Reizner és műve | 1. kötet | 2. kötet | 3. kötet | 4. kötet | keresés
|
358
Puncta contractus inter excellentissimum ac illustrissimum dominum dominum Ernestum, S. R. I. comitem de Herberstein, generalis campi marschalli locum tenentem et fortalitii Szegediensi commendantem etc. ab una, partibus vero ab altera inter liberam ac regiam civitatem Szegediensem in facto cedendae domus militaris e vicinia et regione residentiae piarum scholarum ineundi praesentanda, et quidem pro Primo: Altetitulata sua excellentia praeattactatam domum militarem praefatae regiae civitati Szegediensi ad debitam eiusdem instantiam pro adaptatione gymnasii, quingentorum florenorum pretio, tali cum conditione resignat, ut Secundo: Quamprimum tempore consignati contractus ducentos florenos ad manus domini aedilis tumbae Joannis Godefridi de Sumatring administrare, residuos vero trecentos florenos ad diem duodecimum affuturi mensis octobris pariter antelato domino aedili scribae deponere sit obligata. Et quidem, Tertio: praerepetita domus militaris, nec dum in perfectione existeret, hinc eiusdem intuitu eadem altefata sua excellentia fragmenta laterum ex fundamento demolitae antiquae domus annonariae erutarum in usum toties dictae domus applicanda concedit. Quarto: Respectu vero alterius domus, quae proxime ruinae et desolationi exposita praefatae residentiae quidem contigua, pro nunc aegrotis assignata esset, pro eadem domo praelibata civitas Szegediensis virtute infrangibilis huius contractus obligabitur pro infirmis militaribus extruendo novo aedificio ad vectionem quinquaginta millium laterum, uti necessariorum lignorum gratis suppeditare. Ubi Quinto: Sua excellentia ea potissimum ex ratione, ut aliquando caemiterium templi divo Demetrio sacrati, ab aegre decumbentibus militaribus eliberetur, finito praedicto aedificio saepius fatae civitati Szegediensi, absque ulla quaestione assignari facere promittit. Unde Sexto et ultimo duo exemplaria confecta, et unicuique parti contrahenti autbentica subscriptione et sigillorum appressione munita, pro maiori securitate et sincera manutensione consignata sunt. Szegedini die 1ma septembris 1722. Ernestus comes de Herberstein generalis (P. H.) Joannes Godefridus de Summating. Eredetije Szeged v. közigazgatási levéltárában, a gymnasium alapítására vonatkozó külön csomagban. 359 1723. Szeged sz. kir. város esküdt polgárainak és lakóinak névjegyzéke. Polgárok. Ábrahám István. 360 Király Bencze. össz: 162 361 Felsővároson. Atkári Miska. ösz: 72. Palánkban. Aradi Péter. 362 Ilia Juricsin. össz: 56. Polgárok mindössze 290. Lakosok (inquilinii). Ábrahám Miska makai. 363 Kispéter István. össz. 69. Felsővároson: Bullás János. össz. 51. 364 Palánkban: Andreas Lintenpach. össz. 31. Lakosok mindössze: 142. Eredetije Szeged v. közigazgatási levéltárában, polgárok lajstromai csomagban. 1723. márcz. 1. Szeged város szabályrendelete a kovács-czéh védelmére a czigányok által készíthető kézművekről. Nemes városunk közönséges házánál szokás szerint tartott sessióban elvégződött és pro directione kovácsmestereknek ki is adatott, hogy városunkban megmaradandó czigányok mit dolgozzanak, tudniillik: Csizmákat patkoljanak. És hogy alsóvároson két kovács és három czigány legyen, felsővároson is két kovács és három czigány, az palánkban pediglen egy czigány maradjon. Eredetije Szeged v. közigazgatási levéltárában. Jegyzőkönyvek, 1723. évi márczius hó 1-én. 365 1724. febr. 26. Bécs. A szegedi egyesült kovács- és kerékgyártó-czéh szabadalmi levele. Nos Carolus sextus Dei gratia electus Romanorum imperator semper augustus ac Germaniae, Hispaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae. Croatiae, Sclavoniaeque etc. rex, archi dux Austriae, dux Burgundiae, Brabantiae, Styriae, Carintiae, Carnioliae, Luxenburgiae, Viertembergiae et Thecae, suprioris et inferioris Silesiae, princeps Serviae, marchio Moraviae, comes Habspurgi, Tyrolis, Ferreti, Kyburgi, Goritiae etc. memoriae commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit universis; quod fideles nostri prudentes et circumspecti Joannes Georgius Petritzky, Mathias item Hoffner, Joannes Bergbauer et rotariae magistri in libera regiaque civitate nostra Szegediensi degentes et commorantes penes demissam fidelium nostrorum prudentum ac circumspectorum iudicis et senatorum praedictae civitatis nostrae Szegediensis recomendationem exhibuerint et praesentaverint nobis certos quosdam caehales articulos in simplici papiro germanico idiomate conscriptos, ac pro bono inter eosdem servando ordine concinnatos tenoris infrascripti, suplicando majestati nostrae debita cum instantia humillime, quatenus nos eosdem articulos, omniaque et singulas in eisdem contenta, ratos, gratos et accepta habentes, literisque nostris privilegialibus inseri et inscribi facientes, auctoritate nostra caesareo regia benigne acceptare, approbare, roborare, et ratificare, ac pro praefatis utriusque artis magistris Szegediensibus ipsorumque posteris et successoribus universis perpetuo valituros, gratiose confirmare dignaremur; quorum quidem articulorum tenor sequitur in hune modum. Versio. 1-ször. Minthogy mindenek fölöt az úr Istent leg jobb iparkodás, ájtatosság 's szorgalmatosság mellett tisztelni, arra is pedig tekintettel lenni kelletik, hogy a bötsületes czéhbeliek közöt szoros rendtartás és tisztesség béhozatasson, a nemes szabad királyi Szeged várossának rendszerént a kováts és bognár mesterségbéli ládánál bévett és ezen czéhet szerző mestereknek nagyob előmenetelük és az Isten áldásának elnyerése véget légyen védelmü patronusuk szent Leo püspök, aki más efféle czéheknél való szokása szerént választatott, amely napon ünnepet szenteljenek, valamint e jeles napon minden mester és legény köteleztetik a szent misén meg jelenni, úgy az Isten hatalmán kivül attul elmaradandók, a bötsületes czéhben két font viaszkot fizetni. 2-szor. Köteleztetnek úr napján nem csak ezek, hanem a czéhhez tartozandó külföldi mesterek is a keresztény katolikusi processiot illő 366 ceremoniával ékessíteni, a ditséretes régi szokás szerént tisztességessen s áitatossan meg jelenni, és tehetségükhöz képpest egy czéh zászlót készítetni, nem külömben minden kántor vasárnapon és halottak napján szent misét kötelességből hallgatni; ha ezeket vagy mester vagy legény jeles okból elmulatná, és afféle processiotul vagy kántor misétől elmaradna, két font viaszkban büntetessen. 3-szor. Köteles lészen a czéh mester egy vasárnapon minden mestert és legényt az egyházi vagy világi előljárók rendelése szerént a processiora öszve hivatatni, hogy annál a 2-ik punctumhoz képest tisztességessen zászlóval együt, a kiszabot büntetés alatt megjelenjenek, melynek végezete után minnyájan ezek a czéh mester házához jönni, ottan szokás szerént ui czéh mestert, aki két esztendeig híven és minden szorgalmatossággal tisztségét viselendi, egyes akarattal választani tartoznak, ez két esztendő után ismét felszabaditatasson, és helyében más tétetessen, oly kötés mellett mindazonáltal, hogy két esztendeig kováts, két esztendeig ismét bognár a czéhmesteri tisztséget viselje. 