3. kötet - A népiskolák felügyelete és igazgatása

következő táblázaton szemlélhetjük, megjegyezvén, hogy az óvókba járóknak átlag 25°/o-a zsidó családok gyermekei voltak.

Évben		Óvóba	járt
Évben	fiú	leány	össze-sen	óvódíj men-tes
1863	70	60	130	14
1864	55	48	103	10
1865	51	50	101	5
1866	49	48	97	6
1867	36	45	81	5
1868	68	36	104	10
1869	47	46	93	7
1870	43	29	72	2
1871	71	49	120	6
1872	54	30	84	1
1872-73	199	163	362	11
1873-74	226	202	428	18
1874-75	217	191	408	16
1875-76	204	184	388	21
1876-77	152	137	289	18
1877-78	151	140	291	25
1878-79	116	100	216	19 (1)

Hogy az oktatásügy, az iskolázás a legfontosabb állami érdek s így arra az államnak gondosan felügyelnie kell, befolyásának és akaratának érvényesülni szükséges: azt csak a XVIII. században kezdették felismerni. A karloviczi béke megkötése után (1698.) a bécsi kormány hatalmi érdekeinek és a németesítésnek előmozdítására elrendelte, hogy a tiszai határőrvidéken s így Szegeden is, állami iskolák létesíttessenek (2). Az ország megsemmisítésére czélzó különféle politikai törekvések során tehát az iskolát is fel akarták használni arra, hogy az idegen szellemű nevelés által Magyarország alkotmánya elenyésztessék. A kitört kuruczmozgalmak következtében azonban e tervezet abban maradt.

Az államnak a népneveléssel szemben fennforgó jogai és kötelezettségei érvényesülésére az első intézkedéseket Mária Terézia tette meg, ki a m. kir. helytartótanács kebelében 1766. évben gróf Fekete György elnöklete alatt felállította az első "tanulmányi bizottságot" (1), melynek feladatát képezte: kormányintézkedések által az ország viszszamaradt közművelődési ügyét előbbre vinni és fejleszteni. A kizárólag egyházi hatóságok rendelkezéseitől függő iskolákra nézve 1770. évben kelt egyik udvari rendelet az állami befolyás és ellenőrzés biztosítására azt is megállapította, hogy a kántor-tanítói állások tekintetében a papság csak a kántori és sekrestyési teendőket illetőleg rendelkezhet, ellenben maga "az iskola politikai, vagyis világi ügy s mint ilyen, az ország közigazgatásának egyik alkatát képezi" (2). Néhány év mulva a tanulmányi bizottság elkészítette az első magyar iskolai rendtartást, mely 1878-ban "Ratio educationis totiusque rei litterariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas" czím alatt Bécsben, 496 lapra terjedő könyvben közzé is tétetett. Ebben az egész közoktatásügyi rendszer teljesen fel volt ölelve s a népoktatás, a gymnasiumi, akadémiai, egyetemi tanítás stb. részletesen szabályoztatott, a tanítás anyaga és módszere is megállapíttatott.

Ezen rendtartás értelmében az ország közoktatásügyének ellenőrzésére Budán, Pozsonyban, Zólyomban, Győrött, Pécsett, Kassán, Ungvárott, Nagyváradon és Zágrábban felállított főigazgatóságok bízattak meg. Ezek a királyi főigazgatók és kerületi felügyelőkből állottak, kiknek hatásköre tüzetesen körvonalozva volt. A népiskolai ügyek első fokú intézésére pedig a helyi igazgatóságok felállítása rendeltetett el.

Szeged a nagyváradi főigazgatóság alá tartozott. Az első főigazgató gróf Károlyi Antal, Szathmár vármegye főispánja volt (1776. nov. 29-én), ki 5 1/4 év mulva állásáról lemondván, ideiglenes utódja Luby Antal táblabíró, kerületi felügyelő lett. 1782. évben gr. Haller József, Krassó vármegye főispánja lett a főigazgató, de 1786. évi aug. 1-én ez is lemondott s utódjául Tokody György, Bihar vármegye alispánja neveztetett ki és 32 évig intézte a kerület iskolai ügyeit. Alatta kerületi felügyelő, mint a népiskolai ügyek intézője (inspector), Verner Jakab volt, ki 1779. évi május 30-án Szegeden megjelenve, a Ratio educationis értelmében szervezett szegedi nemzeti iskolákat ünnepélyesen megnyitotta. Tokody 1789. évi áprilisban, 1790-ben, 1794. évi júliusban s végül 1813. évi szept. 13-án látogatta meg a szegedi iskolákat, mindenütt egyúttal vizsgálatokat is tartva.

