Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
322 1719. aug. 18. Szeged. Szeged város közönségének köszönete az udvari kamarához azon intézkedéseiért, hogy a harminczadosok eltiltattak az ország határain belől a vámok szedésétől, - kérvén egyúttal, hogy a slavoniai harminczadosok is ugyan e végre útasíttassanak. Excelsa camera aulica, domini domini gratiosissimi. Ad pluries factas liberarum regiarumque regni Hungariae civitatum instantias, ne videlicet eaedem in puncto tricesimae et telonii intra ambitum regni Hungariae per dominos tricesimatores, teloniatores aut alios exactores, uti hactenus a brevi tempore factum, imposterum vexentur; inclytae regiae camerae hungaricae per hanc excelsam cameram aulican id commissum exstitisse nobis innotuit; pro qua in lege et justitia, fundata benigna resolutione, quantum eadem hanc regiam civitatem Szegediensem tangeret, dum humillimas ageremus gratias, demisse in eo ulterius instamus, quo dictam resolutionem sicut Szegediensi ita et Sclavonicae inspectioni, tanquam a regia camera hungarica non dependentibus (a quibus et eisdem subjectis officialibus cives nostri in praevio tricesimae telonyque illegalis exactionis puncto, qua intra regnum seu in meditullio hactenus pluries vexati et molestati exstitere) pro serie observandorum observatione comnmnicare et effectuationem iniungere eadem excelsa camera aulica gratiose dignetur. Quam gratiam demisse implorantes manemus. Excelsae camerae aulicae humillimi servi N. Judex et senatus totaque liberae ae regiae civitatis Szegediensis communitas. Kivül: praes. 18. Augusti 1719. Eredetije a cs. és. kir. udvari kamarai levéltárban, Bécsben. 1719. Szeged város régi határainak leírása a hagyomány és emlékezet szerint. Pro memoria posterorum, ratione metalium terreni civitatensis, prout a senibus, a memoria videlicet hominum imo et per traditionem maiorum constaret, sequenti methodo annotatum est. 1mo Rósa halma. 323 5to Bika semlyéke homokja. Ex parte vero praediorum cumanicalium, e regione inferioris Csengelye. 1o Gellén homokja. Tiszátul fogvást Sz. Mihálytelkének határja. 1o Tisza fejér partnak
alsó vége. Reszkei határtúl való határja. 1o Mattyon kívül Átol
ároknak alsó vége. Nemes város határának kun földektül való különbözése. 1o Szu Basa halma, noha
Eörhalomig lehetne praetendálni. 324 15o Buzgán halma. Eredetije Szeged v. közigazgatási levéltárban 1719. évi lajstromozatlan iratok közt s az 1719. évi jegyzőkönyv 87. lapján. Közölve: A régi Szeged II., 92. 1720. jún. 28. A tiszai rácz határőrség Szegeden állomásozó három huszár és két hajdú századának szemle-jegyzéke. Lustra militiae nationalis tam equestris, quam pedestris secundum capita, quae pro exequendo suo munio habilia reperiuntur facta. Szegedini, die 28a mens. junii Ao. 1720. Equestris compania prima. Suprem. Vigiliar. Praef:
Gyulay Waszo. 325 Gregary: Gajo Sztojancsar. Extract: 59. Capit. Secunda compania equestris. Capitaneus: Golub Lipay. Extract: 56. Capita. Tertia Compania equestris. Hadnagy: Rosa István. 326 Gregary: Kocsis Ferencz. Extract: 52. Capit. Pedestrium compania prima. Hadnagy: Lotos János. Extract: 36. 327 Altera Compania pedestris. Hadnagy: Jancsika Radoszav. Extract: 33. Köpfe. Extractus: Prima compania
equestris universim habet capita . . . . . 59. Sa: 236. Eredetije Szeged v. levéltárában 1720. évi lajstromozatlan iratok közt. 1720. decz. 1. Szeged. Szeged városának a szegedi várparancsnoksággal egyetértőleg kihirdetett szabályrendelete, a vasár- és ünnepnapok megszentelése, a káromkodások és pipázások büntetése, úgy a munkások napi béreinek szabályozása tárgyában. Minekutána Isten kegyelméből ezen veghelyekrül az keresztény névnek ellensége a pogány török elhajtatván és régtül fogva óhajtott békességet megértük, szükséges azért: hogy valamiképpen a kívánt békességnek gyümölcsei között testnek az ő nyugodalmát szeretjük, úgy az jó rendtartások által az közönséges jó rendek más nemes városoknak istenes szokása szerént további boldogulásunkra, hogy behozzuk, kívántatik. Kihez képest akármely renden lévő embereknek, 328 katonáknak, úgy ezen nemes szabad király város lakosainak, az alább megírt punctumok idejekorán publicáltatnak és mindeneknek az alább megírandó büntetések alatt megtartatni parancsoltatnak. Elsőben: Isten ő szent felsége dicsőségére és sz. nevének felmagasztalására ülő ünnepeket, vasárnapokat, akármely karban és rendben levő emberek rnegülleni és megtartani Istennek és az anyaszentegyháznak parancsolatja szerint köteleztetnek; azért akik által hágják, a szokott törvényes helyen elsőben három forintra, másodszor négyre és harmadszor minden kegyelem nélkül öt forintra büntettetnek. Másodszor: A külső helyekrül való szekerek minden eladandó jószágaival (hacsak kegyelmes császár és koronás király urunk ő felsége közönséges szolgálatjában nem lesznek) az felül nevezett ünnepeken és vasárnapokon, míglen az isteni szolgálat el nem végződik, tudnia illik tizenkét órának előtte be ne bocsáttassanak. Harmadszor: Az úr Isten ellen való nagy káromkodások, magyar nyelven: adta, teremtette, - nemkülömben rácz nyelven maguk szokásuk szerint, és ezek által az úr Istent haragra gerjeszteni, keményen tiltatnak; akik pedig effélékben tapasztaltatnak, elsőbben az templom előtt 50 pálczával, másodszor százzal megverettetnek, harmadszor pediglen minden személyválogatás nélkül tizenkét forintra megbüntettetnek. Negyedszer: Mivel pediglen a pípások nád között és falak alatt mintegy gondatlanul dohányoznak és az illyetén rosz szokásokbul tűzbéli veszedelem és városunknak elfelejthetetlen kára félő hogy következhetnék: azért mindenek, valakik piaczon, utczákon, úgy falak alatt, mindannyiszor, valamennyiszer dohányozni láttatnak s tapasztaltatnak, hat forintra büntettetnek, nem külömben Ötödször: Valamint más nemes szabad városoknak bé vett szokása szerint munkásoknak vagy napszámosoknak fizetésük, miért dolgozzanak, kiadatik; úgy itt ennek is e mai naptól fogva minden gazdáknak, akármely renden levők legyenek is, munkásokat fogadván, kisasszony naptól fogvást pünkösd havának első napjáig, úgymint sz. Fülöp és sz. Jakab napjáig, három garasnál egy munkásnak; sz. Fülöp és sz. Jakab naptúl fogvást pediglen, ahol a napok hoszszabbak, ugyan kisasszony napig nyolcz polturánál többet adni ne merészeljenek; a megnevezett fizetés mellett pediglen mindenkor az ételt mint eddig, be vett szokás szerint megadják. Valakik pediglen az fentnevezett parancsolatok ellen akárminemű szín alatt egy vagy két polturával többet adnak és az közönséges jóra czélzó végzést felbontják, az ilyetén végzéseket által hágók, mindannyiszor valamenynyiszer, mindannyi forintokban, valamennyi az elvégezett fizetésen kívül többet fizetett, kétség nélkül megbüntettetnek. Költ Szegeden, karácsony havának 1-dik napján, ezerhétszáz huszadik esztendőben. 329 Császár és koronás király urunk ő felsége hadi generálisa, Szeged végházának és ahoz tartozandó véghelyeknek örökös commendánsa: Gróf Ernestus Herberstein, gralis. Szeged város főbírája és teként. nemes magistratus parancsolatja. Eredetije Szeged v. közigazgatási levéltárában, 1720. évi lajstromozatlan iratok közt. 1721. szept. 10-20. Zahorák István királyi táblai esküdt jegyző által Dorosmának Szegedhez, avagy a kun pusztákhoz tartozandósága ügyében több szegedi, tápéi, győi, dorosmai, halasi, kecskeméti és kőrösi lakostól kivett tanúvallomások jegyzőkönyve. Primo: Az minemű helyen most dorosmaiak laknak, az micsoda föld, minek híják, vagy nevezik? Mennyire lehet Szeged városától, s különb való-e Szegedtül és meddig gondolná az határa tartana? Secundo: Tavaly esztendőben, nem külömben harmadéve ki kaszálta és szántotta és ki takarította fel mind szénát, mind pedig életet rólok? Tertio: Tudja-e, vagy hallotta-e valamikor a tanú, hogy Dorosma valahol Szeged körül volna, és hogy a kunsághoz puszta volna; és nem emlékezik-e a tanú, hogy azon Dorosma nevű pusztát valamikor a szegediek árendálták volna valakitől, és kitől árendálták? Quarto: Nem tudja-e tanú, hogy valaki megtiltotta volna azon földet, hol most dorosmaiak laknak, hogy Dorosmának ne nevezzék? Quinto: Az régi Palatinusok idejében, de kivált azután is, midőn már ezen ország a török birodalma alól felszabadult, hogy kitől szokták árendálni a kun pusztákat és ha egészben való, pusztákat árendáltak-e? Sexto: Ezen esztendőben mostani dorosmai lakosok szénáját hordották-e el a szegediek, s honnan, s kik hányan voltak, mennyire való lehetett mind széna, mind búza és ki parancsolatjábúl cselekedtek? Septimo: Tudja-e a tanú, hogy harmadéve, midőn a város felküldötte bíró urat Szűgyártó János urammal együtt Átokháza, Alsó és Felső Csengelye, Kömpöcz, Maysa, Ágasegyháza, Ülés, Mérges, Dorosma és Szent-Mihály-Telke nevű kun pusztákat Orczy uramtól megárendálni, ezen pusztákon kaszált és szántott vetett-e a szegedi nép? nemkülönben a város, ha ezen már megárendált pusztákból valamelyet más közönséges embereknek subarendált-e, melyik puszta lehetett a dézmára vagy fizetésért? Octavo: Emlékezik-e és tudja-e tanú, hogy minek előtte még az egész jászságot s kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak 330 eladták, valamely kamarás urak, káptalanbeli úrral együtt mind megjárták e helységeket és pusztákat, azokat felírták-e? Nono: Mióltától fogvást Dorosmaiak itt laknak és az eránt való villongás kezdődött, a hatalmaskodásokra, verekedésekre és halálos üldözésekre ki parancsolattyábul mentek ki azon városbeliek, ki kezdette ezeket, a dorosmaiaknak is ki adott okot erre, nemkülömben kik voltak ezek, akik elkövették a verekedést, nevezet szerint vallja meg a tanú. Decimo: Terapore statutionis excelsi ordinis teutonici voltak-e jelen a szegediek Halason. Undecimo: Kit tudna jó tanúnak mindezekben lenni? Prirnus testis strenuus Joannes Baka, annorum circiter 60, superioris liberae regiaeque civitatis Szegediensis inhabitator, praevio deposito juramento fassus est ad primum deutri punctum. Mióltától fogva reá emlékezhetik ezen fatens, sőt még az öreg atyjától is hallotta, hogy azon öreg atyja is reá emlékezhetett, ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, és kunokhoz tartozandó volt, mert a minemű domb is szegedi szőlők között vagyon, azt is mindenkor Kun dombjának hívták, ahoz a szegedi vár bástyájában mostanság levő kőből faragott bárányt is mindenkor hallotta, hogy dorosmai templomból hozták Szegedre, fél mértföldnyiig vagyon circiter Dorosma Szegedtől, külön volt-e Szegedtől, avagy meddig extendáltatik a határa, nem tudja ezen fatens. Ad 2-um. Mind tavalyi s harmadévi szénát s életet is az alsóvárosbeli szegedi emberek hordták el róla bíró parancsolatjából. Ad 3-um. Hallotta mindenkor Szeged körül Dorosmát lenni és hogy kunsághoz való, quo vero ad reliquia huius puncti nihil. Ad 4-um Nihil. Ad 5-um hallotta, hogy egynéhány szegedi embernek Orczy uram némely pusztákat, úgymint Maysát, alsó és felső