151

2. JÓTÉKONY EGYLETEK.

A jótékonyságra, segélyezésre és a közérdekű czélok előmozdítására a társadalomban rejlő óriási erőt legalkalmasabban a nők képesek felébreszteni s felhasználni. A társadalmi közszükségleteket is ugyan ők ismerik fel legjobban s az inségben szenvedőknek nyújtott segély az ő kezeik által válik gyengédebbé és vigasztalóbbá.

Hazánkban az első jótékony nőegylet József nádor neje, Hermina főherczegnő védnöksége alatt Budán s Pesten 1817. évben alakult (1). Szegeden az eszme és az egyesület felállításának terve csak az 1846. évi febr. 8-án nyert nyilvános és ünnepélyes kifejezést, midőn Rónayné Németszegi Mária, a város előkelő hölgyközönségét a jótékonyság gyakorlása okából való egyesülésre felhívta. Az egyesület ugyanaz évi márcz. 2-án tartott közgyűlésen, "egy, idővel több ovodának fölállítása" czéljából "jótékony nőegylet" elnevezéssel megalakult s elnöke Rónayné, jegyzője pedig a kiváló publicista, Somogyi Antal lett, kit az alakítás körül kifejtett buzgalmáért később az egyesület örökös tiszteletbeli jegyzőjeül választottak meg. A következő évben Kordáné, Vedres Rozál, 1848-49-ben Kárászné Nagy Rozál, 1850-ben Wőber Györgyné, 1851-53-ban Rónayné, 1854-ben ismét Wőberné, 1856-ban Petrovits Istvánné, 1859-ben Wőberné, 1860-75-ben Bérczy Antalné Béró Borbála s 1876-tól fogva újból Wőberné voltak az egyesület elnökei.

A kisdedovodák felállítása körül kifejtett fáradozásait másutt adjuk elő, miért is ezúttal a közjótékonyság terén aratott sikereit soroljuk fel. 1848-49-ben a sebesültek ápolása és segélyezése körül való munkásságukért érdemelték ki a nemzet háláját. 1850-ben a losonczi tűzkárvallottaknak 500 frtot, 1860-ban a horvát inségeseknek 2029 frt 37 krt, 1861-ben a Duna áradásai által károsultaknak 257 frt 55 krt gyűjtöttek. 1863-ban az alföldi inség alkalmából az egyesület 4 "levesosztó konyhát" állított fel s e czímen a város által nyújtott segély felhasználásával 4105 forintot költött (2). Összesen 111 napon át tartó szolgálat mellett az egyesület tagjai ekkor 120,829 adag étket osz-

1) Kerékgyártó Árpád: Magyarok emléknapjai. Budapest, 1884. 664. lap. - A Hermina főherczegaszony által létesített nőegyesület. (Magyar Szalon. 1895. 7. füz. 68. lap.)

2) Ez összeg a következő adományokból fedeztetett. A pesti bazár jövedelméből gr. Károlyi Sándor útján 300 frt, ugyanez úton a nemzeti színházban tartott műkedvelői előadás jövedelméből 100 frt, Zalavármegyében gr. Batthyány Zsigmondné gyűjtéséből 1184 frt, a pesti gazdasszonyok adományából 100 frt, a Szegedcsongrádi takaréktár adományából 600 frt.

---

152

tottak ki. Fáradozásaikért nemcsak az inségesek háláját, de egyúttal a felség legmagasabb elismerését is kiérdemelték. De e mellett a politikai hatóság intelmét is magukra vonták, mert az egyleti tiszteletbeli tagok választása által némi politikai czélzatoknak is kifejezést adtak.

Az egyesület 1864-ben a kisdedóvodákat terjesztő országos egyesületet 105 forinttal, 1865-ben 112 iskolás fiút és 64 leányt felruházva 588 frttal, 1867-ben az újból felállított népkonyhákat 1000 frttal segélyezte. A honvéd menházra 1870-ben 50 frtot, a szegedi árvaház alapítására pedig 1872-ben 100 frtot adományozott. A Dugonics szoboralap javára több műkedvelői előadást rendezett; az 1859., 1866. s 1870. évi hadjáratok alkalmával a sebesültek részére tépést és kötőszereket gyűjtött; Bosznia occupatiója idején a behívott tartalékosok családjainak segélyezésére 2600 frtot gyűjtött, betudva ez összegbe a cholerabetegek segélyezésére korábban gyűjtött, de fel nem használt adományokat. A miskolczi árvízkárosultakat is segélyezte s ezentúl a helybeli szemérmes szegények helyzetét pénzbeli adományok vagy tüzelőszerek nyujtásával javította.

