154

a fizető tagok száma 848, az évi elhunytaké pedig 61 volt. 1879-ben a fizetők 607-en voltak, az évi halottszám 89-et tett, a fizetés alól felmentetett 822 tag, az évi bevételek pedig 13,643 frt 73 krra rugtak (1).

SZABADKŐMŰVES PÁHOLY. 1870. évi május 29-én "Árpád a testvérséghez" czím alatt szabadkőműves páholy is alakult, mely 1879. évig bezárólag, különféle közművelődési és humanistikus czélok elérésére 6450 frt 54 kr. segélyt utalványozott.

3. POLITIKAI EGYLETEK.

SZABADELVŰ KÖR. Az 1867. évi kiegyezés és a koronázás után Szegeden és környékén sajátságos politikai és községi viszonyok, különös pártalakulások fejlődtek ki. A lakosság nagy része a város rendeltetését és érdekeit szem elől tévesztve, a községi háztartást a legszűkebb korlátok közé kívánta szorítani. Az uralkodó jelszó az volt, hogy a nép terhein enyhíteni kell s így a haladás helyett a visszafejlődés fenyegetett. Sajátságos szűkkeblűségnél fogva a kiadások jó részét mellőzték s ezen megtakarítások ellenében a bevételeket is leszállították. Így a többi közt a piaczi helypénzdíjak szedését mellőzték s e mellett a bélyeg- és fogyasztási adók miatt is izgatások történtek, sőt a szomszédos városokban Asztalos János ügyvéd anarchikus tanokat hirdetett, földosztásokat ígért. A személy- és vagyonbiztonság teljesen alá volt ásva, még a politikai nézetnyilvánulás is üldözést, fenyegetést vont maga után.

Az 1867. évi tisztújítás alkalmával az értelmiség pártja már kisebbségben maradt, elbukott. Közeledvén tehát az új követválasztásnak, úgy a kath. autonómiai választások ideje, az erőt vett terrorizmus ellensúlyozására elkerülhetetlenül szükségesnek látszott, hogy a higgadt és egészséges közvélemény alakítására és vezetésére a város haladását és a politikai kiegyezés pártolását valló polgárság ereje tömöríttessék, hogy ez úton az értelmiség kormányzati képessége és fölénye biztosíttassék.

Perczel Mórnak 1868. évi jan. 7-iki és Klapka Györgynek márcz. 3-iki szegedi látogatásainak hatása alatt Osztróvszky József, mint az értelmiség és a Deák-párt akkori vezetője, egy politikai egyesület alakítását határozta el, melynek czéljait a következőkben körvonalozta. "A kör czélja Szeged és vidéke egynézetű s törekvésű értelmes polgáraiból erkölcsi erőt és tekintélyt alkotni, társalgás és eszmecsere által a közügyek iránt, a törvények korlátai közt érdeket kelteni és

1) Az egyesületi irományok, alapszabályok és számadások.

---

155

szabadelvű eszmék ápolása s terjesztése mellett e város és vidéke szellemi s anyagi fejlődésére jótékonyan hatni."

Az egyesület "Szabadelvű kör" név alatt még ugyanaz évi április 12-én megalakult és a negyvenes évek nagy politikai vezéreszméit ápolni, fejleszteni tűzte ki feladatul. A kör elnöke Osztróvszky lett, helyisége pedig az akkor megnyílt "Hungária" szállodában volt, hol a tagok sűrűn és nagyszámmal seregeltek egybe. Itt pezsgő tevékenység fejlett ki. A gyüléseken magas színvonalú közjogi és politikai irányú beszédeket tartottak. Egy alkalommal a kör üdvözlő levelet intézett Horváth Mihályhoz, ki erre terjedelmes és politikai irányú nyílt levélben válaszolt, mely akkor országszerte feltűnést keltett (1).

