Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
426 CCVII. 22. 1728. június hó. Malmos Katalin, Légrádi János özvegye vallomásai. A) Catherinae Malmos, Joanni Légrádi relicta vidua, huias, annorum 40. Interrogatio. Responsio. 1o Vagyon-e szövetséged az ördöggel? Nincsen szövetsége, hanem harmadfél esztendőktül fogvást járt velük és Kökényné fogadta, hogy az jövő új borra béesküdteti közikbe, de elsőben szolgálni kell, azután lehet béesküdni, ő mint a . . . . . csak mosogató volt konyha körül közöttük. Mi formán? Úgy mint az Kökényné, valamit kaphattak, ezen jártak. Mikor tötted azon szövetséget? Három esztendeje az jó új borra lészen. Meddig? Holtáig szándékozott. Írás szerint-e, avagy szóval vagyon szövetséged? Szóval adta magát bé. Minemű helyen? Szegeden, Körmöczi házánál, Rósa Dániel az kapitány. Minemű szándékkal és alkalmatossággal? Elhitették Kökényné, hogy mivel nincsen dolga, hiszen ők rontanak is gyógyítanak is, az igen jó és könnyű élet. Ki volt jelen ezen szövetségben? Rohonkáné, - Kökénynének két akó bort adott tanításáért - Körmöcziné, Farkas Gecziné. Hol lett azon szövetséged és minémű jeled vagyon és minémű testeden? Nincsen billegje, hanem ígérték, hogy az jövő őszre reáütik az billeget. Ő vele nem közösködtek az ördögök, mert úgy mondották néki, hogy három esztendeig nem szabad. De mást, úgymint Kökénynét is látta, mivel csak még most tanulta és nem is eresztették mind helyre. Ki vitt és ösztönzött téged arra? Elámították, mivel szegény árva lévén, sokszor hitegették őket. Űzted-e a babonaságot s ördöngösséget? Űzte. Minémű formában és miképen babonáskodtál? Nem ártott senkinek még, de ezután Nagypál Petinek ártott volna, mert haragudott reája. Valamit nem tettél-e, vagy ástál-e el, ami azon bűbájosságot illeti? Nihil. 427 Hányszor? Minémű helyen? Mikor és minémű időben? Kinek ártottál babonaságoddal és minemű részeken, - segítetted-e azon személyt, akit megrontottál? Kitől tanultad azon ördögséget és miképen arra jöttél? Kökénynétül tanulgatott, de szegény lévén, nem fizethetett néki; csak olykor mutogatott az fatensnek. Másokat tanítottál-e, kit és miképen? Nihil. Hadnagy Borbola Ferencz, Körmöcziné, Rohonkáné, - három esztendőktül fogvást. Rósa Dániel feleségestül. Katona Mihály, Köröle principális, Zsirosné, Fábián Petiné, Kökényné tanítványa, Bogadussáné, Dugonyicsné is az. Az ördögök czifrán vannak és az boszorkányok is; de ő még csak új volt, nem is volt ruhája. Írást pedig Kökényné adott néki. Mikor az föld termékenységét elveszik, az olyanok mint az fatens, csak hordják össze, de a többi régiek veszik a javakat. Szt. Lucza asszony napján szokták az föld zsírját elvenni, de még ő nem tudja mivel. Még szokatlan s tudatlan volt. Ezt nem gondolta, hogy kivallja, mert biztatta Kökényné, hogy míg Rósa Dániel és Petriczky senator él, addig el nem vész. B) Fassio Catharinae Malmos. Rohonkánét három esztendeig tanította Kökényné. Bödőné fiát is Kökényné rontotta meg. Jósa Ferencz leányát Kerela rontotta meg. Képmutatásbul csinálják az körösztöt és más szent dolgokat. Számtalanszor voltak Rósa Dániel házánál éjszaka, de álmot eresztettek a cselédjére s akkor ettek, ittak együtt. Csikósnét is két ízben látta boszorkányokkal Vaskapunál. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 23. 1728. jún. 20. Boszorkánysággal vádolt Nagy Anna Kökényné, Katona Ferencz, Hisen Borbála Dancsóné, Dancsó János, Rózsa Dániel, Szánthó Mihály, Szél Zsuzsanna Rózsáné, Borbola Ferencz, Barak Margit Dugonicsné, Koncz Sára Rohonkáné, rontásaira vonatkozó tanúvallomások s illetőleg végtárgyalás alkalmával vádlottak tagadásaival szemben történt bizonyítások. Anno 1728, die 20 mensis iunii et subsequentibus sub praefixione sedis revisoriae malefactorum in carceribus liberae regiaeque civitatis 428 Szegediensis detentorum, praesens examen seu inquisitio intuitu laesionem per veneficos hominibus irrogatarum ac per eosdem praeviae edictarum, modo et ordine subsequentibus peracta est Et quidem Quoad fassionem Kökényianam, seu Annae Nagy. Prudens ac Circumspectus Franciscus Kotogány, civis et inhabitator civitatis Szegediensis, annorum circiter 32, praestito juramento vallja: hogy mivel Kökényné mindenkor szóbeli volt, jóllehet ugyan gyakorta ajánlotta magát bábaságra a fatens hitveséhez, mindazonáltal nem merte elhívatni, mert félt babonás voltátul. Azért is Földikéné nevű bábát hívatta el. Mintegy három hónapok mulva azon ártatlan fiacskáját egész testében megvesztette és azalatt hozzája menvén említett Kökényné, mondá az fatensnek: köszönjétek - úgymond - az friss bábaasszonynak a gyermek nyomorúságát. Azután meg is halálozott a gyermek. Quoad fassionem autem Francisci Katona. Primus testis: prudens ac circumspectus Michael Simony, civis aequi praememoratae civitatis, annorum circiter 36. juramento mediante vallja: hogy az fiacskáját annyira megrontották az boszorkányok, hogy épen semmi tagjával nem bírhat és az eszét is elvették néki s holtig való nyomorultat és koldúst tettek belőle. Nyilván Katona Ferencz dolga, mert egyszer sajtot kért az fatenstül, de nem adhatott néki, másodszor ismét az vetésen vagy gabonáján ment által az fatens, talán azért cselekedte az fatenssel. Secundus testis: strenuus Joannes Bárány, inhabitator aeque huius civitatis, annorum circiter 30, deposito iuramento fatetur, hogy ennek előtte circiter három esztendőkkel, háromheti leánykáját a boszorkányok egész tagjában megvesztették; meg is holt beléje. Tertius testis: prudens ac Circumspectus Mathias Bertha, concivis praescitae civitatis, annorum circiter 75, hiti után vallja: hogy Gergely nevű fia lábára megrontatott a boszorkányok által és most is sánta. Quartus testis: prudens ac Circumspectus Demetrius Csúcs, civis huius civitatis annorum circiter 65; deposito juramento fatetur: hogy az fatens menyét annyira megrontották volt egész tagjában a boszorkányok, hogy meg is halálozott beléje. Quintus testis: prudens ac Circumspectus Josephus Szeghi, civis praememoratae civitatis annorum circiter 28, praestito iuramento fatetur: hogy az elmúlt nyáron haza menvén, a fatens atyja Szeghi József malombul a lovait sem foghatta ki, mindjárt leesett lábairúl, annyira megrontatott volt és harmadnap mulva azon rontásban meg is holt. Et quoad fassionem Barbarae Hesen, Joannis Dancsó uxoris. Prima testis: honesta mulier Catharina Nagymihály, circumspecti Georgii Újházi, inhabitatoris huius civitatis consors, annorum circiter 429 30, praestito iuramento fatetur; hogy ennek előtte mintegy három esztendővel leánykájának a melle vesztés miatt kifakadozott, azután egész testén eltenyészvén, meghalálozott benne. Ismét terhes lévén a fatens, ajánlotta magát Hesen Borbála, hogy csak őtet híja el bábának, nem fog meghalni a fia, hitivel is fogadta a fatensnek; amint úgy cselekedvén a fatens, most is életben vagyon a fia. Annakelőtte pedig három gyermeki gyermekágyban megholtak. Nemkülönben azzal is kérkedett említett bába és hitével is pecsételte, hogy Vak Lajosné fia három óráig születése után halva volt és lelket eresztvén beléje, feltámasztotta. Secundus testis: prudens ac circumspectus Georgius Csaldi, civis pariter et incola praelibatae civitatis, annorum circiter 30; sub iuramento fatetur: hogy ennek előtte mintegy négy esztendővel a leánykája egy heti lévén, a boszorkányok által megromlott. Kökényné pedig a fatenshez menvén, megnézte a leánykát, mondván: hogy ne is gyógyíttassa, mert meg fog halni; amint úgy is lett. Annak előtte ismét magát a fatenst is hasonlóképen megrontották; az száját füléig húzták volt a boszorkányok. Hesen Borbála gyakorta járult az fatenshez, nyilván az ő dolga volt, vallja a fatens. Tertia testis: honesta mulier Juditha Meghátt, circumspecti Stephani Szalai, praescitae civitatis incolae coniunx, annorum circiter 28, praevio iuramento vallja: hogy mostanában múlt esztendeje, a gyermekét idő előtt letette, noha semmi nemű nyavalyáját nem érzette annak előtte. Egy fiacskáját pedig a boszorkányok megrontották és a lába bokáját lába fejére fordították. Legnagyobb gyanúsága a fatensnek Hesen Borbálára vagyon, mert egykor csirkét kért a fatenstül, hogy nem adhatott néki, neheztelt a fatensre. Quarta testis: honesta foemina Anna Szutyor, prudentis ac circumspecti Mathiae Boldoghi, civis huius civitatis uxor, annorum circiter 28, praestito iuramento vallja: hogy a fatens terhes lévén, mindenkor ajánlotta magát Hesen Borbála bábának és nem híván hamarjában, azon gyermeke lábát megvesztette és még most is mindenkor kifakadoz. Azonkívül a fatenst magát is fejére megrontotta; az időtül fogvást rosszul vagyon reája. Quinta testis: circumspecta mulier Eva Pano, prudentis ac circumspecti Pauli Szeles coniux, annorum circiter 26, praevio iuramento vallja: hogy ő gyermekágyban lévén, megfizetett bábaságáért Hesen Borbálának; nem elégedvén azzal, többet is kért tőle. Hogy többet nem akart adni, mint fizetni szokás, mondotta a fatensnek no - úgymond - megélsz, azt az üdőt is megfogod emlegetni, amelyre ez világra születtél. Ezen mondása után kevés üdő mulva megvesztette a fatens leánykáját s most is nyomorult. Azonkívül más leánykája is vesztése által megromlott. Sőt a fatenst magát is lábára raegrontotta. Eddig sem épülhetett ki belőle. 430 Sexta fatens: circumspecta mulier Anna Hajdú, prudentis ac circumspecta Gregorii Masa, civis huius civitatis coniunx, annorum circiter 26, praestito iuramento fatetur: hogy az elmúlt nyáron egykor be akart menni a szobába, midőn a küszöbön által akart volna lépni, legottan a nehézség elütötte s ottan sokáig gyötrötte, elannyira, hogy az eszétül is megfosztatott volt a fatens. Hanem Hesen Borbála segített rajta, adván neki bizonyos italt. Septima testis: honesta mulier Helena Lubi, prudentis ac circumspecti Stephani Lajos, civis praememoratae civitatis conthoralis, annorum circiter 28, sub iuramento fatetur: hogy az elmúlt esztendőben a leánykája világra halva lett, Hesen Borbála bábája lévén, valamit tett leánykájának a szájába és azzal felelevenítette. Ekkoráig is élő. Azután ismét mintegy négy hónapok mulva az jobb lába felzsugorodott volt vesztés által említett lánykájának. Azt is említett bába nyálával megkenvén s meghúzván, egészségre hozta ugyan, de most is megismerszik rajta a vesztés. Quoad fassionem item Joannis Dancsó. Honesta mulier Helena Szabó, prudentis ac circumspecti Joannis Buthé, praerepetitae civitatis Szegediensis coniux, annorum circiter 26, praevio iuramento fatetur: hogy ennek előtte mintegy négy esztendővel, másfél esztendős gyermeke a gonoszok által megromlott, kezét és lábát felhúzták, fához hasonló lévén tagja. Kérte volt Köre Ilonát az fatens, hogy gyógyítsa meg. Amaz fel nem merte volna vállalni, mondván: aki megrontotta, az gyógyítsa meg. Ismét ugyan Horváthnéhoz is elvitte orvosolni, de az sem fogta fel; ő is azonokat mondotta, hogy aki megtette, az lehet orvosa. Azután sok könyörgése után Kökényné gyógyította meg. Quoad fassionem vero Danielis Rózsa. Primus testis: prudens ac circumspectus Joannis Sárkány, civis et inhabitator praescitae civitatis, annorum circiter 48, juramento mediante fatetur, hogy az fia Ferencz, egész tagjában megromlott az boszorkányok által; főképen az jobb kezét felhúzták, most sem foghat véle. A lábát is hasonlóképen nem birja, eszétül is megfosztották. Nagy gyanúsága vagyon az ipára, Rózsa Dánielre. - Secundus testis: Franciscus Sántha, mendicans, annorum circiter 38, sub iuramento fatetur; hogy őtet még kisded korában a boszorkányok