4-ször. Ha valaki a mi kováts vagy bognári czéhünkbe be vétetetni vagy bé állani, és mesteré lenni kívánkozna, ez tartozni fog magát előb nemes szabad királyi Szeged várossának fő bírájánál és a tekintetes nemes tanátsnál bejelenteni honnét jön? és született légyen? azután pedig, czéh mesterünknél bötsületes születésérül és tanulásárul való leveleket a b. czéhnek előlmutatni s könyörögni, annak utánna ha ezeket a b. czéh helyesnek találandja köteles lészen a ládában egy tallért fizetni, ahol tudakoztatni fog mesterségit mikép tanulta légyen és remekét tsinálni, valamint tehát egyéb mesterségeknél is szokás, úgy nékie a remek készítésre egy esztendő s egy nap hagyattasson 's meg engedtetessen, hogy szokás szerént egy mester ebédet tehetségéhez képpest gazdálkodva az egész czéhnek adhasson és annál a fő bíró urat két tanátsbéli urakkal vendégelhesse. 5-ör. Olyas esetben, amidőn valami vidéki nyőtelen legény, kováts legyen az vagy bognár, a mi czéhünknél oktatatni kivánkozna, az tartozik magát a czéh mesternél jelenteni, és egy mesternél esztendeig béállani, és munkáját folyvást folytatni, esztendőnek utánna pedig magát ismét a czéh mesternél jelenteni, ahol a mesterségnek rendje és szokása szerént végzést fog nyerni. 6-or. Szinte azonképpen a kováts és bognár mestereknek fiai, kik ezen mesterséget tanulták és czéhben álni akarnának, fél remektől, valamint mesterünk leányai is akik e mesterségeinkben férjhez mennek fel szabaditatnak, mentek legyenek özvegyei is a fél remektől, ellenben a mester esztendőért egy a másika mesterségnek öt forintot fizetni, és a mester ebédet valamint felyebb emlitetett adni tartoznak. 7-er. A kováts aki czéhünkben állani kívánkozik, tartozik követ- 367 közendő remeket készíteni, egy fél alsó kocsit saját új vasával, valamint más városokban szokás, készíteni, és egy fiatal lovat mely nékie eleiben állíttatik négy új vasakkal, minden hiba nélkül meg patkolni; amidőn pedig ezen remekéhez fogni kívánkozna, tartozik azt a czéh mesternek béjelenteni, hogy két mestert kirendelhessen, akik efféle remeket nékie eleiben adják, ezeket étellel és itallal tehetsége szerént, nem felesleg, mind addig fogja tartani, még remeke el nem készül. Minekutánna azon remek a bötsületes czéh által jónak és helyesnek találtatni fog, a többi közé valóságos mesternek beiktatasson és annak ösmertessen, ha pedig hiba találtatna azt a czéh illő modon büntesse. 8-or. A bognár mesternek remeke következendőbül áll: egy hinto kotsinak négy kerekei és két állási, amint az országban szokásban vagynak, minden hiba nélkül, amidőn tehát ahoz fogni szándékozik, tartozni fog az iránt a czéh mesternél jelentést tenni, hogy két mestert kirendelhessen, akik a remeket mind adig, méglen azt el nem készíti, étellel s itallal az előbbeni punctumban meg irt módon tehetsége szerént tartani köteles lészen; minekutánna remeke a bötsületes czéh által helyesnek és alkalmasnak bévétettetik, eő a többi közé iktatasson és valóságos mesternek esmértetessen, ha pedig hibák abban találtatnának azokat a czéh büntetni fogja. 9-szer. Nyőtelen kovátsnak vagy bognárnak nyőtelenségben egy esztendőnél továb nem lészen szabad dolgozni, hanem ennek elfollyása után azonnal megházasodni és a mester ebédet megadni köteles légyen. 10-ör. Köteles légyen a czéh mester minden fértály esztendőben a mestereket öszve hivatatni, aki annak idejében meg nem jelen, vagy czéh mestere ellen magát engedetlennek mutatná, vagy éppen elmaradna, akkor a helybeli mester fél tallérban, a külföldi mező városokban, tudniillik vagy falukban lakos mester pedig egy font viaszkban, és aki éppen 12 órakor a czéh mesternél nem lészen, fél font viaszkban büntetessen, s úgy ekképp bévéendő viaszk, mind a helybeli parochialis templomban adatasson. 11-szer. Aki kántor idejében czéh gyűlést tartani kiván, tartozzék fél tallért a ládában fizetni. 12-er. Minden mester köteles légyen minden kántorban két garas feltétel pénzt a ládában bétenni. 13-or. Ha olyas vidéki mester találkozna, aki nemes szabad királyi Szeged várossában méhelyért a mesterség folytatás véget a helybéli kováts és bognár mestereknek tudta nélkül esdekelne, és valami mestert méhelyéből alatomban a bötsületes czéhnek hire nélkül kitudni kévánná, minek utánna ilyes tselekedetérül meg gyözettetik, öt forintokat tartozik fizetni a ládában. 14-er. Ha történne, hogy a nyitott ládakor egyik a másikat csufos- 368 sabb szavakkal illetné, rágalmazna, gyalázna, szinte káromkodna, vagy szitkozodna vagy motskos szavakat ejtene, melyek a bötsületes czéhnél szenvedhetetlenek, az olyan a mester büntetésben essen, és méglen a gyülekezet eloszlik, mester legyen az vagy legény, a bötsületes czéhnek tartozzon egy font viaszkot adni, ha pedig tetjei terhessebbek lennének, a nemes tanátsnak itélet alá bocsáitatasson. 15-ör. Amidőn ellenben mester és legény közöt támadna valami ízetlenség, villongás vagy versengés akkor ne fáilaltatasson mindjárt bíró urnak feje, hanem a czéh mester intézze el a dolgot, dorgálja meg a részeket, és a vétkest egész három forintig büntetetheti, ugy mindazon által ami a városi törvényt illeti mindenkor kivételessen. 16-or. Ha valamely mester vagy legény a czéh ellen valamit tudna, vagy valamie ellene volna s titkolná, üdő vártatva az iránt fel adódna, az olyan egy font viaszkban büntetessen. 17-er. Ha történne, hogy valamely mester vagy legény a nyitott ládakor vádoltatna, az azonnal a bötsületes czéhből kimennyen s ha ezt nem tselekedné, válogatás nélkül egy font viaszkban büntetessen. 18. Ha valamely kováts vagy bognár mester meghalálozna, annak özvegye pedig a mesterséget folytatni kivánná és legényre szüksége lenne, olyast a czéh mester akár honnét is adni tartozzon, mivel különben hatalmában marad és szabadságában hozzája alkalmatos legényt akár kinek munkájából elkérni. 19-er. Kötelesek legyenek a nemes szabad kir. Szeged várossában találkozó magyar, németh és dalmata kováts és bognárok a mi szegedi czéhünknél illendően magukat beiktatatni, s ha az örege elhal, a jövendőbéli iffiak is magukat béiratatni tartozzanak, ami illeti czéhünken kivül való a helységekben lakos mestereket, ha ezek közül valamelyiknek kedve tartaná minálunk magát letenni, annak bevételire hatalma legyen a bötsületes czéhnek. 