Potsdami konferencia : Az első ülés

CHURCHILL: Ki elnököljön konferenciánkon?

SZTÁLIN: Trumant, az Egyesült Államok elnökét javaslom.

CHURCHILL: Az angol küldöttség támogatja a javaslatot.

TRUMAN: Elvállalom az elnökséget.
Szeretnék felvetni néhány, a találkozásunkat megelőzően felmerült kérdést, amelyeket halaszthatatlanul meg kell vizsgálnunk. Azután áttérhetünk a konferencia napirendjére.

TRUMAN: Jelenleg egyik legégetőbb problémánk egy olyan mechanizmus létrehozása, amely alkalmas a béketárgyalások lebonyolítására. Enélkül Európa gazdasági fejlődése a szövetségesek és az egész világ szempontjából káros irányban haladna.
Az első világháború után tartott versailles-i konferencia tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a győztes hatalmak nem készítik elő megfelelően a békekonferenciát, annak igen sok fogyatékossága lehet. Előzetes előkészítés nélkül a békekonferencia a felek vitáinak feszült légkörében zajlana le, ezáltal pedig óhatatlanul elhúzódna e konferencia határozatainak kidolgozása.
Ezért azt javaslom, hogy figyelembe véve a versailles-i konferencia tapasztalatait, hozzunk létre egy speciális szervet, a Külügyminiszterek Tanácsát, amelybe Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Kína, vagyis az Egyesült Nemzeteknek a San Franciscó-i konferencián megalakított Biztonsági Tanácsában állandó tagként részt vevő hatalmak küldenék ki minisztereiket. Ennek a békekonferencia előkészítésével megbízott miniszteri tanácsnak találkozónk után minél rövidebb időn belül össze kellene ülnie. Ilyen szellemben és ezt az irányelvet követve állítottam össze a békekonferenciát előkészítő külügyminiszteri tanácsra vonatkozó tervezetemet, amelyet ezennel megtárgyalás céljából önök elé terjesztek.

CHURCHILL: Javaslom, adjuk át ezt a kérdést külügyminisztereinknek, hogy vizsgálják meg, és a következő ülésen tegyenek jelentést róla.

SZTÁLIN: Egyetértek. Csak azt nem látom világosan, miért vegyen részt ebben a tanácsban Kína külügyminisztere. Nem európai problémákról lesz itt szó? Mennyiben tartoznak ezek Kína képviselőjére?

CHURCHILL: Még nem volt alkalmam elolvasni ezt a dokumentumot, de a legnagyobb figyelemmel és tisztelettel el fogom olvasni, s akkor megtárgyalhatjuk. Ez annyira szerteágazó kérdés, hogy nem adhatjuk át megtárgyalásra a külügyminisztereknek, hanem magunknak kell tanulmányoznunk és megvitatnunk, s csak végső esetben bízhatjuk a miniszterekre.

CHURCHILL: Minisztereinknek elegendő feladatuk van az első dokumentummal kapcsolatban. Holnap esetleg átadhatjuk nekik ezt a kérdést is.

SZTÁLIN: Helyes, adjuk át holnap.