1818-ban Gedeon László nagyváradi jogtanár és prodirector, 1820. évi szept. 26-án pedig Tokody István nagyváradi kanonok lett a főigazgató, ez utóbbi már királyi tanácsosi ranggal.

1) Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás történelme. Budapest, 1883. 16. l.

Az új főigazgató 1822. évi május 17-én a tanács kíséretében vizsgálta meg az összes szegedi iskolákat. Alatta a népiskolai ügyeket vezető kerületi felügyelő Pechata János volt. 1828-ban Lajtsák Ferencz kanonok lett a főigazgató, püspökké kineveztetése után 1838-ban utódja Lonovics József lett, aki alatt a kerületi felügyelői állást már nem töltötték be, mert az újabb tanügyi szervezet értelmében a kerületi felügyelők teendői az esperesekre és alesperesekre bízattak. A szegedi népiskolák felügyelete tehát Kremminger Antal prépost-alesperesre ruháztatott.

Lonovics 1841. évi november 24-én látogatta meg a szegedi iskolákat, melyek már 12 év óta nem voltak megvizsgálva. Ez alkalommal tapasztalatai fölött megelégedésének adott kifejezést. 1844. évi november elején ismételte látogatásait.

A szabadságharcz után, az 1849. évi ideiglenes tanügyi rendtartás értelmében Szeged a pest-budai kerülethez osztatott be, melynek főigazgatója Kovács Pál volt, ki a szegedi tanintézeteket 1851. évi tavaszon látogatta meg. 1853-ban utódául Haas Mihály pécsi kanonok, a hirhedt germanisator neveztetett ki. Ez gyakrabban vizsgálgatta a szegedi népiskolákat s az iskoláztatást nagy erélylyel szorgalmazta. Dicsekedve mondogatta, hogy még a tanyai iskolás gyermekek is németül fogják üdvözölni (1). De ez irányban igyekezetei hajótörést szenvedtek.

A Bach-korszak bukása után Szeged a nagyváradi tankerülethez visszacsatoltatott. Főigazgató most Kümmer Henrik apátkanonok, felügyelő pedig újból Kremminger Antal lett.

Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. a népoktatás ügyét a középiskolákétól teljesen elkülönítvén, amazok felügyelete és ellenőrzése a megyei tanfelügyelőkre bízatott. Szeged városának s illetőleg az egy tankerületet képező Csongrád és Békés vármegyéknek első tanfelügyelőjéül 1869. évi április hó végén Vadász Manó, a város volt országgyűlési képviselője neveztetett ki. Az iskolák látogatását, vizsgálatát ezentúl ő teljesítette s a népoktatási törvény végrehajtását ugyanő szorgalmazta.

1) Ezen nagyon is elterjedt és alapos vád ellenében Tóth János: "Emléklapok Szeged sz. kir. város tanyai népiskolái rendezett állapotának harminczadik évfordulója alkalmából" Szeged, 1882. czímű műve 21-ik lapján tisztázni igyekszik az áldatlan emlékű szathmári püspököt, de hasztalan. A szelidlelkületű Tóth János jóhiszeműsége menthető ugyan, de Haas németesítő törekvéseiről még ma is ezrenként lehetne a tanubizonyságokat egybegyűjteni, kik Tóth János mentegetéseivel szemben hazaellenes törekvéseit meggyőzőleg igazolhatnák. Erre különben semmi szükség.