20-or. Ha valaki valamely mesterünknél hitelben dolgoztatt és meg nem fizet azután pedig munkáit másnál tétetetni kivánná, azon mesternek szabad ne légyen azt felválalni, miglen az előbbeni hitelező mestert kinem elégitette; efféle adossak külömben feő bíró úrnak tudtával a fizetésre szoritassanak, mivel mindegyik munkája, mind ekéje után szokot élni. 21-er. Meg ne engedtessen a mi czéhünken kivül valóknak szántó vasat, feiszét, lópatkót, patkó szegeket és egyébb munkákat amelyek kovátsot illetik, szinte akkép bognár munkákat, mind kerekeket s több efféléket árulni - ami pedig nemes szab. kir. Szeged várossán kivül kováts és bognár munkákban templom napi butsukra vagy heti vásárokra árultatás végett hozattatik, azokat a czéh mester a betekintő mesterével meg fogja vizsgálni és azoknak érdemét meg esmérni, azon esetben pedig amidőn azok iránt némely hibák tapasztaltatnának, 369 a munkát bétekintő mestereknek itéletük szerént a szegények között elosztatassanak, és a bétekintő mestereknek minden darabtul egy garas flzetetessen, a készületlen munkáktól semmi sem vétetesaen, a fogadott munka pedig éppen ne engedtessen, hanem letartatasson és árultatása tilalmaztatasson. 22-er. Olyatén mester, aki másiknak méhelyéből tselédjét tsábitgatya, vagy leszólja, egy font viaszkban büntetessen. 23-or. A tzigányok nemes szab. kir. Szeged várossában valamint Palánkban is meg ne szenvedtetessenek, hanem légyen eő nekiek külső városban a lakásuk, valamint ez más királyi városokban is szokás. 24-er. Szabad ne légyen czéhünken kivül valóknak az ide hozatandó szeneket mi kovátsok elől, az alkalmatos jó fákat pedig bognárok elől előre megvenni, amit mindazonáltal valaki maga szükségére vészen, abban az ne hátráltatasson. 25-ör. Jövendőben mind a kovátsok mind a bognárok részérül tsak tizenkét mesterek, azok is pedig keresztény katolikus hitbéliek a czéhben vétetessenek, szabadságban hagyván külömböző czéh petsétet amint illik késziteni és használni. 26-or. A kovátsok és bognárok az új mestert tettzésük szerint és engedelem nélkül a tettes tanácsnak de felyebb sem 20 frtoknál nem fogják taksálni, valamint azoknak munkásuk sem taksáltatassék felyebb, mint sem Budán és Pesten szokásban vagyon. 27-er. Az inas nálunk három esztendőkre, két polgárok jelenlétiben nyitott ládakor, a mesterek és legények eleiben állitatván bészegődtetessen - mihelyest olyas inas azon három esztendeit hiven és tisztességessen eltöltötte, tartozni fog tanitómestere (maga érdeméhez képpest) egy tanuló ruhát tsináltatni, vagy tiz forintokat adni, és ugy az érdeméhez képpest felszabaditatasson, felszabaditatván tartozzon az inas a czéhben három forintokat, a tanitómester pedig a felszabaditásért a többi mestereknek egy forintot fizetni. Következnek a legények articulussai. 28-or. Hetibér légyen a kováts legénynek 18 kr., azonkivül borra valóul maradjon nékie feisze forrasztás az élinél, tsépellőre óh karikákat rakni, sarlókat szükebbre vagy tágossabbra tsinálni, három patkó szegeket verni, lónak eret vágni, és száját tisztitani, egy óh láncz szemet forrasztani; ellenben ha egy legénynek továbbá szolgálni kedve nem lenne, mesterének nyolcz nap előbb felmondani tartozik. 29-er. Ha a bognár legény valamelyik mesternél nyolcz napokig mesterségünk szokása szerént már dolgozott, hetibér legyen tizenkét garas, kerekektül darab számra 6 kr. és tartozzon szinte felyebb vett módon nyolcz napok előtt felmondani. 30-or. Ha vidéki bognár legény ide érkezik, és munkára állani 370 kívánkozik, tartozzon őtet az öreg legény a legöregebb mestertől a legiffiabbikhez munkára kinálni és amidőn 14 napokig egy mesternél már dolgozott, tovább maradni pedig nem tettzene, - más mesterhez szabadon bé álhat. 31-er. Tilalmas a legénynek a hétben egy vagy két napot heverni, de ellenben szabad légyen annak hetfőn két óra után a munkával felhagyni, aki az napon egy órával korábban a munkához fogott, s igy a hétben ünnepelni, s mesterének munkáját elhagyni merészlő legény egy font viaszkban büntetessen. 32-or. Tilalmas, hogy a legény hét közben mesterét el hagygya és vándorlóra induljon, hanem vasárnap tartozni fog felmondani, mely után útnak indulhat. 33-or. Ha a legény egy kereket összve állit, jutalmaztatasson három kraitzárral, egy eke kerekért pedig hat németh sillingel. 34-or. A bognár legénynek borra valóul jusson: köszörűt és kereket ékelni, feisze nyelet tsinálni, kocsit hirtelen reperalni, kerék agyat óh kerékben tenni, óh saroglyába két lábot késziteni. Ami fát ezekhez a paraszt maga hoz egy darab a legényé, ha többet hozna, az a mesteré légyen. 35-or. Azon mester vagy legény, kováts légyen az vagy bognár, aki zürzavart szerezne, és nemes szab. kir. Szeged várossa hatalma s itélete alá való lészen, aki ezen czéhbeli rendünknek ellent mondana, magát ellene szegezné, vagy azokat elfogadni nem akarná, a bötsületes ezéhből ki rekesztetessen, érdemtlenné tétetessen és ha az iránt meg nem egygyeznének nemes szabad királyi Szeged várossából ki üzetetessen. Nos itaque hujusmodi humillima antelatorum utriusque artis magistrorum Szegediensium suplicatione, prout et antelati magistratus Szegediensis demissa recommendatione, nostra modo quo supra fata majestati regiae exaudita clementer et admissa, cum et alias etiam nihil magis invotis habeamus, quam ut inter populos regimini nostro divinitus concreditos, et consequenter etiam mechanicos praeprimis cultus divinus, tandem bonus ordo et disciplina vitaeque probitas et honestas promoveatur stabiliaturque, preinsertos ipsorum cechales articulos praesentibus literis nostris privilegialibus insertos et inscriptos quoad omnes eorundem continentias et clausulas ratos, gratos et accepta habentes, benigne approbavimus, roboravimus et ratificavimus, ac pro antelatis utriusque ferrariae videlicet et rotariae artis magistris Szegediensibus, ipsorumque perpetuo valituros gratiose confirmavimus unim acceptamus, approbamus, roboramus ratificamusque et confirmamus, salvo jure alieno, harum nostrarum secreto sigillo nostro, quo ut rex Hungariae utimur inpendenti communitarum vigore et testimonio literarum. Datum per manus fidelis nostri, nobis sincere dilecti reverendi spectabilisque ac magnifici comitis Ladislai Adami Erdödy de Monyorókerék 371 episcopi Nitriensis, locique et ejusdem nominis prout et Varasdiensis comitatuum, montisque Claudii perpetui comitis, praepositi S. Margarethae virginis de Dömös, actualis intimi consiliari nostri et predicti regni nostri Hungariae aulae nostrae vicecancellarii - in archiducali civitate nostra Vienna Austriae, die 26 mensis february, anno Domini 1724. regnorum nostrorum Romani XIII. Hyspaniarum XXI. Hungarie vero Bohemiae et reliquorum anno aeque XIII. Carolus m. p. Ladislaus Adamus comes Erdődy, episcopus Nitriensis m. p. Josephus Koller m. p. (L. S.) Anno domini 1724. praesentes literae privilegiales caechales fabris ferrariis et rotariis in hac libera ac regiaque civitate Szegediensis commorantibus et degentibus ad humillimam eorunden suplicationem et instantiam a sacratissima caesarea regia majestate domino domino nostro clementissimo benignissime concessa et elargita, nobis solito modo exhibitae et praesentatae, ac per nos debito homagiali obligationis cultu acceptatae perque juratum notarium nostrum sub solita congregatione et sessione magistratuali nulla prorsus contradictione interposita solenniter publicatae sunt. Szegedini ut supra, et die 11 may. N. N. iudex et senatus 1. ac regiae civitatis Szegediensis. (L. S.) Eredetije Szeged v. közig. levéltárában. 