TRUMAN felolvas egy memorandumot arról, hogy a jaltai nyilatkozatnak a felszabadított Európára vonatkozó határozataival a három hatalom bizonyos kötelezettségeket vállalt Európa felszabadított népeit és Németország volt csatlósait illetően. Ezek a határtatok előirányozzák a három hatalom összehangolt politikáját és közös akcióit a felszabadított Európa politikai és gazdasági problémáinak demokratikus elvek szerinti megoldásában.
A jaltai konferencia óta a felszabadított Európáról szóló nyilatkozatban vállalt kötelezettségeinknek még nem tettünk eleget. Az Egyesült Államok kormányának az a véleménye, hogy e kötelezettségek teljesítésének további halogatását világszerte úgy értelmezhetik, mint a három nagyhatalom közötti egység hiányát, s ez az Egyesült Nemzetek körében megrendíthetné az őszinteségünkbe és céljaink egységébe vetett hitet. Éppen ezért az Egyesült Államok kormánya azt javasolja, hogy ezen a konferencián jussunk teljes egyetértésre az említett nyilatkozatban vállalt kötelezettségeink teljesítését illetően.
A három nagy szövetséges államnak meg kell egyeznie abban, hogy Románia és Bulgária jelenlegi kormányát haladéktalanul át kell szervezni a felszabadított Európáról szóló nyilatkozat 3. paragrafusának c) pontja szellemében. Haladéktalanul konzultációkat kell folytatni az említett kormányok átszervezésében követendő eljárás kidolgozása céljából, szem előtt tartva azt, hogy ezekben a kormányokban valamennyi jelentősebb demokratikus csoportnak képviselnie kell magát. Miután e kormányokat átszervezték, a szövetséges hatalmak diplomáciai elismerésben részesíthetik őket, és megfelelő szerződéseket köthetnek velük.
A három hatalom ama kötelezettségeinek megfelelően, amelyeket a felszabadított Európáról szóló nyilatkozat 3. paragrafusának d pontja fejt ki, a három hatalom kormányainak meg kell tárgyalniuk, hogyan segíthetnék a legjobban az ideiglenes kormányokat minden részrehajlástól mentes, szabad választások megrendezésében. Ilyen segítségre lesz szükség Romániában, Bulgáriában és esetleg más országokban is.
Egyik legfontosabb feladatunk Olaszországhoz való viszonyunk meghatározása. Mivel Olaszország nemrég hadat üzent Japánnak, remélem, a konferencia lehetségesnek tartja, hogy támogassa Olaszországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét. A külügyminiszterek ezzel a kérdéssel kapcsolatban kidolgozhatnának egy nyilatkozatot, amelyet az Egyesült Nemzetek kormányainak nevében adnánk ki.
Szükség van rá, hogy végigolvassam ezt a dokumentumot? Van rá idejük?

CHURCHILL: Ezek igen fontos kérdések, elnök úr, s mindenképp időt kell szakítanunk a megtárgyalásukra. Arról van szó, hogy ezekben a kérdésekben nem azonos az álláspontunk. Olaszország a legnehezebb pillanatban hadba indult ellenünk, hátba támadva Franciaországot. Mielőtt még Amerika belépett volna a háborúba, mi két éven át harcoltunk Olaszországgal Afrikában, és súlyos veszteségeink voltak. Még azt a kockázatot is vállalnunk kellett, hogy az Egyesült Királyság erejét gyengítve, az Egyesült Királyság védelmének rovására csapatokat küldjünk Afrikába. Súlyos tengeri ütközeteket vívtunk a Földközi tengeren. Egyébként Olaszországot illetően a legjobb szándékok vezérelnek bennünket; ezt bebizonyítottuk azzal, hogy meghagytuk a hajóit.

SZTÁLIN: Ez mind rendben van, de ma a napirend összeállítására kell szorítkoznunk, a kiegészítő pontokat is beleértve. Mihelyt megállapodtunk a napirendben, áttérhetünk bármely kérdés érdemi tárgyalására.

TRUMAN: Teljesen egyetértek ezzel.

CHURCHILL: Igen hálás vagyok az elnöknek, amiért megnyitotta ezt a vitát, és így nagy lépéssel előbbre vitte munkánkat. De azt szeretném, ha volna elegendő időnk e kérdések megtárgyalására. Én most találkozom velük először. Nem akarom azt mondani, hogy nem érthetek egyet ezekkel a javaslatokkal, de idő kell a megtárgyalásukra. Azt ajánlom, hogy az elnök fejezze be javaslatait, ha vannak még továbbiak is, aztán pedig térjünk át a napirendre.

SZTÁLIN: Rendben van.