Az egyesület vagyona 1876-ban 30,740 frt 84 krt, évi bevétele ugyanekkor 4432 frtot tett, mely összegben az óvodai díjak 1600 frttal szerepeltek. Kiadásai között az óvók s kertésznők díja 2250 forintot, dajkák s szolgálók bére 660 frtot képviselt. 1879-ben az egyesületi tagok száma 140 volt, bevétele pedig 8604 frtot, kiadása ellenben 3939 frtot tett. Régebben jelentékeny bevételei voltak az élénk tánczvigalmakból, melyeket a környék előkelő családai is látogattak. De ezek utóbb már folyton anyagi károsodásokkal jártak (1).

ZSIDÓ NŐEGYLET. Az egyesület Pollák Simonné Katalin és unokája Kohen Ábrahámné Pollák Johanna kezdeményezésére, 1835. évi febr. 27-én keletkezett. Alapszabályszerű czéljai: szegény családok, özvegyek és árvák segélyezése; szegény menyasszonyok kiházasítása és szegény szülők gyámolítása; betegeknél való virrasztásról és a halottak körül a kegyeletes szolgálatok iránt való gondoskodás. Alapszabályai 1856. évi márcz. 26-án lettek megerősítve. A tagok kezdetben hetenként 2 garast, 1869. óta évenként 5 frtot fizettek. Az egyesület elnöke mindvégig a lankadatlan buzgalmú Kohen Johanna volt. Vagyona 1835-ben 290 frt 13 kr. volt váltóban; 1845-ben 944 frt 3 kr., 1855-ben 1462 frt 29 kr., 1865-ben 1800 frt, 1875-ben 3647 frt. A tagdíjakon kívül bevételeit tánczvigalmakkal is növelte. Az 1879. évi szinházi jelmezbál jövedelme 1192 frt 10 krt tett.

1) Zombory Ant.: Emléklap a szegedi jótékony nőegylet 30 évi működéséről. Szeged, 1876. - Nemzeti ujság. 1841. évf. II. félév 95. sz. - Pesti Hírlap 1841. 95. és 1842. 115., 1846. évf. 695. sz. - Budapesti Hiradó. 1846. évf. 374. és 412. sz.

---

153

Jótékonysági kiadásai a következőkép emelkedtek: 1836-ban 50 frt, 1840-ben 174 frt 46 kr., 1850-ben 503 frt 70 kr., 1866-ban 668 frt 51 kr. Az egyesület költségén nyert kiképzést 7 tanítónő, évenként számos iskolás leányt ruházott fel. Jótékony czélú adományai mellett a hazafias czélokra is adakozott. Így a honvéd menházra, a Batthyány síremlékre, a népkonyhára stb., tekintélyes összegeket adott. 1861. óta külön gyűjtés útján "árvaalapot" létesített, melynek tőkéje 1877-ben 4451 frt 79 krt tett (1).

TEMETKEZÉSI EGYESÜLET. A régi egyenruhás polgárság kebelében Hanke Mihály sütőmester kezdeményezésére 1843. évben egyesület alakult avégre, hogy a polgárőrség vagyontalan tagjai elhalálozás esetén díszes temetkezési tiszteletben részesüljenek, hogy visszamaradt családtagok e miatt anyagi gondokkal terhelve ne legyenek.

A tagok negyedévenkénti járuléka kezdetben 12 pkrt tett s ezért az egyesület fedezte az eltakarítás összes költségeit, kirendelve még a polgárőrségi zenekart is. Az első elnök Krebsz Mihály polgárőrségi ezredes-őrmester (őrnagy) volt.

Az egyesület 1848-ban demokratikus alapokon újra szervezkedett s elnökül, egyúttal pénztárnokul Hanket választotta meg. A tagok ekkor már minden halálozás alkalmából 10 kr. járulékot fizettek. A hátralékost az összes jogok vesztésével a tagok sorából törülték. A rendes fizetők elhalálozása esetén a visszamaradt rokonok a temetkezési költségek fedezésére 100 frt segélyt nyertek. De az öngyilkosok után a segély kiadását megtagadták.