megrontták s mindkét lábára megsántították, úgy hogy ezidőtül fogvást mankó nélkül nem is járhat és így koldulásával keresi kenyerét. Tertia testis: circumspecta Helena Kecskeméti, annorum circiter 29, prudentis ac circumspecti Joannis Puskás uxor, deposito iuramento fatetur: hogy gyermekecskéje szemeit kifordították a boszorkányok s most nyomorult. - Quarta testis: honesta mulier Anna Horváth, prudentis ac circumspecti Michaelis Süli, concivis pariter huius civitatis uxor, annorum circiter 27, adiurata fatetur: hogy az ő kisebbik ura, néhai Süli József szabó mesterember lévén, Rózsa Dánielnek 431 bizonyos ruhát varrott volt. Egykor munkájának jutalmát praetendálván rajta, amaz megadni recusálta, mivel úgymond, azonkívül is eleget járna házához. Említett Süli József pedig midőn erősebben kérte volna fáradságának jutalmát tőle, egy forintot akart néki Rózsa Dániel adni és ez azt beváltani nem akarta, keveselvén: akkoron fenyegetéssel mondá Rózsa Dániel (s. v.) no kurva nő, - úgymond meg fogod bánni ezt, ha fel nem veszed; és ugyan fenyegetése után sem vette fel. Mintegy egy hét múlva fellebb megnevezett Süli József Makó felé mentében elejbe menvén, nála ismerős makai asszony képében egy boszorkány, egykor véle beszélgetésében észre veszi, hogy nem az volna, akinek képében mutatta be magát lenni azon asszony. Szent keresztet vetvén magára, mindjárt eltűnt előle azon ördöngös asszony, s azonnal leesvén lábairúl ijedtében, feljebb irt Süli József; és azután ide Szegedre visszafordult s elméjétől is megfogyatkozott volt elannyira, hogy végtére az maga édes anyját is (a fatens odahaza nem lévén) késsel a torkát elmetszvén, életétől megfosztotta. Mely dolog az városban tudva vagyon és maga is árestomban azon inségben megholt. Az fatens pedig egész atyafiaival másra nem gyanakodik, hanem Rózsa Dánielre. Non minus quoad fassionem Michaelis Szánthó. Prima testis: honesta mulier Helena Szánthó, Michaelis Szánthó consors, annorum circiter 50. sub iuramento vallja, hogy ő mintegy három vagy négy esztendők előtt a csipejére és derekára igen megromlott volt és sokáig sínylett benne; azután az ura, Szánthó Mihály parancsolatjábul Horváthnéhoz menvén, az által gyógyult meg. - Secundus testis Prudens ac circumspectus Stephanus Vér, civis saepefatae civitatis, annorum circiter 80, iuratus, examinatus, fassus est: hogy ő másfél esztendőkig sínylett az nyomorúságban és vesztésben és Horváthné segített rajta. - Tertia testis: honesta foemina Catharina Nagymihály, circumspecti Petri Fölföldi, civis, aeque fate civitatis conthoralis, annorum circiter 65, iuramento suo mediante fatetur: hogy az fiacskája megromlott a boszorkányok által és egész tagjában elszáradott, most is úgy nyomorog. Et quoad fassionem Susannae Széll, Danielis Rósa uxoris. Primus testis: agilis Stephanus Hódi, incola et subditus Tapensis, annorum circiter 32, praestito iuramento vallja, hogy azon leányka, melyet az fatens anyja Szél Zsuzsanna örökben tartott, nagyon siketes és az fejére nagyon fogyatkozott. Az fatens maga circiter három esztendős leánykája is lábára igen megromlott, most is nagyon sánta és minden ujságban megszokott újulni a nyavalya rajta; olyankor se nem ehetik, sem pedig nem iszik, hanem szüntelen csak sír, az elméjére is fogyatkozott. A fatens anyja gyakorta mondotta néki, hogy miért nem orvosoltatja, hiszen - ugymond - vesztés az rajta. De a 432 fatens szegény lévén, módja nem adatott gyógyíttatni. Secundus testis: honesta foemina Catharina Dohar, Benedicti condam Tápai relicta vidua, annorum circiter 60. adiurata fatetur: hogy elmúlt egy esztendeje pünkösd tájban, egy nagy forgószél támadván, abban lévő boszorkányok pofon ütötték a fatenst. Az időtül fogvást a szeme világátul megfosztatott; mostanáig is nem lát. A fatens menyét is egész tagjában megrontották volt, az meg is halálozott beléje. Quoad fassionem vero Francisci Borbola. Testis: Michael Győri, zingarus, annorum circiter 50, post iuramentum fatetur: hogy az ő öccse Kolompár Gyurka fiának az lábacskája bokában kipattogzott és kifakadozott s igen rosszúl is volt beléje. Sok gyógyíttatása után sem téríthette itt Szegeden egészségre. Azután Szegedrül elmenetele után nem tudhatja gyógyulását. Quoad fassionem Margarethae Barak, Michaelis olim Dugonics viduae. Testis: Christianus Vekeprud, carcerum civitatis praefatae custos, praestito iuramento fatetur: hogy Barak Margaretha az ő feleségének gyermekszülésében bábája lévén, belső részeit igen megrontotta. Arestomban létében is kérte említett Dugonyinét feleségestül, hogy segítene rajta. Amaz felele, hogy amidőn ő megszabadúl, akkor fogna meggyógyulni. Amint is egy darab ideig való sínlődése után meghalálozott és egész haláláig az fatens felesége megírt bábát okozta és átkozta. In fassione autem Sarae Koncz, alias Rohonkáné vocata, Stephani Végh uxoris. Primus testis: prudens ac circumspectus Georgius Katona, civis iam fatae civitatis, annorum circ. 40, sub iuramento mondja, hogy egy néminemű dologban pörölt és veszekedett Rohonkáné a fatenssel. Akkoron megfenyegette a fatenst, azután kevés üdő alatt említett fatens lóháton, estve tájban Rohonkáné háza előtt elakarván menni, egy nagy forgószél támadott előtte. Abban látott a fatens egy kurta, hamuszőrű ebet. Azon forgószél a lovárul a földre levetette, úgy hogy világát sem tudta és az földrül is más emberek vették fel. Az időtül fogvást a fatens balkarja és czombja rosszúl vagyon és nem is érzi azon tagjait. A fiát is megrontották volt az boszorkányok, akit hóhár által való sok gyógyítás könnyebbített. - Secundus testis prudens ac circumspectus Joannes Csányi, civis et incola praememoratae civitatis, annorum 50. Hiti után vallja, hogy a fatenshez, maga udvarában fektében, a boszorkányok hozzája menvén, bokros tánczot jártak körülötte és utolsó fordulásban mondotta Kökényné a fatensnek: megváglak, de nem sértlek. Azon időtül fogvást igen rosszul vagyon az fatens. Köre Ilona gyógyítása után könnyebbedett keveset, de azt mondotta, hogy aki megrontotta, az gyógyíthatja meg. Azután ismét a fatens két gyer- 433 mekét is megvesztették a boszorkányok s mindkettő megholt benne. - Tertius testis honesta mulier Anna Tóthgyörgy, prudentis ac circumspecti Andreae Szánthó, civis pariter huius civitatis coniunx, annorum circ. 41; iuramento mediante vallja: hogy az boszorkányok mind az három gyermekét megrontván, mind az három meghalálozott beléje. Egyik fiát Rohonkáné kezdette orvosolni; de nem is segített rajta, mégis fizetést kívánt volt. A fatens urát hasonlóképen megrontván, most is sínlődik beléje. - Quartus testis circumspectus Stephanus Végh, alias Rohonka, inhabitator huius civitatis, annorum circiter 50, adiuratus vallja: hogy egy két esztendős gyermekének az nyelvét lekötötték az boszorkányok és sokat kínlódott és nyugtalankodott beléje. Valamikor pedig az fatens megszólította, mindjárt megcsillapodott jajgatásátul. Ha pedig az anyja - az fatens felesége - szólott neki, azonnal megírt fiacskája ugyan nem szólhatott, mivel amint meg van írva, le volt kötve az nyelve; de fenyegette az kezével, sok és keserves kínai után pedig megholt beléje. Az másik 4 esztendős leánykáját is gyomrára megrontották volt, mert egészlen el volt dagadva; az is nem sok idő mulva megholt. Egykor pedig az fatens öszve háborodván azon feleségével, pofon ütötte; akkoron mondá említett felesége az fatensnek, ha úgymond azt cselekszed velem, azt fogom elkövetni, hogy sem kezeddel, sem pedig lábaddal szabad nem leszesz. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 24. 1728. jún. 21. Makó város tanácsa Kökényné Nagy Anna és Jancsóné Szanda Kata előéletéről, boszorkányoskodásairól s e miatt onnan történt kiútasításukról Szeged város tanácsát értesíti. Köteles szolgálatunk ajánlása után Isten minden lelki és testi bő áldásaival látogassa kegyelmeteket mint nagy jóakaró szomszéd uraimékat. Vettük az kegyelmetek hozzánk szóló levelét, melynek continentiáját bőségesen megértettük, azon meg árestáltatott bűbájos asszonyi két személyeknek köztünk való lakások mint lött légyen. Kökényné felől írhatjuk, hogy a sok szó kiadván magát, a szó után gyanússág, az után inquisitio, inquisitio után sok rendbéli fassiók kihozták, hogy épen ördöngös és bűbájos asszonyi személyek közül való volna. Történt itt helységünkben lakos most is élő személyek Mészáros Istvánnak házas társát megrontván, haraggal semmit nem efficiálhatott, míglen szép szóval és ajándékaival hozzá nem fordult, lévén a dolog, hogy azon fájdalmas asszonyi személynek egy tirannus bikának szarvát megfaragván, úgy meg állott neki, mint egy szelíd fejős tehén. Azt kellett innya 15-öd napig az fájdalmas asszonynak, az után vévén egy patinggúzst és egy 434 régi laszo koponyát, az Maroson által vitte urával együtt az két személyt, hátul összeállítván, mind az két személy ezen fenn megírt pating-gúzsban megfértek, holott az előtt egyre is szűk vala, és azon laszo koponyával vizet merítvén az Maros közepébül, őket körül öntözte, azután az patinggúzst vélek kifejtette egy nád szállal, az Marosba Kökényné behajtotta és az nádszálat is utána lükte és így az fájdalmas asszonyi személy ezáltal meggyógyult. 2-ik. Egy özvegy aszszonynak 11 esztendőben járó leánya levén, ezt is úgy annyira megrontotta vala, hogy az nyaka mellett jobb keze felső forgójábul 12 csontokat szedett ki az leány és minden csontok után szösz és csöpű, holt széne jött ki. Ezen dolog Goszpodi István uram házánál Istenben boldogult Josephus Cometh és több szegedi böcsületes urak előtt láttatott. Szandánérul ezt irhatjuk, hogy városunkban quartélyosok lévén, Heszflinger János kapitány uram elméjétől megfosztatott vala sok orvosságok után. Tartván Szandáné magát egy jövendőmondónak lenni, azt javaslá, hogy Radna felé lakna egy igen jó tudós asszonyszemély, akitől is vizet hoznának, kiben azon úri személy niegferesztetnék. Mely vizet midőn meghozták volna, azt mondá Szandáné, hogy minden ember ettől az víztől úgy őrizze magát, hogy csak egy csöpp is rá csöppen is, hasonló bolond lészen. Kire nézve mind hitvös társa s mind az alatta levő vitézek s tanácsbéli uraimék javasolák, hogy azon vízben meg ne fürösztessék, hanem azon személy által törültessék el. Szandáné vévén ezen vizet, mivel néki nem ártott és az Maros parton egy tökben elásta, azt meghallván az böcsületes tanács, vele felásatta és azon helyen nádat hozatván, vele megégettette. Ezek elégek légyenek. Mindazonáltal, ha kívántatik, Kökénynéről 30-ig s 40-venig valók találtatnak az kik fejére is esküsznek, hogy ő rontó és gyógyító is volt. Kire nézve ius gladiom kezünkben nem lévén, kényszerítettük városunkból kiküldeni. Ezzel Isten oltalmába ajánljuk kegyelmeteket és maradunk kegyelmeteknek Datum Makó, 1728. die 21. junii. Igaz jóakaró szomszédi: Makai főbiró és tanács. (Kívül.) Nemes szab. Szegedi király várossának, érdemes főbírájának és tanácsinak, nekünk nagy jóakaró uraiméknak, illendő böcsülettel adassék. Szeged. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 25. 1728. jún. 26. Nagy Anna Kökényné, - Katona Ferencz, - Hisen Borbála Dancsóné és Rohonkáné Koncz Sára önvallomásai kapcsán kivett s boszorkányságukat és rontásukat bizonyító tanúvallomások töredéke. 