TRUMAN: A három kormánynak Olaszországot illetően az a célja, hogy fejlesszék politikai önállóságát, előmozdítsák gazdaságának helyreállítását, és biztosítsák az olasz népnek azt a jogot, hogy maga válassza meg kormányformáját.
Olaszország mint olyan hatalom, amely feltétel nélkül kapitulált, ma pedig velünk egy táborban harcol, visszás helyzetben van, s ez gátolja mind a szövetségeseknek, mind magának Olaszországnak minden olyan kísérletét, amely gazdasági és politikai helyzetének javítására irányul. Ennek a visszás helyzetnek csakis úgy vethetünk egyszer s mindenkorra véget, hogy békeszerződést kötünk Olaszországgal. E szerződés tervezetének előkészítése lehetne a Külügyminiszterek Tanácsának egyik legelső feladata.
Ugyanakkor Olaszország belső helyzetének javulását olyan körülmények megteremtésével lehetne elérni, amelyek között elismerik Olaszország szerepét Németország leverésében. Ajánlatos lenne, ha az olaszországi fegyverszünet feltételeit és a kapitulációs okmány rendelkezéseit Olaszország új helyzete alapján az olasz kormányra háruló kötelezettségekkel helyettesítenénk.
Ezek a kötelezettségek a következők: az olasz kormány tartózkodik az Egyesült Nemzetek bármely tagjával szembeni ellenséges tevékenységtől; az olasz kormánynak nem lehetnek semmiféle haditengerészeti és légi erői a szövetségesek által megállapítottakon kívül, és be kell tartania a szövetségesek minden instrukcióját; a békeszerződés megkötéséig Olaszország felett szükség szerint ellenőrzést kell gyakorolni; ugyanakkor dönteni kell abban a kérdésben is, hogy mennyi ideig maradnak Olaszország területén szövetséges haderők; végül, biztosítani kell a területi viták igazságos megoldását.
Mivel váratlanul választottak meg e konferencia elnökévé, nem tudtam azonnal kifejezni érzelmeimet. Nagyon örülök, hogy megismerkedhettem önnel, generalisszimusz, és önnel, miniszterelnök úr. Nagyon jól tudom, hogy itt olyan embert kell helyettesítenem, akit lehetetlen helyettesíteni: Roosevelt volt elnököt. Örülnék, ha legalább részben megfelelhetnék annak az emlékképnek, amelyet önök Roosevelt elnökről őriznek. Szeretném tovább erősíteni azt a barátságot, amely közte és önök között létrejött.
Azok a kérdések, amelyeket önök előtt felvetettem, természetesen igen fontosak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne tűzzünk napirendre további kérdéseket is.

CHURCHILL: Óhajt válaszolni az elnök úrnak, generalisszimusz, vagy rám hagyja ezt?

SZTÁLIN: Önre hagyom.

CHURCHILL: A brit küldöttség nevében szeretném kifejezni őszinte hálánkat az Egyesült Államok elnökének azért, hogy vállalta az elnöklést ezen a konferencián, és szeretném megköszönni, hogy kifejtette annak a nagy köztársaságnak a nézeteit, amelyet képvisel s amelynek élén áll. Bizonyára a generalisszimusz is egyetért velem, amikor azt mondom az elnöknek: szívből üdvözöljük őt, s ebben a fontos pillanatban irányában is fenn akarjuk tartani azokat a meleg érzelmeket, amelyeket Roosevelt elnök iránt tápláltunk. Az elnök történelmi jelentőségű időben foglalta el posztját, s az a vágyunk, hogy azokat a feladatokat és célokat, amelyekért harcoltunk, most a békében valóra váltsuk. őszinte megbecsülésünk nemcsak az amerikai népnek szól, hanem személy szerint elnökének is. Remélem, hogy ez a megbecsülés egyre erősödik majd, és kapcsolataink további javulását fogja szolgálni.

SZTÁLIN: Az orosz küldöttség nevében kijelenthetem, hogy a Churchill úr által ecsetelt érzelmekben teljes mértékben osztozunk.