Rövid idő alatt a tagok annyira felszaporodtak, hogy 660 tagból álló két osztályba soroltattak s a fizetések is csak a saját osztályukban előforduló halálozások mérvéhez és eseteihez képest történtek. De a hátralékosok is igen felszaporodtak s ezek törlése után a fizetők száma annyira leapadt, hogy a fokozottabb halálozások eseteinél fogva a tagok már pótfizetésekre köteleztettek. Az egyesület passiv viszonyainál fogva 1857. évi jún. 6-án új alapszabályok mellett újra szervezkedett, midőn is a tagok halálozási eseteire való tekintet nélkül rendszeres havi fizetések léptek életbe. 1859. évi szept. 11-én azok, kik havi befizetéseik által a 100 frt tőkét már lefizették, a járulékok további fizetésétől felmentettek.

Lassanként az egyesület megszilárdult s Mihályfy Ferencz elnöklete alatt 1863. év elején az egyesület tőkéje 13,866 frtra emelkedett. 1868. évben ez már 14,129 frt 14 krra, 1875-ben Lemle Miklós elnök és Daniss János pénztárnok szorgoskodásai következtében 32,575 frt 60 krra, 1879. év végén pedig 39,541 frt 50 krra rugott. 1875. évben

1) Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók. Szeged, 1885. 301-323. l.

---

154

a fizető tagok száma 848, az évi elhunytaké pedig 61 volt. 1879-ben a fizetők 607-en voltak, az évi halottszám 89-et tett, a fizetés alól felmentetett 822 tag, az évi bevételek pedig 13,643 frt 73 krra rugtak (1).

SZABADKŐMŰVES PÁHOLY. 1870. évi május 29-én "Árpád a testvérséghez" czím alatt szabadkőműves páholy is alakult, mely 1879. évig bezárólag, különféle közművelődési és humanistikus czélok elérésére 6450 frt 54 kr. segélyt utalványozott.

3. POLITIKAI EGYLETEK.

SZABADELVŰ KÖR. Az 1867. évi kiegyezés és a koronázás után Szegeden és környékén sajátságos politikai és községi viszonyok, különös pártalakulások fejlődtek ki. A lakosság nagy része a város rendeltetését és érdekeit szem elől tévesztve, a községi háztartást a legszűkebb korlátok közé kívánta szorítani. Az uralkodó jelszó az volt, hogy a nép terhein enyhíteni kell s így a haladás helyett a visszafejlődés fenyegetett. Sajátságos szűkkeblűségnél fogva a kiadások jó részét mellőzték s ezen megtakarítások ellenében a bevételeket is leszállították. Így a többi közt a piaczi helypénzdíjak szedését mellőzték s e mellett a bélyeg- és fogyasztási adók miatt is izgatások történtek, sőt a szomszédos városokban Asztalos János ügyvéd anarchikus tanokat hirdetett, földosztásokat ígért. A személy- és vagyonbiztonság teljesen alá volt ásva, még a politikai nézetnyilvánulás is üldözést, fenyegetést vont maga után.

Az 1867. évi tisztújítás alkalmával az értelmiség pártja már kisebbségben maradt, elbukott. Közeledvén tehát az új követválasztásnak, úgy a kath. autonómiai választások ideje, az erőt vett terrorizmus ellensúlyozására elkerülhetetlenül szükségesnek látszott, hogy a higgadt és egészséges közvélemény alakítására és vezetésére a város haladását és a politikai kiegyezés pártolását valló polgárság ereje tömöríttessék, hogy ez úton az értelmiség kormányzati képessége és fölénye biztosíttassék.

Perczel Mórnak 1868. évi jan. 7-iki és Klapka Györgynek márcz. 3-iki szegedi látogatásainak hatása alatt Osztróvszky József, mint az értelmiség és a Deák-párt akkori vezetője, egy politikai egyesület alakítását határozta el, melynek czéljait a következőkben körvonalozta. "A kör czélja Szeged és vidéke egynézetű s törekvésű értelmes polgáraiból erkölcsi erőt és tekintélyt alkotni, társalgás és eszmecsere által a közügyek iránt, a törvények korlátai közt érdeket kelteni és

1) Az egyesületi irományok, alapszabályok és számadások.