1724. nov. 24. Gróf Nádasdy László csanádi püspök köszönete az udvari kamarához a Szegeden építendő négy kanonoki ház részére a kincstár részéről engedélyezett épületfákért; egyúttal az ő szegedi házának helyreállítására is szükséges épületfáknak a kincstári készletből leendő kiszolgálását elrendeltetni kéri. Excelsa camera aulica, domini, domini mihi gratiosissimi, colendissimi. Quandoquidem ad demissam meam instantiam eadem excelsa camera aulica trabes et ligna pro aedificys ad domos quatuor canonicorum meorum Csanadiensium Szegedini erigendas necessaria ex bonis fiscalibus seu cameralibus ibidem existentium gratis praestanda gratiose resolvisset et ordinasset, et mei quoque non dissimilis imo major in hoc passu ratio et reflexio habenda veniret: hinc eidem excelsae camerae aulicae eatenus demisse supplico, quatenus eadem etiam mihi ad aedificia domus meae ex benigno Suae Majestatis Sacratissimae indultu Szegedini erigendae necessaria ligna ex ysdem 372 bonis cameralibus, in quibus aliunde sat copiose haberentur, gratis danda et administranda gratiose resolvere et ordinare dignetur. Eam excelsae camerae gratiam ego quoque pro omni posse meo remereri sat agam perseverans. Eiusdem excelsae camerae aulicae Humillimus et obsequissimus servus: Comes Ladislaus Nádasdy m. p. Episcopus Chanadiensis. Kívül praes: 24. november, 1724. Eredetije a cs. és kir. udvari kamarai levéltárban Bécsben. 1725. jún. 25. Bécs. Az udvari kamara a csanádi püspökség kérelmére megkeresi a m. kir. kanczelláriát, hogy Szeged város közönségét mint kegyuraságot szorgalmazza a székes, illetőleg plébániai egyháznak mielőbbi felépítésére. Sacrae caesareae regiaeque maiestatis inclytae cancellariae hungaricae aulicae, amice insinuandum. Summedictam suam majestatem sacratissimam dum temporalis domini episcopi Csanadiensis episcopalem iurisdictionem in noviter recuperatum Banatum Temesiensem extendisset, in simul etiam pro majore cultu divino, pro antelato episcopatu Csanadiensi quatuor fundasse canonicos pro stabili Szegedini qua episcopatus residentia loco persistentes; ex quo autem praememoratus dominus episcopus Csanadiensis representasset, praelibatam benignissimam suae majestatis sacratissimae intentionem haud debito hucusque potiri posse effectu, quod cathedralis seu parochialis ibidem ecclesia haud exstructa esset, eiusdem vero exstructio civitati Szegediensi, qua jure patronatus gaudenti, incumberet. Idcirco eandem inclytam regiam cancellariam hungaricam aulicam peramice requiri, quatenus antelatae civitati Szegediensi exstructionem praefatae cathedralis seu parochialis ibidem ecclesiae serio injungere haud gravatim velit; in reliquo etc. Viennae 25. Juny 1725. P. Hilleprand m. p. Eredeti fogalmazvány a cs. és kir. udvari kamarai levéltárban Bécsben. 373 1728-1744. A boszorkányok üldözésére vonatkozó periratok. CCVII. 1. 1728. jún. 14. Kökényné Nagy Anna rontásaira, továbbá Kovács Pál, Rózsa Dániel és Kerela boszorkányságára vonatkozó tanúvallomások. Anno 1728. die 14. junii, in particulari liberae regiaeque civitatis Szegediensis sessione, praesens inquisitio, seu testium collectio intuitu negotii infra declarandi, hoc ordine peracta est. De eo utrum? Tudja-e bizonyosan a tanú, hallotta-e, vagy látta, hogy Kökényné, mostanság Gilliczo János és Szanda Kata Jancsó Pál feleségei, vagyis pedig más személy, valamely bűbájos boszorkányságot követtek, vittek végben, vagy valakit fenyegetések után megrontottak volna. Primus testis. Prudens ac circumspectus Paulus Varasdi, civis huius civitatis, annorum circiter 36. Vallja keresztény lelkére, hogy neki egy szép csikója lévén, aztat Kökényné megkedvellette és az házáért kérte. Hogy az fatens nem akarta oda adni, mondá Kökényné: no oda adnád még két hét mulva. A lovait az istállóban annyira összve keverték s összve fűzték, hogy egyik lova soha többet fel nem kelhetett, az másik is azután két hét mulva megdöglött, noha annak előtte semmi gondjuk nem volt és azon éjszaka kötöfék sem volt az lovak fejében. Nemkülönben az fatensnek szép tavaszi búzáját meglátta említett Kökényné, mindjárt másod vagy harmad napra az fatens gyakori gyermekágyban fekvő felesége lábát felzsugorította és megvesztette. Azután hozzája menvén Kökényné és megnézé az lábát, mondá, hogy adna neki hat véka tavaszi búzát, majd meggyógyítaná. Az fatens őszi búzával unszolván őtet, nem akarta elvenni. Azután mihelyest megígérte a tavaszi hat véka búzát, megkente nyálával Kökényné az fatens gyermekágyas felesége lábát, kihúzta, és mindjárt lábra állott és nevetéssel mondá: had lássam, úgymond Kökényné, miképpen járhat és mintha soha sem fájt volna az lába néki, meggyógyúlt. Azonkívül, hogy leánykájával bábának nem hívatta az fatens, más négy esztendős leánykája fél tagját és kezét az álla alá húzta és oda menvén Kökényné, mondá: ennek úgy mond, csak koporsót készítsetek, mert meg fog halni, amint meg is holt. Secunda Testis. Honesta mulier Catharina Nagypál, Josephi Katona uxor, annorum circiter 40. Keresztény lelkére vallja, hogy az ő napát az boszorkányok kezét s lábát összevonták és azt Kökényné által gyógyíttatván fatens, napa valamit olyast talált Kökénynének szóllani, hogy abban hagyván a gyógyítást, rövid időre meg is halálozott. Ugyan 374 ismét az fatens leánya hasonlóképen megrontatott és azt is Kökényné fogta fel gyógyítani és a többi között elhozakodván, mondotta neki Kökényné, hogy ha ő véle az fatens napa össze nem veszett volna, még most is élne, de köszönje nyelveskedésének. És ezen szavaiért, mondásáért Kökénynének, nem hagyták tovább gyógyítani a leánykát. Azon közben egy más idegen orvos asszony is érkezvén az fatensnek. De legnagyobb gyanússágot mondja az fatens maga bátyjára, Katona Ferenczre lenni, az leánykája megvesztésiben, mert az atyja is szóbéli és híres orvos is lévén, mert mindenkor neheztelt az fatensre és két ökröt kért meggyógyításáért és kezdette is volt Katona Ferencz gyógyítani, de hogy az fatens két ökrét neki nem akarta adni, félbe hagyta a gyógyítást. Tertius testis. Prudens ac circumspectus Andreas Puskás, civis huius civitatis, annorum circiter 55. Juramento mediante vallja, hogy fatens felesége terhes lévén, mindenkor ajánlotta magát Kökényné bábának. Eljővén a szülés ideje, oda haza említett Kökényné nem találtatván, más bábaasszonyt kelletett hívniok és az bábaasszony egykor fürösztötte az gyermekágyban levő feleségét, oda menvén Kökényné, egy keveset leült, azután mindjárt felkelt és mondá: látom úgymond Kökényné, hogy itten semmi időm nincsen, és kimentében az fatens menye kikísértette, mondván neki Kökényné: csak meg ne bánjátok ezt. Harmad napra 12 esztendős fia rosszúl lett, az lába bokája nagyon kifakadozott és egészben elromlott, végtére benne meg is