435 Anno 1728. die 26 junii et subsequentibus iuris diebus sub praefixione sedis revisoriae malefactorum, in carceribus liberae regiaeque civitatis Szegediensis detentorum, praesens examen seu inquisitio intuitu laeser, iam per eosdem malefactores edictorum, modo et ordine peracta est. Et quidem Quoad fassionem Annae Nagy, seu Kökényianam: 1us fatens: prudens ac circumspectus Franciscus Kotoghány, civis et inhabitator praefatae civitatis, annorum circiter 32, praestito juramento fatetur: Hogy mivel Kökényné annak előtte is szóbeli lévén (noha) (1) jóllehet ugyan mindenkor ajánlotta magát bábaságra az fatens hitveséhez, mindazonáltal nem merte elhívatni, mert félt babonaságátul; (hanem) azért is Földikéné nevű bábaasszonyt hívatta el. Mintegy 3 holnap mulva azon ártatlan fiacskáját egész testében megvesztette és azalatt hozzája menvén Kökényné, mondá az fatensnek: köszönjétek - úgymond - az friss bábaasszonynak az gyermek nyomorúságát. Azután (ugyan) meg is halálozott az (fatens) gyermeke. Quoad fassionem autem Francisci Katona. 1us fatens. Prudens ac circumspectus Michael Simony, civis aeque praememoratae civitatis annorum cir. 36. Juramento mediante vallja, hogy az fiacskáját annyira megrontották az boszorkányok, hogy éppen semmi tagjával nem birhat és az eszét is elvették és holtig való nyomorultat és koldúst tettek belőle. Nyilván Katona Ferencz dolga; mert egyszer sajtot kért az fátenstül, de nem adhatott, másszor ismét az (búzáján) vetésén, vagy gabonáján általment az fatens (nyilván), talán azért cselekedte. 2us fatens. Strenuus Joannes Bárány, inhabitator huius civitatis, annorum circiter 30. praestito iuramento vallja: hogy ennekelőtte circiter 3 esztendőkkel, három heti leánykáját az boszorkányok egész tagjában megrontották. Meg is holt beléje. 3us fatens. Prudens ac circumspectus Mathias Berta, concivis noster, annorum circiter 75. Hiti után vallja, hogy Gergely nevű fia az lábára megrontatott az boszorkányok által és most is sánta. 4us testis. Prudens ac circumspectus Demetrius Csúcs, civis pariter huius civitatis, annorum circiter 65. Deposito juramento fatetur, hogy az menyét annyira megrontották egész testében s tagjában a boszorkányok, hogy meg is halálozott beléje. 5us testis. Prudens ac circumspectus Josephus Szeghi junior, civis aeque huius civitatis, annorum circiter 28. Praestito iuramento vallja: hogy az elmult nyáron haza menvén az fatens atyja Szeghi József a malombúl, az lovait sem foghatta ki, annyira megvesztették volt. Mindjárt leesett az lábairul és harmadnap mulva azon rontásban meg is halt. 1) A zárjelbe foglalt szavak áthúzvák. 436 Quoad fassionem vero Barbara Hisen. 1us testis. Prudens ac circumspectus Georgius Csaldi, civis pariter et inhabitator praelibatae civitatis, annorum circiter 30. Sub iuramento fatetur: hogy ennekelőtte circiter 4 esztendővel az leánykája egy heti lévén, az boszorkányok által megromlott; Kökényné pedig az fatenshez menvén, megnézte az leánykát, mondván: hogy ne is gyógyíttassa, mert meg fog halni; amint meg is halt. Annak előtte ismét magát a fatenst is hasonlóképen megrontották és az száját füleig húzták volt a boszorkányok. Hisen Borbála gyakorta járult az fatenshez, nyilván az ő dolga volt - vallja. 2a testis. Honesta mulier Anna Szutyor, prudentis ac circumspecti Mathiae Boldoghi, civis huius civitatis uxor, annorum circiter 28. Praestito iuramento vallja, hogy a fatens terhes lévén, mindenkor ajánlotta magát bábának és hogy nem hívatta, csakhamarjában (rajta esett a vesztés) gyermeke lábát meg(rontotta) vesztette és még most is mindenkor kifakadoz a lába. Azonkívül az fatenst magát is fejére megrontotta. Az időtül fogva rosszúl vagyon az fatens reája. 3tia testis, circumspecta mulier Eva Pano, prudentis ac circumspecti Pauli Szeles - concivis praestitae civitatis - uxor, annorum circit. 26. Praevio iuramento fatetur, hogy: fatens gyermekágyban lévén, megfizetett bábaságáért Hisen Borbálának. Többet is kért a fatenstül, mintsem (szoktak fizetni) és hogy nem akart többet adni, mintsem (szoktak) fizetni szokás, mondotta az fatensnek his formalibus: no, úgymond, még élsz, azt az üdőt is meg fogod emlegetni, amelyre a világra születtél, ezen mondása után. . . . . . [egy vagy több ívbetét hiányzik] . . . . . Secundus testis. Prudens ac circumspectus Georgius Katona, civis iam praefatae civitatis, annorum circiter 40. Sub iuramento mondja, hogy bizonyos dologban veszekedett és pörölt Rohonkáné az fatenssel, megfenyegette volt. Azután kevés üdő alatt a fatens lóháton, estve tájban említett Rohonkáné háza előtt el akart menni, egy nagy forgószél támadott előtte. Abban látott egy kurta, hamuszőrű ebet. A lovárul azon forgószél levetette és (annyira) úgy, hogy világát sem tudta és az földrül is mások vették fel. Az időtül fogvást az fatens balkarja és czombja (most is) rosszúl vagyon, nem is érzi azon tagjait. És az fiát is megrontották volt az boszorkányok, akit azután (sok) mosás által való sok gyógyítás könnyebbített (rajta). Tertius testis. Prudens ac circumspectus Joannes Csányi civis et incola praenuncupatae civitatis, annorum circiter 50. Hiti után vallja, hogy ennek előtte (mintegy) egynehány 5 esztendőkkel a fatenshez maga udvarában fektében, boszorkányok hozzája menvén, bokros tánczot jártak (elő) körülötte és utolsó fordulásban mondotta
437 Kökényné a fatensnek: megváglak, de nem sértlek. Azon időtül fogvást igen rosszul volt az fatens. Köre Ilona gyógyíttatása után könynyebbedett keveset, de azt mondotta, hogy: aki megrontotta, az gyógyíthatja meg. Azután ismét (két gyermekét) a fatens két gyermekét megvesztették az boszorkányok és mind az kettő megholt. Quarta testis, honesta mulier Anna Tóthgyörgy. Prudentis ac circumspecti Andreae Szánthó (uxor) civis pariter huius civitatis uxor. Annorum circiter 41. Juramento mediante vallja, hogy: három gyermekét a boszorkányok megrontván, mind az három meghalálozott. Egyikét Rohonkáné kezdette volt orvosolni, de nem is segített rajta, mégis fizetést kívánt volt. A fatens urát hasonló úttal megrontván, most is sínlődik beléje. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 26. 26. 1728. jún. 26. Nagy Anna Gilicsóné, Szanda Katalin Jancsóné, Katona Ferencz és Kovács Pál boszorkánysággal vádlott egyének elítélésére vonatkozó ügyészi vád- és ítélet-töredék. Anno 1728. die 26. junii, sub continuatione sedis revisoriae malefactorum in carceribus liberae huius regiaeque civitatis Szegediensis detentorum, coram amplissimo magistratu pleno numero constituto causae subtus denotatae modo et ordine subsequentibus fuere assumptae. Unde Levata causa amplissimi magistratus, uti magistratus et Actoris, contra et adversus Annam Nagy, Joannis Gilicso - Catharinam Szanda, Pauli Jancso inhabitatorum huius civitatis uxores, et Franciscum Katona ac Paulum Kovács, uti I. I. certi maleficii ab infra uberius declarandi insimulatos et insimulatas. Et pro eodem domino M. et egregius . . . (1) omnibus requisitis munitis surrogatus fiscalis . . . actionem contra eosdem et easdem proponeret sequentibus: Qualiter nimirum dicti et dictae I. postpositis divinis aeque humanis legibus earundemque severitate, nescitur unde moti et motae quove maligno spiritu ad id inducti ac inductae cum nefario spiritu nefandissimos strigariae actus diversis vicibus perpetrare exercendo continuare, quin imo honestis bonae existimationis et nominis hominibus comminati, comminationes suas in realem effectum deducere sicque complures in corpore graviter laedere et damnificare, laedendoque multis necem . . . non reformidassent. Eapropter dictus fiscus inhaerendo positivis patriae legibus, signanter autem tituli 23. Part. III. Oper. Decr. Tripart. - Praxis item Criminalis Ar. 60. - Benedicti Carpzovy Par. Iae Questionis 49, Nris 17., 19., 23., 28., 29., 71. et 73. - Caroli quinti art. 49. eosdem et easdem tamquam maleficos et 1) A név hiányzik. 438 striges manifestasque sagas (praevia de eliciendis complicibus et consocys suis ac reliquis vita sua commissis actibus maleficis juxta Articulos 37. et 39. praefatae Praxis Criminalis capitis item 4. quaest. 8. Methodica Directionis Kithonichiana torturae subiectione) in terribile aliorum exemplum vivos, vivasque pyrae, ignisque voragine consummi. In cuius quidem propositae actionis suae solidius firmamentum, dictus fiscus produceret certam inquisitionem, testium fassiones contra praefatos et praefatas I. continentem, ex cuius contextu expositio actionis elicietur evidentissime. Caeterum reservat reservanda. Protestatur idem fiscalis . . . . quod personaliter adstantes primo et tertio in ordine proposita et proappositus I. actionem contra se modo praevio peractam non modo non negant, quin imo plura quoque horrenda sua suorumque ac suarum consodalium scelera sponte ac benevole enarrent et fateantur. Reliquis autem in negativa existentibus. Procurator fiscalis et A. (1) respectu huius negativae positivum I. responsionis refert se ad praeproductam inquisitionem et literale documentum, cui firmissime inserendo cuperet eundem et eandem de sensu praecitatarum legum . . . . .ignis suplicio affici, siquidem ex quo simplici negativa minusque edocta uterentur, iuxta questionem 4. Capit. Kithon. in paragrapho. Verum in negatoria usque ad verba . . . . . debet . . . . . probare, quocirca. Deliberatum est: Petitam per fiscalem secundae et quarti in ordine specificatis I. initiandam torturam ad eliciendas plures actus complicesque suos ex praevys sufficientibus, non suspicionibus, verum actibus frequentatis manifestis signis admitti. Pro eodem domino mgtr. et A. protestatur idem fiscalis, super intra et extra torturam pronuncupati malefici et sagae confessatis, ac constanti parte verantia ratificatis actibus petitque ut supra debitum iisdem poenam pronunciari et affici. Sententia Tam horrendum, atrocissimumque crimen laesae maiestatis divinae incurrentes, ex quo iidem et eaedem I. fide christiana abiurata prorsus et postergata, . . . . . diabolum, hostem humanae salutis immanissimum, cui se se totum cum anima et corpore manciparunt et obstrinxerunt, ex pacto Dei conditoris sui loco adorantes, hostes sanctissimae trinitatis et beatae Virginis Mariae ac omnium sanctoram et angelorum sese efficere, carnaliter . . . . . immunendo spiritu fornicationis et spurcitiae commiscere, . . . . [félbenhagyva.] Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. 1) Actor. 439 CCVII. 27. 1728. jún. 26. Töredék a Szanda Katalin Jancsóné, úgy Kovács Pál boszorkánysággal vádolt egyének kínzásáról és kényszervallomásairól felvett jegyzőkönyvből. - - - - - [az eleje, mintegy félív hiányzik] - - - - - id ipsum iuxta eorundem confessata propriamque oris benevolam fassionem, quae mille testibus aequipolleret, peteret ius et iudicium, cum finali ad id subsequenda et exactione mediante administrare. Reliquis autem in negativa persistentibus, utpote Catharina Szanda, Pauli Jancsó uxore et Paulo Kovács. . . . . . . fiscalis et A. respectu huius negativae partium I. I. responsionis refert se ad productam inquisitionem litera B. et literas missiles, litera A. notatum, quibus firmissime insistendo cuperet eundem et eandem de sensu praecitatarum legum judicium, ex quo simplici negativa, minus qui edocta uterentur, iuxta conformitatem Capit 6. Quaest. 4. Kith. in paragraph. Verum in negatoria usque ad verba Incattus debet probare ipsam torturae subjici. Reserv. reserv. Personaliter adstans I. Paulus Kovács, ex possessione Péter-Vásár, i. cottui Hevesiensi adjacente et habita, annorum circ. 67. Benevole fatetur. 