Károly: A Szeged-csongrádi takarékpénztár alapításának és ötven éves fennállásának története. Szeged, 1896. 2) Az intézeti alapszabályok, zárszámadások és Mihók Sándor Magyar Compass-a. 520 Miksa, Cohner Miksa, Damjanovics János, Dreyfus Rubin, Eisenstädter Antal és Lukács, Eliás Miksa, Guttmann Áron, Leopold Bertalan, Lusztig Ferencz, Obláth Lipót, Pálfy Ferencz, Stein József, Weiss Mór és Grünfeld Péter igazgatósági tagoknak 1869. évi június 25-én történt alapításával keletkezett. Alapszabályai még az évben megerősíttetvén, 200 frtos névértékű, 50%-al befizetendő 4000 drb részvénye a legnagyobb kelendőségnek örvendett (1). Az intézet kezdetben az iskola-utczai Dáni-házban, utóbb a Klauzál téri Kiss D. házban működött. Az 1873. évi bécsi börzeválság kevésbé károsította, hanem a mármarosi erdőségek kihasználása iránt kötött faüzlete megrendítette, ezért az 1873. év végén felszámolni kényszerült. Ez két év alatt lett lebonyolítva. Az intézet könyvelése, levelezése és belső élete egészen német nyelvű volt. SZEGEDI HITEL- ÉS ZÁLOGINTÉZET. Az 1868-69. évi túlhajtott vállalkozási és alapítási viszonyok és a csaknem káros üzleti áramlatok hatása alatt keletkezett. Alapszabályszerű czélja volt: "a kevésbé vagyonosaknak alkalmat szolgáltatni" tőkéik gyümölcsöző elhelyezése és hiteligények "könnyű kielégítése." Az üzlettőke 60 frtal befizetendő, 2000 drb 100 frtos névértékű részvény kibocsájtásával terveztetett, de ebből csak 1500 darabot sikerült elhelyezni. De azért a Somogyi-utczai 23. sz. házban az intézeti működés 1870. évi augusztus havában megkezdetett s a szerényebb forgalmi viszonyok daczára is a részvényeseknek kedvező osztalékokat juttatott. A bécsi börzeválság alkalmából kiderült, hogy Herzl Zsigmond igazgató, hatáskörét túlhágva, az intézet számlájára börzeműveleteket folytatott, melynek következésekép 1873. évi május 10-én a csődöt bejelenteni kelle. A csődvagyon felosztása évek mulva következett be. A részvényesek tőkéiket teljesen elvesztették s a betevők is károsodást szenvedtek (2). SZEGEDI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR. Még az 1868 - 69. évi politikai pártküzdelmek alatt az úgynevezett "fehér czédulás" párt vezetősége, már annálfogva is, hogy a párthoz tartozó kisebb gazda és iparos közönség a többi pénzintézetek politikai befolyásától függetleníttessék, "Népbank" czímen egy új pénzintézet felállítását tervezte. Hosszas vajúdás után az intézeti alapszabályok elkészültek, megerősíttettek s a "Szegedi általános takarékpénztár" 1870. évi november 7-én a Dugonics-téri Vajda-házban megnyittatott. Az intézet kitűzött czélját az képezte, hogy "a kevésbé vagyonos néposztálynak alkalmat nyújtson, hogy 1) Az intézet alapszabályai, zárszámadásai és Mihók S. Magyar Compass-a. 2) Alapszabályok, üzleti jelentések s a Szegedi Híradó 1873. évi május havi számai. 521 megtakarított tökéit gyümölcsöztesse és hogy előlegek és kölcsönök adásával azok érdekeit előmozdítsa." Eredetileg 1000 drb 100 frt névértékű, 40 frttal befizetendő részvényt bocsájtott ki, mely mind elhelyeztetett s már az első évben 1.810,005 frt 68 kr. értékű váltót számítolt le; betétforgalma 841,704 frtra emelkedett, pénztári bevételi s kiadási forgalma 4-4 millión felül mutatkozott, osztalékul pedig 8 frtot, vagyis 20%-ot adott. Emellett bőséges adományokat szavazott meg, a tanítók és az iskolák részére örökalapítványokat stb. létesített. Az 1873. évi pénzügyi válság következtében már tetemes kárt szenvedett. Ekkor a részvények összevonásával azok száma 400-ban állapíttatott meg s teljes befizetésű 200 frtról szólottak. Az üzlettőke pedig 80,000 frt volt. Ugyanekkor az intézet a Széchenyi-téri Kiss D.