Csengelyét exarendálta volna. De caetero nihil. Ad 6-um jól tudja, hogy hatvan circiter szekér szénát az idén vittek erővel szegediek dorosmaiaktól, melyet az egész alsóváros bíró parancsolatjából hordta. Ad 7-um. Hallotta, hogy azon in deutri puncto specificalt pusztákat Orczy István uramtól harmadéve megárendálta a város is; jól tudja, hogy szántott s vetett és kaszált is a szegedi nép azokon a pusztákon, de reliquo nihil. Ad 8-um. Hallotta sokszor ezen tanú, hogy minek előtte még az egész jászságot, kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, kamarás úr káptalanbeli úrral együtt mind megjárták az egész helységeket és pusztákat is, fel is írták azokat. Ad 9-um. Jóll tudja, hogy deutri puncto specificalt dolgok mind szegedi bíró parancsolatjából estek és egyedül a szegedi bíró annak az oka; de nevezet szerint kik voltak azon verekedésben és egyéb villongásokban, nem tudja. Ad 10-um. Nihil. Ad 11-uni. Legjobb tanúnak Gellérth Mihályt és Rósa Demetert gondolná lenni. Secundus testis strenuus Michael Gellérth, annorum circiter 60, 331 eiusdem supra attactae civitatis aeque inhabitator, praemisso pariter juramento, retulit ad l-mum. Hallotta mindenkor, hogy ahol most dorosmaiak laknak, Dorosmának hívták és hogy falu is volt régenten ott, ahol most Dorosma vagyon, amint a szegedi bástyában levő kőből faragott bárányból is kitetszik, melyet hallotta, hogy Dorosmából hoztak volna szegediek. Másfél mértföldnyire vagyon Szeged városától, határa pedig meddig extendáltatik, nem constal nekie. Ad 2-um. Mind tavaly, mind pedig harmadéve is kaszált, szántott és fel is takaritotta mind szénát, mind pedig életét is róla a Szegedi várossa népe. Ad 3-um. Hallotta sokszor Dorosmát lenni Szeged körül, mert annak is hívták mindenkor azon helyt, ahol most dorosmaiak laknak. De caetero nihil. Ad 4-tum. Nihil. Ad 5-tum. Régi palatinusok idejében tudja, hogy Szeged városa birta a pusztákat egész Kecskemétig, de mi módon, nekie nem constal. Hallotta ahoz, hogy bizonyos kun levelek akkorbeli tanácsnál voltak volna még Szegeden, melyeket Füleki János deák nevű, akkorbeli notarius titkon kiadta halasiaknak, midőn pedig az ország többiről a török birodalma alól felszabadúlt, azután akinek tettszett (bizonyos ura nem lévén azon pusztáknak) az birta, úgy mint a szegediek, kecskemétiek és kőrösiek, egynéhány esztendeig. Ad 6-um Nihil. Ad 7-um. Bíró uramat és Szijjártó János uramat nem tudja, ha felküldötte-e a város Orczy István uramhoz harmadéve, de hogy az esztendőben azon in deutri puncto specificált pusztákon kaszált, szántott és vetett is a szegedi nép, jól constal nekie, de caetero nihil. Ad 8-um Nihil. Ad 9-um nihil pariter, eo solum modo declarato: hogy azon villongásokat és verekedéseket a városbeliek cselekedték; de ki volt az oka, vagy ki parancsolatjából, nem tudja. Ad 10-um Nihil. Ad 11-um. Szűcs Farkas uramat tudja jó tanúnak lenni. Tertius testis. Egregius Andreas Siskovics, annorum circiter 47. in praefata civitate commorans, praemisso pariter juramento retulit ad 1-um. Mióta reá emlékezhetik ezen fatens, ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták; circiter fél mértföldnyire lehet Szeged városától, de reliquo nihil. Ad 2-um. Hallotta, hogy mind harmadéve, mind pedig tavaly is villongás lévén Dorosma és Szeged városa között, városiak is és dorosmaiak is kaszálták és takarították is fel a szénát, és élték is volna. Ad 3-um. Hallotta, hogy Szeged körül vagyon Dorosma nevű puszta is, hogy a kunsághoz tartozandó, de reliquo ad hoc deutri punctum nihil. Ad 4-um Nihil. Ad 5-um. Régi Palatinusok idejében kitől szokták árendálni a kun pusztákat, nem tudja, de arról jól emlékezik, hogy a kurucz háborúság után mindjárt a szegedi praefectus Cometh József uramtól szoktak némely kun pusztákat árendába kérni, mert Orczy István uramtól bízattatott volt azon pusztáknak exarendatiója említett praefectus uramra és tudja azt is, hogy aki árendát nem fizetett említett pusztáktól, semmiféle marhát nem volt nekie szabad 332 pascualni rajtok. Ad 6-um. Nihil. Ad 7-um. Jól tudja, hogy harmadéve bíró Tömösvári János és Szijjártó János uraimék fel menvén Orczy István uramhoz, a deutri punctumban specificalt pusztákat árendába vették ő kegyelmektől, de kaszált, szántott és vetett-e az esztendőben a szegedi nép azon pusztákon nem tudja, jóllehet, hogy subarendatiora is kérték ő kegyelmektől némely pusztákat Abczy István és Csaldi Ferencz, de minthogy drágán tartották, ő kegyelmek megalkuttak-e azután vagy sem, nem tudja. Ad 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta, hogy valami nemű villongások, verekedések és egyéb dolgok is történtek dorosmaiakkal; mind magistratus parancsolatjából estek, minthogy azt parancsolták, hogy az egész város fegyveresen menjen ki dorosmaiakra, de nevezet szerint kik voltak, nem tudja. Ad 10-um Nihil. Ad 11-um. Gondolja Abczy Istvánt és Csaldi Ferenczet jó tanúnak lenni. Qartus testis. Egregius Daniel Rosa, annorum circiter 77. eiusdem civitatis inhabitator, praevio iuramento fassus est ad 1-um. Mióta reá emlékezik, ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, külömben van-e Szegedtől, nem constal nekie, fél mértföldnyire circiter constal Szeged városától, de határa mennyiig extendáltatik, nem tudja. Art 2-um. Jól tudja, hogy városbeliek mind taval, mind harmadéve kaszálták, szántották és takarították is, sok szénát is elvittek róla. Ad 3-um. Hallotta kicsinységétől fogvást ezen fatens. hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy a kunsághoz tartozandó puszta volna, sőt azt is tudja, hogy circiter 40 esztendőnek előtte fél just mindenkor megadtak akkorbeli palatinusoknak szegediek, a felét pedig magának tartották, Dorosma nevű pusztán is, amint ezen fatens is akkor Martonos nevű helységben lakván, árendát azon pusztáról, dézmát juhokból Szegedi városnak adott. Szegediek pediglen pénzül contentálták akkorbeli Palatinust fél jussért. Ad 4-um Nihil, ad 5-um pariter. Ad 6-um. Tudja, hogy némely szegedi szegény emberek, minthogy ők vetették, be is hordták a maguk búzáját, jóllehet, hogy senki sem parancsolta azt nékiek cselekedni. Ad 7-um. Jól tudja, hogy harmadéve, midőn a város felküldötte Orczy uramhoz bíró uramat, Szíjjártó János urammal együtt, ín deutri puncto specificált pusztáknak megárendatiójára, azon esztendőben a szegedi nép kaszált, szántott s vetett is, de reliquo nihil. Ad 8-um Nihil. Ad 9-um. Minthogy legelőször a dorosmaiak verték meg a szegedi szántókat, arra való nézve a tanács parancsolta, hogy menjen ki a város fegyveresen, és onnan voltak azon deutri puncto specificált villongások, de nevezet szerint senkit nem tud nevezni. Ad 10-um Nihil. Ad 11-um Fazekas Ferenczet, Tóth Mihályt tudja jó tanúnak lenni. Quintus testis. Egregius Joannes Lótos, annorum circiter 60, ejusdem civitatis inhabitator, die 10 mensis infrascripti in praesentiam mei citatus, praemisso iuramento retulit. Ad 1-um. Mióta reá emlé- 333 kezhetik ezen fatens, ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, sőt hallotta a szegedi régi emberektől, hogy régenten derék falu is volt, melyet Dorosmának akkor is hívtak, kiből negyven halász is kiment Tiszára halászni, melynek temploma is volt, amint most is bástyában levő kőből faragott bárányból is kitetszik, akit mindenkor hallotta az öreg emberektől, hogy török dorosmai templomból bé hozatta, és kőfalba tette. Egy mértföldnyire circiter lehet Szeged városától, de reliquo nihil. Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Mindenkor hallotta ezen fatens, hogy Szeged körül vagyon Dorosma, és az oltától fogvást, hogy a keresztes uraknak eladták a jászságot és kunságot, hallotta, hogy kunsághoz tartozandó. De reliquo nihil. Ad 4-um nihil. Ad 5-um, 6-um, 7-um, 8-um, 9-um prouti ad 10-um nihil. Sextus testis. Providus Michael Kószó, annorum circiter 50, subditus fiscalis possessionis Tape incola, deposito praevie juramento fassus est. Ad 1-um. Miólta reá emlékezhetik, mindenkor Dorosmának hívták azon pusztát, ahol most dorosmaiak laknak, fél mértföldnyire circiter vagyon Szeged városától, és hallotta ezen fatens mindenkor, hogy külön vagyon Szegedtől, de a határa meddig lehet, nem tudja. Ad 2-um. Hallotta, hogy mind taval, mind harmadéve szegedi uraimék kaszálták, szántották és takarították is, sőt mind szénát, mind pedig életet is róla. Ad 3-um. Hallotta mindenkor, hogy Szeged körül Dorosma volt volna oly falu, akiben sok halász lakott, és temploma is volt, melynek fundamentumát maga is a fatens látta, az faluban pedig hallotta mindenkor, hogy kunok lakták, mert kunsághoz tartozandó volt, de caetero ad hoc deutri punctum nihil. Ad 4-um nihil et 5-um nihil. Ad 6-um. Hallotta ezen fatens, hogy igen is az idén, mostani dorosmai lakosok szénájokat és búzájokat is hordták el a szegediek a szegedi bíró parancsolatjából, de mennyire való lehetett? és kik voltak vagy hányan lehettek, akik elhordták, nekie nem constal. Ad 7-um. Felküldötte-e a város bíró urammal Szíjjártó Jánost harmadéve vagy sem a kun pusztákat megárendálni Orczy uramtól, azt fatens nem tudja, de hogy az esztendőben a szegedi nép az némely kun pusztákon kaszált, szántott és vetett is, jól constal nekie, quo ad subarendationem nihil. Ad 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta ezen tanú, sőt az egész Tápé nevű falu is, hogy valami nemű in deutri puncto specificalt dolgok történtenek dorosmaiakkal, annak mind szegedi bíró volt az oka, és ő küldötte ki hol hatvan, hol hetven embert, de kik voltak azok, nevezet szerént, semmit sem tud felőle. Ad 10-um nihil. Septimus testis. Providus Gasparus Domokos, annorum circiter 45, subditus eiusdem ac possessionis eiusdem incola praemisso pariter juramento, fassus est. Ad 1-um. Hallotta ezen fatens is, mióta reá emlékezik, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, fél mértföldnyiig vagyon Szeged városától, de külön vagyon-e 334 Szegedtől, vagy meddig volna a határa, nem tudja, nem is hallotta soha is. Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta sokszor, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, temploma is volt régenten, amint más öreg emberektől hallotta a fatens, de hova tartozandó volt, és arendálták-e valaha valakitől szegedi uraimék azon pusztát, nem tudja. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Hallotta ezen fatens, hogy a keresztes uraktól kun pusztákat, akik itt Szeged körül vagynak, árendálták volna a szegediek az elmult esztendőkben. Ad 6-um. Nihil. Ad 7-um. Uti testis immediate praecedens in ordine sextus. Ad 8-um. Nihil. Ad 9-um. Uti testis pariter immediate praecedens. Ad 10-um. Nihil. Octavus testis. Providus Fabianus Domokos, annorum circiter 60, subditus eiusdem ac possessionis eiusdem incola, juratus examinatus fassus est ad 1-um deutri punctum uti testes immediate priore in ordine sextus, et septimus, eo declarato: hogy mennyire lehet Szegedtől, nem tudja; de hogy különben vagyon, hallotta sokszor az atyjától, és az öreg atyjától is; határa meddig lehet, nem constal nekie. Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta sokszor még az öreg atyjától is, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, sőt hogy nagy, roppant helység is volt volna ennek előtte, de caetero adhoc deutri punctum nihil. Ad 4-um et 5-um. Nihil. Ad 6-um. Uti testis praecedens in ordine sextus. Ad 7-um. Nihil. Ad 8-um. Hallotta sokszor, hogy minekelőtte még az egész Jászságot és Kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, az kamarás urak mind megjárták az helységeket és pusztákat, és fel is írták, de volt-e köztök káptalanbéli úr, nem tudja. Ad 9-um uti testes praecedentes in ordine sextus et septimus per omnia. Ad 10-um. Nihil. Nonus testis. Providus Benedictus Labdás, annorum circiter 40, incola possessionis eiusdem, ac eiusdem dominii terrestris subditus, praevio pariter iuramento retulit. Ad 1-um deutri punctum: Hallotta ezen tanú, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, egy kis mértföldnyire circiter distál Szeged városától, külön vagyon-e Szegedtől avagy meddig volna a határ, semmit sem tud felőle. Ad 2-um. Tudja, hogy a tavali esztendőben, nemkülönben harmadéve is szántották és fel is takarították a szegediek a búzákat róla, de szénát kaszáltak-e, nem tudja. Ad 3-um. Hallotta sokszor az öreg emberektől, hogy Dorosma Szeged körűl volna, és hogy valaha falu volt; de hova tartozandó, vagy árendálták-e valaha a szegediek Dorosma nevű pusztát, soha nem hallotta. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Nem tudja régenten kitől szokták árendálni a kun pusztákat, de azt hallotta: hogy az elmúlt esztendőkben egészlen a kun pusztákat keresztes uraktól szokták árendálni. Ad 6-um hallotta a szegedi emberektől, hogy dorosmai lakosok szénáját és búzáját hordták el a szegediek, bíró uram és az egész tanács parancsolatjából. Kik voltak 335 nevezet szerint, vagy hányan, nem tudja. Ad 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta, hogy in deutri puncto, specificalt állapotok, szegedi bíró és tanács parancsolatjából estek, de ki adott okot reá, vagy hányan lehettek az emberek, avagy kik nevezet szerint, nem tudja. Ad 10-um. Nihil. Decimus testis. Providus Stephanus Kajár, annorum circiter 50, incola eiusdem possessionis ac eiusdem domini terrestris subditus juramento praevio fassus est ad 1-um. Hallotta sokszor az atyjától és más öreg emberektől is, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták. Fél mértföldnyire circiter distál Szegedtől. Külön való-e, vagy meddig lehet határa, nem tudja. Ad 2-um Nihil. Ad 3-um. Hallotta a régi emberektől, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy valaha város volt volna, melynek templomából a kőből faragott bárányt is (aki most a szegedi várnak bástyájában látszik) Szegedre hozták, de caetero hová tartozandó, prouti et ad reliqua huius puncta nihil. Ad 4-um Nihil. Ad 5-um uti testis immediate praecedens, in ordine nonus. Ad 6-um. Hallotta szegedi emberektől, hogy a bírájok az idén dorosmaiaknak mind szénáját, mind életét elhordotta, kiküldvén az egész várost, aki pediglen nem akart elmenni a városbeliek közzül, tömlöczbe hányatott némelyeket közülök, hányan voltanak mindössze, kik, vagy mennyi lehetett a búza vagy széna, nem hallotta. Ad 7-um. Hallotta, hogy szegedi bíró Szíjjártó Jánossal fél jártak valahova, de mi végre, avagy hova, nem tudja; de hogy az esztendőben azon in deutri puncto specificalt pusztákon kaszált, szántott és vetett is a szegedi nép, jól tudja. Ad 8-um Nihil. Ad 9-um in deutri puncto specificalt állapotokra, hogy ki adott okot, nem constal nekie, de hallotta azt, hogy vagy szegedi bíró, vagy a tanács kiküldötte az egész várost fegyveresen dorosmaiakra, mindazonáltal hányan lehettenek mindöszve, avagy nevezet szerint kik voltanak, nem tudja. Ad 10-um Nihil. Die pariter undecima mensis septembris iterato in praespecificata libera ac regia civitate Szegediensi. Undecimus testis. Circumspectus Joannes Szíjjártó, annorum 46, ibidem commorans. Praemisso juramento fassus est. Ad 1-um. Hallotta ezen fatens, hogy azon dombot, ahol most dorosmai harang láb vagyon, Dorosma dombjának hívták volna, de a földeket kinek hívták, nem hallotta soha is, fél mértföldnyire vagyon circiter Szeged városától. De caetero nihil. Ad 2-um. Tudja jól, hogy tavali esztendőben, nem különben harmadéve is kaszálta, szántotta, és fel is takarította a szegedi nép mind szénát, mind pedig életet róla. Ad 3-um. Praeter colliculum in primo deutri puncto attactum, ad reliqua in hoc puncto specificata nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Hallotta, hogy régenten a régi palatinusok idejében discretiot szoktanak adni ugyan azon régi Magyarországi Palatinusoknak a kun pusztáktól, de egészlen való pusztáktól-e, 336 nem hallotta. Ad 6-um. Tudja jól, hogy ezen esztendőben Szegedi város parancsolatjából circiter 30 szekér szénát és egynéhány kereszt búzát hordtak el a szegediek Dorosmáról arra nézve, hogy ennek előtte is azon réteket kaszálni és földeket szántani szabad volt nekik. Kik voltanak mindazonáltal azok, avagy hányan, nem reflectálhatja magát. Ad 7-um. Jól emlékezik róla, ezen fatens, minthogy ő küldetett volt főbíró urammal Orczy úramtól in deutri puncto specificalt kun pusztákon levő fél usust exarendálni, hogy azon esztendőben azon pusztákon kaszált a szegedi nép de reliquo nihil. Ad 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta, hogy minemű villongások estek eddig dorosmaiakkal, ők maguk voltanak annak az okai, de caetero nihil. Ad 10-um. Nihil. Ad 11-um. Makai Istvánt tudja ebben jó tanúnak lenni. Duodecimus testis. Circumspectus Franciscus Fazekas, annorum circiter 46, eiusdem civitatis inhabitator, iuratus examinatus, retulit ad 1-um. Hallotta ezen fatens mindenkor, hogy ahol most dorosmaiak laknak, azon dombot Dorosmának hívták, félmértföldnyiig circiter vagyon Szeged városától. Külön van-e Szegedtől avagy határa meddig lehetne, nem tudja. Ad 2-um. Tudja, hogy tavali esztendőben szegediek és dorosmaiak is takarították fel hol az életjeket és szénát is róla. Ad 3-um. Tudja ezen fatens, hogy Szeged körül vagyon azon domb, akit Dorosmának hívtak és hogy kunsághoz tartozandó, hallotta régi emberektől, de reliquo nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Hallotta, hogy régenten az egész kun pusztákat másoknak szokták exarendálni a szegediek, ők pediglen úgy mint a szegediek a Palatinusoknak azért, hogy exarendatiója azon pusztáknak nekiek adatott szabadság, discretiot szoktak adni. Ad 6-um. Tudja, hogy a város parancsolatjából egynéhány szekér szénát és hasonlóképen búzát hordtak el a szegediek Dorosmáról ex illa ratione, hogy ők azt kun földnek, se rétnek nem tartják, hanem tulajdon magáénak. Ad 7-um. Jól tudja ezen fatens, hogy harmadéve, midőn a város felküldötte volt bíró uramat Szíjjártó János urammal in deutro specificalt kun pusztákat Orczy uramtól megarendálni, az esztendőben kaszált, szántott és vetett is a szegedi nép azon pusztákon. De reliquo quo ad hoc deutri punctum nihil. Ad 8-um emlékezik róla, hogy minekelőtte a keresztes uraknak eladták volna a jászságot és kunságot, voltak Szeged városában is valami urak, akik a várost inhibeálták ad usu desertorum Cumanicalium, de kik lehettenek, avagy micsoda urak, káptalanbeliek-e, avagy kamarások, és mit csináltak egyebet, nem tudja. Ad 9-um. Uti testis immediate praecedens in ordine undecimus, eo tamen addito: hogy az szegedi fertály mesterek azok, akik voltanak azon verekedésekben, quo ad reliquum nihil. Ad 11-um. Derecske Istvánt és Hódi Andrást gondolja tanúnak lenni. Decimus tertius testis. Circumspectus Gabriel Szegedy, annorum 40, in eadem civitate commorans, juratus examinatus fassus est, ad 337 1-um. Miólta reá emlékezhetik, hallotta ezen fatens, hogy ahol most dorosmaiak laknak, azon dombot dorosmai dombnak hívták, de caetero quo ad hoc deutri punctum, uti testis immediate praecedens, in ordine duodecimus. Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta, hogy Dorosma Szeged körül volna, és hogy régenten nagy roppant helység volt, de hova tartozandó, avagy árendálták-e valaha a szegediek azon Dorosma nevű pusztát valakitől, soha sem hallotta. Ad 4-um. Nihil. 5-um. Hallotta, hogy már most Orczy István uramtól szokták némely kun pusztákat megárendálni, de régenten kitől árendálták, avagy egészlen való kun puszták-e? nem constál nekie. Ad 6-um. Hallotta, hogy a dorosmai lakosok szénáját és búzáját hordták a szegediek; de ki parancsolatjából, avagy kik, nemkülömben minemű lehetett azon széna, avagy az búza, nem tudja. Ad 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta a fatens, hogy in deutri puncto specificalt állapotok történtének szegediek és dorosmaiak között, de ki adott okot reá, avagy ki parancsolattyából mentek ki a városiak, nem külömben nevezet szerént kik voltanak, nem tud felőle semmit. Ad 10-um. Nihil. Decimus quartus testis. Circumspectus Franciscus Babarczy, annorum circiter 27, civitatis eiusdem inhabitator, deposito praevie iuramento retulit. Ad 1-um et 2-um deutri punctum, uti testis in ordine duodecimus, eo in super addito, hogy harmadéve is hasonlóképen mind a két részről kaszálták, szántották és fel is takarították szénát és egyéb életet róla. Ad 3-um. Uti testis in ordine undecimus. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Hallotta ezen fatens, hogy már most némely kun pusztákat kecskeméti lakosok szokták a keresztes uraktól megárendálni, de caetero nihil. Ad 6-um. Uti testis immediate praecedens ordine decimus tertius. Ad 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta ezen fatens, hogy a minemű in puncto deutri fel tett villongások szegedi és dorosmai lakosok között történtének, onnan kezdettenek: hogy legelőször a dorosmaiak verték meg a szegedi embereket és így aztán a szegediek viszszaadták, de caetero quoad residuitatem huius puncti, prout ad decimum, nihil. Die aeque eadem undecima mensis eiusdem, ac anni infrascripti in possessione Győv. Decimus quintus testis. Providus Joannes Sodo, annorum circiter 70, subditus domini a Tau ac possessionis suppra attactae Győv incola, juratus examinatus fassus est. Ad 1-um. Hallotta mindenkor ezen fatens, még az atyjától is, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, fél mértföldnyire lehetett Szeged városától, külön van-e Szegedtől, vagy határa meddig lehet, soha nem hallotta, Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um hallotta mindenkor az atyjától, hogy Szeged körül vagyon Dorosma, és hogy falu is volt ennek előtte ott, ahol most dorosmaiak laknak, mint hogy ez tanúnak az atyja, oly asszonyt is esmért, akit Dorosmából Szent Mihály Telekre vittek férhez, és azon 338 asszonyt pedig Dorosmai Ersiknek hívták, quoad reliqua nihil. Ad 4-um, 5-um, 6-um, 7-um, 8-um, 9-um prout et decimum nihil. Decimus sextus testis. Providus Benedictus Molnár, annorum circiter 93, subditus eiusdem ac possessionis quoque eiusdem incola, juratus examinatus fassus est, ad 1-um. Hallotta mindenkor ezen fatens, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták és külön vagyon Szegedtől, de mennyire lehet, avagy a határa meddig extendáltatik, nekie nem constal. Ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta mindenkor, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy kunsághoz tartozandó puszta, de árendálták-e valaha a szegediek azon pusztát valakitől, nem hallott felőle semmit is. Ad 4-um, 5-um, 6-um, 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um. Hallotta ezen fatens szegedi emberektől, hogy verekedések voltak szegediek és dorosmaiak között, és hogy dorosmaiknak az árokjokat is bevonták a szegedi lakosok, de reliquo ad hoc deutri punctum prout et ad 10-um. Nihil. Decimus septimus testis. Providus Demetrius Bodrogyi, annorum 74, possessionis eiusdem incola, ac subditus domini pariter praedeclarati itidem, sub iuramento retulit ad primum et 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta azóltától fogvást, hogy az Ő Felsége militiája itt Szegeden lakik, hogy itt Szeged körül volna valahol Dorosma, de reliquo quoad hoc deutri punctum, prout etiam quartum et quintum nihil. Ad 6-um. Hallotta, hogy a szegediek hordták el a dorosmaiak szénáját és búzáját, de kik voltanak, hányan, avagy ki parancsolattyából cselekedték, nem hallotta. Ad 7-um, 8-um, 9-um et 10-um. Nihil. Decimus octavus testis. Providus Stephanus Lázár, annorum 63, eiusdem possessionis incola, ac domini terrestris subditus, uti praecedens praevio strictissimo iuramento retulit ad 1-um. Ut testis in ordine decimus quintus, ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta ennek előtte is, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy kun pusztákat szegediek árendálták keresztes uraktól, de melyik pusztákat, avagy Dorosma is hová tartozandó, prouti et quoad reliqua huius puncti nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um excepto eo, quod in puncto tertio retulit, de reliquo nihil. Ad 6-um. Hallotta, hogy szegedi bíró parancsolatjából dorosmaiak szénáját hordták el a szegediek, et de reliquo nihil. Ad 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um. Tudja jól, hogy a szegedi biró parancsolatjából in deutri puncto specificalt verekedések és villongások estek, de ki adott okot arra, avagy hányan lehettenek, és kik nevezet szerént a városiak közül, nem tudja. Ad 10-um. Nihil. Die vero duodecimo mensis eiusdem possessione Dorosma. Decimus nonus testis. Providus Michael Buk, annorum circiter 40, cumanus, ac in eadem possessione commorans, praevio strictissimo iuramento retulit ad 1-um. Hallotta sokszor az öreg emberektől, hogy ahol most laknak, ennek előtte is mindenkor Dorosmának hívták, fél 339 mértföldnyire lehet Szeged városától, de reliquo quoad hoc punctum nihil. Ad 2-um. Tavali esztendőben, nemkülömben harmadéve is a szegediek kaszálták, szántották és fel is takarították, mind szénát, mind pedig életet is róla, nemkülömben ők is úgy mint dorosmaiak, ahol lehetett cselekedték. Ad 3-um. Hallotta ezen fatens mindenkor ennek előtte, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy kunsághoz tartozandó puszta, nemkülömben Hegyesy Gergely nevű szegedi embertől is hallotta régenten, midőn még azon szegedi embernek az attya szegedi bíró volt, Dorosma nevű kun pusztát árendálván, az szegedi város árendáját felszokta küldeni Posonba, de kinek nem reflectálja magát. Ad 4-um et 5-um. Nihil. Ad 6-um. Ezen esztendőben a dorosmai lakosok szénáját és búzájukat is a szegedi bíró parancsolatjából, hogy elhordta a szegedi nép, jól tudja, minthogy ezen fatensnek is legalább 40 kereszt búzáját vitték el; kik, vagy hányan lehettenek, nem tudja. Hallotta mindazonáltal maguktól a szegediektől, hogy circiter ötödfélszázon lehettenek. Hogy harmadéve is kaszált, szántott és vetett a szegedi nép in deutro specificalt kun pusztákon, jól constal nékie, sed quo ad reliquum, nihil. Ad 8-um. Nihil. Ad 9-um. Jól tudja, mi oltától fogvást a dorosmaiak itt laknak, és az eránt való valaminemű villongás kezdődött, a hatalmaskodásokra, verekedésekre és halálos üldözésekre onnand esett: hogy a szegedi fertálymesterek ki jövén a mezőre, és találván dorosmai embereket mezei munkában, legelőször is rút mocskokkal, szitkokkal illetvén őket, a marhájokat kidöfölték flintákkal barázdákból, és nem hagyták dolgozni, ha pediglen nem engedelmeskedtek nekiek, rútul megverték az embereket is, amint ezen fatens is aratásnak alkalmatosságával Felmars nevű szegedi strázsa mester aratva találván mezőben, nagyon megkínozta, kinek reménykedvén ezen fatens, hogy ne bántsa, felelt a strázsa mester e szóval: átkozott lelkű ilyen s amolyan teremtette, ha mindjárt megöllek is, itt vesz el a véred, mert a város azt parancsolja, mért gyüsz ide aratni. De caetero a többi verekedésekben kik voltanak nevezet szerint, avagy ki parancsolatjából cselekedték, nem hallotta. Ad 10-um. Nihil. Die vero decima tertia mensis eiusdem in oppido Halas. Vigesimus testis. Circumspectus Blasius Nagy, alias Deák, annorum 64, in eodem oppido commorans, cumanus; iuratus, examinatus, fassus est. Ad 1-um. Hallotta mindenkor ezen fatens, hogy ahol most dorosmaiak laknak, Dorosmának nevezték azon helyt, fél mértföldnyire vagyon Szeged városától, és jól tudja, hogy külömben vagyon Szegedtől, mert a többi között ezen fatens jelenlétében, midőn még méltóságos gróf Eszterházy Sigmond uram ő nagysága volt volna jászok és kunok főkapitánya, akkor kijárván ő nagyságához Szegedről Cseperke Máté, és Szegedi István deák, akkori Szeged városának notáriusa, Kürtösi nevű káptalanbeli úr előtt e szókat mondotta nekiek: Édes Cseperke és 340 Szegedi István deák uraimék, tudja-e kegyelmetek, hogy azon föld is, ahol lakik kigyelmetek kun pusztákhoz, úgymint Dorosmához és Szent-Mihály faluhoz tartozandó, amint most tanált levelekből világosan kitetszik; azért jobb volna kegyelmeteknek is, hogy a kunokhoz adná magát. Határa mindazonáltal Dorosmának meddig lehet, nem tudja, jóllehet hallotta némely szegedi emberektől, hogy a szegedi barátoknak klastroma is dorosmai földön vagyon. Ad 2-um. Tudja jól, hogy mind taval, mind harmadéve kaszálták, szántották és fel is takarították mind szénát, mind pedig életet dorosmai földről a szegediek. Ad 3-um. Hallotta mindenkor, hogy Dorosma Szegeden kívül vagyon, és hogy kunsághoz tartozandó puszta, nemkülönben amint in primo deutri puncto fatealja, gróf Eszterházy Sigmond uram idejében, azért is kijöttek ibidem nevezet szerént fel tett szegedi emberek, hogy a Dorosma eránt állhassanak meg arenda eránt ő nagyságával, mint hogy eltiltották volt a kun pusztától egészen, de mennyiben alkuttak meg, nem tudja. Ad 4-um. Nihil. 5-um. Jól tudja, minek előtte még Halas nevű városnak levelei szegedieknél voltak volna, az időben szegediektől szokták megárendálni az egész kun pusztákat, de kikeresvén azután, és kézhez vévén azon leveleket, néhai boldog emlékezetű Eszterházy Pál magyarországi palatinus ő herczegsége ideiben a szegediek mindjárt eltiltották attól, és magától azután a palatinustól, avagy vice kapitánytól szokták megárendálni az egész kun pusztákat és az árendát mindenkor palatinus után hordták. Ad 6-um. Hallotta ezen fatens, hogy ez jelen levő esztendőben mostani dorosmai lakosok szénáját és búzáját hordták el a szegediek, de ki parancsolatjából, honnan vagy hol voltanak, nem hallotta. Ad 7-um. Látván maga is a fatens szegedi bíró uram arendatoriáját Orczy István uramnál, jól tudja, hogy harmadéve kaszált, szántott, vetett is a szegedi nép azon in deutri puncto nevezet szerint fel tett pusztákon, de reliquo, quo ad hoc deutri punctum nihil. Ad 8-um. Jól tudja, ezen fatens, hogy minek előtte még az egész jászságot és kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, akkorbeli Lajsnet nevű tiszttartó más valami úrral szomszéd helységből is, úgymint Kecskemétről, Szent-Mártonból, Patáról és a több itt körül s belül való helységekről kivévén magával embereket, az egész kun pusztákat megjárván, felirták mind egészlen azokat. Ad 9-um. Nihil. 10-um. Maga szemeivel látta ezen fatens, hogy tempore statutionis excelsi ordinis teutonici jelen voltak a szegediek, úgymint Cseperke Máté és Szegedi István deák uram. Ad 11-um. Váczy Istvánt és Farkas Gergelyt tudja jó tanúknak lenni. Vigesimus primus testis. Circumspectus Josephus Váczy, annorum circiter 52, cumanus ac praefati oppidi Halas notarius, praemisso iuramento retulit ad 1-um. Mindenkor hallotta ezen fatens, hogy ahol most dorosmaiak laknak, ennek előtte is Dorosmának hívták azon földet, 341 egy mértföldnyire circiter vagyon Szeged városától, hallotta azt is, hogy külön vagyon Szegedtől, és hogy alsó szegedi városnak némely része is dorosmai földön volna, de határa meddig lehet, nem tudja. Ad 2-um. Hallotta, hogy mind taval, mind harmadéve szénát s búzát is, aki hozzá férhetett szegediek és dorosmaiak közzül, az hordta el róla. Ad 3-um. Hallotta mindenkor, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy kunsághoz tartozandó puszta; sőt hallotta azt is, hogy szegediek tyúkja sem mehet ki, hogy ha csak dorosmai földre ki nem mégyen. De caetero quoad reliqua huius puncti nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Míg a halasi privilegiumok szegediek kezénél voltak, akkor azon nevezett privilegiumokban nevek szerint fel tett pusztákat, szegediektől szokták megárendálni, de kezekhez vévén privilegiumokat halasiak, mingyárást elestek tőle a szegediek, és akkorbeli magyarországi palatinusnak fizették tőlük az árendát, de Kecskéméth és Kőrös körül való kun pusztáktól kinek fizették az árendát, nem constal nekie. Ad 6-um. Hallotta ezen fatens, hogy szegedi bíró parancsolatjából hordottak el mostani dorosmai lakosoknak circiter másfél száz szekér szénáját Ülés nevű kun pusztáról a szegediek. Ad 7-um. Uti testis immediate praecedens in ordine vigesimus. Ad 8-um. Jól tudja és maga szemével is látta ezen fatens, hogy minekelőtte az egész jászságot, kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, egy Püspök János nevű egri tiszttartóval együtt mind megjárták a helységeket és pusztákat, és fel is írták. Ad 9-um hallotta ezen fatens, hogy szegedi bíró megparancsolta birság alatt, hogy menjenek ki a szegediek és szántanák Dorosmát, ahonnan is azután estének azon in deutri puncto specificalt állapotok, de caetero quoad hoc punctum nihil. Ad 10-um. Nem esmérte ugyan ezen fatens azon szegedi embereket, akik tempore statutionis Halason voltanak, de hallotta halasi emberektől e szókat: Itt vagynak kecskeméthiek, kőrösiek és szegediek is. Ad 11-um. Farkas Gergelyt gondolná jó tanúnak lenni. Vigesimus secundus testis. Circumspectus Mathias Nagy, annorum sexaginta cumanus, ac praeattacti inhabitator, iuratus examinatus, fassus est ad 1-um. Mióta reá