162

Alapszabályszerű működését 1867. évi decz. 1-én, a szent-háromság-utczában levő Tukacs vendéglő tágas helyiségeiben kezdette meg. Társadalmi czéljai mellett politikai irányban is nagy hatással működött. Tagjainak száma 4-5 száz közt hullámzott. Elnöke Ligeti Dániel főbíró, jegyzője Polczner Jenő ügyvéd volt. 1872. évi bevétele 3743 frtra, kiadása 1722 frtra rugott. Az alsóvárosi ovoda létesítésére külön alaptőkéje és szép könyvtára is volt, mely nagy forgalomnak örvendett. A politikai izgalmak lecsendesülésével az egyesület hanyatlani kezdett. A hátralékos tagdíjak perlése miatt a tagok nagy része kilépett. 1878-ban az egyesület feloszlott s vagyonát és könyvtárát az "Iparosok köre" egyesületnek, illetőleg az ekkor átalakult és egyesült "Polgári iparos és gazdasági kör"-nek engedte át.

SZEGEDI IPAROSOK KÖRE. A szegedi általános ipartársulat megalakulása után az iparosok sajnálattal tapasztalták, hogy az iparügyek iránt érdeklődő művelt közönség, az ipartörvény rendelkezéseinél és az ipartársulat alapszabályszerű alakulásánál fogva az iparügyekre való befolyástól el van távolítva. Hogy tehát az értelmiségnek támogatása biztosíttassék s a két társadalom egymásra való hatásának alkalma megadassék, 1874. évi febr. havában a "Szegedi iparosok köre" czímű egyesület szerveztetett, melynek rövid idő múlva 400 tagja lett.

Az egyesület tevékenysége igen élénk volt. Helyiségeiben sűrűn tartattak felolvasások, közgazdasági értekezletek s oly eszmecserék, melyek a helyi vagy az országos közgazdasági mozgalmakra hatással voltak. Itt merült fel az 1876. évi országos kiállítás terve; itt izmosodott meg az erre irányuló komolyabb mozgalom; innen indult ki az 1875. évi szegedi közgazdasági kongresszus terve, mely az önálló vámterület eszméjének szerzett minél több hívet. Utóbb azonban az egyesület politikai küzdelmekbe elegyedett s ez okból tagjainak jelentékeny része kilépett s így az egyesület hanyatlásnak indult. 1878-ban a polgári társalgó körrel egyesült, illetőleg "Polgári iparos és gazdasági kör" czím alatt újra szervezkedett. Már alakulása alkalmával adományokból szép könyvtára keletkezett, mely a vigalmak jövedelmeiből folyton gyarapodott. Elnöke kezdetben Rainer Ferencz, utóbb Bakay Nándor volt.

5. SPORT EGYESÜLETEK.

A testedző gyakorlatokat a régi időkben is kedvelte a szegedi nép. Nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek is gyakorolták télen a gusztonynyal való korcsolyázást, tavaszszal a labdázást, nyáron az úszást. Az ötvenes évek elején, a felnőttek labdajátékaiban a Marsmezőn és régi temetőben, az akkori rendőrség politikai tüntetéseket látott, miért is azokat eltiltotta.

---

163

A legrégibb sport egyesület, mely alapszabályszerűleg alakult, a LÖVÉSZ EGYLET volt, 1860. évi szept. 8-án dr. Erőskövy Antal fő lövészmester buzgósága hozta létre s a tagokat még a régi polgárőrségi szellem terelte össze, kik vasár- és ünnepnapok délutánjain az ujszegedi népkertben felállított helyiségben tartották gyakorlataikat. 1869-től fogva, midőn a fakadó vizek Új-Szegedet sok ideig elborították, az egyesület pangásnak indult, utóbb megszünt. A népkertet látogató közönség gyakran panaszkodott, hogy a lövöldözések üdülését és nyugalmát zavarják.

VADÁSZ EGYLET. A megszűnt lövész egylet tagjaiból, az akkor már életbelépéshez közeledő vadászati törvény hatása alatt, 1872. évi aug. 19-én 131 taggal alakult.

TORNA EGYLET. Már 1868-ban az ifjúsági kör kebelében "testgyakorló egyesület" alakítása iránt történtek kezdeményezések. Az ifjúsági kör a tornázást s a vívást nagy előszeretettel fel is karolta. De a kör megszünt, 1873. évi márcz. 20-án Obelcz József kegyesrendi tanár elnöksége alatt ennélfogva 44 taggal a "torna egylet" megalakult, mely az 1876. és 1879. évi árvizek alkalmával közhasznú szolgálatai által elismerést vívott ki.

CSOLNAKÁZÓ EGYLET. Még az 1863. év nyarán Zsarkó Antal ügyvéd kezdeményezte s akkor az egyesület javára 300 frt tőke folyt be, de ez összeget más jótékony czélra fordították s az egyesület terve abban maradt. 1874. évben Nyilasy Pál ügyvéd buzgósága mégis létre hozta az egyesületet, mely versenyei által mind több érdeklődést keltett. Az 1879. évi árvíz alatt nagybecsű szolgálatai által a közönség osztatlan háláját érdemelte ki.

KORCSOLYÁZÓ EGYLET. Még az 1873. évben keletkezett, de alapszabályai csak a következő évben készültek. A jégpálya a rókusi pályaház mellett levő mélyedésben rendeztetett be. Az első évben a tagok száma 95 volt (60 férfi s 35 nő) s 1875-ben már csarnokot is emelt. 1877-ben alapszabályait módosította, a következő évben pedig a jégpályát jelenlegi helyére helyezte át, melyet akkor "tóaljnak" neveztek. Évenként igen sikerült bálakat is rendezett (1).

ÖNKÉNYTES TŰZOLTÓ EGYLET. Keletkezett 1870. évben, de alapszabályai csak 1872. évi okt. 24-én erősíttettek meg. Ekkor 69 tagja volt. Az egyesület humanitárius működése a tűzrendészet, illetőleg rendőrség fejezete alatt kimerítőleg van ismertetve (2).

1) Kovács János: A szegedi korcsolyázó egyesület évkönyve. Szeged. 1891.

2) Lásd III. köt. 84-85. lapon.