holt. Annak halála után ismét, hogy másik gyermeknek is bábául nem hívattatott, azt is megrontotta, mert az nyakát hátra húzta, az két karját kitekerte. Azután midőn Rácz Katához orvosoltatni vitte volna az fatens, mondá Rácz Kata, hiszen úgymond, Kökényné gyermeke ez, az az Kökényné rontotta meg. Quarta testis honesta mulier . . . . (1) prud. ac circumspecti Thomae Papa coniunx, annorum circiter 60. Deposito iuramento vallja, hogy: Fazekas Ferencz molnárné terhes lévén, oda hívattatott Kökényné. Annyira össze gyötrötte, kente az terhes asszonyt, az méhében belé nyúlván, összve rontotta annyira, hogy az gyermek halva lévén, az asszony is megholt beléje. Jelen volt az fatens. Ezt pedig azért cselekedte, hogy annak előtte az terhes asszonytúl lisztet kért Kökényné és nem adhatott neki, akkoron megfenyítette, hogy jobb volna ha adna. Quintus testis. Prudens ac circumspectus Franciscus Fazekas, concivis, annorum circiter 53. Sub praestito juramento fatetur in ordine praevia praeposita fatens, hoc super addito, hogy Kökényné az első hitvesét kivégezvén a világbúl, az második feleségét is megakarta rontani; mert kimenvén felesége az küszöb ajtón, mindjárt földhöz 1) A név hiányzik. 375 ütötte és arczúl is csapta, az útczán megfogván, összvehurczolta véle. De más ember nem látta, hanem csak az fatens felesége. És nemkülönben, hanem sok kérése és fenyegetés után az fatenshoz ment Kökényné és mondotta: ezen, úgymond, sárgaság vagyon; és azután megorvosolta. Sexta testis, honesta mulier . . . . (1) prud. ac circumspecti Mathie Farkas conthoralis, annorum circiter 50, sub juramento fatetur: hogy mióta az maga fiának Kökényné leányát nem engedte elvenni, az időtől fogvást szemlátomást egészben hervadni és fonnyadni kezd. Minden gyanússága Kökénynére vagyon, mert mondotta Kökényné - úgymond - jobb volna ha az ő leányát venné el. Septima fatens, prud. ac circumspecti Gregorii Kissjános, civis (2) incola civitatis praefatae, annorum circiter 60. Fide christiana mediam fatetur: hogy az leánya gyermekágyban feküvén, az fatens felesége hozzájárúlt, kért tőle Kökényné egy máriást, mivel bábája volt leányának. Hogy nem adott, alig mehetett haza három esztendős fiával együtt, mindjárt megrontotta Kökényné. Octavus fatens. Prudens ac circumspectus Joannes Puskás. Civis huius civitatis, annorum circiter 30. Fide sua christiana mediam vallja: hogy egykor korcsmán lévén az fatens, hozzája ment Kökényné és monda: te - úgymond - nem szánnám ezt a kést megkeverni benned. Ezekre circiter másfél hétre a fatens kis gyermeke szemeit kiforgatta, noha semmit sem vétett neki, tán gyanakodik, hogy bábának nem hitták azon gyermekének, azért cselekedte. Nonus fatens. Prudens ac circumspectus Joannes Lantos, civis huius civitatis, annorum circiter 35. Keresztény lelkére mondja, az felesége terhes lévén, hívatta Malmos Kata bábát. Hogy sokat vajlódott s kínlódott az felesége, ismét elhívatta Kökényné bábát is. A két asszony a bábaságon egymással összve vesztek és az fatens felesége látta azon éjszaka Kökénynét Kerelánéval együtt az kemenczéje mellett és mondotta Kökényné Kerelánénak - úgymond - vegyük ki annak a gyermeknek a lába csontját, amint másnap meg is vesztették a lábát a gyereknek. Aztat azért cselekedte Kökényné, hogy őtét az fatens felesége nem hívta elsőben bábának és Malmos Kata sok ízben mondotta és magát mentegette, hogy ő nem vesztette meg, hanem Kökényné, és azután ugyan Malmos Kata meg is gyógyította. Decimus fatens. Prudens ac circumspectus Stephanus Vastagh, concivis, annorum circiter 80. Christiana fide mediante fatetur, hogy nem régen előlhozakodtak a nagy szárazságtul és Istennek nagy ostora volna az. Mondá Kovács Pál, koldúsok bírája, hogy nem istentől van 1) Név nincs. 2) Kimaradt: coniunx 376 ezen nagy szárazság, hanem török országra adták el az esőt a boszorkányok. Csak őtet úgymond fürösszék meg, tudja ő azután, kinek kell az kötelet nyakába vetni. Undecimus fatens. Catharina Süvegh, prud. ac circumspecti Gregorii Babarczi consors, annorum circiter 60. Fatetur uti praecedens in ordine praeappositus fatens dicit. Duodecimus fatens. Gregorius Masa, civis huius civitatis, annorum circiter 36. Fide sua christiana mediante fatetur. Gyakorta látta ébrenten Rósa Dánielt ennek előtte estve, amidőn lefeküdt volna, nem aludván a fatens és ébren lévén, egyszersmind látta, hogy reá rohant s reája dűlt Rósa Dániel és mint az újjai, nagy fogai voltak. Azonban úgy látszatott az fatensnek, mintha mind hegyeken, völgyeken, erdőkön járt volna. De az eszét elvette a fatensnek. Sok járása, kelése után, mintegy 12 óra eltelte útán, mintha csak álmából serkent volna fel, úgy fáradtan minden tagja fájt és ruhája csupa veríték volt. Ez pedig sokszor történt rajta, de nem egymás után, hanem két-három hónapban egyszer. És azon csigázása annyira elrontotta egészségében fatenst, hogy az időtül fogvást soha sincs egészsége, jó élete és színe, hanem sárga. Decimus tertius fatens. Prudens ac circumspectus Michael Sántha civis aeque civitatis huius, annorum circiter 49, sub iuramento vallja, hogy: ennek előtte circiter 6 vagy 7 esztendőkkel az boszorkányok hozzája jártak csigázni és kényszeríteni, hogy álljon közikbe. Elsőben bemenvén hozzája Kerela, a zászlóval által ütötte a fatenst és az gerendában függesztette és kényszerítették, hogy álljon közikbe. Egész két hétig oda jártak csigázni és kényszerítették, hogy esküdjék közikbe, annyira, hogy majd kétségbe ejtették. És semminemű páter vagy más ember nem segíthetett rajta és az fatens gyakorta mondotta, hogy ha nem fog szűnni rajta, csak közikbe kell állani. Mert az lábait összve rontották, összve törték, szeme világát elvették. Egykor pedig hét hetek mulva az fatensnek sok böcsületes várasi emberek lévén ottan, úgymint: Babarczi Ferencz, Szűcs Albert, Makra István és többen is, - csak kezd reszketni a lába és más tagja az fatensnek és mondja, hogy jön ő hozzája Kerela, mindnyájan a házban levén, ajtók, ablakok be voltak csinálva, nem hitték mellette lévők, kiküldettek nézni, ha ugyan jön e vagy sem. Hát mondja Kerelát hetedik vagy nyolczadik szomszéd előtt jönni (bémenvén az házba), egykor csak bement tüstént az fatens házába, noha senki sem hívta említett Kerelát, és az fatens mellé leülvén, a többi között kérdi Kerela, mi lelte volna őtet? Mondja a fatens fenyegetéssel, hogy az ő nyomorúltja volna. Előszámlálta néki, miképen gyötrötték őtet. Amaz tagadja, hogy csak az ő képében lettek volna; ragadja a fatens baltáját és azzal kezdette ütni s verni, el ment onnét azon asszonyság és azután soha sem jártak csigázni a fatenst. Első csigázásban jelen látta lenni Rósa Dánielt is, Kökénynét, Rohonkánét, Katona 377 Ferenczet; de hogy a szeme világát el vették volna, azután meg nem ismerte és még most is hibás a szeme világa. Decimus quartus fatens. Prudens ac circumspectus Franciscus Babarczi, civis civitatis Szegediensis, annorum circiter 38. Fide sua mediante vallja, hogy Sántha Mihálynál jelen lévén egykor, midőn tudniillik olyas inségben volt, - egyszersmind reszketni kezdett és tagjait fájlalni kezdette és mondá: ime jön hozzája Kerela. Azt nem akarván elhinni, kiküldöttek nézni, - hát referáltatott, hogy 7 vagy 8-ik szomszéd előtt jönne és tüstént bé menvén közikben és említett Sántha Mihály mellé ült és sok pirongatási után Sántha Mihály verni kezdette a Kerelát, elmenvén onnan azon asszony, azután jobban kezdett lenni Sántha Mihály. Decimus quintus fatens. Prudens ac circumspectus Andreas Szűcs, civis aeque annorum circiter 57, fide sua mediante fatetur, uti in ordine mediante praecedens. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 2. 1728. jún. 14. Nagy Anna Kökényné boszorkányságára vonatkozó tanúvallomások. (Az előbbeni jegyzőkönyv változata). Anno 1728. die 14. junii facta est infrascripta inquisitio. De eo utrum? Tudja-e bizonyosan, hallotta-e vagy látta-e a tanú, hogy Kökény Andrásné valami bűbájosságot vitt volna végben, vagy abban tapasztaltatott volna lenni, vagy valakinek ártott volna, vagy valakit fenyegetett volna. Kit tudna az tanú jó bizonyságnak lenni? Primus fatens: Joannes Szűcs, annorum circiter 55. Mondja keresztény lelkére, Kökényné bizonyos lakodalomban lévén, sok tánczolás után kimenvén szellőzni, szombaton circa 23. May, sopánkodtak az legények, hogy bár csak eső lenne, hogy az port elverné - mondá Kökényné, hogy: de tegnaphoz egy hétre olyan eső lészen, valamint tavaly; félek rajta, hogy mind búzát s mind szőlőt el fogja verni, - amint eső is lett, de csendes eső lett egy hétre. Ezeket hallották Nagy Örzse, Lippai Katának két fia, Dohár Antal öcscse, Pósta Ferencz fia, Szabó Ferencz, Bósó, Szabó Jancsi fia. 2us fatens: Ambrus Varasdi, annorum cir. 36. Keresztény lelkére vallja, hogy elsőbb is az fatensnek egy csikója volt, aztat Kökényné házáért kérte, hogy nem akarta oda adni, majd két hét mulva megrontották, az kötőfék nem lévén az fejőkben, úgy annyira összve keverték s összve fűzték, hogy egyik soha sem kelhetett fel, az másik is két hétre megdöglött, noha semmi gondjuk sem volt ez lovaknak. 378 Nemkülönben volt szép tavaszi búzája, azt meglátván Kökényné, mindjárt az feleségét megvesztette, az lábát felzsugorította. Gyermekágyban lévén az felesége, oda menvén Kökényné, mondá: mi lölt lányom. Felelé az gyermekágyas asszony: ime, rosszul van az lábam. Felele Kökényné: adjál hat véka tavaszi búzát, majd meggyógyítom. Az fatens őszi búzával unszolván, el nem akarta venni; amidőn megígérte néki, megkente nyálával az gyermekágyas asszony lábát és kihúzta, mindjárt lábra állott és hadd lássam, miként járhatsz - nevetéssel mondotta Kökényné. Azonkívül hogy az leánykájával bábának nem hítta, fatens más négy esztendős leánykájának összve húzták az fél tagját; az kezét az álla alá húzták és hozzá menvén hajnalban, hogy segítene rajta, megfizetne; hanem 11 óra tájban és akkor mondotta, hogy ennek csak koporsót csináljatok, mert ez meg fog halni. És elmenvén, mindjárt ott termett Köre Ilona, noha sohasem hívták oda, nem is volt annak előtte ottan s kérték, hogy gyógyítsa meg, meg fog fizetni; mondá Köre Ilona: de meg hal ez, amint meg is halt másnap. Katona Józsa. (Balogh Mihály vallja.) Tóth István, annorum 55. Vallja, hogy az felesége gyermekágyban feküvén, Szandáné pedig bába lévén, az leánya fatensnek tréfábul találta mondani Szandánénak, hogy: Anyámasszony, Makón megfürösztötték kegyelmedet, de le nem ült kegyelmed; arra mondá Szandáné: no megbánod azt a mondásodat. Másnapra kelvén, megyre szőlőben mentén egykor csak elvetette magát a leánya és az szemét fel nem nyitotta. Haza vivén a leányzót kocsin, sok módon próbálták szerzetesek által is, hogy szólásra vehessék, de semmiképen nem lehetett, hanem sokára egyszer azt mondotta a leányzó, hogy majd kiszúrják neki az szemét. Harmadnapra pedig mégis olyan állapotban lévén a leányzó, Szandáné mondván az ottlévők előtt, hogy: lám megmondám, hogy úgy fog járni. Azután ismét kért, hogy adjanak egy itcze bort neki, majd meg fog könnyebbülni a leány. Ezt megértvén a fatens, béhíván magányosan a Szandánét és ijesztette, hogy ha más napra meg nem könnyebbül a leánya, bizonyosan be adja bíró uramnak; amint másnapra semmi gondja nem volt, a leány meggyógyult és . . . néki. Dékány Mihály, annorum circiter 58. Vallja, hogy a csökben tréfálódott Szandánéval, haza menvén, mindjárt azon nap az forgó csontban kifordult az lába. Másnapra hívatlan odament Szandáné, kérdé a fatenstül, hogy mi lölte volna őtet. Mondá a fatens: te rontottad és vesztetted a lábamat meg. Kimenvén a pinczében, mondá Szandáné, hogy Isten őtet úgy segélje, csak adjanak két icze bort, majd mindjárt meggyógyítja. A fatens pedig nem akarta engedni; 379 sok kérése után reá susogott Szandáné, azonnal meggyógyult és járhatott. Tertius fatens. Prudens ac circumspectus Ladislaus Pesti, aeque inhabitator . . . civitatis. Vallja, hogy az elmúlt napokban Szanda Pálné az feleségéhez menvén, kért hitelben egy meszel bort. Hogy az fatens felesége . . . . nem akart adni, azon éjszaka igen roszúl kezdett lenni egész testiben. Főképen mintha egész csontját az lábaibul kiszedték volna, úgy hogy fel sem állhatott lábaira. NB. Eztet az arestomban gyógyította meg. Quartus testis. Michael Sántha, annor. 49. Vallja, hogy ennek előtte mintegy két esztendővel, elsőbb is mihelyest bé mentek volna a boszorkányok, Kerela zászlóval által ütötte az oldalát és feltámasztotta az gerendában és kényszerítették, hogy álljon közikbe és hét hétig mind oda jártak hozzája, annyira, hogy csaknem kétségbe esett és semminémű páter nem segíthetett rajta és mondotta, hogy csak köziben kell állani, ha nem szűn rajta az gyötrés és mindazon kényszerítették, hogy esküdjék bé közéjük és az lábát összve rontották, szeme világát elvették. Egykor pedig, hét hét múlva, egykor csak kezd reszketni a lába; ott lévén Makra úr, Szűcs Albert úr, Babarczi Ferencz úr, senki nem hívta, még messze volt a házátul, már a fatens látta, hogy jön hozzája. Kiküldöttek nézni, hát . . . ugyan jött, kérdik szomszédház előtt. Bémenvén azon gonosz asszony, leülvén melléje és a fatens kezdette fenyegetni és a baltát ragadván, - de nem volt balta, csak tetszett néki - és űzni akarta. A gonosz mondá, hogy nem ő az, hanem csak a képe. A fatens pedig előszámlálta, hogy miképen gyötrötte. Azután elmenvén az asszonyság nem csigázták. De mihelyest kimondotta, azután nem gyötrötték annyira. Quinta testis. Nagypál Kata, annorum circiter 40. Vallja, hogy Kökényné napát gyógyította, mivel kezit lábát elrontották, hogy az napa megharagudván, valamit talált mondani Kökénynének, meghalálozott. Azután a leányát hasonlóképen megrontották, midőn gyógyították volna ugyan Kökénynével, azt mondta Kökényné a fatensnek: hogy ha összve nem veszett volna a napa véle, most is élne a napa és hogy azt mondotta a gonosz asszony, nem adták