CHURCHILL: Azt hiszem, most át kellene térnünk az egyszerű napirendi kérdésekre, és valamilyen munkaprogramot kellene összeállítanunk, hogy lássuk: teljesíteni tudjuk-e ezt a napirendet mi magunk, vagy pedig a kérdések egy részét át kell adnunk a külügyminisztereknek. Azt hiszem, nem kell azonnal a teljes napirendben megállapodnunk, hanem egy-egy nap munkarendjére szorítkozhatunk. A magam részéről szeretném például kiegészítésképpen felvetni a lengyel kérdést.

SZTÁLIN: Mégis jó lenne, ha mind a három küldöttség kifejtené azokat a kérdéseket, amelyeknek napirendre tűzését fontosnak tartja. Az oroszoknak egyebek mellett a német flotta elosztását illetően vannak kérdéseik. A flotta kérdésében levelezést folytattam az elnökkel, és megállapodásra is jutottunk.
Második kérdésünk a jóvátétel kérdése.
Azután meg kell tárgyalnunk a gyámság alá helyezendő területek kérdését.

SZTÁLIN: Majd megtárgyaljuk. Még nem tudom pontosan, miféle területek ezek, de az oroszok szeretnének részt venni a gyámság alá vont területek igazgatásában.
Külön szeretnénk felvetni a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának problémáját Németország egykori csatlósaival.
Meg kell vizsgálnunk a spanyolországi rezsim kérdését is. Nekünk, oroszoknak, az a véleményünk, hogy a jelenlegi Franco-kormányzatot Németország és Olaszország kényszerítette rá a spanyol népre. Nézetünk szerint jó lenne a spanyol nép számára olyan feltételeket teremteni, hogy tetszése szerint választhassa meg kormányzatát.

CHURCHILL: Egyelőre még csak azt tárgyaljuk, hogy mi szerepeljen a napirenden. Egyetértek azzal, hogy Spanyolország kérdését napirendre kell tűzni.

SZTÁLIN: Csak azt magyarázom, hogy szerintem mi értendő a kérdésen.
Azután fel kell vetni Tanger kérdését.

CHURCHILL: Eden úr azt mondta nekem, hogyha eljutnánk Tanger kérdéséig, ebben csak ideiglenes megállapodást köthetünk, mivel nincsenek itt a franciák.

SZTÁLIN: Mégis érdekes lenne tisztázni, mi a három nagyhatalom véleménye ebben a kérdésben.
Meg kellene továbbá tárgyalni Szíria és Libanon kérdését. Meg kellene tárgyalni a lengyel kérdést azoknak a problémáknak a megoldása szempontjából, amelyek abból a tényből adódnak, hogy Lengyelországban létrejött a nemzeti egység kormánya, s hogy ennek folytán fel kell oszlatni az emigráns lengyel kormányt.

CHURCHILL: Szükségesnek tartom a lengyel kérdés megvitatását. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek a megtárgyalása a krími konferencia után a lengyel kérdés kielégítő megoldásához vezetett. Teljesen egyetértek azzal, hogy foglalkozzunk vele, s hogy megtárgyaljuk a londoni lengyel kormány feloszlatásának ebből adódó kérdését is.

SZTÁLIN: Helyes, helyes.

CHURCHILL: Remélem, a generalisszimusz és az elnök megérti, hogy Londonban olyan lengyel kormányunk van, amely bázisul szolgált a Németország ellen harcoló lengyel hadsereg fenntartásához. Ebből több másodrendű kérdés adódik a londoni lengyel kormány feloszlatásával kapcsolatban. Azt hiszem, a céljaink azonosak, mindamellett ránk kétségtelenül nehezebb feladat hárul, mint a két másik hatalomra. A lengyel kormány feloszlatásával még nem mentesülünk a katonák eltartása alól. Ezt a kérdést a jaltai konferencia szellemében kell megoldanunk. A lengyel kérdéssel kapcsolatban különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk Lengyelország szempontjából a választásoknak, annak, hogy ezek a választások a lengyel nép őszinte kívánságát fejezzék ki.