emlékezhetik a fatens, hol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának hívták, fél mértföldnyire vagyon Szeged városától, hallotta azt is, hogy külön vagyon Szeged városától, és hogy még szegedi barátok temploma is kunok földjén volna, de a határa meddig lehet, nem tudja. Ad 2-um. Uti testis precedens in ordine vigesimus primus. Ad 3-um. Hallotta mindenkor ezen fatens, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, és hogy kunsághoz tartozandó puszta, de arendálták-e a szegediek valaha valakitől Dorosma nevű pusztát, nem tudja. Ad 4-um. Nihil, ad 5-um tudja jól, hogy kun pusztákat midőn Sőtér Ferencz palatinus gondviselője volt volna, ezen a földön ő tőle szokták megárendálni az kun pusztákat, ő pediglen palatinusnak adta azon 342 árendabeli pénzt, de egészben való pusztákért-e, nem constal a fatensnek. Ad 6-um. Uti testis immediate praecedens in ordine vigesimus primus, attamen eo ommisso, hány szekér széna lehetett az, kit szegediek el hordtak ea praeterea variato, hogy dorosmai mezőről. Ad 7-um. Hallotta ezen fatens, hogy harmadéve megárendáltak némely pusztákat Orczy uramtól a szegediek, és hogy az esztendőben kaszált, szántott és vetett is a szegedi nép azokon a pusztákon, de subarendálta-e azután város másnak valakinek valamely pusztát, nem tudja. Ad 8-um. Hallotta ezen fatens, hogy minekelőtte az egész jászságot, kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak el adták volna, káptalanbeli urak mind megjárták és fel is írták az egész helységeket és pusztákat is. Ad 9-um. Nihil aliud praeter hoc: hallotta, hogy tizenkét forint büntetés alatt megparancsolván szegedi bíró a városiaknak, hogy menjenek ki szántani a dorosmai földre, és onnan estek azon in deutri puncto fel tett villongások. Ad 10-um. Hallotta, hogy tempore statutionis excelsi ordinis teutonici két szegedi ember is jelen volt Halason Ad 11-um. Nihil. Vigesimus tertius testis. Circumspectus Gregorius Farkas, annorum 66, praemisso iuramento retulit ad 1-um. Hallotta sokszor ezen fatens, hogy ahol most dorosmaiak laknak, mindenkor Dorosmának nevezték, sőt egyszer ezen fatens gyermek állapottal lévén, menvén az édes atyjával és több öreg emberekkel Szegedi városra, délre kieresztették a marhákat, ott ahol most Dorosma nevű falu vagyon, hallotta azon alkalmatossággal maga édes atyjától és azon több öreg emberektől is, hogy ott régenten rettenetes nagy roppant helység volt, és hogy először Szegedet is odavaló emberek szállottak meg. Egy posta mértföldnyire lehet Szeged városától, jól tudja és hallotta mindenkor, hogy külön vagyon Szeged városától, de a határa meddig lehet, nem tudja. Ad 2-um. Jól tudja, hogy mind tavaly, mind pedig harmadéve is mind szénát, mindpediglen életet is a szegediek hordták el róla. Ad 3-um. Hallotta sokszor és azon alkalmatossággal is, amint in primo deutri puncto declarálja, hogy Dorosma Szeged körül vagyon és régenten nagy roppant helység volt, kunsághoz tartozandó, amint is mihelyest halasi privilegiumokat kézhez vették a halasiak, mindjárt akkorbeli magyarországi palatinusnak fizettek árendát szegediek Dorosma nevű kun pusztától. Ad 4-um. Nihil. 5-um. Uti testis praecedens vigesimus secundus. Ad 6-um. Jól tudja, hogy elhordták a szegediek mostani dorosmai lakosok szénáját, de ki parancsolatjából, honnan, avagy kik voltanak, nem hallotta. Ad 7-um. Hallotta ezen fatens, hogy in deutri puncto specificalt pusztákat megárendálták volt Orczy uramtól a szegediek, és jól is tudja, hogy azon szegedi város az esztendőben kaszált, szántott és vetett is azon a pusztákon, de reliquo nihil. Ad 8-um. Tudja jól, hogy minek előtte az egész jászságot, kunságot és az egész pusztákat a 343 keresztes uraknak el adták volna, káptalanbéli urak járták és conscribálták a helységeket és pusztákat, de egészlen-e, nem reflectálja magát. Ad 9-um. Hallotta ezen fatens, hogy szegedi bíró parancsolatjából mentek ki a városiak fegyveresen, és onnan estek azon in deutri puncto deciarált villongások, de reliquo nihil. Ad 10-um. Jól tudja, hogy tempore statutionis excelsi ordinis teutonici a szegediek is jelen voltanak, úgymint Cseperke Máté és város notárius, akik is ezen fatens házánál voltanak szállva. Ad 11-um. Nihil. Vigesimus quartus testis. Circumspectus Isac Egyed, annorum 70, cumanus in praeattactoque oppido commorans, praevio pariter iuramento retulit ad 1-um. Kicsinységétől fogvást mindenkor hallotta, hogy ahol most dorosmaiak laktak, Dorosmának nevezték ennek előtte is, egy kis mértföldnyire vagyon Szeged városától és különvalónak is hallotta sokszor lenni, sőt jól emlékszik róla, hogy azt mondták az öreg emberek, hogy szegedieknek csak tyúkjok sem mehet ki, aki kun pusztára nem menne, de határa meddig lehet, neki nem constál. Ad 2-um. Ut testis praecedentes vigesimus primus et vigesimus 2-us. Ad 3-um hallotta mindenkor, hogy Dorosma Szeged körül vagyon és hogy kunsághoz tartozandó puszta, de reliquo nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Uti testis vigesimus. Ad 6-um. Jól tudja, hogy szegedi bíró parancsolatjából elhordták a szegediek mostani dorosmai lakosok szénáját és búzáját a dorosmai mezőről, de mennyire való lehetett, avagy kik voltanak akik hordták, nem constal nekie. Ad 7-um. Tudja jól, hogy harmadéve némely kun pusztákat megárendálták Orczy uramtól a szegediek, és hallotta, hogy szántott, vetett, kaszált is a szegedi nép a kun pusztákon, de melyik puszták lehettek azok, prout et ad reliqua huius puncti nihil. Ad 8-um. Jól emlékezik róla, hogy minek előtte még eladták volna a jászságot és kunságot, úgy az egész pusztákat a keresztes uraknak, valami püspökök conscribálták a helységeket és pusztákat, de egészben valókat-e, nem tudja. Ad 9-um. Hallotta sokszor, hogy valami nemű villongások történtenek a dorosmaiakkal, annak mind szegedi bírák voltanak az okai, de reliquo nihil. Ad 10-um. Jól tudja ezen fatens, hogy tempore statutionis excelsi ordinis teutonici Cseperke Máté szegedi ember másod magával jelen volt Halason. Ad 11-um. Nihil. Die vero decima quinta eiusdem in privilegiato oppido Kecskeméth. Vigesimus quintus testis. Egregius Georgius Kovács, annorum 54, in eodem oppido commorans, dominus terrestris, juratus examinatus retulit ad 1-um deutri punctum prouti et ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta ezen fatens már azótától fogva, hogy szegediek és dorosmaiak között a sok czivódás kezdett lenni, hogy Dorosma nevű puszta kunsághoz tartozandó, de reliquo nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Anno millesimo septingentesimo tertio, ezen fatens maga Szentkirály Pál és 344 Szívós Jánossal megárendálta a felséges teutonicus ordotol hat praediumot, úgymint Csólyost, Alsó Ágasegyházát. Kömpöczt, Pálost, seu Kígyóst. Üllést és Átokházát. és volt is azon praediumoknak azon esztendőben valóságos ususában; tudja azt is, hogy annak előtte Sőtér nevű jászok és kunok kapitányától itt Kecskemét körül levő kun praediumokat szokták árendálni, de Szeged körül levőket kitől árendálták, avagy egész kun pusztákat-e, neki nem constal. Ad 6-um, ad 7-um et 8-um. Nihil. Ad 9-um aeque nihil. Ad 10-um pariter nihil. Ad 11-um. Csorba Istvánt és Nagy Ferenczet gondolná jó tanúnak lenni. Vigesimus septimus testis. Circumspectus Petrus Boldik, annorum circiter 80, oppidum supra nominati Kecskeméthiensis incola, deposito praevie juramento fassus est ad 1-um et 2-um Nihil. Ad 3-um. Hallotta ezen fatens Dorosmát Szeged körül lenni, verum de caetero, quoad hoc punctum, prouti et reliqua omnia nihil. Vigesimus octavus testis. Circumspectus Joannes Szentkirály, annorum circiter 66, in praeattacto oppido commorans, juratus examinatus, retulit ad primum et 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta ezen fatens régenten, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, de reliquo, quoad hoc deutri punctum prouti et ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Tudja jól ezen fatens, hogy régi időben, midőn még Sőtér Ferencz uram akkorbeli magyarországi palatinus engedelméböl a kun pusztákkal disponált, említett Sőtér Ferencz uramtól szokták árendálni az egész kun pusztákat, ő kegyelme pediglen palatinusnak mindenkor felküldötte az árendát. Ad 6-um, 7-um, 8-um et 9-um. Nihil. Ad 10-um, 11-um. Aeque nihil. Vigesimus nonus testis. Circumspectus senior Stephanus Kalocsay, annorum circiter quinquaginta duorum, in praeattacto oppido commorans, deposito iuramento fassus est ad 1-um, 2-um, 3-um et 4-um. Nihil. Ad 5-um uti testis immediate praecedens vigesimus octavus, eo tamen addito: hogy csak itt Kecskeméth körül levő kun pusztákat. Ad 6-um. Hallotta, hogy szegediek hordták el a mostani dorosmai lakosok szénáját, verum de reliquo ad hoc punctum, prouti et reliqua omnia nihil. Trigesimus testis. Cireumspectus Michael Bede, annorum 57, praeattactae civitatis senator, sub eo, quo adstrictus est civitatis praeattactae magistratus, juramento fassus est ad primum: hallotta ezen fatens ennek előtte mindenkor, hogy ahol most dorosmaiak laknak, Dorosmának nevezték; mennyire lehet Szeged városától, és külön való-e, avagy határa meddig lehet, nem tudja; ad 2-um. Nihil. Ad 3-um. Hallotta ezen fatens ennek előtte is, hogy Dorosma Szeged körül vagyon, sőt hallotta azt is, Dékány István nevű kecskeméti embertől, hogy ő, úgymint Dékány István hallotta szegedi Puskás Gergely nevű embertől, hogy azon szegedi ember anyjának vagyon még oly vászna, akit még 345 midőn Dorosmán régenten laktak volna, az ő anyja szőtt, nemkülönben maga bátyától is (aki legalább 90 esztendős volt) hallotta sokszor ezen fatens, hogy az minemű kőböl faragott bárány vagyon szegedi bástyában, aztat Dorosmáról vitték oda, de caetero nihil. Ad 4-um. Nihil. Ad 5-um. Uti testis praecedens in ordine vigesimus nonus. Ad 6-um. Nihil. Ad 7-um. Tudja jól ezen fatens, hogy midőn harmadéve a Szegedi város felküldötte bíró uramat Szíjjártó János urammal, in deutri puncto specificalt pusztákat Orczy uramtól megárendálni, az esztendőben kaszált, szántott, vetett is azon pusztában a szegedi nép, de caetero nihil. Ad 8-um. Jól emlékszik róla, hogy minek előtte még az egész jászságot és kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, kamarás urak káptalanbéli úrral conscribálták az helységeket és pusztákat, de egészben-e, nekie nem constál, jóllehet ezen fatensnek bátyja is kecskeméti főbíró lévén, akkor járt azon conscriptorokkal. Ad 9-um et 10-um prouti et 11-um. Nihil. Die tandem decima sexta in priviligiato oppido Körösiensi. Trigesimus primus testis. Egregius Georgius Csete, annorum 60, in praeattacto oppido commorans, praemisso juramento retulit ad 1-um, 2-um, 3-um. 4-um. Nihil. Ad 5-um. Jól tudja, hogy régi palatinusok idejében, midőn még az ország török birodalma alatt volt volna, itt körös-körül levő öt pusztát először Andrássy Miklós úr jászok kapitánya lévén, ő nagyságától árendálták, azután pedig ezen ország a török birodalma alól