1o. Nincsen semminémű szövetsége a gonoszszal, hanem az fatenst sok ízben elvitték és lónak, hol kerékszegnek csinálták a boszorkányok, úgy csigázván, akarták közikben hajtani s erővel húzni. Caeterum nihil. . . . . . . revisio ob legalia impedimenta differtur in diem huius subsequendo diem, quippe 30. preterita. Deliberatum est: Petitam per fiscalem secundae et quarti in ordine prospecificatis I. I. initiandam torturam ad eliciendas plures actus, complicesque suos ex praeviis sufficientibus, non suspicionibus, verum actibus frequentatis manifestissimis admitti: qua inchoata dicit. 2do Vagyon szövetsége az ördöggel, vallja a fatens, az Istent és szenteket, boldogasszonyt megtagadta, a szent keresztségnek ellene mondott. Tajnainé esküdtette meg a bikához. Háromszor kerülte meg azon bikát és annyiszor a szarvát felsimitotta és kezét rajta felhúzta és mondotta 3 ízben, ha tik - úgymond - eztet tisztelitek, én is ezt tisztelem. Három ízben mondotta, az farkát is háromszor húzta meg és mondotta a fatensnek, hogy a töröktül jó nyereséget hoznak. Az miatyánkat vissza kellett neki ottan (imádkozni) mondani. Azon bikának pedig homlokát mindnyájan megcsókolták, elanynyira hogy meg is csodózodott beléje. Azután emberré változott az 440 bika. Ő pedig háromszornál többször nem közösködött az gonoszszal, az is sánta volt, mint az fatens. 3tio Tizenegy esztendeje, hogy már vélük jár, de az jövő boldogasszony napján lészen esztendeje, hogy bé esküdött közikben. 4to Holtáig esküdtették bé az fatenst, de hogy látta azon gonoszságot, istentelenséget, kiakart térni belőle. Azért jelentette meg a nemes tanácsnak. 5to Csak szóval lett czimborálása. Írást nem adott a fatens magárul, de (az fatensnek) néki ígértek czédulát adni, mindazonáltal nem adtak még eddig. Akinek pedig czédulája vagyon, az olyan erős közöttük. Tajnainé és Brunczlik szintén úgy kérdezték, mikor az fatens béesküdött, hogy mire esküdött, az lajstromban feltették az nevét. 6to Sánczárkon kívül a szőlők között, császár majorján kívül egy kis dombocskán volt az czimborálása. Ottan ittak s ettek és tánczoltak. 7o Elúnta volt azelőtt való kínzásságokat, istentelenségeket a boszorkányoknak. Reménylette, hogy könnyebbsége fog lenni, de semmi sincs. 8o Tajnainé, Brunczlik, Sőreginé Rácz Kata, Sánta koldús aszszony; de Rusinka nem volt jelen, hanem Verebélyre búcsúra ment. De talán ki tért a boszorkányságbul, amidőn Mária-Czellbe le volt. Huius ulterior revisio, ob certa legalia impedimenta. . . . . . . [félbemaradt]. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 28. 1728. jún. 26. Nagy Anna Gilicsó Jánosné, - Szanda Kata Jancsó Pálné, Katona Ferencz és Kovács Pál boszorkánysággal vádlottaknak tűzhalálra ítélése iránt kelt ügyészi vád. Anno 1728. die 26 junii sub praefixione sedis revisoriae malefactorum, in carceribus liberae huius regiaeque civitatis Szegediensis detentorum, coram amplissimo magistratu pleno numero existente causae subtus denotatae, modo et ordine subsequentibus fuere assumptae. Unde Levata causa amplissimi magistratus et Actoris contra et adversus Annam Nagy Joannis Giliczo, Catharinam Szanda Pauli Jancsó inhabitatorum huius civitatis uxores et Franciscum Katona ac Paulum Kovács, uti I. I. certi maleficy, ab infra uberius declarandi, insimulatos et insimulatas I. I. - Et pro eodem domino Mgr. et A. egregius Michael Szlenovics, omnibus requisitis munitus surrogatus fiscalis procurator, actionem contra eosdem et easdam proponit in sequentibus: Qualiter dicti et dictae I. I. postpositis divinis aeque et humanis legibus earundemque severitate, nescitur unde moti ac motae, quove maligno spiritu ad id inducti et inductae, cum nefario spiritu, nefandissimos 441 strigariae ac magiae actus diversis vicibus perpetrare, exercendo continuare, quin imo honestis et bonae existimationis ac nominis hominibus comminati, comminationes suas in realem effectum deducere, sicque complures in corpore graviter laedere et damnificare, laedendoque multis necem etiam causare, contra tenorem capitis 32. Decretorum Libri IIdi S. Stephani regis non reformidassent. Eapropter dictus fiscalis inhaerendo positivis tum patriae quam et aliorum provinciarum legibus signanter autem tituli 23. Partis IIIae O. D. Tripart. Praxis item Criminalis art. 60. Benedicti Carpzovy Part. 1ae Quaestion. 49. Nis 17., 19., 23., 28., 29., 71., 73. Caroli quinti Ar. 109 cuperet, eosdem et easdem tamquam maleficos et striges manifestasque sagas (praevia de eliciendis complicibus et consociis suis, ac reliquis vita sua commissis actibus maleficis et veneficis iuxta articulos 37 et 39 praefatae Praxis Criminalis capitis 4-ti, Quaestione 8. Methodicae Direct. Kithonich. torturae subjectione) in terribile aliorum exemplum vivas pyrae imponi, ignisque voragine consummi. In cuius quidem propositae actionis suae solidius firmamentum, dictus fiscus produceret [. . . . ] certasque literas missiles Makoviensis. . . . . missas litera B. notatas, testium fassiones contra praefatos et praefatas I. I. continentes contextu exposito actionibus elicientur identissimi. Reservat reservanda. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 29. 1728. jún. 26. Szlovenits Mihály ügyész altal boszorkányság miatt vádolt Nagy Anna Gilicsóné, Szanda Kata Jancsóné, Koncz Sára Véghné, Katona Ferencz, Kovács Pál, Dancsó János, Malmos Kata Légrádiné, Tóth Erzsébet Daniné, Hisen Borbála Dancsóné, Rózsa Dániel, Széll Zsuzsanna Rózsáné, Borbola Ferencz, Szántó Mihály, Barak Margit Dugonicsné perfelvétele, önkénytes vallomásaik hitelesítése, kínvallatásuk elrendelése és tűzhalálra szóló elítéltetésük. Anno 1728. die 26. junii, sub continuatione sedis revisoriae malefactorum, in carceribus liberae huius regiaeque civitatis Szegediensis inarestatorum, coram amplissimo magistratu pleno numero constituto, causae subtus denotatae, modo et ordine subsequenti fuere assumptae. Unde Levata causa amplissimi Magistr. uti M. et A., contra et adversus Annam Nagy, Joannis Gilicso. Catharinam Szanda, Pauli Jancso; Saram Koncz, Stephani Végh, - inhabitatorum huius civitatis uxores, uti Incattas, certi maleficii ab infra uberius proponendi insimulatas. Et pro eodem domino magistratu et A. egregius Michael Slovenits, omnibus requisitis munitus, surrogatus fiscalis procurator, actionem contra easdem proponeret sequentibus: Qualiter dictae I. postpositis 442 divinis aeque ac humanis legibus, earundemque severitate, nescitur unde motae, quove maligno spiritu ad id inductae, cum nefario spiritu nefandissimos strigariae actus diversis vicibus perpetrare, exercendo continuare, quin imo honestis bonae existimationis et nominis hominibus comminati, comminationes suas in realem effectum deducere, sicque complures personas in corpore graviter laedere et damnificare, laedendoque mortem eisdem inferre non reformidassent. Eapropter dictus fiscus inhaerendo positivis patriae legibus, signanter autem: Tituli 23 Partis IIIae Operis Decreti Tripartiti, Praxis item Criminalis art. 60. cuperet easdem tamquam striges et manifestas sagas (praevia de eliciendis complicibus et consodalibus suis ac reliquis vita sua commissis actibus maleficis, iuxta art. 37. et 39. praefatae Praxis Criminalis capit. 4. quaest 8. Kithonichianae, torturae subiectione) in terribile aliorum exemplum pyrae vivas imponi, ignisque voragine consummi. In cuius quidem propositae actionis suae solidius firmamentum dictus fiscus produceret certam inquisitionem, testium fassiones contra easdem continentem, ex cuius contextu expositio actionis elicietur evidentissime; caeterum reservat reservandas. Personaliter adstans primo in ordine praeapposita I. actionem contra se modo praevio peractam, non modo non negat, quin imo plura quoque horrenda sua suorumque ac suarum consodalium scelera sponte et benevole enarrat, confessatque ac fatetur. Reliquis in negativa existentibus; quocirca Deliberatum est: Petitam per fiscalem secundae et tertiae ordine specificatis I. initiandam torturam ad eliciendos plures actos complicesque suos ex praeviis sufficientibus non suspicionibus, verum actibus frequentatis manifestissimis admitti. Pro eodem domino M. et A. protestatur idem fiscalis, super intra et extra torturam pronuncupatarum confessatis ac ratificatis, petitque ut supra debitam eisdem paenam pronunciari et affici. Sententia. Tam horrendum atrocissimumque crimen laesae maiestatis Divinae incurrentes, ex quo eaedem (praeappositae) I. fide christiana abiurata prorsus et postergata infernalem diabolum, hostem humanae salutis immanissimum (inferissimum) cui se se totum cum anima et corpore manciparunt et obstrinxerunt, ex pacto Dei conditoris sui loco adorantes, hostes sanctissimae trinitatis et beatae Virginis Mariae ac omnium sanctorum et angelorum se esse efficere, carnaliterque cum daemone commiscere, aliave innumerabilia malorum genera perpetrare non sunt veritae. Eapropter in terribile aliorum exemplum vivas ignis supplicio afficiendas venire deliberatum est. Item: qualiter Franciscus Katona; Paulus Kovács; Joannes 443 Dancso; Catharina Malmos, Joannis olim Légrádi relicta vidua; Elisabetha Tóth, Joannis condam Dani vidua - adeoque artes aeque magicas et diabolicas, cum praeappositis in prima levata I. complicibus, adeoque nefandi eiusdem criminis sociis et sociabus perpetrare nil pensi duxissent. Hinc idem fiscus iuxta leges praeattactas cuperet, hos quoque maleficos et striges manifestas (praemissa eisdem tortura, si et in quantum in negativa persisterent), debita paena affici. Reservat reservanda. Pro domino M. et A. protestatur solemniter super eo: quod praescitae Franciscus Katona maleficus et Barbara Hesen, Joannis Dancso uxor . . . contra se magistratualiter institutam (praeappositam) actionem non negant, quin imo sponte et benevole (omnia) cuncta sua facinora fateantur et asseverentur. Quia autem propria oris fassio mille testibus aequipolleret, hinc cuperet, ut superius, eundem et eandem igne concremari. Reliquisve in negativa (agentibus) existentibus, torturam admitti efflagitaret. Deliberatum est: Actionem contra se porrectam negantibus Incattis ex sufficientibus rationibus admitti. Protestatur idem fiscalis procurator, quod praefati et praefatae I. actus suos magicos et cum diabolo initam pactationem in tortura contineantur et extra torturam singula ratificent tanquam diabolicae arti deditas . . . . adeoque petit hos et has quoque igni vivas imponi et cremari. Sententia. Siquidem actionales reus et reae ac laniae creatorem coeli et terrae omnesque sanctos et electos Dei abnegando, christianae fideidetestatione renunciantes ex pacto infernali cacodaemoni pacisci, in perpetuum vasallagium et servitutem se se obstringere, synagogas et conventus diabolorum nocturnos sedulo frequentare, inibique commensationibus ac saltibus interesse ac nefandissimum libidinis scelus cum iis peragere, eosdem adorare, opem et auxilium eorundem inplorare, a diabolo adepta arte innumeris hominibus et pecoribus nocere, fertilitatem terrae cum arte diabolica permanere intercipere . . . deseritae minus fuissent. Idcirco praedictos et praedictas I. tanquam striges manifestos iuratosque Dei hostes et humanae salutis osores et ut ex via ad sinistra enormia crimina continuanda praescindi queat, vivi et vivae ignis supplicio afficiendi et afficiendae sunt; Catharinam autem Malmos, cum Deum adhuc creatorem suum non abnegasset, fidemque christianam non eiurasset, neque vero pactum cum daemone inivisset, damnum quoque quodpiam minime intulisset, conventibus nihilominus saltibus ac commensationibus cum iisdem consodalibus a semitertio anno interfuisset, eapropter primo quidem gladio ferienda, dein cadaver igni imponendum