SZTÁLIN: Az orosz küldöttségnek egyelőre nincs több kérdése a napirendhez.

CHURCHILL: Már előterjesztettük napirendi javaslatunkat. Ha megengedi, elnök úr, szeretnék egy ügyrendi javaslatot tenni a konferencia munkájához. Azt ajánlom, hogy a három külügyminiszter üljön össze ma vagy holnap reggel, s állítsa össze azokat a kérdéseket, amelyeket itt holnap a legjobban tudnánk megtárgyalni. Ugyanezt az ügyrendet alkalmazhatnánk a további üléseknél is. A miniszterek jobban össze tudják állítani a napirendet, mint mi. Kiválasztanának három, négy vagy öt kérdést. Holnap reggel összeülhetnének és kidolgozhatnák nekünk a napirendet.

CHURCHILL: Úgy látom, nagy vonásokban már kirajzolódtak feladataink, és tisztában vagyunk vele, mekkora munka vár ránk. Azt hiszem, itt az ideje, hogy a külügyminiszterek kijelöljék és elénk terjesszék a kérdéseket, hogy aztán hozzáláthassunk a munkához.

SZTÁLIN: Egyetértek. Mivel foglalkozzunk ma? Folytatjuk az ülést addig is, míg a külügyminiszterek összeállítanak öt-hat kérdést? Azt hiszem, megtárgyalhatnánk a miniszteri tanács mint a majdani békekonferenciát előkészítő szerv megalakításának a kérdését.

SZTÁLIN: El kell döntenünk, hogy Kína képviselője részt vegyen-e a miniszterek tanácsában, tekintettel arra, hogy az az európai kérdésekkel fog foglalkozni.

TRUMAN: Kína egyik állandó tagja lesz a San Franciscóban megalakított Biztonsági Tanácsnak.

SZTÁLIN: Érvényét veszti-e ezzel a krími konferenciának az a határozata, hogy a külügyminisztereknek bizonyos időközökben össze kell ülnüik különféle kérdések megtárgyalására?

TRUMAN: A Külügyminiszterek Tanácsát meghatározott céllal kívánjuk létrehozni: a békeszerződés feltételeinek kidolgozása és a békekonferencia előkészítése céljából.

SZTÁLIN: A krími konferencián megállapodtunk abban, hogy a külügyminiszterek három-négy hónaponként összeülnek és megtárgyalnak egyes kérdéseket. Úgy látszik, ez most feleslegessé válik. Talán feleslegessé válik az Európai Tanácskozó Bizottság is? Én ezt így értelmezem, és kérem, mondják meg, hogy helyesen vagy helytelenül értelmezem-e.

TRUMAN: A Külügyminiszterek Tanácsa csak meghatározott céllal: a békeszerződés feltételeinek kidolgozása céljából alakul meg.

SZTÁLIN: Nincs kifogásom a Külügyminiszterek Tanácsának megalakítása ellen, de akkor nyilván feleslegessé válnak a minisztereknek azok a tanácskozásai, amelyekre vonatkozólag a krími konferencián megállapodtunk, s feltehetően felesleges lesz az Európai Tanácskozó Bizottság is. Ezt a két intézményt helyettesítené a Külügyminiszterek Tanácsa.

CHURCHILL: A három külügyminiszternek, amint ebben a krími konferencián megállapodtunk, három-négy hónaponként össze kell ülnie, hogy tanácsot adhasson nekünk egész sor, Európát érintő fontos kérdésben. Ha a három nagyhatalom minisztereinek tanácsát kiegészítenénk még Kína képviselőjével is, ez csak bonyolítaná a helyzetet, mivel a Külügyminiszterek Tanácsa az európai országok kérdéseivel foglalkozik majd. Amikor majd olyan békeszerződésről tárgyalunk, amely az egész világot, nem pedig csupán Európát érinti, meghívhatjuk Kína képviselőjét is. A három miniszter könnyebben és eredményesebben tud majd dolgozni. Ha Kína képviselője részt venne a Külügyminiszterek Tanácsának mindennapi munkájában, ez csak nehézségeket támasztana. Papíron könnyű szervezeteket létrehozni, de ha a gyakorlatban nem végeznek semmit, nézetem szerint feleslegesek. Nem oldhatjuk meg például Németország leendő közigazgatásának kérdését magunk, Kína részvétele nélkül? A Külügyminiszterek Tanácsát a három miniszterre kell korlátoznunk.