felszabadulván, említett Andrássy Miklós uram tisztében Révai Elek uram ő nagysága succedálván, ő nagyságától szokták megárendálni, ő nagyságok pediglen azon árendát akkorbeli magyarországi palatinusnak fizették. Ad 6-um et 7-um. Nihil. Ad 8-um. Tudja jól ezen fatens, hogy midőn már az egész jászságot és kunságot a keresztes uraknak eladták volna, azután Laiszner nevű keresztes urak praefektusa conscribálta az egész kun pusztákat, de káptalanbeliek, vagy camarás urak conscribálták-e annak előtte, nem hallotta. Ad 9-um et 10-um. Nihil. Ad 11-um. Erdős Mihály uramat gondolja jó tanúnak lenni. Trigesimus secundus testis. Egregius Joannes Dús, annorum 70, in praefato oppido commorans, juratus examinatus fassus est ad 1-um, 2-um, 3-um et 4-um. Nihil. Ad 5-um. Hallotta ezen fatens, hogy régi időben magyarországi palatinusoktól szokták árendálni az egész kun pusztákat, ad 6-um et 7-um. Nihil. Ad 8-um. Jól emlékezik róla ezen fatens, hogy az egész helységeket és pusztákat valamely urak megjárták és fel is írták, de micsoda urak lehettenek, avagy akkor esett-e azon conscriptio, minek előtte még a jászságot és kunságot a keresztes uraknak eladták volna, nem reflectálhatja magát. Ad 9-um et 10-um. Nihil. Ad 11-um. Tóth Pál uramat gondolná jó tanúnak lenni. Trigesimus tertius testis. Egregius Paulus Tóth, annorum 64, 346 in eodem oppido commorans, praevie deposito juramento fassus est ad 1-um, 2-um, 3-um et 4-um Nihil. Ad 5-um. Jól tudja, hogy az egész kun pusztákat régenten magyarországi palatinustól árendálták, amint Sőtér uram idejében is, jóllehet, hogy ő kegyelme jászok kapitánya lévén, exarendálta a kun pusztákat, de azon árendát a palatinusnak mindenkor felküldötte. Ad 6-um et 7-um. Nihil. Ad 8-um. Tudja jól, hogy keresztes urak parancsolatjából conscribálták az egész, itt Kőrös táján lévő pusztákat, és meg is járták azokat, de akkor már a keresztes urak birták az egész jászságot. Ad 9-um, 10-um et 11-um. Nihil. Trigesimus quartus testis. Egregius Michael Erdős, annorum 50, in praefato oppido commorans, inclytique comitatus Pestiensis jurassor, sub eo, quo adstrictus est inclyto comitatui, juramento fassus est ad 1-um, 2-um, 3-um et 4-um. Nihil. Ad 5-um. Jól tudja, hogy az egész kun pusztákat régi időben magyarországi palatinustól szokták árendálni és maga is ezen fatens fizetett árendát némely kun pusztáktól. Ad 6-um et 7-um. Nihil. Ad 8-um. Jól tudja, hogy minek előtte még az egész jászságot és kunságot és az egész pusztákat a keresztes uraknak eladták volna, valami urak mind megjárták a helységet és pusztákat, és fel is írták. De micsoda urak lehettek, nem constál nekie. Ad 9-um, 10-um prouti undecimum nihil. Super qua modo praevio per me peracta testium inquisitione fidelem titulato domino magistro prothonotario sub juramento meo in generali decreto superinde expresso, fatio relationem. Datum Töltszék, die vigesima mensis septembris anno domini millesimo septingentesimo vigesimo primo. Stephanus Zahorák, inclytae tabulae regiae juratus notarius. Egykorú hivatalos másolata Szeged v. levéltárában, a kun puszták iránt folytatott per csomagjában. Közölve: A régi Szeged II., 179-193. l. 1721. nov. 25-én. Kubránszky László kegyesrendi atya és szegedi plébános által Szegedi Mátyás csongrádi plébános, Stader György Ádám várparancsnoki titkár és Halászi József Antal szegedi kamarai tiszt (praefect. vice gerens) közbejöttével Dorosma hovatartozandósága és a dorosmai, máskép kunhalomnak nevezett dombon lévő kápolna-romok tárgyában kihallgatott tanúk vallomásai Tápén és Győn. Primo: Vallja meg a tanú hite után, ha tudja-e bizonyosan, látta-e avagy hallotta-e attyától vagy más öregektől dorosmai dombhoz való földeket lenni, és kunhalomnak mondották-e vagy másnak nevezték? 347 Secundo: Vallja meg azt is, ha határát Szeged városától szakajtva lenni tudja-e, avagy hallotta-e? Tertio: Fenn álló kápolnát avagy templomot, annak valami kőfalát dorosmai dombon lenni tudja-e nyilván, látta-e? avagy hallotta-e? Quarto: Földeket és kaszáló réteket mint maguk határához tartozandókat élték és tartották-e a szegediek; és nem valami kun pusztákhoz tartozandókat, tudja-e, avagy hallotta-e valakitől? Quinto: Tudja-e azt is, hogy a többi közel lévő kun pusztákat is minden háborgatás nélkül békességesen és szabadon élték a szegediek és birták? Primus testis. Benedictus Tóth, incola possessionis Tápé, annorum circiter 70, juratus, examinatus fatetur ad 1-um. Hogy Dorosmához valami földek lettek volna, soha senkitől sem hallotta, annál inkább nem is tudja, hanem hallotta és tudja is, hogy dorosmai halom körül lévő földeket, mindenkor szabadon és békességesen birták, szántották és kaszálták a szegediek, és azon dombot dorosmai halomnak hallotta; hat s hét esztendeje, mióta kunhalomnak hallotta nevezni. Ad 2-um. Semminemű határát pediglen szakajtva lenni Szeged városától nem tudja, sem a régi emberektől nem hallotta, hanem mindenkor szegediek, mint sajátjukat úgy élték és birták. Ad 3-um. Nem látta soha, nem is hallotta, sem atyjától, aki 80 esztendős volt, sem másoktól, hogy dorosmai halmon valami fennálló kápolna vagy templom, avagy legkissebb kőfalat is. Ad 4-um. Az ott lévő földeket és kaszáló réteket, mint maguk határához tartozandókat úgy élték és tartották a szegediek, és soha sem hallotta, hogy azon földek kun földeknek határihoz tartozandók lettek volna, azt is hallotta és tudja: hogy a szegediek a többi közel levő kun pusztákat is minden háborgatás nélkül békességesen és szabadon birták és élték. Secundus testis. Balthasarus Tóth, incola eiusdem possessionis, annorum circiter 85, ad omnia puncta similiter fatetur, uti praecedens testis, hozzá adván azt is, hogy bizonyosan tudja, szegedi lakosok Babarczy néven nevezték, dorosmai halom tetején juhoknak való istállókat a víznek kiöntése ellen csináltak, hogy akkor száraz hajlékban tarthassák, és maga is ezen fatens ifjuságától fogva juhőrző pásztor volt, és dorosmai halom körül legeltete, sokszor ott is hált, de ő mint feljebb vallotta, semmit sem hallott, annál inkább nem látott, nem is emlékezik. Tertius testis. David Zombori ex praefata possessione Tape, annorum circiter 90, fatetur per omnia similiter uti primus testis. Quartus testis. Georgius Sövényházi, incola Tapensis, annorum circiter 60, fatetur, minden punctumokban megegyez az első bizonysággal, csakhogy a harmadik punctumra azt vallja: hogy Dorosma halmon 12 esztendős korában játszódván, valami apró kövecskéket látott 348 volna, és több gyermek társaitól, úgy másoktól is hallotta, hogy valami épület vagy templom lett volna. Quintus testis. Joannes Nagy, incola similiter Tapensis, annorum circiter 80, fatetur uti primus et tertius testis. Sextus testis. Stephanus Kajári, incola Tapensis, annorum circiter 55, fatetur conformiter, uti praecedens testis. Septirnus testis. Franciscus Tóth, incola Tapensis, annorum 66, fatetur; gulyás lévén és Dorosma körül barmát legeltetvén, a második tanú bizonysága szerént mindeneket vall. Octavus. Stephanus Sövényházy, praefatae possessionis incola, annorum circiter 60, fatetur uti primus et tertius testis. Nonus. Petrus Török, saepius fatae possessionis incola, annorum circiter 75, fatetur uti praecedens testis. Decimus. Antonius Nagy, incola Tapensis, annorum 67, fatetur per omnia puncta uti praecedens testis. Undecimus. Casparus Bodó. Incola Győviensis, annorum 70, juratus fatetur; Szegeden lett e világra és ott is nevelődött fel, sokszor és száma nélkül járt dorosmai halom tetején, mivel szántóföldök és szállások alatta lévén, az atyja is 80 esztendős volt, soha legkisebbet nem hallott, hogy kun pusztához, vagy máshoz tartozandók lettek volna, hanem mint saját földöket és kaszáló réteket, úgy élték és birták. Duodecimus. Michael Szabó, incola Győviensis. Annorura 60, fatetur nihil scire. Decimus tertius. Petrus Kaszap, incola praefatae possessionis, annorum circiter 55, fatetur per omnia, uti 11-us testis. Decimus quartus. Demetrius Bodrogi, incola Győviensis, annorum 78, azt vallja: hogy ő nem tudja, az attyja is 80 esztendős lévén, soha sem hallotta, hogy valaki Dorosma és alatta lévő földek eránt háborgatta volna a szegedieket, hanem úgy élték és birták mint sajátjokat. Decimus quintus. Benedictus Molnár, incola praefatae possessionis, annorum 98, vallja, jóllehet az atyja 80, az bátyja 103 esztendősök voltak, de sem azoktól, sem másoktól nem hallotta, hogy valamikor az fölül írt, de eo utrum punctumokban fen tett dolgok eránt háborgattattanak a szegediek. Decimus sextus. Joannes Sózó, Győviensis, annorum 70, fatetur uti decimus quartus testis; hanem ad tertium azt vallja: hallotta gyermekkorában gyermektársaitól és másoktól is, hogy dorosmai halmon valami templom lett volna, de maga nem tudja. Decimus septimus. Georgius Várady, Győviensis, annorum 75, fatetur uti decimus quartus et decimus quintus testes. Decimus octavus. Franciscus Kökény, Győviensis, annorum 60, fatetur uti praecedens. 349 Decimus nonus. Michael Tápai Gyöviensis, annorum 60, fatetur uti praecedens. Vigesimus. Michael Bánfy, judex eiusdem possessionis, annorum 56, uti praecedens. Egykorú hivatalos másolata Szeged v. levéltárában, a kun puszták iránt folytatott per csomagjában. Közölve: A régi Szeged II. k. 193-195. l. 1722. jún. 19. Szeged város kérelmére s Koháry István rendeletére a váczi káptalan részéről, csongrádi, szentesi, vásárhelyi és makói lakosoktól kivett tanúvallomások Szeged város régi kiterjedéséről, Dorosmának és Szt.-Mihályteleknek Szegedhez való tartozóságáról. 1-mo. Tudja-e? látta-e? avagy hallotta-e a tanú, hogy nemes Szeged várossa a régi királyok ideiben oly nagy volt, és annyira extendáltatott, hogy Dorosmát és Szent Mihály Telkét is magában foglalta volna, úgy: hogy egyik útczája Dorosma, a másik útczája pedig Szent Mihály néven neveztetett volna? 2-o. Tudja-e? látta-e? vagy hallotta-e? hogy Dorosmát és Szent Mihály Teleket nemes Csongrád vármegyében lévőket, nemes Szeged várossa nemcsak magyarországi régi királyoknak idejében, hanem még a pogány török birodalmakor is birta mindenkor, most is birja régi birt ususa szerint, mint maga elő-földjét. 3-o. Vallja meg azt is a tanú, hogy nemes Szeged várossa ezen elő-földeket, úgymint Dorosmát és Szent Mihályt senkitől semmi időben nem árendálta, és azokért sem magyarországi palatinusoknak, sem másnak akárkinek soha semminemű árendát és fizetést nem adott, se pedig más kedveskedést nem tett; hanem csak a kun pusztáknak fele részért (melyeknek is mivel a más fele részekben, a privilegiumok szerént mindenkor szabad ususában és birodalmában volt), adott a palatinusnak bizonyos discretiot és ajándékot jó akarattyából in recognitionem dominii. 