Osztróvszkynak legfőbb ítélőszéki bíróvá történt kinevezése után az elnökség Dáni Ferenczre, ennek főispánná való kinevezése után Őrhalmi Lajosra szállt, utóbb pedig Magyar János lett az elnök. Időközben az egylet a felsővárosi társalkodó egyesület helyiségébe települt át s ekkor az alapszabályok módosításával a szakosztályokban való tevékenység keltett közfigyelmet. Löw Lipót elnöklete alatt volt történelmi és régészeti szakosztálya; volt még közgazdasági, jogi, műszaki és irodalmi szakosztálya, melyek előadásokat, felolvasásokat rendeztek s a törvényhatósági ülések tárgyait előkészítőleg megvitatták. Sok terv és javaslat a szakosztályok munkája alapján került a törvényhatóság elé. Wachsmann Adolf vasúti főmérnök a Laczikonyha lebontását és bérházul való felépítését, az utczák feltöltését és kikövezését, az állandó híd építését érdeklő terveket dolgozott ki, melyek általános figyelmet keltettek. Az 1872. évi követválasztás után bár a tagok száma ekkor még 510 volt, az érdeklődés mindinkább hanyatlott s az egylet helyiségei elnéptelenedtek. Pedig a társalkodási egyesület új részvények kibocsájtásával a szabadelvű kör tevékenységére való tekintettel, régi helyiségeit kibővítette, átalakíttatta. De mire a munkálatok elkészültek, a kör már a bomlás szélén állt. Midőn az 1878. évi követválasztás alkalmával a szabadelvü párt jelöltje az I. választó kerületben megbukott, a Szabadelvű kör alakszerűleg is feloszlott s az egyesületnek vagyona, a többi közt 464 válogatott műből álló könyvtára, a társalkodó egyesület birtokába jutott.

A szabadelvü kör hanyatlásával egyidejüleg keletkezett a "KÖZÜGYI KLUBB", melynek alapszabályai felsőbbi jóváhagyást nélkülöztek s tagjai a törvényhatósági bizottság ifjabb tagjaiból kerültek ki, ép azért "hátulgombolós" párt név alatt volt ismeretes. A városi ügyek intézésében sokszor döntőleg hatott.

NÉPKÖRÖK. A függetlenségi politikai párteszmék terjesztésére 1876. évben felső- és alsóvároson, a következő évben pedig Rókuson,

1) Szegedi Híradó. 1868. évf. 32. sz.

---

156

"Egyetértés" jelszó alatt népkörök alakultak, melyeknek kitűzött czélja volt: "hasznos olvasmányok, barátságos eszmecsere, nemes időtöltés illetőleg társalgás útján, úgy Szeged város szellemi és anyagi jólétének minél nagyobb fokra való fejlesztése, valamint a jól felfogott hazai közérdeknek alkotmányos és független demokratikus szellemben való előmozdítása." - továbbá: "Szeged és vidéke minden értelmes és becsületes polgáraiból, kik a demokratikus népérdekű elveknek hívei, egy oly erkölcsi testületet alkotni, mely a törvények korlátai között mindent elkövet, hogy e város és vidéke lakosságának szellemi és anyagi jóléte a lehető legmagasabb fokra emeltessék."

Mindhárom kör tekintélyes számú tagokkal dicsekedett, kik évenkint 1 frt tagdíjat fizettek. A bevételeket ellenzéki lapok járatására és politikai pártczélok előmozdítására fordították. Helyiségeiket élénken látogatták s a boszniai occupatio alkalmából kifejtett ellenzéki mozgalmak és az 1878. évi követválasztás alkalmával elért sikerek, a népkörök kiváló tevékenységének eredményeiül tekinthetők.

4. KASZINÓK, TÁRSALGÓ KÖRÖK.

A Monte Cassino-i barátok társas tevékenységének mintájára, a hasznos szórakozások és társas összejövetelek előmozdítására, Olaszországban már századokkal ezelőtt keletkeztek kaszinó-egyesületek s a polgárisodás terjedésével mindenfelé meghonosodtak. Hazánkban Széchenyi István kezdeményezésére 1827-ben Pesten keletkezett az első kaszinó s két év mulva a példa Szegeden is követésre talált. Az új intézmény 1829. évi ápr. 30-án Fadgyas Pál ügyvéd, Pintér János adószedő, Götz János, Tóth János és Schäffer Ádám kereskedők buzgólkodására 67 tagnak 100 drb 10 frtos részvényével alakult meg.

Alapszabályszerű czélját képezte : "kellemes és hasznos olvasás mellett a nemesb társalkodás; az egyesület körén kívül a közmulatságok sikerére és a nemzeti színészet előmozdítására hatni."

A társaság "rendszabásai"-nak kimunkálása után elnöknek Götz János választatott meg s legelső berendezésül billárd- és whist-asztalokat, úgy más játékszereket szereztek be. Még ugyanaz évben, a Kulcsárféle "Hazai és külföldi tudósítások", a "Tudományos gyüjtemény" a Lencsés-Lányi-féle "Gazdasági, mesterségi s kereskedési ujságra", úgy több német hírlapra előfizetett, melyeket egyúttal másodolvasásra is eladtak.

Az egyesület a Gurgl-féle házban (Tisza Lajos-körút 43. sz.) kezdte meg működését. Innen az iskola-utczai "arany oroszlány" kávéház helyiségeibe, majd a nádor- és oroszlán-utczák sarkán volt