TRUMAN: Azt javaslom, hogy a jaltai konferencián előirányzott időnkénti külügyminiszteri találkozók megszüntetésének kérdését halasszuk későbbre. Most a békeszerződés-tervezet előkészítésére alakítandó miniszteri tanács kérdését tárgyaljuk, s ez egészen más dolog. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani az Egyesült Államoknak a Külügyminiszterek Tanácsára vonatkozó tervezetét, amely vázolja a tanács megszervezésében követendő elveket.
A mi tervezetünk szerint a Külügyminiszterek Tanácsa a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország külügyminisztereiből állna. A tanács meghatározott időközökben ül össze, mégpedig először ekkor meg ekkor.
Mindegyik külügyminisztert egy magas rangú helyettesnek kell kísérnie, aki kellő felhatalmazással bír, és a külügyminiszter távollétében önállóan is folytathatja a munkát. A külügyminisztert ezenkívül korlátozott számú szaktanácsadó is kíséri. Fel kell állítani egy közös titkárságot is.
A Külügyminiszterek Tanácsa felhatalmazást kap arra, hogy az Egyesült Nemzetek kormányainak való előterjesztés céljából megszövegezze az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kötendő békeszerződéseket. A tanács emellett javaslatokat tesz a háború befejezése után Európában nyitva maradt területi kérdések megoldásának módjaira. A tanácsnak részletesen ki kell dolgozni a Németországgal kötendő békeszerződés feltételeit, amelyeket Németország leendő kormánya majd elfogad, mihelyt ilyen célra megfelelő német kormány alakul.
Amikor a Külügyminiszterek Tanácsa olyan kérdést tárgyal, amely közvetlenül érint valamely, a tanácsban nem képviselt államot, az illető államot meghívják a tanács üléseire, hogy részt vegyen az adott kérdés tárgyalásában. Ez nem jelenti azt, hogy a tanács munkáját megváltoztathatatlan szabályokkal kell irányítani. A tanács az eljárást az adott problémától függően állapítja meg. Egyes esetekben a tanácsot más érdekelt államok bevonásával lehet összehívni előzetes tárgyalásokra, más esetekben kívánatosabb lehet a tanács összehívása az érdekelt felek meghívása előtt.

SZTÁLIN: Ez a tanács fogja előkészíteni a leendő nemzetközi békekonferencia kérdéseit?

TRUMAN: Véleményünk szerint a konferenciát nem kell összehívni mindaddig, amíg kellőképpen fel nem készülünk rá.

CHURCHILL: Azt hiszem, nem ütközik nehézségekbe azoknak a céloknak az összehangolása, amelyeknek elérésére törekszünk. Meg kell alakítanunk a Külügyminiszterek Tanácsát, hogy előkészítse a békeszerződés-tervezetet. Ez a tanács azonban nem helyettesíti azokat a szervezeteket, amelyek már fennállnak és napi kérdésekkel foglalkoznak: tudniillik nem helyettesíti a három miniszter időszakos tanácskozásait és az Európai Tanácskozó Bizottságot, amelyben Franciaország is részt vesz. A Külügyminiszterek Tanácsa szélesebb körű szervezet. Itt el lehet dönteni, hogy az Európai Tanácskozó Bizottság és a miniszterek időszaki tanácskozása milyen mértékben foglalkozhat a békeszerződés kérdéseivel.

SZTÁLIN: Milyen lesz itt az alárendeltségi viszony?