vezényelték. Ők ítélkeztek egyúttal a tanítók fegyelmi ügyeiben, gyakorolták a kinevezés és később a megerősítés jogát, de igen eltérő módon. Kezdetben a főigazgató nevezte ki a tanítókat, később már csak kijelölte és megválasztásukat javasolta a város hatóságánál, mely esetben a választást hol a tanács, hol a helyi igazgató eszközölte. 1819. évben a tanács óvást emelt a miatt, hogy a főigazgató a hatóság megkérdezése nélkül nevezte ki Jéger Imrét. 1826-ban ez eset ismétlődött s a Ratio educationis 188. §-ára hívatkozva a tanács kijelentette, hogy csak az általa kijelölendő 3 folyamodó valamelyikét fogadhatja be tanítóul. 1835-ben a tanács feliratban kérte a helytartótanácsot, hogy mint iskolafenntartó s mint patronus a tanítók szabad választására jogosíttassék fel. De a kérelem elútasíttatott, ellenben a kijelölési jogot többé nem sértették meg. 1835. év óta a kijelöltek közül való kinevezéseket a kerületi felügyelő, Kremminger alesperes gyakorolta. A forradalom után a tanítókat a községi választmány, illetőleg a tanács választotta és a püspök erősítette meg.

A népiskolai ügyeknek első fokú közvetlen intézését és felügyeletét kezdetben a plébánosok eszközölték, kik e minőségben "praefectus scholarum" czímet viseltek. 1719. óta a szegedi népiskolák praefectusai a plébánia vezetésével megbízott kegyesrendi házfőnökök voltak. A Ratio educationis 54. §-a azonban elrendelte, hogy a nagyobb városokban a nemzeti iskolák fölött való közvetlen felügyeletet és ellenőrzést a hatóság egyik tagja, mint helyi igazgató köteles teljesíteni. A tanács hármas kijelölése alapján ezt (rector scholarum) a királyi főigazgató nevezte ki s mint ilyen 50 frt tiszteletdíjat élvezett. Kötelessége volt az iskolák állapotáról, a tanítás eredményéről a főigazgatóhoz s illetőleg kerületi felügyelőhöz félévenkint jelentéseket tenni, a vizsgákat megtartani, az iskolaügyekben kelt rendeleteket végrehajtani, a tanítók kötelességei betöltése fölött őrködni stb.

A szegedi nemzeti iskolák első igazgatójául 1778-ban Volford György főbíró neveztetett ki. 1796. évi decz. 23-án történt elhunytával utódja Müller Sebestyén főbíró lett (kineveztetett 1797. júl. 2-án), különös útasításul adatván néki, hogy a "hanyag tanítókat feljelentse." Müller talán túlságos erélyt fejtett ki, mert 1807-ben az összes tanítók - az agg Kókai Mihály kivételével, ki egyúttal az igazgató tollnoka (actuarius) volt - ellene fellázadtak s a főigazgatóságnál bevádolták. A mozgalom vezetője Nagy István tanító volt, ki egyúttal arra törekedett, hogy Müller elmozdításával az igazgatóságot elnyerhesse. Nagy István azonban Nagy-Károlyba áthelyeztetett, Müller pedig állásáról önkényt lemondott.

Az igazgatóságot ekkor a Nagy-Károlyból imént áthelyezett expiarista, Jéger József tanító, mint a tanító-testület legidősbje (scholae senior, senior professorum) óhajtotta volna elnyerni. Azért is az 1808. évben helyi igazgatónak kinevezett Szilber János tanácsnok ellen

áskálódni kezdett. Szilber az 50 frt igazgatói tiszteletdíjat azon a czímen, hogy a fél évi jelentéseket szerkeszsze, az iskolai iratokat rendben tartsa, Jégernek önkényt átengedvén, ez csakhamar megszelídült; de Jéger a reábízott kötelességekről csakhamar megfeledkezett, sőt az iskola régi iratai és jegyzékei is az ő gondatlansága miatt elhányódtak.

Jéger tűrhetetlen zaklatásai miatt 1818. év végén Szilber az igazgatóságról lemondani kényszerült, de az állás csak a következő évi február 6-án történt elhunyta alkalmából töltetett be. Ekkor Szluha Ádám főbíró neveztetett ki igazgatónak, ki 1820. évi decz. 28-án iktattatott be tisztségébe, hivatalos teendői ellátására vonatkozó "vezetékszál" czímű részletes utasítást nyerve.