a kezében. Eadem testis vallja, hogy mivel nem adták gyógyítani, tehát bizonyos más orvos asszony a tömlöczben azért kérte a nemes tanácsot, hogy engedje meggyógyítani. A n. tanács ezt nem engedte, hanem kivitte a szállásra és ott akarta gyógyítani. A szállásra pedig senki sem hivta Kerelát, kiment csaknem mindennap háromszor s négyszer és azon más gyógyító asszony ezt mondta, hogy négyen rontották meg a leányt és azoknak a fejében jött el ide Katona Ferencz, aki is kezdette volt gyógyítani, de hogy a két ökröt oda nem akarta adni, nem gyógyította. És Katona Ferenczné azt mondotta, hogy én is olyan 380 ördög vagyok, mint ők. És Kerelát kérte ilyen formán: hadd gyógyítsam meg hadnagy úr Kerelának. Ezt hallgatta a fatens az ajtón kívül. Sextus testis. Andreas Puskás, annorum 55. Vallja, hogy felesége terhes lévén, mindenkor ajánlotta magát, hogy az bábaságbúl el ne hagyják. Eljövén a szülés ideje, nem találták odahaza, más bábát hívtak. Egykor a szülő asszonyt fürösztötte, odament Kökényné és ültették le és kinálták reggeli itallal, megharagudván, mondá: látom, hogy semmi időm nincsen itten és kimenvén, kikísértette a fatens menye, mondá néki: csak meg ne bánjátok eztet. Harmadnapra mindjárt rosszul lett mintegy 12 esztendős fia. Az bokája kifakadozott és egészben elromlott, végtére meg is holt. Annak halála után ismét az másik gyermekét, kinek bábája nem lehetett, megrontotta, az nyakát hátra húzta, az két karját kitekerte. Orvosoltatni vitte volna Rácz Katához, ez pedig azt mondotta, hogy hiszen Kökényné gyermeke az. Septima testis. Thomae Pápa uxor, annorum circiter 60. Vallja, hogy Fazekas Ferencz molnárné terhes lévén, oda hívatott Kökényné. Összve gyötrötte, kente-fente az asszonyt és az másában bele nyúlván, azt is összve rontotta, annyira, hogy az gyermek halva lévén, az asszony is meghalt utánna. Azt pedig azért cselekedte, hogy lisztet nem adhatott az gyermekszülő asszony néki. 8us testis. Mathiae Farkas uxor, annorum circiter 50. Vallja, hogy Kökényné leányát el nem hagyta venni, az időtül fogvást csak egészben hervadni kezd a fia. Minden gyanúsága Kökénynére vagyon. 9us testis. Gregorius Kis János, annorum circiter 60. Mondja, hogy az leánya gyermekágyban lévén, ott volt az fatens felesége. Kért tőle Kökényné - mivel bábája lévén - egy máriást. Hogy nem adott, még haza sem mehetett az három esztendős fia, mindjárt megrontotta Kökényné és az háta gerinczét öszve zsugorították. Végtére meg is holt a gyermek. 10us Blazius Kozma, annorum circ. 30. Vallja, hogy Kereláné az fatenson 15. máriást pretendált. Hogy a fatens meg nem akarta adni, mivel adósnak sem tudta magát lenni és azután . . . . . . válhatta, fenyegette Kereláné his formalibus: megadnád még, fogadom. Öt hét eltelvén, mindjárt mind az két kezén az ujjait megrontotta, amint egyik kezével sem foghat a fatens. 11us fatens. Fazekas Ferencz prout 7a . . . . ordinis testis, hoc addito: hogy az első feleségét kivégezvén Kökényné, a második feleségét is megakarta rontani, mert kimenvén az ajtón, mindjárt földhöz ütötték és arczul is csapták és az utczán is megfogták és összve hurezolták véle az utczákat és különben nem, hanem sok kérésre s fenyegetésre oda ment az fatenshez, mondotta, hogy: sárgaság vagyon rajta és megorvosolta. 12us Joannes Farkas, annorum circit. 50. Vallja, hogy Kereláné 381 egykor az fatenstül kért árpát. Nem adott néki. Jövendő esztendőre ismég kölest kért. Ekkor sem adhatott néki. Akkoron azt mondotta, hogy: no taval is kértem - úgymond - árpát, de nem adtatok, de megbánjátok. És mindjárt másnapra rosszúl lett az gyermek és csúszó mászóvá tette és azt mondá fatens felesége: az gonosz asszonyok hogy miért rontották meg azt az ártatlant. Mondá: hiszen kértem tavaly is árpát, de nem adtatok. 13us Josephus Puskás, annorum cir. 30. Vallja, hogy egykor oda ment Kökényné azt mondá: te nem szánnátok ezt a kést megkenni . . . Elmenvén a korcsmárul a fatens, mindjárt másfél hétre az gyermeke szemeit kiforgatta, noha soha sem vétett néki, hanem gyanakodik, hogy mivel bábának nem hívatta, azért cselekedte. 14us Pintér Gergely, annorum cir. 35. Vallja, hogy egykor csőkben hívta volna az fatenst. Nem akart menni, monda Kereláné: no megbánod ezt, mondá a fatens: nem bánom. Hittel fecsérlé, hogy megfogja bánni, aminthogy másfél hétre elrontotta s megmeresztette és a száját bekapcsolták, a gyermeket, amint sánta is a gyermek. 2o Azért ismét, hogy bizonyságnak a fatenst híván, nem ment, az második gyermekét is az fejére elrontotta és szeme világát elvette. 15us Joannes Lantos, annorum circ. 35. Vallja, hogy terhes lévén a felesége hívatta Malmos Katát. Hogy nehezen lett a gyermek, ismét hívatta Kökénynét. Összevesztek a bábák. Az felesége azon éjszaka látta Kerelánét és Kökénynét az szurdokban és mondották: Kereláné, hogy nosza Kökényné, vegyük ki a lába csontját, amint másnap meg is vesztették a lábát és Malmos Kata sokszor mondotta, hogy nem az ő cselekedete, hanem Kökénynéé. És Malmos Kata meggyógyította. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. CCVII. 3. 1728. június hó. Nagy Anna Gilicsó Jánosné azelőtt Kökényné önvallomásai. Anna Nagy, obstetrix, Joannis Giliczo consors, adeoque I. annorum circiter 65. ex possessione Ölved, i. cottui Békesiens. adjacens et habit. l. Vagyon e szövetsége a fatensnek az ördögökkel? Ad 1um Vallja, hogy már mostanában úgymond harmadszor vagyon fogva azon bűbájosságért. Látja, hogy az Isten teljességgel nem engedi tovább való gonoszságát, mivel már kitért belőle Makórul eljövetele után. De ismét Rósa Dániel reája ismervén, addig beszéllet néki, hogy megint elment vélük; de mindazon által Istennek tartja lelkét és valamit fog mondani és amit tud, úgy vallja, mint igazat. Igenis, vagyon szövetsége és czimborálása az gonosz lelkekkel, ördögökkel. 382 2o Mi formában és mi módon vagyon szövetsége? Ad 2um Midőn először közikben adta magát, az Istent és minden szenteket meg tagadtatták vele, de ő szivében még nem tagadta meg, a sz. keresztségről le mondott és vissza nem fog térni, hanem nekik fog szolgálni - meg fogadta. Az seregben jelen volt egy bak, annak a szőrit megfogta és három ízben környül tánczolta, annyiszor arczulatját és h. s. v. hátulját is megcsókolta és tánczoltában azt mondotta és éneklette: te vagy úgymond az én uram, téged soha el nem hagylak. Azután bakbul szép ifjú emberré vált és a fatenssel közösködött. Azután tánczoltak, közönségesen ittak s ettek s vigadtak és örültek mindnyájan, hogy megszaporodtak a fatenssel. 3o Mikor tötte azon szövetséget? Ad 3um Vagyon már 26 esztendeje, de az másik ura, Kökény András életében (akitül úgymond tanulta az ördögséget) soha, soha nem ment el az seregben. Az ura ő helyette is járt. 4o Meddig tette azon szövetséget? Ad 4um 17 esztendeig esküdött volt közéjük, de nem akarta Dromo azután kibocsájtani. Azonban gyógyításában s másban ért volna valamit magában, ha nem segítették volna az gonoszok, mert szintén látják az ördögöket czifra ruhában. 