CHURCHILL: A Külügyminiszterek Tanácsa párhuzamosan áll fenn a Biztonsági Tanáccsal, amelyben Kína is részt vesz, valamint a miniszterek időszakos tanácskozásaival és az Európai Tanácskozó Bizottsággal. A Japán fölötti győzelem kivívása előtt Kína nehezen tudna részt venni az európai kérdések megtárgyalásában. Nekünk jelenleg semmi előnyünk sem származna Kína részvételéből. Európa mindig hatalmas vulkán volt, s problémáit igen fontosnak kell tartanunk. Lehetséges, hogy abban az időben, amikor a békekonferencia összeül, már kedvezőbb híreink lesznek a Távol-Keletről, s akkor Kínát is meghívhatjuk.
Elvként javaslom, hogy a békeszerződést az öt vezető hatalom készítse elő, de ami Európát illeti, az európai problémákat csak a bennük közvetlenül érdekelt négy hatalomnak kell megvitatnia. Ezzel nem keresztezzük az Európai Tanácskozó Bizottság és az időszakos miniszteri tanácskozások munkáját. Mindkét szervezet ezzel egyidejűleg működhet.

SZTÁLIN: Talán átadhatnánk ezt a kérdést a minisztereknek, hogy vitassák meg.

TRUMAN: Egyetértek. Nincs kifogásom ellene, hogy a Külügyminiszterek Tanácsából kirekesszük Kínát.

CHURCHILL: Nézetem szerint az ügyet úgy lehetne elrendezni hogy egyes tagok ne vegyenek részt minden ülésen, ha teljes mértékben megilletik is őket valamennyi tagnak a jogai, hanem csak akkor jelenjenek meg az üléseken, amikor ott őket érdeklő kérdésekről tárgyalnak.

TRUMAN: Én úgy értettem, hogy ezt a kérdést át kell adnunk a külügyminisztereknek megtárgyalásra.

SZTÁLIN: Minthogy minden kérdést a miniszterek fognak megvitatni, nekünk ma már nincs dolgunk.

CHURCHILL: Azt javaslom, a külügyminiszterek tárgyalják meg, hogy négy vagy öt tagja legyen-e a tanácsnak. De a Külügyminiszterek Tanácsa kizárólag csak a békeszerződés előkészítésével foglalkozzon, előbb Európa, majd az egész világ vonatkozásában.

CHURCHILL: A Külügyminiszterek Tanácsa elkészít egy tervet, amelyet azután a kormányfők elé terjeszt.

SZTÁLIN: Tárgyalják meg a külügyminiszterek azt is, hogy mennyiben szükséges Európában fenntartani az Európai Tanácskozó Bizottságot, s mennyiben szükséges, hogy a három miniszter a jaltai határozatnak megfelelően folytassa időszakos tanácskozásait. A miniszterek tárgyalják meg ezt a kérdést is.

CHURCHILL: Ez az európai helyzettől függ majd, meg attól, hogy mit végeznek ezek a szervezetek. Azt javaslom, hogy a három miniszter folytassa időszakos tanácskozásait, s az Európai Tanácskozó Bizottság is folytassa munkáját.

TRUMAN: A minisztereknek már a holnapi ülésre konkrétan ki kell jelölniük számunkra a megtárgyalandó kérdéseket.

TRUMAN: Azt javaslom továbbá, hogy öt óra helyett négykor kezdjük tárgyalásainkat.

SZTÁLIN: Halasszuk. Csak egyetlen kérdésem volna még; miért ellenzi Churchill úr, hogy az oroszok megkapják a részüket a német flottából?

CHURCHILL: Nem ellenzem. De ha ön feltette nekem a kérdést, válaszolhatok: ezt a flottát vagy el kell süllyeszteni, vagy fel kell osztani.

SZTÁLIN: A flottát fel kell osztani. Ha Churchill úr inkább elsüllyesztené a flottát, a maga részével ezt megteheti, de én a magam részét nem szándékozom elsüllyeszteni.

Potsdami konferencia : Az első ülés 1945. július 17.

Potsdami konferencia : Az első ülés

1945. július 17.