Az új igazgató előbb Fekete Jánost, a tanítói kar legidősbjét bízta meg az irattár kezelésével és a jelentések szerkesztésével. De két év mulva e teendőkkel már Illyés Ágoston fiatal piaristát, a rajziskola vezetőjét kényteleníttetett megbízni. Illyés buzgón végezte e feladatait, sőt a kezeihez jutott szórványos adatok és az emlékezet alapján a szegedi népiskolák vázlatos történetét az 1777. évtől kezdődőleg egybeállította (1).

Szluhának 1825. évi augusztus 24-én történt elhunyta után Tokody főigazgató ugyanaz évi nov. 28-án Kiss József polgármestert nevezte ki igazgatónak oly módozattal, hogy távolléte vagy akadályoztatása esetén magát Szluha Ferencz aljegyző által helyettesíttesse, ki már atyja oldalán az iskolaügyekben sok szolgálatot teljesített. Tíz évi fáradozás után Kiss József állásáról lemondott s Lajtsák püspök most Pálfy János tanácsnokot nevezte ki igazgatónak, kit Kremminger 1835. évi decz. 27-én iktatott be. Pálfy 1844. évi decz. 15-én elhunyt s a következő évi július 27-én Hódy Imre tanácsnok lett a helyi igazgató, ki a helytartótanácsnak 1846. évi július 16-án az új tanítási rendtartást illetőleg kibocsájtott szabályzatát életbeléptette. Ennek 46. §-a értelmében a királyi városi helyi igazgatók, a kerületi felügyelők elkerülésével, a főigazgatóval közvetlen érintkezésre és levelezésre jogosíttattak fel.

Hódy az igazgatóságról már 1846. évben lemondott s utódja Lengyel Pál polgármester lett.

Az 1849. évi okt. 9-én kibocsájtott ideiglenes oktatásügyi rendelet alapján, gyulai Gál Edvárd "királyi főbiztos" 1849. évi nov. 17-én

1) Az ívrét alakú könyvbe az iskolák további nevezetesebb eseményei alkalomszerűleg bejegyeztettek. Néhány tanítói értekezleti jegyzőkönyv is előfordul benne. Utóbb a naplószerű adalékok magyarul vezettettek, de igen rendetlenül s hézagosan, mígnem 1851-ben végkép abban maradtak. A kézirat néhai Tóth János hagyatékából a szegedi kegyesrendi ház könyvtárába került.

a szegedkerületi összes közép- és népiskolák felügyelőjéül, ideértve a felekezeti iskolákat is, Kremminger prépostot nevezte ki. Ez ismét helyi igazgatókul a belvárosra Szluha Gáspárt, Rókusra Szűcs Antal plébánost, felső- és alsóvárosra pedig Gaál Damascen és Melicher János gvárdiánokat alkalmazta. De még ugyanaz évben Augusz Antal pestkerületi főispán a szegedi tankerület felügyelőjéül Kovács Pált nevezte ki s így Kremminger megbízása megszünt. Kovács az 1851. év tavaszán iskolalátogatása alkalmából, majd ugyanaz évi aug. 6-án kelt levelében a tanácsot arra ösztönözte, hogy "nagy számú iskoláira tekintettel" s az oktatás nagyobb sikere érdekéből, egy külön iskolai igazgatóságot szervezzen. Az igazgató mindenesetre tudományosan képzett egyén legyen és az iskolákon kívül semmi más foglalkozással ne terheltessék.

A hatóság e felhívásnak hódolt, szervezte az igazgatói állást, melynek javadalmául 500 frtot állapított meg. Az állásra ugyan nyilvános "csőd" iratott ki, de emellett az új állás elvállalására bizalmas úton dr. Tóth János kegyesrendi tanár kéretett fel, ki szelíd lelkületénél, odaadó buzgalmánál fogva a bizalmat és tiszteletet teljes. mérvben birta. Tóth az 1852. évi febr. 12-én kineveztetvén, ugyanazon hó 29-én a "tanbizottmány"és az összes tanítói kar jelenlétében hivatalába beiktattatott, alája rendeltetvén egyúttal a felekezeti iskolák is. Midőn az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. értelmében a szegedi iskolaszék 1869. évi június 19-én megalakult s mint ilyen a népiskolák elsőfokú hatóságaként az iskolák igazgatását közvetlenül intézte, a törvény értelmében Tóth János eddigi hatáskörét ugyan megszüntette, de sikeres szolgálatai méltatásául, különösen a tanyai iskolák ellenőrzésére őt "népiskolai felügyelő" czímen a közoktatásügy szolgálatában továbbra is megtartotta, sőt némely intézet - mint például a reáliskola, a polgári leányiskola - igazgatásával is megbízták. Javadalma, mely az 1857. évi július 2-án az úti átalány betudásával 1000 frtra emeltetett, utóbb 1500 frtban állapíttatott meg (1).