4-o. Tudja-e ezt is bizonyosan a tanú, avagy hallotta-e, hogy nemes Szeged várossa, mint régi török világban is, úgy ez napig is, Szék Halma, Kis Telek, Soos Pál halma, Ősze széke, Balása fája, Tekintő, Gyálai Domb, Zákán, Forro Zsombója, Doma homokja, Bojár és Hosszúhát halmokat mindenkor szabadon, békességesen, minden villongás, veszekedés és ellenkezés nélkül birta és minden némű marhái által élte, usuálta, kaszálta, mind Szeged városához régi ususa szerént tartozandó régi örökös földeket és réteket. 5-o. Tudja-e, látta, avagy halotta-e azt is a tanú, hogy nemes 350 Szeged városa mind török világban, mind pedig rniólta Isten a török birodalmából kiszabadította, minden ellenkezés, villongás és verekedés nélkül régi privilegiumi mellett szabadon mindenkor a kun pusztákat, Duna és Tisza között békével élte, minden nemű marháival azonban szántotta, vetette, kaszálta és mindenféle jószágait szabadon bétakarította, minden pörpatvar nélkül. 6-o. Emlékezik-e reá, avagy tudja-e azt is bizonyossan a tanú? hogy noha amidőn Orczy István uram ő kegyelme mostani időben kunságnak és jászságnak kapitánya és praefectusa, némely kun pusztákat, tudniillik Maysát, Alsó és Fölső Csöngölét és másokat is szegedi magyar vagy rácz militiának a Szeged várossa híre nélkül exarendálta volna, de mindazáltal Szeged várossa régi privilegiumai szerint csakugyan mindenkor szabadon és békességesen azon pusztákat élte, kaszálta a régi privilegialis cousus mellett. Fassionum vero continentiae sic sonabant. (1722. jún. 7-én Csongrádon.) Primus testis Revndus dominus Matthias Szegedi, oppidi Csongradiensis actualis plebanus, ex dioecesi Vacziensi, annorum 29, interrogatus ad conscientiae puritatem fatetur ad l-mum: hallotta az régi emberektől, és az édes attyától is, hogy Szeged várossa olly híres és nagy város volt, hogy Dorosmát és Szent Mihályt is magában foglalta, mind Dorosmában s mind Szent Mihályban útczája volt e városnak, és egy bírája volt, akitől az egész város fügött, s tizenhét szép nagy roppant templomokat hallott lenni a városban. Ad 2-dum: Annyival is inkább tudgya s emlékezik most is reája, hogy Dorosmát és Szent Mihály Teleket nemes Szeged várossa mindenkor szabadon és örökössen birta, s az attyja földjeit is most is megtudgya mutatni (ha szükséges) melyeket szabadon élt, szántott, vetett, aratott s nyomtatott; hanem hogy most esztendeje Dorosmát megszállottak, mivel Orczy uram megszállította hatalommal, mintha kun puszta lett volna. Ad 3-um dicit, hogy igen is a megnevezett Dorosmát és Szent Mihályt senkitől sem árendálták, mivel örökje volt Szeged várossának, a kun pusztáknak pedig fele részére adott palatinusnak valami discretiot vagy sem? nem tudgya, nem is hallotta. Ad 4-tum. A megnevezett pusztákat Szeged várossa mindenkor szabadon birta, usuálta, minden controversia nélkül. Ad 5-tum. Audita refert. Ad 6-tum nihil. Secundus testis. Főző Máté excellentissimi dni dni Leopoldi Schlick (Tit.) oppidi Csongradiensis subditus, et incola ante hac autem Adorjanensis, annorum circiter 80, juratus examinatus ad primum nihil. Ad 2-um. Vallja, s bizonyosan tudja, hogy Dorosmát s Szent Mihály Teleket nemes Szeged várossa mindenkor, mind török, s mind magyar időben, nem más senki egyéb soha, hanem nemes Szeged várossa örökké birta szabadon, szántotta, vetette ott búzáját, s mindennemű jószágát kinyom- 351 tatta, úgymint saját örökös földét minden veszekedés nélkül élte. Ad 3-tium. Vallja, hogy soha sem tudja, s nem is hallotta, hogy Szeged várossa ezen szabad elő földeket, úgymint Dorosmát és Szent Mihályt senkitől árendálta és senkinek semmit sem fizetett, hogy pediglen a kun pusztáknak fele részért (melyeknek ususában lett volna) valakinek, vagy magyarországi palatinusnak bizonyos discretiot és ajándékot jóakaratjából in recognitionem dominii adott volna, semmit sem tud felőle. Ad 4-tum. Vallja, hogy mivel ott nem lakván, ezen halmoknak neveit nem tudja, s annyival is inkább miként birták. Ad 5-tum. Tudja bizonyosan, hogy Szeged városa mind török világban, mind pediglen mióta Isten a török hatalmából kiszabadította, és a kereszténynek kezébe adta, mindenkor a Tisza és Duna között való pusztákat szabadon békével, minden háborgatás nélkül, mindennemű marháival élte, kaszálta, vetette, s minden jószágát betakarította. Ad 6-tum semmit sem tud, mivel Orczy uramat sem esméri. Tertius testis. Kása Sámuel, mostan csongrádi lakos, említett Schlick úr ő excellentiája jobbágya, annak előtte ifjú korában számos esztendeig Szegeden lakott, annorum circiter 40, juratus examinatus ad primum vallja: hogy hallotta Szeged városát igen is nagynak lenni, úgy hogy Dorosma és Szent Mihály is oda tartozott, mivel tizenhét roppant templom volt benne. Ad 2-um. Tudja nyilván, hogy Dorosmát és Szent Mihály Teleket nemes Csongrád vármegyében levőket nemes Szeged várossa mindenkor a régi időben is szabadon mint örökös földet birta, usuálta, kaszálta, szántotta, vetette. Ad 3-um. Vallja, hogy soha senkitől említett Dorosmát és Szent Mihályt nem árendálta. Ad 4-tum. Tudja bizonyossan, hogy nemes Szeged városa mindenkor a régi időben is Székhalma, Kis Telek, Sós Pál halma, Ősze széke, Balása fája, Tekintő, Gyálai domb, Zákán, Forró Zsombója, Doma homokja, Bojár és Hosszúhát halmokat mindenkor szabadon élte, maga a fátens huszonöt esztendőkig Szeged várossában lakta ideiben is mind örökös földeket. Ad 5-tum. Vallja azt, hogy tudja Szeged városa a Duna és Tisza között lévő pusztákat mindenkor szabadon élte, egész Csorva nevű pusztáig, aki is jó három mértföldnyire esik Szeged városától. Ad 6-tum. Nihil. Quartus testis. Bodor Demeter. Martonyoson született, mostan pedig Csongrádi lakos, említett Schlick urunk ő excellentiája jobbágya, annorum 42, juratus examinatus ad primum. Vallja Szeged városát nagynak lenni, de nem tudja, s nem is hallotta, hogy egyik utczája Dorosma, a másik Szent Mihály lett volna. Ad 2-um. Vallja: hogy tudja Dorosmát és Szent Mihályt Szeged városához tartozni, mert ezelőtt 20 esztendővel is aratott szegedi embernél azon pusztákon. Pro 3-o. Vallja, hogy nem tudja, nem is hallotta, hogy valaha nemes Szeged városa valakitől azon Dorosmát és Szent Mihályt árendálta 352 volna, hanem szabadon birta mindenkor. Ad 4-tum. Vallja, hogy Szék halmának tudja nevét, de a többit nem tudja nevezni, s a táján levő pusztákat vagyis halmokat nemes Szeged városa mindenkor szabadon birta s élte mint örökös földjét, s a réteit kaszálta. Ad 5-tum. Tudja, hogy Szeged városa mind török világban, mind pedig mióta Isten török birodalmából kiszabadította, mindenkor békével és szabadon a Tisza és Duna között való kun pusztákat élte, minden nemű marháját rajta őrzötte, kaszálta, szántotta, vetette és mindennemű jószágát betakarította. Ad 6-tum. Nihil. Quintus testis. Lantos Pál, csongrádi lakos és jobbágy, sokszor említett Schlick uram eő excellentiája jobbágya, annoruni circiter 60, juratus, examinatus vallja ad primum: hogy tudja és hallotta, hogy nemes Szeged városa igen nagy határú város volt, mivel csak egy óra alatt is kiment két ezer fegyveres ember belőlle. Ad secundum: tudja azt is, hogy maga a fatens huszonkét esztendővel Dorosmán nyomtatott ennek előtte Szeged várossában lakozó Lippay nevű embernek, s minden szegediek birták mint örökös földüket. Ad 3-um, 4-um, 5-um et 6-um. Mivel ő távol lakván, noha az atyja ugyan Szeged városában született, semmit sem tud. Sextus testis. Dobó Péter, mostan csongrádi lakos, másképpen Martonyoson született, Schlick urunk eő excellentiája jobbágya, annorum circiter 70, juratus examinatus ad primum: hallotta, hogy nagy volt Szeged városa. Ad secundum vallja: hogy Dorosmát és Szent-Mihályt miolta ő emlékezik, tudja mindenkor szabadon Szeged városa, mint örököt birta, szántotta, vetette. Ad tertium tudja, hogy Szent-Mihályt és Dorosmát soha senkitől nem árendálta Szeged városa, ad quartum tudja azt is bizonyosan a tanú, mind török világban, mind pedig a régi időben mióta emlékezik a de eo utrumban nevezett halmokat mindenkor szabadon békességesen, mint Szeged várossához való örökös földeket és réteket szántották, vetették, kaszálták; ad quintum tudja bizonyosan, hogy Szeged városa mind török világban, mind keresztény világban a Tisza és Duna között való pusztákat szabadon szántotta, vetette, marháival élte és mindenképpen békességesen birta s usualta. Ad sextum nihil. Ex pago Szentes inclyto comitatui Csongradiensi adjacente, octavo mensis junii. Primus testis. Máté János, nemes Csongrádvármegyében Szentes nevű faluban lakozó Harocher úr ő nagysága jobbágya, annorum circiter 70, juratus examinatus ad primum: azt mondja, hogy hallotta, nagy város volt Szeged városa, és Dorosmát, Szent-Mihályt csak Szeged városához birták, Szegednek is nevezték. Ad secundum vallja directe, hogy birták minden háborgatás nélkül örökösen a megnevezett Szent-Mihályt és Dorosmát. Ad tertium mondja: hogy soha nem hallotta, 353 hogy valakitől árendálta volna, Ad quintum vallja, hogy Székhalmát és más ahoz való pusztákat mindenkor örökösen birta Szeged városa egész halasi határokig. Ad 5-um directe, ad 6-um nihil. Secundus testis. Csákó István, szentesi lakos, ugyan említett nemes Csongrád vármegyéből Harocher uram jobbágya, annorum circiter 60, juratus examinatus ad omnia puncta in genera így szól, és így declarálja a fatens magát, hogy tudja, nagy roppant város volt, és sok pusztákat birt mind régi magyarok ideiben, s mind török időben, s mind most is; hanem csak harmad esztendeje, hogy Dorosma eránt veszekedés támadott, annak előtt híre sem volt, nem is hallott felőle, hogy valaki más birta volna, és azt sem tudja, hogy valakinek fizettek volna azokért a pusztákért. Ex oppido Vásárhely in inclyto comitatu Csongradiensi situato die itidem octava junii. Primus testis. Hódi Ferencz mostanában Vásárhelyen nemes Csongrád vármegyében lakozó méltóságos gróf Schlick urunk eő excellentiája jobbágya, annak előtte pedig harmincz két esztendeig Szeged városában lakott, annorum circiter 70, juratus examinatus ad primum: nihil. Ad secundum pedig mondja: hogy Dorosmát és Szent Mihályt bizonyossan tudja, hogy szegediek s nem mások birták, mert maga is egynéhány esztendeig lakván Szegeden, Dorosmán szántott, vetett, nyomtatott mint szegedi földön békességgel és soha semmi controversiat nem is hallott, és azt is hallotta: hogy egész Halasig birták a pusztákat és élték azokat szabadon a szegediek. Ad tertium vallja, hogy soha senkinek semmi árendát ezen pusztáktól nem fizettek. Ad 5-um et 6-um. Nihil. Secundus testis. Deák Mihály, vásárhelyi, nemes Csongrádvár-megyében lakozó említett Schlick urunk eő excellentiája jobbágya, annorum circiter 70. Juratus, examinatus fatetur ad primum: hallotta, hogy nemes Szeged várossa igen nagy volt, úgy hogy tizenhét roppant templom volt benne. Ad secundum: Tudja bizonyosan, hogy Dorosmát és Szent Mihályt mindenkor mióta reá emlékezik, a szegediek birták mint örökjöket még a török időben is. ad tertium vallja: hogy tudja ezen punctumban megnevezett halmokat mindenkor szabadon, minden villongás, verekedés és minden ellenkezés nélkül birták és usuálták. Ad 5-um et 6-um. Nihil. Tertius testis. Zsoldos