determinatum est. 444 Nonminus: Qualiter Daniel Rósa eiusdemque conthoralis Susanna Széll, Franciscus Borbola, Michael Szánthó, Paulus Kovács, Margaretha Barak, Michaelis olim Dugonics relicta vidua, Deo creatori suo et eius sanctis restitere inito cum infernali Sathanae pacto eiusdem adorare, congressus nocturnos . . . . solitas commensationes ac saltus sedulo frequentare, carnaliterque nefandissimum cum infernalibus diabolis libidinem exercere, primus quidem in ordine praeappositus maleficus Daniel Rósa et I. a diuturno tempore damnati illius maleficorum et laniarum exercitus ducem et antesignatum agere, multas innocentes et integrae vitae personas, prout et propriam consortem suam ad eandem artem malignam inducere et corrumpare et per alios induci proponare, arte eadem a diabolis adinventa terrae frugalitatem absummere, aliave inenumerabilia enormissima flagitiorum genera actusque magicos in realem effectum porte ac alios iuri suo subiectos sagas et magos deducere nil pensi duxisset. Eapropter idem fiscalis et procurator inhaerendo super magia conscriptis iamque praecitatis legibus, cuperet eosdem et easdem (adhibita eiusdem ad revelandos plures complices, adeoque execrabilis nefandissimi sceleris eiusdem consocios artesque magicas) Danielem quidem Rósa, qua magis principalem et antesignatum omniumque scelerum et impietatum et architectum ac scaturiginem, cum exasperatione supplicii, cum reliquis vivum comburi. Reservat reservanda. Procurator et fiscalis dom. M. et A. protestatur super personaliter adstantium primi et quarti in ordine praeappositorum maleficorum et I. coram praefati iure facti actionetenus specificatorum execrabilium flagitiorum suorum confessione postularetque eosdem (debitae poenae) iuxta confessata ultimo supplicio affici, negantibus autem questionem seu torturam imponi. Reservat reservanda. Quo in passu Deliberatum est: Probam seu torturam negantibus I. et sagis in hoc quoque casu sufficientibus rationibus et causis interventis dilucidato admitti. Protestatur domini M. et A. fiscus, super intra tormenta praefatorum maleficorum et strigium elicita criminum et accessoriorum fassione ac extra eadem constantias esseveratione facta ratificatione, adeoque peteret idem fiscus ius et iudicium; cum reservata. Sententia. Quandoquidem actionales maleficii et sagae, adeoque Incatti et Incattae, contra omnem naturae honorem Deo omnipotenti creatori suo, beataeque Matri Dei Mariae et omnibus sanctis et electis Dei renunciare, foedus baptismi rescindere, eiurata fide christiana, sacri Divini decalogi praecepta et ecclesiae sacramenta seponendo pessumdaer et cum sathanis paciscentes, fidelem aevum homagium et obsequiura praestare, quid nunquam ad fidem Christi debitum redire, neque divina 445 praecepta peramplius observare, sed perpetrius semper temporibus obtemperare, ludos et congressus nocturnos diabolorum sedulo frequentare et inibi commensationibus ac tripudiis interesse velint; omnia denique daemonum mandata ad iuramentum et vota adimplere, Dei loco eosdem adorare et venerari; non minus animas praetioso Christi sangui redemptas, corporaque sua, vas spiritus sancti, nefandissimum cum iisdem (libidinis scelus) venefico actum exercendo, in aeviternam condemnationem hosti humani generis infernissimo, sathanae quippe infernali sese obstringere et mancipare, taliterque socios et socias cum impietatis tumque exity aeterni efficere, homines laedere et interventioni etiam iis studere, plures innocentes personas ad eandem artem instruere et destruere, adeoque atrocissimi criminis eiusdem socios efficere, prout ex (eorundem) ipsissimorum maleficorum et sagarum fassione clarum evaderet, non abhorruissent: obidem iuxta leges actionales, signanter Praxis Criminalis artic. 60. Benedicti Carpsovy. Part. Iae Quest. 49ae numeris 17., 19., 23., 28., 29., 71. et 73.; Caroli quinti imperatoris artic. 109. iur. Austriaci, in terribile aliorum exemplum, ulteriorem ad iustorum permansionem, vivos et vivas flammis concremandos et concremandas esse decretum est. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában, ugyanott egy másik példánya is igen csekély eltérésekkel és törlésekkel. CCVII. 30. 1728. július hó. A boszorkánysággal vádolt egyének testén talált pecséthelyek (stigma) jegyzéke. 1. Kökénynének. A szemérem testén az jobb felől az partján. 2. Katona Ferencznek ágyékán, iuxta feminae locum pudendum ex parte aeque dextra. 3o Paulus Kovács feje tetején, in vertice capitis. 4o Szandáné. In loco pudendo ex parte superiori. 5. Hesen Borbála. Szemérem testén, ex parte (superiori) (1) laeva aeque superiori. 6. Joannes Dancso in dorso ex superiori sinistra. 7. Helena Tóth. In femore laevo iuxta locum, qua sexum monstrant . . . . 8. Daniel Rósa. In loco qua sexum monstrat extrinsecus ex parte sinistra. 9. Michael Szánthó in loco pudendo ex parte dextra inferius. 10o Susanna Széll, in loco pudendo intrinsecus ex parte dextra, in extremitate. 11o Franc. Borbola. In femore dextro prope locum pudendum. 1) A zárjelbe tett szavak áthúzvák. 446 12. Margaretha Barak in loco posteriori. 13. Sara Koncz superius iuxta partem eam, qua sexum monstraret (superius parte). 14. Bogadussiana, ex parte laeva intrinsecus in loco pudendo. 15. Csikósné, extrinsece in loco pudendo ex parte dextra. 16. Susanna Korcsek in loco pudico inferioris. (Külön papirosszeletkén.) 1728. die 23 novembris Bogadussáné intuitu stigmatis oculáltatott és balfelől belől találtatott. Rohonkánénak ismét közepiben felül az szőr között. Csikósnénak jobb felöl, kívül mezítelen testén, veres. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 31. 1728. július hó. A halálra ítélt boszorkányok ügyében a szavazások jegyzéke. Kökényné ||||||||||| viva cremetur. Szandáné |||||||||||| viva cremetur. Rohonkáné |||||||||||| dicit se esse praegnantem, differtur post . . . Malmos Kata. Pallos. |||||||||||| corpus comburatur. Katona Ferencz |||||||||||| vivus cremetur. Tóth Örzse |||||||||||| viva cremetur. Dugonyáné |||||||||||| viva cremetur. Dancsó |||||||||||| vivus cremetur. Dancsóné |||||||||||| vivus cremabitur. Szánthó Mihály |||||||||||| vivus cremetur. Borbola |||||||||||| vivus cremetur. Susanna Széll |||||||||||| viva cremabitur. Daniel Rósa |||||||||||| vivus cremand. |||| cum praevia tortura | cum pub. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 32. 1728. júl. 14. Pálfiné Köre Ilona vagy Kerela boszorkányságára vonatkozó tanúvallomások. Anno 1728. die 14. julii in . . . . . liberae regiaeque civitatis Szegediensis sessione, praesens inquisitio seu testium subinsertorum, intuitu negotii ab infra declarandi collectio, hoc modo peracta est. Primus testis. Prudens ac circumspectus Blasius Kozma, civis et inhabitator huius civitatis, annorum circiter 35, deposito praeviae iuramento vallja, hogy Kereláné, vagyis Köre Ilona az fatensen 15 máriást pretendált; hogy az említett fátens megadni nem akarta, mivel adósnak sem tudta magát lenni, fenyegette Köre Ilona, his formalibus: no meg- 447 adnád még fogadom. Öt hetek mulva annyira megrontotta a fatens kezén levő újjait föllebb írt Köre Ilona, hogy az időtől fogvást egyik kezével sem foghat az fatens és úgy holtig való nyomorultá tette. Secundus testis. Prudens ac circumspectus Joannes Farkas, concivis huius civitatis, annorum circiter 50, praestito iuramento vallja, hogy Kereláné egykor a fatenstül árpát kért és az fátens nem adott néki; jövendő esztendőre ismét kölest kért, akkor is, hogy nem adott a fatens (mondotta) fenyegette Köre Ilona: no tavai is, úgymond, kértem tőled árpát, de nem adtatok, de megfogjátok bánni; és mindjárt másnapra kelve, az fatens fiacskáját megvesztette, egész tagját megrontotta és csúszóvá, mászóvá tette. Ezen cselekedetét Köre Ilonának az fatens felesége nyilvánosan tapasztalván (pedig) hozzája menvén (Köre Ilonához és mondotta) kérdé, hogy miért rontotta meg azon ártatlan gyermeket. Felele Köre Ilona: hiszen, úgymond, taval is kértem árpát tőletek, de nem adtatok. Az időtül fogvást nyomorult az fiacskája fatensnek. Tertius testis. Prudens ac circumspectus Gregorius Pintér, civis et accola civitatis praescitae Szegediensis, annorum circiter 35; iuratus, examinatus, fassus est: Hogy egy minémű gyermek körösztölése után vendégségbe hívta Körela Ilona a fatenst, (amaz) ez nem akarván elmenni, mondotta Köre Ilona: no megbánod ezt. A fatens felele, hogy ő meg nem fogná bánni, sokszor . . . . . Köre Ilona hitivel is pecsételte, hogy azt a fatens megbánja. Úgy másfél hetek mulva a fatens gyermekét annyira megrontotta, egészlen tagjait megmeresztette, a száját bekapcsolta, hogy az időtől fogvást nyomorult, sánta az gyermek. Azután ismét, hogy bizonyos dologban, melyben a fatens tudós nem volt, bizonyságnak nem ment hívására Köre Ilonának, a másik gyermekét is fejére megrontotta és szeme világát elvette. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 33. 1728. júl. 15. A pozsonyi országgyűlésre követekűl fölküldött Podhradszky György főjegyző és Nagy Pál tanácsnok értesítik a tanácsot, hogy miután országos híre kelt a szegedi boszorkányoknak, nehogy a nép megmételyeztessék és e miatt a tanács okoltassék, további befogatások és ítélkezések teljes erélylyel eszközöltessenek. Perillustres ac Generosi Domini, Domini nobis colendissimi. Salutem obligatorumque servitiorum nostrorum promptitudinem. Kegyelmetek becsületes, de dato 12 labentis nekünk írott levelét érdemlett becsülettel vettük. Mi illeti Rósa Dániel dolgát, hogy tudnyaillik semmi kétség nélkül már 50 esztendőktül fogvást az ördögökkel szövetsége lött volna, megértettük. Szegény öreg ember, a minemű életet élte, s úgy fogja hasznát venni. Minthogy pedig maga az egész 448 circumstantiákat megvallotta, elannyira, hogy a dologban kétség nem lehet, ámbár az egész város . . . , legyen hírrel, ugyancsak ob respectum gesti iudicatus et senatoratus officii, lehetne őtet privatim expediáltatni és a testit az plebanus uraimékkal correspondenter lévén, valamely helött eltemettetni. Tudjuk, hogy ennek már mindenütt elment az híre, azért is akik csak nyilván olyanok, nem köllene azokkal várakozni, netalán tán magna pars populi azon mesterséggel inficiáltassék és a nemes tanács okoztassék, főképpen lévén ezen delictum ex atrocissimis és extra consequendam gratiam, hogy a népség közt valamiként tovább ne terpáljon, mert az ördögnek ezer mestersége vagyon az ilyetén dologban. A complexeket, az kik nyilván olyanok és nem az irígységből kenték reájok az olyatén ördöngösséget, akarmennyien legyenek is, ugyancsak kell fogattatni és egymásután exequáltatni. Ha méltóságos csanádi püspök uram ő nagysága ezen dolgot megtudja, itt is elég lárma leszen felőle, etc. Hogy már 12 vannak, akik benevole fateálták az mesterségeket, megírta kegyelmetek, de kérjük azon kegyelmeteket, nevezet szerint azokat nekünk specificalni ne terheltessék, kik legyenek azok. Az én Carpsoviusom Kubovicsné asszonyomnál vagyon, azért vice notarius uram ott keresse azon authort, amint is Zaffiri uram jól tudja. Mi itten még semmit sem concludáltunk. Csupán az gravamenek compillatiojában fáradozunk. Azért Mihalovity és Dona kapitány eránt legyen patientiával kegyelmetek. Militia tolláltatik-e vagy sem, elválik. Igen jól lészen, ha Kolb uram maga fog irnya annak az sidónak, hogy a portikáját vagy vissza vegye, vagy másra bízza. Igen akarnánk pro notitia . . . . . Vice notarius uram rövideden három négy punctumot megírna, mit vallottak azon ördöngösek és kik légyenek azok. Az házam és cselédem eránt még egy betűt sem irtak kegyelmetek, mint vannak: netalán tán szűkölködjenek valamiben. Szénát amennyire lehet, kaszáitassa a nemes város közönséges szűkségre. Dézma iránt is amint legjobban lehet, tegye dispositiokat. In reliquo nos recommendantes permanemus Praetitulatar. D. vestrarum. Posony, 15 julii, 1728. Servi obligatissimi: Geor. Podhradszky mp. Paulus Nagy mp. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 34. 1728. júl. 21. A boszorkányok halálra ítélésének kihirdetése magyarúl. Sententia. Mivel ezen (személyek szerint) (1) jelen álló gonosztevő személyek Keresztülhúzott szavak. 449 és boszorkányok, az mindenható teremtő Istent, boldogságos szűz Máriát, Istennek és minden szent(eket)eit megtagadván s az sz. keresztségről lemondottak, leesküdvén az keresztény hitrűl, Istennek szent parancsolatját és anyaszentegyháznak szentségeit félretévén és letapodván, az pokolbéli sátánnal örökös hűségre és szolgálatjára szövetkezvén, nékik örökös hűség(et)re és szolgálatra adni magukat, hogy soha az Krisztus urunktúl rendeltetett igaz hitre vissza(menni) térni, sem az isteni parancsolatit tovább meg nem tartani, hanem örökké nekiek engedelmeskedni, az ördögöknek éjjeli gyűlésekben és játékjaiban szorgalmatosan járni és ottan enni innya, - az (ördögök) sátán parancsolatját kedvük szerint végben vinni és az igaz Isten helyett őket imádni, nemkülönben Krisztus drága vérével megváltott lelkeiket és testeket, szent lélek Istennek edényeit az pokolbéli sátánynyal test szerint közösködvén s bagozván, örök kárhozatra, az emberi nemzet megesküdött ellenségének, pokolbeli sátánnak (magukat) kötelezni és rabjukká tenni és azzal mind az istentelenségnek s mind az örökké való számkivetésnek társokká tenni, számtalan embereket testekben megrontani és életüktűi is megfosztani és más istentelen, gonosz(cselekedeteket)ságokat elkövetni és cselekedni nem félemlettek. Azért is élő törvények szerint más(oknak) gonoszoknak rettentő és félemlő példájukra, az igazaknak tovább való megmaradásukra elevenen tűzre sententiáztattak. Tűzre, tűzre. [Több tugra-szerű rajz, közöttük "Istennek" szó ötször beleszőve.] Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 35. 1728. júl. 21. A boszorkányok halálos ítéletének kihirdetése deákul. Sententia. Ex quo levata huius praeappositae striges, adeoque Incattae, contra omnem naturae honorem, Deo omnipotenti creatori suo, beataeque matri Dei V. M. et omnibus sanctis renunciari, foedus baptismi rescindere abiurataque fide christiana, sacra divini . . . . . (1) praecepta et ecclesiae sacramenta reponendo, pessumdare, ac . . . . . eiusdem fidele in aevum homagium et obsequium praestare, quod nunquam ad fidem Christi debitam redire, neque divina praecepta amplius observare, sed perpetuis semper temporibus obtemperare, ludos et congressus nocturnos diabolorum sedulo frequentare et inibi commensationes et......dia celebrare; omnia denique daemonum mandata ad.....et vota adimplere, Dei loco eosdem adorare; non minus animas praetioso Christi sanguine redemptas et corpora sua, vas spiritus sancti, nefandissimam cum iisdem libidinem exercendo in aeternam 1) Olvashatatlan. 450 condemnationem hosti humani genus iurato, ac infensissimo satanae quippe infernali se se obstringere et mancipere, . . . . . socias . . . . . aeterni efficere, homines laedere, et . . . . . eidem studere alique memorabilium malorum . . . . . perpensare prout ex eo maleficorum fassione confessatur quae mille testibus aequipollaret manifestum eveniret nil . . . . . fuissent. Obidem juxta leges actionales in horrendum et terribile aliorum exemplum iustorum . . . ulteriorem permansionem vivas flammis concremandas esse deliberatum est. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 36. 1728. júl. 21. Rósa Dániel boszorkánykapitány halálos ítélete. Sententia per magistratum Szegediensem contra Rósa, principem sagarum lata de Anno 1728. Siquidem princeps magus et sagarum magister Daniel Rósa, annorum 82, divinas et humanas leges conculcando, statutasque poenalitates non timendo; - verum ea, quae eundem regere debuissent, seponendo s. baptismo et catholicae fidei renunciando, semetque infernali satanae in proprium vasallum tradendo, Christum etiam Dominum, veram fidem, eidemque perpetuam et continuam adhaerentiam vovendo, nocturno tempore continuis diabolicis consultationibus, saltibus, lusibus interfuerit, cum diabolo comederit et biberit, in omnibusque diabolo parere ac eundem loco Dei veri adorare et venerari velle se promiserit - et ita per 50 annos daemonis supremum capitaneum egerit, duranteque sedicio per artes magicas multas innocentes personas in nihilum et ad mortem usque redegerit, ita et pluvias obserraverit ac terrae fructus abstulerit, similesque ad Turciam vendiderit, verbo omnia, quae pauperibus hominibus noxam inferre et excogitare potuit - damna intulerit, cum sociisque suis in effectum deduxerit, - ideo idem secundum patrias et humanas leges, signanter art. 60. Praxis Criminalis, vivus comburendus decernitur. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII 37. 1728. júl. 21. A tűzhalálra és fejvesztésre ítélt 13 boszorkány halálos ítélete. Az 1728. esztendő szent Jakab havának 21. napján ezen tettes ns szabad királyi Szeged városának végzéséből, a jóknak tovább való megmaradására és a gonoszoknak rettentő és irtóztató példájára, ezen jelen való személyeknek Isten és a világ ellen tett gonosz cselekedetiket minden renden lévő uraiméknak ezen súlyos sententia által eleibe terjeszti, miképen t. i. ezen gonosztevő és boszorkány: 451 Rósa Dániel, ki is Martonyoson született, mintegy 82 esztendős, nem gondolván Isten és világ törvényeivel, sem ezeknek kemény büntetésekkel, a mindenható teremtő Istent, boldogságos szűz Máriát s Istennek minden szentjeit megtagadni és a szent keresztségről lemondani és a keresztény hitről leesküdni, Istennek szent parancsolatit és az anyaszentegyháznak szentségét félretévén és letapodván, a pokolbeli sátánynyal szövetkezvén, nékik örökös hűségre és szolgálatjokra magát adni, hogy soha a Krisztus urunktul rendeltetett igaz hitre visszatérni, sem az úr Isten parancsolatait megtartani nem akarja, hanem örökké nékik engedelmeskedni, az ördögök közé éjjeli gyűlésekben és játékokban szorgalmatosan járni és jelen lenni, ottan inni, enni, a sátán parancsolatit kedvek szerint végben vinni s az igaz Isten helyett őket imádni és tisztelni, a Krisztus drága vérével megváltott lelkét és testét, szentlélek Istennek edényét, a pokolbéli sátánynyal bagozván és közösködvén, örök kárhozatra, az emberi nemzetnek megesküdött ellenségének, a pokolbeli sátánynak kötelezni és rabjává lenni és így mind az istentelenségnek és az örökké való kárhozatnak társává lenni és már ötven esztendőktől fogvást az ördögöknek szolgálván, főkapitányi és vezér tisztségben lévén, számtalan ártatlan személyeket testekben megnyomorítani és életektől is megfosztani és több boszorkányos bűbájosoknak minden istentelen gonoszságokat parancsolni és végbevitetni, nemkülönben a földnek termékenységét és zsírját elvenni, az esőt elkötvén és törökországi boszorkányoknak eladni, egyszóval a pokolbéli ördög által kigondolható iszonyú gonoszságokat és szegénységet epesztő károkat végben vinni és más alattavaló társaival végbe vitetni és ezen ördögi praktikára sok számtalanokat elhódítani és elrontani, magával együtt az örök Gehennára adni nem félemlett és nem szörnyűködött. Azért is hazánk élő törvényei szerint, úgymint Tripartitum harmadik részének 23-ik titulusa és Praxis Criminalis 60. articulusa és más törvények szerint másoknak rettentő példájukra, az igazaknak tovább megmaradásukra, elevenen tűzre sententiáztatott. Miképen ismét ezen gonosztevő és boszorkány: Katona Ferencz, ki is ugyan Martonyoson született, mintegy 60 esztendős, a teremtő kegyelmes Istent és minden szenteket megtagadván, 47 esztendőktül fogvást az pokolbeli sátánynak szolgálván, azokat imádni és tisztelni s testestől lelkestől magát nékik ajánlani, Örök Gehennára vetni és sokakat testekben megrontani, életektűl is megfosztani, jószágukban megkárosítani és más istentelen gonoszságokat elkövetni, a szent áldozatokat, Krisztusnak szent testét és vérét szájábúl kivetni nem szörnyűködött, - azért is törvényesen tűzre ítéltetett. Nemkülönben ezen bűbájos boszorkány Nagy Anna, itt lakozó Gilitzó János felesége, aki is Ölveden, Ns Békés vármegyében szüle- 452 tett, mintegy hatvanöt esztendős, menynek, földnek urát s teremtőjét és az szenteket megtagadván, 26 esztendőktűl fogvást sátánynyal szövetkezvén, a pokolbéli ördögöknek szolgálni, lelkét és nemkülönben testét is nekik ajánlani, sokakat testekben megrontani, némelyeket életektűl is megfosztani, jószágukban megkárosítani merészlett. Kihez képest hazánk törvénye szerint elevenen tűzre ítéltetett. Hasonlóképen ezen ördöngös, bűbájos személy: Szanda Katalin, itt lakozó Jancsó Pál felesége, ki is Kulteleken született nemes Heves vármegyében, ötven esztendőket elérvén, harmincz esztendőktől fogvást a sátánynyal czimborálást tartván, őket igaz Isten helyett imádni és vélek tett szerint bagozni, sok ártatlan személyeket testekben megrontani, jószágokban megkárosítani merészlett, kihez képest tűz által emésztessen meg. Valamint ördöggel bagzott: Tóth Örzse, néhai Dani János özvegye, ki is Bujákon, ns Nógrád vármegyében született, hetven esztendőket megérvén, húsz esztendőtűl fogvást Isten ő szent felsége helyett az ördögöt, akihez esküdött, imádni, tisztelni és vélek éjjeli tánczokra járni, sok ártatlanoknak testekben, lelkükben kárt tenni, a föld termékenységét a többivel elszedni, Krisztusnak szentséges testét és vérét szájából kivetni és elhányni nem félemlett. Azokra nézve gonosz cselekedete szerint elevenen tűzre sententiáztatott. Azonképen: Hisen Borbála, Dancsó János felesége, ki is Árokszálláson, a Kúnságban született, hatvanöt esztendőket elérvén, huszonhat esztendőktűl fogvást a mindenható Istent és Istennek minden szenteit megtagadván és a pokolbéli ördöggel holtig való szövetséget tartván, őket igaz Isten helyett imádni és parancsolatit végben vinni és azokkal tett szerint fertelmeskedni, sok ártatlan személyeket megrontani merészlett; - annak okáért elevenen tűzre ítéltetett. Ismét miképen ördöggel teljes: Barak Margaréta, néhai Dugonits Mihály özvegye, aki itt született, ötvenöt esztendős lévén, menynek földnek urát és teremtőjét, a szenteket megvetvén és megtagadván, az ördögök zászlója alá magát vetni és iratni, testét és lelkét nékik ajánlani és 18 esztendőktűl fogvást vélek fajtalankodni és bagzani, különféle károkat emberben és jószágban tenni nem irtózott. Ahoz képest, hogy érdem lett jutalmát istentelen szörnyű cselekedetének elvehesse, elevenen tűz által fog megemésztődni. Ezenkívül pedig ezen Ördöngős és bűbájos személyek, u. m.: Szántó Mihály itt lakozó, hatvan esztendőket megérvén, tizennégy esztendőktül fogvást, - Kovács Pál, ki is hatvanhét esztendős lévén, Pétervásáron, nemes 453 Heves vármegyében született, hat esztendőktül fogvást, Borbola Ferencz pedig Kecskemét városában nemes Pest vármegyében levőben született, ötvenhat esztendőket elérvén, hat esztendőktül fogvást, - nemkülönben: Dancsó János, ki is Ipolykeszin, nemes Hont vármegyében született, hetven esztendőt megérvén, hat esztendőtül fogvást, - ismét: Szél Susanna, Rózsa Dániel felesége, aki itt születvén, ötvenegy esztendőt megérvén, négy esztendőktül fogvást az egy igaz teremtő Istent, a teljes szentháromságot és a boldogságos Szűzet és Istennek minden szentjeit és a szent keresztséget megtagadván és teljességgel elhagyván, a pokolbeli Plútó hűségére és szolgálatjára megesküdni és azon sátánt igaz Isten helyett imádni, tisztelni, vélek éjjeli tánczokra és mulatságokra és ördögi mesterségeknek végben vitelére szorgalmatosan eljárni, vélek bagozni és fertelmeskedni, sok ártatlan személyeket csonkává, bénává és holtig való nyomorultá tenni és e világból is kitörleni, - a földnek termékenységét és zsírját elvenni, elprédálni és egyszóval a pokolbeli sátány által minden kigondolható irtóztató vétkeket és istentelen cselekedeteket elkövetni a följebb írt társaival együtt nem szörnyűködtek; - kihez képest, hogy méltó büntetéseket elvegyék, elevenen tűz által való megégetésre sententiáztattak. Ezen jelen való személy pedig: Malmos Katalin, néhai Légrádi János özvegye, ki is itten született, negyven esztendős, aki hasonlóképen isteni és világi törvények büntetéseivel nem gondolván, két esztendőtűl fogvást több boszorkányos társaival együtt éjjeli gyűlésekre, tánczokra járni és azokkal enni és inni, dobzódni, e föld termékenységének elszedésében részes lenni merészlett. Azért a feljebb megírt törvények szerint mivel ugyan még a maga teremtő Istenét meg nem tagadta, sem az ördögökhöz nem esküdött és vélek nem fajtalankodott, - pallos alá, azaz fejvételre, azután tűz által való megemésztésre ítéltetett. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 38. 1728. júl. 23. A halálra ítélt boszorkányok az ítélet végrehajtása alkalmával felfedezik, kik űzik még a boszorkánykodást. Species facti. 1o. Daniel Rósa, Franciscus Katona, Catharina Szanda, Kökényiana, Rohonkaiana fassi et fassae sunt, Catharinam Rácz; Franciscus autem Borbola, Susanna Széll, Danielis Rósa, Barbara Hesen, Joannis Dancsó uxores firmiter asseverarunt praefatam Catharinam Rácz una cum marito suo principales esse sagas et diabolicae artis fatentium consodales. 2o Martinum vero Kelemen una cum uxore pariter esse sagam, Franciscus Katona fassus est. 454 3o Margaretha Barak, Michaelis olim Dugonyics vidua, Sztojan Barjactarov brat, alias Popadics vocatum, Sekmin Vlajko, Osztoja Porgancs, Pauli Kurucz uxores, non secus Csoravi Vuk vocatum, Stephani Ádók matrem, turcicam mulierem Bula nominatam, e regione minoris portae residentem . . . . . fatens autem eaedem farinae personas diabolicaeque arti deditos maleficos et striges esse constanter asseveravit. Contra autem ultimo positam Bula vocatam mulierem plures quoque fatebantur esse magnam sagam. 4o Daniel Rósa et Franciscus Katona fassi sunt: in Szabatka, Szabó Siván mélkúti, Jován Ludasi; in Martonyos autem Prodan vocitatum, Siván Keresztúri, Jovan Oroszlányossi; in Kanisa Franczúcz nominatum, Joannem Adorjány, Siván Kanizsai principatores esse maleficos et lanias, adeoque criminis laesae maiestatis Divinae atrocissimi reos. Quod id ipsum has omnes personas morte quoque . . . . . . . . . .fatentes authenticavere. Quod id ipsum post latum etiam contra se finalem sententiam interrogati ac interrogatae . . . . . fassi et fassae essent mori iisdem unanimiter affirmative per eosdem et eundem astruentibus ac confirmatis existentibus, morte . . . . . sua authenticavere. Super quibus quidem modo praevio coram nobis celebratis f. praeinsertorum praesentes litteras nostras testimoniales requisitionales consueto civitatis huius sigillo communi . . . . . .. expedisse duximus . . . . . Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 39. 1728. aug. 2. Debreczen város tanácsa kéri, hogy a közöttük lappangó boszorkányok fölfedezhetése végett a szegedi vizsgálat vonatkozó adatai vele közöltessenek. Perillustres ac generosi, prudentes item ac circumspecti domini, amici nobis colendissimi. Ex certorum civium nostrorum ante paucos dies ab inde reversorum fidedigna relatione informamur, plures illic sagas ac veneficas detectas, aliquas evidenti proba ordine iudiciario convictas, ac ut sperarent paulo post eorum discessum extremo etiam supplicio affectas esse, inter illas vero quaspiam extitisse quae in civitate nostra, personas damnatae isti arti deditas et quidem magno numero reperiri constanter asseverassent. Cum autem societatis humanae intersit hoc genus maleficii ex mundo penitus exterminari, propius vero nobis incumbat civitatem hanc a similibus perniciosis ac detestabilibus sceleribus purgari, eapropter praetitulatas dominationes vestras obsequiose rogandas esse duximus, quatenus ea, quae in actis praedeclarati processus ad detectionem huiatum praetensarum veneficarum deservientia nefors consignata haberentur, extrahere, extracta sub authentico nobis transmittere, si 455 vero adhuc aliae quoque iuri attraherentur ac pariter sagarum hic latentium mentionem facerent, tales hac quoque in parte diligenter et circumstantialiter examinare, nominatarum si quae essent nomina, cognomina, aetatem et habitationis locum, maleficia vel saltem eorum iudicia specifice adnotare, ac itidem sub authentico nobiscum communicare velint ac dignerentur. Facturae sunt praetitulatae dominationes vestrae eo in passu rem Deo et christiano populi gratissimam atque humanae saluti perquam utilem ac necessariam, a nobis simili vel alia etiam in re promptissime reciprocandam. Perseverantes Praetitulatarum Dominationum Vestrarum Debreczen 2. Augusti 1728. servi paratissimi: N. N. substitutus iudex et senatus liberae regiaeque civitatis Debreczeniensis Kívül: Perillustribus ac Generosis Prudentibus item ac Circumspectis Dominis Dominis N. N. ordinario iudici totique amplissimo Magistratui regiae ac liberae Civitatis Szegediensis, Dominis Amicis nobis colendissimis. Szegedini. Külzeten: Perlect. sunt 9. augusti 1728. Eredetije Szeged v. közig. levéltárában: Lad. A. fasc. 14. Nro. 374. jelzet alatt. CCVII. 40. 1728. aug. 27. Károly király Szeged város tanácsának meghagyja, hogy a boszorkányság miatt halálra ítélt 13 egyén periratai a kir. kanczelláriára haladéktalanúl felterjesztessenek s a még fogva levő 28 vádlott iránt az ítéletek végrehajtása függőben tartassék. Carolus VI. Dei gratia Romanorum imperator, semper augustus ac Germaniae, Hispaniarum. Hungariae, Bohemiaeque etc. rex. Prudentes et circumspecti, fideles nobis dilecti. Quandoquidem novissime per publica nova divulgatum fuisset, quod die 23 proxime praeteriti mensis ex capite magiae numero 13 personae, sententia vestra morti adiudicatae, rogo etiam irapositae sicque ex hac vita sublatae extiterint et praeterea simili ex crimine aliae 28 personae captivae apud vos detineantur. Harum serie vobis benigne praecipimus et mandamus: ut ipsam seriem processus contra praedeclaratas rogo adiudicatas et impositas 13 personas instituti et terminati regiae cancellariae nostrae hungarico-aulicae incunctanter submittere, ac praeterea etiam de eo, quod contra alias adhuc uti dicitur incaptivatas numero 28 personas hucusque evenerit, aut comprobatum fuerit, quidve cum illis quoque faciendum censeretis informare, in reliquo autem ab omni contra has peragenda executione usque ulteriorem eatenus subsecuturam benignam dispositionem nostram omnino supersedere debeatis et teneamini. 456 Gratia in reliquo nostra caesareo-regia vobis benigne propensi manemus. Datum in ducali civitate nostra Labacensi, die vigesima septima mensis augusti, anno Domini millesimo septingentesimo vigesimo octavo. Carolus m. p., Adamus Acsády m. p., episcopus Veszprimiensis. Petrus Végh m. p. Kívül: Prudentibus ac circumspectis N. N. iudici caeterisque iuratis civibus ac senatoribus liberae regiaeque civitatis nostrae Szegediensis etc. fidelibus nobis dilectis. Szegedini. Ex officio. Külzet: Ao 1728. die 15. 7bris praesens benignum suae Maiestatis Sacratissimae mandatum cum homagiali reverentiae cultu perlectum et praesentatum est, cuius vigore series totius processus contra sagas institutus submittendus praecipitur. Eredetije Szeged v. közig. levéltárában: Lad. A. fasc. 14. No 373. jelzet alatt. CCVII. 41. 1728. október hó. Mihalovitsné Szubin Beda panasza a szegedi boszorkányüldözésekről s az ő elfogatásáról, önmagának törvényszerű védelmezhetése iránt királyi parancsolatért esedezvén. Sacratissima caesareo-regia maiestas, domine domine naturaliter clementissime ! Ad maiestatis vestrae sacratissimae pedes suplex prostrata humillimo vultu representare necessitor, qualiter liberae et regiae huius civitatis Szegediensis magistratus, diebus adhuc mensis junii, anno hoc currente 1728. praeterlapsi, ad delationem certi concivis, in simplici discursu iam aliunde exemti mendicorum iudicis fundatam, sedecim personas, viros nimirum promiscue et faeminas hicce commorantes, ac ex parte potiores, adeoque unum senatorem, et olim civitatis huius judicem primarium, in arte magica suspectos habentes, eosdem et easdem subsequentibus immediate diebus, sine ulla praevia inquisitione, verum ad initium statim processus, medio carnificis colligari, et in Tibisco fluvio ad eliciendam et cognoscendam eiusmodi magiam publice balneari curasset. Post eiusmodi balneationem in vinculis tres aetatis decrepitae faeminae (uti supponitur) ob metum, de hac luce altematim sublatae sunt, quarum priorem inhumari, dein effodi et concremari, postea vero duabus aliis pariter sublatis, cum quarta ante annum circiter unum et medium demortua, rituque ordinario sepulta, expost autem ex patrum franciscanorum coemeterio absque scitu et indultu effossa ex eo. quod reliqui in causam attracti sagam eandem fuisse asseruissent, pari passu concremari fecisset; caeteros tandem examinasset, negativamque eorumdem et earundem medio torturae, sedis videlicet cuiuspiam clavis ligni duri expositae, et per solum carnificem persvasae ac fieri curatae, in qua nonnulli 457 suspecti pluribus etiam horis sedere sunt necessitati, repressisset et taliter elicitas ad fassiones tredecim quidem personas, quinque viros et residuas faeminas, in vivis, ac unam praevie decapitandam rogo adjudicasset, prout et sententiam eatenus latam, 23. julii, mensis subsecuti finali quoque executioni (persona una gravida ad hucdum in vinculis asservata) mancipasset. Inter quos taliter executos, quaepiam vidua Dugonyi nominata (quae alias praevia revocatione facta, in ipso ad executionem procinctu, inque praesentia patris franciscani et confessarii sui, sub bona spe vitalem amisit spiritum) quia me termino talem qualis ipsa esset (uti cogito ex praecedente in me habito rancore) coram dicto magistratu asseruisset; ideo me quoque non citatam, non examinatam, neque auditam, tanto rninus convictam, inter concives potiorem et nunquam suspectam, in domo mea propria constitutam, per servum carnificis aeque colligeri, et publice prostituteque in vincula trudi (caeteris insimulatis personis penitus palliatis et sine prostitutione relictis, aliis vero absque omni onere dimissis) idem magistratus demandasset. Unde nonnisi erga vinculum florenorum mille ad assiduas mariti mei et prosaphiae praeces sum demissa. Et quia eiusmodi prostitutionem morti aequalem jure justi aeque vindicari merito mihi competeret, formidarem attamen, ne tam perfunctorie, denegatisque mihi opportunis defensionis remediis adversus me procedatur, et ex defectu literatorum ac in iure fundatorum subjectorum naturalis duntaxat et non legalis experientiae sortiar judicium; unde etiam, si me ibidem succumbere (quod non sperarem) contigerit, virtute tituli 1-mi Partis ter: Operis Decreti Tripartiti admissibilis mihi eo in passu apellatio denegari facile posset, metuerem propterea et id, ne propter sumptum ad maiestatem vestram sacratissimam humillimum meum recursum, idem magistratus, admissam ad eventum litis fideiussionem infringat, ac me rursum in praevium arestum injici faciat, majestati proinde vestrae sacratissimae, velut opressorum summo asylo humillimo de genu suplico, dignetur maiestas vestra sacratissima magistratui eidem clementissime et sub patenti demandare, quatenus idem mihi cuncta opportuna et iuridica remedia admittat, processum hunc et circumstantias eius legaliter instituat et terminet, necessariam nefors mihi appelationem admittat, ac fideiussionem aliunde iam acceptatam et usu roboratam, usque ad finalem litis eventum, in suo esse relinquat. Quam majestatis vestrae sacratissimae clementiam et propensionem Deus ter optimus maximus copiose retribuere dignabitur, quod ipsum indignis, ferventibus tamen meis precibus sum efflagitatura. Maiestatis vestrae sacratissimae, humillima vasalla: Beda Szubina, Georgii Mihalovity conthoralis. Egykorú másolata Szeged v. tit. levéltárában. 