1) Tóth János 1804. évi nov. 7-én Nyőgéren, Vasvármegyében született. 1820. évi okt. 10-én a kegyes-tanítórendbe lépett s 1826. évi nov. 14-én bölcsészet tudorrá avattatott, 1828. évi okt. 11-én pedig pappá szenteltetett. Előbb Váczott, 1829-30-tól fogva pedig a szegedi lyceumban tanított, mint a természettudományok kedvelt tanára. A tanyai népiskolák fejlesztése körül maradandó érdemeket szerzett. Szerény, zajtalan tevékenységét a közelismerés jutalmazta. 1860-ban a koronás aranyérdemkereszttel, 1868-ban pedig királyi tanácsossággal lett kitüntetve. 1873. évben Gizella főherczegnő menyegzője alkalmából a zabosfai tanyai népiskolánál 500 kötetből álló könyvtárt, kisebbszerű ásvány- és fizikai múzeumot alapított, valamint a szegény tanulók segélyezésére 200 frt tőke alapítványt tett. Később 4000 frt értékű fizikai és tanszer gyűjteményét a polgári leányiskolának adta s ennek gya-

Az 1869. évi június 19-én első ízben megalakult s azóta háromévenként újra szervezett községi iskolaszéknek első elnöke Dáni Ferencz, jegyzője pedig Muskó Sándor lett. 1871. évi április végétől 1872. évi június végeig Takács Mihály, augusztus 31-től fogva pedig mindvégig Kovács Albert volt az iskolaszék elnöke. Az administrativ ügyek felszaporodása következtében az iskolaszékhez javadalmazott jegyzői és irattárosi állások szerveztettek (1).

Nagyon kevés az, mit idevágólag a régibb időkre nézve, terjedelmes és kiváló oktatásügy-történeti szakművekből átaljában is tudunk (2), amin nem lehet csodálkozni. Mert a népiskola mint ilyen, tulajdonkép csak a "Ratio educationis" megjelenése óta áll fenn s a korábbi, kizárólag egyházi befolyás alatt álló alsóbb iskolák feladatát alig képezte más, mint az egyházi segédszolgálatra való képzés, nevezetesen a ministrálás, temetéseknél való éneklés stb (3).

Az egyházi hatóságoknak az iskolákra és a tanítás módjára nézve nem is volt valamely különösebb intézkedése s canonica visitatiók alkalmával is csak arra volt gond, hogy a tanító az apostoli hitvallásról hitet tegyen (4).

rapítására egyúttal 500 frt tőke-alapítványt tett. Meghalt 1887. aug. 6-án. Kimerítőbb életrajzát közölte a szegedi főreáliskola 1872-73. évi értesítvényében Vész Albert, továbbá a szegedi tanyai iskolák 1888-89. évi értesítőjében Tóth Antal, úgy a Szegedi Híradóban Várkonyi Endre.

1) Szeged v. közigazgatási levéltárában az illető évek s napokról kelt tanácsi határozatok, továbbá az "elemi iskolai igazgató" és "tanítók fizetése" czímű külön kezelt iratokban levő főigazgatói értesítések stb.

2) Garamszegi Lubrich Ágost: A nevelés történelme. Budapest, 1876. évben megjelent 4 kötetes nagy műve. - Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1883. - Kiss Áron: Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügy történetéhez. Budapest, 1874. - Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Budapest, 1881.

3) Lásd alább, a belvárosi népiskolánál Návay János plébános 1717. évi okt. 8-án kelt levelét.

4) 1754. évi aug. 4-én gr. Esterházi Károly esztergomi kanonok által Szegeden tartott egyházlátogatási jegyzőkönyv a Csanád egyházmegyei levéltárban Temesvárott.