Ábrahám, vásárhelyi lakos, nemes Csongrád vármegyében említett Schlick urunk excellentiája jobbágya, annorum circiter 72, juratus et examinatus ad primum: hallotta hogy Dorosma Telekig extendáltatott volna nemes Szeged városa, és oly nagy lett volna, hogy tizenhét templom volt benne. Ad secundum directe vallja, hogy mind Dorosmát, mind Szent Mihályt mindétig, még a török világban is mint maga saját földét birta, mivel nyolcz esztendeig még 354 mikor a török Budát birta is, Szeged városában lakván, eleget szántott, vetett, nyomtatott, azútától fogva is mind ez ideig szabadon birták. Ad tertium vallja és tudja, hogy soha senkitől nem arendálta Szeged városa az említett Dorosmát és Szent Mihályt és senkinek semmit sem fizetett, hanem csak a kun pusztákért, uti est in puncto declaratum mindeneket tud, minthogy esküdtje is lévén a városnak. Ad 4-um per omnia ebben a megnevezett punctumban levő halmokat minden veszekedés nélkül békességgel Szeged várossa, mint régi örökös földeket és réteket élte mindenképpen, addito hoc: hogy Balasa fáját is hasonlóképpen élték szántották szabadon. Ad quintum etiam directe vallja, hogy nem tudja, ha Orczy István uram árendálta-e ki vagy sem valamely pusztákat, de tudja azt, hogy Majsát, Alsó és Felső Csöngőlét, Nádas tót mindenkor békességesen Szeged városa usuálta s birta. Quartus testis. Zsoldos Mihály, vásárhelyi lakos Schlick uram eő excellentiája jobbágya, annorum circiter 60, juratus, examinatus ad primurn, secundum, tertium, quartum, quintum et sextum fatetur uti immediate praecedens testis per omnia simpliciter. Quintus testis. Oláh András, Vásárhelynek mostani bírája, annorum circiter 50. Schlick uram ő excellentiája jobbágya, juratus examinatus ad primum audita refert. Ad 2-um vallja, valamint a két mindjárást fent írt bizonyság mondotta, úgy hasonlóképpen azon fatens is mondja, hogy Dorosmát és Szent Mihályt szabadon és békességesen élte mint örökös földét nemes Szeged városa. Ad 3-um. Igen is, soha senkitől nem arendálta azon pusztákat, hogy pediglen kun pusztáknak fele részeért (melynek szabad ususában volt) nem hallotta, hogy régi palatinusoknak valami discretiot, csak egy krajczár érőt is adott volna nemes Szeged városa is recognitionem dominii. Ad 2-um directe, ad 5-um et 6-um nihil. Sextus testis. Bálint István, vásárhelyi lakos, gróf Schlick urunk jobbágya, annorum circiter 65, juratus examinatus. Ad primum nihil. Ad secundum directe. Ad tertium: tudja, hogy soha senkinek semmi árendát nem fizetett értek a kun pusztáknak fele részeért, mellyeket amint vallya egészben is usuáltak, senkinek hogy valami discretiot adott volna nemes Szeged városa, nem tudja. Ad 4-um et 5-um directe. Ad 6-um nihil. Ex oppido Makó in inclyto comitatu Csanadiensi existente, die 9. junii. Primus testis. Poszpodi István, nemes Csanád vármegyében Makó nevű városnak mostani bírája, másképpen Csanádi püspök méltóságos gróf Nádasdy László urunk ő excellentiája jobbágya, annorum circiter 65. Ad primum: hallotta az édes öreg attyától, ki is ott született, régi szegedi lakos, hogy Szeged városa a régi időben nagy volt 355 és tizenhét roppant templom volt benne, hanem Dorosma és Szent Mihály utczája volt-e? nem tudja, se nem is hallotta. Ad secundum: tudja bizonyosan, hogy Dorosmát és Szent Mihályt mindenkor birta mint örökös földjét, és senki semmit nem praetendált említett Szeged városán. Ad 3-um: nem tudja nem is hallotta, hogy valakitől árendálta volna, vagy valakinek valami discretiót adott volna nemes Szeged várossa a kun pusztáknak fele részeért, melyeknek mivel fele részét szabadon birták (a régi palatinusoknak valami ajándékot adott volna, nem tudja). Ad quartum, nemcsak hallotta, hanem tudja is bizonyosan a fatens ebben a punctumban megnevezett halmokat, hogy mindenkor szabadon és örökösen birta Szeged városa, mert a fatens atyja is volt hetvennyolcz esztendős, halálának ideje is már nyolczvan esztendeje, még az attyja is birta azon pusztákból Szita nevű teleket, emlékezik reá, hallván édes attyja szájából. Ad 5-um directe, ad 6-um. Azt is hallotta hogy Maysát, alsó és felső Csöngölét birta volna szabadon Szeged várossa, azt pedig nem tudja, hogy Orczy István uram mostanában a militia részére kiárendálta volna. Secundus testis. Hajnal Mihály. Makó városának lakosa, és csanádi püspök urunk eő excellentiája jobbágya annorum circiter 65, juratus examinatus, mivel Tápin is lakott ad primum, 2-um, 3-um, 4-um et 5-um uti immediate praecedens testis, ad 6-um nihil fatetur. Tertius testis. Karácson Péter, Makó városának lakosa és csanádi püspök urunk ő excellentiája jobbágya, annorum circiter 60, juratus examinatus. Mivel nemes Szeged városában is lakott, ad primum: vallja, hogy igen is Szeged városa nagy volt és 17 templomok voltanak benne, az édes attyától, az édes attyja pedig a fatens nagyattyától hallotta, hogy Dorosmán is egy templom volt és abban a templomban bárány kép faragott kövön volt és akkor régi időben egy ember azt profétiálta s jövendölte, hogy ezen kőbárány, mint czímere Szeged városának a közepében fog tétetni, amint is a czímere. Ad 2-um, 3-um, 4-um uti priores testes, addito hoc ad 4-um: hogy maga is a fatens huszonhárom esztendőkkel ez előtt s continuo tizennégy esztendeig Szegeden lakván, akkor is szabadon usuálta, szántotta és kaszálta azon halmokat. Ad 5-um directe. Ad 6-um. Tudja, hogy mindenkor ezen pusztákat és többeket is birták szabadon, azt pedig nem tudja, hogy exarendálta volna Orczy uram, vagy más valaki. Quartus testis. Martonyosi György makói lakos, csanádi püspök urunk jobbágya, annorum circiter 50, juratus examinatus, in Tape antea habitans, ad primum hallotta a fatens, hogy Dorosma és Szent Mihály Szeged városával egy lett volna, mivel oly nagy hely volt, hogy tizenhét templom is lett volna benne. Ad 2-um et 3-um aequaliter addit hoc ad 3-um, hogy tudja azokon a kun pusztákon ha kecskeméti, martonyosi, szabadkai és halasi juhokat ott őrizték, ha kaphattak tehát a 356 szegediek mindenkor kifogtak belőle, és megbitangolták, hogy hírek nélkül oda bocsátották azon pusztákra. Ad 4-um, 5-um directe, et ad 6-um uti praecedens testis. Quintus testis. Karácson Gergely, makói lakos, csanádi püspök urunk ő excellentiája jobbágya, Szegeden lakván ez előtt, annorum circiter 45, juratus examinatus, ad primum audita refert, ad secundum, tertium, 4-um, 5-um et 6-um directe, uti praecedens testes. Sextus testis. Cseh Pál, Makó városának lakosa, csanádi püspök urunk jobbágya, annorum circiter 65, juratus examinatus, mivel tíz esztendeig Szeged városában is lakott ad primum, audita refert, ad 2-um, 3-um, 4-um, 5-um directe uti praecedentes. Ad 6-um nihil. Ex possessione Mindszent in comitatu Csongradiensi situato, die 10 julii. Primus testis. Lovas György, incola cameralis pagi Mindszent, annorum circiter 72, juratus examinatus fatetur ad primum, hogy Dorosmának hallotta hírét, hogy még előbb volna, mint Szeged városa, és a dorosmai templomban lett volna a kőből kifaragott bárány. Ad secundum, 3-um, 4-tum, 5-tum, 6-tum in genere így szól: hogy mióta emlékezik, ötvenöt esztendőtől fogva a punctumban megnevezett pusztákat Szeged városa mindenkor szabadon birta, minden háborgatás nélkül élte és senkinek semmit nem fizetett, hanem mostanában hallá, hogy a kunok részéről kezdettek veszekedni. Secundus testis. Jaksa Gergely, incola pagi cameralis Mindszent. Annorum circiter 78, natus Szegedini, juratus examinatus ad primum nihil. Ad 2-um. Tudja, hogy mindenkor Szeged városa élte volna Dorosmát és Szent-Mihályt. Ad 3-um etiam senkitől sem árendálta. Ad 4-tum, 5-tum directe. Ad 6-tum. Tudja, hogy Maysát, Alsó és Felső Csöngölét, Csólost és a körülfekvő pusztákat Szeged városa mindenkor szabadon birta. Ex oppido Kecskeméth inclyto comitatu Pestiensi adjacenti, die 14 junii. Primus testis. Szentkirályi János Nobilis Kecskemétiensis annorum 66, juratus examinatus fatetur. Ad primum nihil. Ad secundum. Vallja directe juxta de eo utri puncta; ad 3-um vallja a fatens, hogy tudja azt is bizonyosan, hogy mindenkor a szegediek birták Szent Mihályt és Dorosmát szabadon, és hogy a kun pusztákhoz számláltattak-e vagy sem? nem tudja, hogy pediglen a korbeli palatinusoknak discretiot adtak, tudja, - de nem tudja tartozandóképen-e? vagy jó akaratjokból. Ad 4-um directe feleli, hogy ezeket az punctumban megnevezett halmokat, telekeket mindenkor birta szabadon Szeged városa egész a mostani postáig, úgymint Kistelekig, és örökös szegedi földnek hallotta lenni, sőt soha nem is hallotta kun pusztának, se nem is tettek a kunok semminemű praetensiot ellenek. Ad 5-um vallja, hogy 357 a Tisza és Duna között amely pusztákat fatens a több compossessor társaival együtt mióta megárendálta a Teutonicus Ordótól, és annak előtte a több városoknak lakosai raegárendálták régenten minden békességes ususában volnának a szegediek, semmit se nem háborgattak, mely pusztákat pedig ki nem exarendáltak a kecskeméti uraimék, tehát vallják, hogy mindenkor szabad ususában volt Szeged városa, még valaki ki nem exarendálta. Ad 6-um nihil. Secundus testis. Kovács György, Kecskemethiensis, annorum circiter 54, juratus examinatus pariter ad omnia puncta respondit, sicut immediate praecedens testis. Tertius testis. Horváth Tamás, nobilis Kecskemethiensis, annorum circiter 30, juratus examinatus, pariter ad omnia puncta respondit, sicuti praecedentes. Quartus testis. Bede Mihály, nobilis Kecskemethiensis, annorum circiter 57, juratus, examinatus. Ad primum. Audita refert. Ad secundum. Vallja fatens, hogy tudja, mindenkor birta Szeged városa az említett Dorosmát és Szent Mihályt. Ad tertium dicit: tudja, hogy szabadon élték a szegediek. Ad 4-tum. Directe. Ad 5-tum. Tudja, hogy circiter két mértföldnyire birta Szeged városa, és élte szabadon, a többet pedig kecskeméthi uraimék. Ad sextum nihil. Quintus testis. Szabó György. Kecskeméth városának egy tanácsa és lakosa, annorum circiter 65, juratus examinatus ad primum: vallja, hogy hallotta a régiektől, hogy igen nagy város volt Szeged városa, úgy, hogy egész Öthatomig tartott volna, és tizenhét templom lett volna benne. Ad 2-um directe, ad 3-um tudja, hogy birta, de nem tudja, adott-e valamit a palatinusoknak? vagy sem? Szeged városa. Ad 4-tum. Vallja, hogy birták mindenkor szabadon. Ad 5-tum. Sicut tres quinque testes. Ad 6-tum, tudja, hogy élte, kaszálta alsó és felső Csöngölét, Maysát, Szeged városa, de nem tudja mi mellett. Sextus testis. Farkas Gergely. Kecskeméth városának lakosa, ez előtt Martonyoson lakott, annorum circiter 75, juratus examinatus ad primum nihil. Ad 2-um, 3-um, 4-tum et 5-tum directe sicuti primi praecedentes testes. Ad 6-tum nihil. Datum - anno die et loco in praemissis. Alexander Sibolthy, regius mp. (L. S.) Joannes Arbay canonicus Vác. mp. Egykorú hivatalos másolata Szeged v. levéltárában, a kun puszták iránt folytatott per csomagjában. Közölve: A régi Szeged II. k. 195-201. l. |