-féle házba települt át, hol a forgalmi eredményekhez képest a részvényeseknek rendszerint 15-17 frt osztalékot fizetett. 1878-ban váltó tárczája 205,951 frt 52 kr., betét állománya pedig 216,091 frt 87 kr. volt (1). Később csődbe jutott. Elnöke előbb Hódy Imre, utóbb Oltványi Pál pápai kamarás, igazgatója pedig Deutsch Ignácz, később Reitzer Adolf lett. SZEGEDI KÉZMŰVESBANK. 1872. évi január havában keletkezett, alapszabályai pedig ugyanaz évi június 6-án erősíttettek meg. A működés megkezdésével 400 drb, hetenkint 25 krral befizetendő részjegy bocsájtatott ki. Ezekből később 50 frtos törzsjegyek s illetőleg részvények képeztettek, melyek száma 2000-ben, utóbb 2500-ban állapíttatott meg. Az intézet 1876-ban saját házat szerzett, hol egyúttal zálogüzletet is nyitott. A betétek 1875-ben 56,760 frt 43 krt, 1878-ban 381,548 frt 63 krt tettek. Ez utóbbi alkalommal már 10,881 frt 54 kr. tartalékalapja is volt. Osztalékul 2 frt 70 kr. - 5 frt 25 kr. közt hullámzó összegeket fizetett (2). A szerényebb hiteligények kielégítésére szorítkozó intézet elnöke Csermelényi Iván, igazgatója pedig Horváth Lajos volt. SZEGEDI LESZÁMÍTOLÓ ÉS TAKARÉKINTÉZET. Az 1871-72. évi szédelgés és alapítási láz alkalmából, Fischer M. L. pesti "bankár", Lefter Mihály és más közbizalomnak örvendő helybeli polgárt a tervezetnek megnyerve, elkészítette az intézet szabályait, amelyeknek értelmében a czélt az képezte volna, hogy az iparos és gazda közönség "anyagi gyarapodása elömozdíttassék, a betéteknek lehető jutalmazó kamatozása és pontos visszafizetése által." 1873. évi február 10-én bocsájtatott ki az aláírás 2000 drb 100 frtos névértékű, 60% -al befizetendő részvények jegyzésére. A 10% alapítási költség daczára is túljegyzések történtek. 1) Az intézeti alapszabályok, zárszámadások stb. 2) U. o. és Mihók S.: Magyar Compass. 522 A szabályoknak felsőbbi jóváhagyása után az intézet a Széchenyitéri Prosznitz-házban, ép a bécsi börzeválság alatt lett volna megnyílandó. A nagy krach az intézetnek azonnal való leszámolását idézte elő (1). DÉLMAGYARORSZÁGI FÖLDHITELINTÉZET. Az intézet ifj. gr. Ráday Gedeon, akkor Szegeden működött királyi biztos elnöklete alatt, gr. Károlyi Sándor, gr. Kálnoki Pál, gr. Karácsonyi Gyula, legifj. gr. Ráday Gedeon, Türr István, Érkövy Adolf, Eisenstädter Nándor és Antal, Madas Károly, Rosenberg Izidor, Specht László stb. alapítók hozzájárulásával jött létre. A részvénytőkét egyelőre 3 millió forintban állapították meg, de esetleg 10 millióra fokoztatott volna. A 15,000 drb 200 frt névértékű részvény 40%-os befizetésre lett kibocsájtva. Az intézet különben zálogleveleket és községi kölcsönkötvényeket bocsájtott volna ki. Az alapszabályok 1873. évi márczius 5-én lettek jóváhagyva s az intézet a Széchenyi-téri Kiss D. ház emeletén már nagy módon felszerelve, személyzettel ellátva, működését a legszebb reményekre jogosítólag volt megkezdendő, midőn a bécsi börzeválság ezt is leszámolásra kényszerítette (2). 1) Szegedi Híradó, 1873. évf. febr., máj. számok. 2) Az intézeti alapszabályok. - Szegedi Híradó, 1873. évf. |