458 CCVII. 42. 1728. okt. 25. III. Károly király az elítélt boszorkányok vizsgálati iratai kapcsán Szeged város tanácsától újabb jelentést kíván, ha vajjon az elítéltek azon vallomásaikra nézve, hogy ördögtől megpecsételve lennének, testileg megvizsgálva, valamint az egészségükben megrontott felek kihallgatva lettek-e? Egyúttal Mihalovicsné Szubin Beda panaszait megküldi. Carolus VI. Dei gratia electus Romanorum imperator semper augustus ac Germaniae, Hispaniarum, Hungariae, Bohemiaeque etc. rex. Prudentes et circumspecti fideles nobis dilecti. Relata est nobis informatio vestra, regiae cancellariae nostrae Hungarico-aulicae circa quosdam veneficos, partim iam extremo supplicio affectos, partim vero adhuc in carceribus detentos sub 23. mensis proxime praeteriti submissa; in qua licet deducatur, qualis inquisitio de eiusmodi veneficis praevie peracta, quidve idem successive desuper in causam attracti, partim in benigno examine partim in tormentis fassi fuerint; - non tamen exprimitur, an apud illos, qui fatebantur se stigmate quoque signatos fuisse, praevie instituta corporis inspectione eiusmodi stigmata realiter et effective impressa reperta extiterint? ac praeterea, ubi praedicti venefici fatebantur, se huic et illi in sanitate praeprimis nocuisse, dein autem aliquos quidem sanitati rursus restituisse, alios vero exinde mori debuisse, num investigatum quoque ac compertum extiterit? quod revera iidem eiusmodi tempore tale in sanitate nocumentorum acceperint, et exinde prouti moderna fassio innuit, vel mortui, vel vero sanitati rursus restituti fuerint: quae tamen omnia necessario praemitti debeant ad hoc, ut de corpore delicti constare ac desuper ex subsecuta propria confessione rei plene et adaequate convinci potuissent. Haec num circa extremo supplicio iam affectos facta, vel vero et cur omissa extiterint? medio antelatae regiae cancellariae nostrae nobis quantocius perscribetis. Et siquidem adhuc tres ex simili crimine detentas haberetis personas, casu quo dicta corporis inspectio cum iisdem antehac instituta non fuisset, eandem institui et nobis referri curabitis. Pariter etiam in alia acta et facta harum veneficarum, num eadem sive quoad curationem infirmorum, vel vero nocumenta hominibus aeque ac jumentis illata, realiter et effective evenerint? signanter cum vidua Bogadusiana puncto 12-mo fateatur, binis vicibus sacrilege ex ore exceptam consecratam hostiam in cista linteo illigatam haberi, num id ipsum quoque sic repertum extiterit ? serio indagabitis et executione latae, aut expost primo ferendae contra easdem sententiae in suspenso relicta, Nos desuper genuine ac circumstantialiter informabitis. Hac occasione copialiter annexum memoriale, nomine Bedae 459 Szubina Georgii Mihalovitj conthoralis nobis exhibitum, vobis eo fine, ac tali cum benigno mandato communicandum esse duximus, ut siquidem horum, quae in illo deducuntur, in praeattacta relatione vestra nulla reperiatur mentio, num haec quoque, signanter quoad balneationem et ponderationem (cuius in publicis novis mentio facta fuit) praeviae item iam defunctorum ex sepulchro exceptionem et combustionem, inarestatorum ex metu subsecutum ex hac vita decessum, noviterque excogitatum torturae genus, ac factam praefatae instantis ad fideiussionem ex aresto dimissionem taliter, prouti exponitur, evenerint, quoque ex motivo unum et aliud sic factuni fuerit, et cur horum nulla in submisso processu reperiatur mentio? pariter genuine ac circumstantialiter nobis incunctanter rescribatis. In reliquo gratia nostra caesareo-regia vobis benigne propensi manemus. Datum in civitate nostra Vienna Austriae, die vigesima quinta mensis octobris, anno Domini millesimo septingentesimo vigesimo octavo. Carolus mp. - Adamus Acsády, episcopus Veszprimiensis. Elias Wanyechy mp. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 43. 1728. november hó. Szeged város III. Károly királynak október 25-én kelt felhívására igazoló jelentést tesz az elítélt és letartóztatva levő boszorkányokról s Mihalovics Györgyné (Czinczár) panaszlevelében foglalt vádak ellen védekezik. Sacratissima Caesarea Regiaque Maiestas, Domine Domine nobis clementissime, benignissime. Maiestatis Vestrae Sacratissimae benignum mandatum de dato Viennae Austriae, 25. mens. 8bris anni labentis emanatum, humillima eaque homagiali cum submissione percepimus, - et ut tam informationem nostram, quam et peractam intuitu illorum veneficorum inquisitionem uberius declaremus, praesentibus humillime inserimus, quod omnino illi venefici omnes ratione stigmatum, non solum examinati et fassi, verum et oculariter inspecti, apud eosque stigmata realiter et effective impressa reperta extitere, quae tamen ex priori relatione nostra ideo exmissa, quod ea fere omnia in loco secreto (non offendendo benignas Maiestatis Vestrae Sacratissimae aures) et effari rninus decenti impressa comperta fuerint. Ubi autem praedicti venefici fatebantur se huic aut alteri in sanitate nocuisse, omnino desuper diligens passu in eo inquisitio litteris A. A. notata praesensque demississime submissa peracta extitit, ex cuius contextu manifesti elucescunt, quibus non .... intulerunt, aliquorum prout et fassio eorundem intuere sanitati restitisse, alios item exinde mori debuisse. Reliquos vero in fassione praememoratorum veneficorum contentos hinc . . . . . . 460 Quod autem Andreas Rósa, frater Danielis Rósa, prout eiusdem et fassio contineret ex incantatione in Martonyos mortuus . . . . . datur plurimi. Catharina vero Szanda, Ladislai Pesthi civis civitatis huius consors gravi laeserat, in carceribus constituta ineundo sanitati restituit. Quod autem adhuc tres captas, nomine Sarae Koncz Rohonkaianae, Bogadussianae et Csikóssianae attinet, eaeque quoque oculata inter inspecta, atque stigmata, priori quidem superius in parte ea, qua sexum monstraret, - alteri vero aeque in loco simili intrinsecus ex parte laeva, - tertiae denique in loco pariter pudendo extrinsece, ex parte dextra realiter reperta, de quibus et in examine fassae sunt. Quibus autem nocuerunt, in premissa inquisitione continetur. In cista autem viduae Bogadussianae sacrae hostiae vestiaria chartula linteo involuta reperta per R. P. Bernardum, scholarum piarum sacerdotem in praesentia domini substituti iudicis nostri Joan. Miller excepta sunt. Cum autem Maiestas Vestra sacratissima executionem ratione trium inarestatarum personarum in suspenso relinquendam benigne demandare dignata esset, adeoque nos superinde alteriores clementissimas Maiestatis Vestrae Sacratissimae dispositiones praestolaturi sumus. Quod autem certus civitatis calumniator nomine Bedae Szubina, Georgii Mihalovity, alias Czinczár conthoralis contra nos Maiestati Vestrae Sacratissimae tam iniuriosum et omni prorsus veritate destitutum porrexerit memoriale, nos desuper humillime praestando reservamus nobis contra eundem suis viis et modis agendi facultatem. Memorialisque eiusdem expositionem tali humillime declaramus: Absit ne nos absque ulla praevia facta inquisitione, prouti idem calumniator exponeret, tam arduum opus aggressi fuissernus, omnino diligens desuper facta est inquisitio, ex qua . . . . . prouti ex processu videre licet prodiverunt. Balneatio autem non tanquam infallibile, post habita iam iudicia argumentum, sed per modum alicuius extrinsecae probae peracta est, quae fere per omnes comitatus Hungariae passim practicari solet; quin imo nonnulli subinde comitatus integros pagos cogunt et balneari curant, quam consuetudinem si Maiestas Vestra Sacratissima clementissime sufferre dignabitur, nos humillime in omnibus benignis mandatis accomodaturi sumus. Incarceratorum porro (post factam iam proprii oris de magia fassionem) ex praetensivo metu subsecutum ex hac vita decessum ulterius humillime explanamus: quod omnino illae tres personae, utpote Helena Köre, alias Kerela, cuius intuitu examen littera A. A. annexum, et Susanna Korcsek, cuius propria oris fassio litteris B. B. et Helena Csíszár cuius autem inquisitio literis C. C. signata esset quae posteriores duae in facie iuris magicas artes suas confessae extitissent, ulterior autem earundem investigatio in dies subsequentos reponenda 461 fuisset, in carcere, habito plenario de ipsis examine, decesserunt, contra quas omnes reliquae unanimiter fassae sunt; nobis autem non constat, utrum a maligno spiritu suffocatae (quia totaliter erunt congrassatae) vel per . . . . . sibimet illatum et omni processus sine poenitentia extinctae extiterunt. Quarta autem, Horváthné vocata, ad fassionern plurium, signanter autem vita eius durante, non simpliciter suspecta, sed divulgata saga . . . . . .Quarum cadavera iuxta art. 69. Praxis criminalis igne deleta sunt. (Folytatása hiányzik). — — Eredeti fogalmazvány Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 44. 1728. Boszorkánysággal vádolt egyik nőnek kényszervallomási töredéke. Baka Imre úrnapra viradóra az tömlöczben megnyomta. Szent János napján gyónáson lévén, másnap reggel hozzányit az ördög és mondotta néki, hogy már nem az . . . . . mert gondolatjában volt, hogy fölakaszsza magát, az Rósa javaslásában. Vallja, hogy szeretőt tartott három esztendeig. Kurválkodott is vele . . . . . Jánosházán laktában Takács Jánossal és egy gyermeket is szült, melyet ő tőle kapott ennekelőtte circiter 32 vagy 34 esztendővel. Hogy magát is megrontották Osgyánné, az, ki most is él és borsos lőrékre egy harmadfél hónapi gyermeke is el ment. Horváthné 10 forintért gyógyította meg. Nagy Örzse is megrontotta, hogy ezen mostani urához ment, mert az is szerette az mostani urát és hogy ezek rontották meg. Gyálai Néczó asszony mondotta neki. Az teheneit megfejték veszprémi emberek előtt, midőn ő fölkelt volna és hívatta megfejni a teheneit, mondák neki veszprémi emberek, hogy már két asszony megfejték az teheneit. Vallja, hogy az. Mely asszony boszorkány, nem verheti meg az ura. Hallotta Szandánétul. Az gyálai asszony mondotta, hogy az feje velejét kivették néki. Az gyálai asszony meggyógyította füvekkel. Az ördög kényszeritette őtet, hogy akaszsza fel magát. Az torturán lévén, látott három angyalt fehérben mint az hattyú és vörös a lábuk. Az urától hallotta és cselekedte Szandáné, midőn Szandáné hozzája járt, akkor az székben alól bele ütötte az új, sőt reá nem ülhetett, mihelyest kivette, mindjárt reá üt. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. |