5o Írás szerint e, vagy szóval vagyon szövetsége a gonoszszal? Ad 5um Írás szerint szövetkezett volt, magárul levelet vörös téntával irattak vele, megfogván a kezét az ördög, néki is adtak czédulát, de ismét vissza vették tőle, hanem mondották, hogy az jövő szent Lucza asszony napján fognak újat adni, a fatenst mivel látva, hogy nincsen igaz hűsége néki és az üdő is eltelt ameddig béesküdött volt. 6o Minemű helyen lett az szövetsége a gonosz sátánynyal? Ad 6um Ölvéden laktában, Fejér Kőris part mellett, ahol összve szakad a Fekete Kőrössel - volt a szövetsége. 7o Micsoda szándékkal és alkalmatossággal lett a szövetség? Ad 7um Mivel az másik ura Kökény András is az volt, az ura és az ördög azt javaslották néki, hogy az volna az igaz hit és igen jó élet. És azt is meghagyták neki, hogy ne gyónjon. Ő mindazonáltal háromszor is gyónván, a pap elűzte előle. 8o Ki volt jelen azon szövetségében? Ad 8um A Kőrösmellékiek voltak jelen (mivel maga is ott lakott) amidőn közikben esküdött. De mivel régen volt, az nevekrül nem emlékezik. De már alsóvárasi seregben állott, Rósa Dániel kapitány zászlója alatt. 9o Minemű jele vagyon a fatensnek? Ad 9um Vallja, hogy a szeméremtestén kivül a szélin, az 383 ördög hüvelykével nyomta oda a pecsétet. Mint egy sömör, olyan pecsét vagyon, mint az sömör, olyan forma. El szokott oszlani, de minden hónapban ismét kiújul. 10o Mi vitte és ösztönözte arra az életre a fatenst? Ad 10um Kökény néni megholt ura ösztönözte, javaslata volt mindenképen, hogy az volna gyönyörűséges és jó, könnyü élet, nem e világi. 11o Űzte e a babonaságot s ördöngösséget és miképen? Ad 11um Affirmative. Valamint - úgymond - a világi tiszteknek hivataljuknak meg kell felelni, úgy ő is hiti szerint, mivel arra esküdött meg, kényteleníttetett fűben, fában, falevélben és másban, mint az többi babonáskodni. Sz. Lucza napján szokták a teheneknek hasznát és a gabona virágját, szőlő hasznát szent György nap tájban szokták közönségesen elvenni és a vendégségekben szokták megenni, innya, pogácsát sütni. Az ördögök szintén úgy esznek, isznak a boszorkányokkal belőle. 12o Valamit ásott-e, vagy temetett-e el a fatens - boszorkányság, bűbájosságot illető dolgot ásott-e, vagy temetett-e el a fatens? Ad 12um Nem ásott, hanem az előkelők ástak. De Rósa Dániel nem ásott, mert ő ott is úri ember volt és őtet ott is uralják. Hanem csak az alatta valóinak parancsolt azt vagy amaztat végben vinni és cselekedjék. 13o Kinek ártott a fatens babonás mesterségével és minemű részeken; és segítette-e ezen személyt, akit megrontott? Ad 13um Io Kotogány Ferencz itt lakos gyermekét megfürösztötte gólyafészekben; tudta, hogy azzal elromlik. Megholt, - hogy bábának nem hítták volt. IIo Puskás András itt való ember gyermekét; éjszaka reáment és úgy rontotta meg, szántszándékkal földre ütötte. Kitekerte a fejét és megholt. IIIo Szabó Jánosnét Makón megrontotta s megkötötte volt; de ismét meggyógyította és megoldotta volt a pating gúzszsal. IVo Az fatens maga szolgája, Tesla András kezét is bokájábul kificzamította és ismét meggyógyította. Vo Makón is egy gyermekecskét akaratjábul a földre ejtett és megholt. VIo Fazekas Ferencz molnárnét is, még gyermeke születése előtt. Egy juhász, hogy a farkas kilencz juhát ellopta, az töke végét fokában hajtotta és éjjel az földbe ásta, hogy azzal . . . . Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. 384 CCVII. 4. 1728. június hó. Nagy Anna Gilicsó Jánosné önvallomásai. (Az előbbi jegyzőkönyv változata.) Conthoralis Andreae Kökény, Giliczo János felesége Anna Nagy, annorum circ. 65. ex Ölved. ex i. cottu Békésiensis. Interrogatorium. Responsorium. 1o Vagyon-e szövetséged az ördöggel? 2o Mi formában? Vagyon szövetsége és azok segítik őket, másként semmit nem érhetnének ők. Szintén úgy látják az ördögöket czifra ruhában és az Istent megtagadták. 3o Mikor tetted azon szövetséget? 26 esztendeje vagyon; néha nem járt velük, mert az ura járt helyette. 4o Meddig? 17 esztendeig oda esküdött. Az szemérem testére ütötte a pecsétet az ördög, kivül a partjára. Számtalanszor paráználkodott az ördöggel. 5o Írás szerint-e, vagy szóval vagyon szövetséged? Írás szerint (vörös tenta) és hogy ha az tartják, el élhetnek véle, azt mondotta az ördög, de már elszedte tőlük. Ismét sz. Lucza napra ígérte, hogy ád néki, mert látja, hogy nincsen igaz hűségben. 6o Micsoda helyen? Fejér Kőrös-part mellett, ahol öszve szakad a Fekete Kőrös, Ölveden. 7o Minemű szándékkal és alkalmatossággal? Mivel az ura Kökény az volt, ő is. Az ördög azt javallotta, hogy az igaz hit és hogy ne gyónjon. De ő gyónt, háromszor is elűzte a pap előle. Miólta evvel az urával vagyon, volt sz. Lucza napján, karácsony napján, sz. György napján. 8o Ki volt jelen azon szövetségben? Az Kőrös mellékiek voltak jelen mikor odaesküdött, mivel maga is ott lakott. 9o Hol lett az szövetség és minemű jeled vagyon onnét? Az Kőrös mellett. Az szemérem testének az partján. Az ördög hüvelykével nyomta oda. Mintegy sömör olyan. Minden hólnapban megszokott újolni. 10o Mi vitt és ösztönzött arra téged? Kökény nevű ura ösztönözte arra, azt mondotta, hogy jó élet, nem-e világi élet. 11o Űzted-e a babonaságot s ördöngösséget? 385 Űzte a babonaságot. Valamint más tisztségben, hogy hívataljának meg kell felelni, úgy nékik is; hitök szerint kényteleníttetnek. 12o Minemű formában és miképpen babonáskodtál? Fűben, fában, falevélben. Az férfiak elől jártak és megeszik, isszák. Ő volt macskán is. Kőrösön laktában volt emberen is és Makón is és az maga urán, mikor még tanúlta elsőbben. 13o Valamit temettél-e, vagy ástál-e ami azon bűbájosságot illetje. Ő nem ásott, de az előlkelők ástak, úgymint: Szandáné, Kiskoldúsné; de Rósa Dániel nem ásott, mert ő ott is uri ember és őtet uralják. És hallotta Rósánétul, hogy valami má . . csontokat az bokorhoz kötözte. 15o Hányszor? 16o Minemű helyen? 17o Mikor és minemű időben? 18o Kinek vétettél babonaságoddal és minemű részeken és segítetted-e azon személyt, akit megrontottál? I. Egy gyermeket megfürösztött gólyafészekben és azzal rontotta meg. Tudta, hogy azzal megronthatja. Kotogány Ferencz és másik gyermeket Puskás András szántszándékkal az földre ütötte. Mind az kettő megholt. II. Kis Ferenczné Szabó Jancsit Makón megrontotta volt, de ugyan maga meg is gyógyította az pating gúzszsal. III. Tésla András szolgája kezét is bokábúl kirántotta volt és ismét meggyógyította. Sántha Miskát is tudta, mikor kísértette Kerela. 19o Kitől tanulták azon babonaságot és miképen arra jöttél? Az urátul, Kökény Andrástul tanulta. 20o Másokat tanítottál-e, kit és miképen? Borbás Kata, Kis Mihály felesége - az napátul tanulta. Sz. Lucza asszony napján szokták elvenni az tehén hasznát, és a gabona virágját szt. György napján szokták elvenni és a vendégségekben szokták megenni, pogácsát sütni és az ördögök szintén úgy esznek, isznak, az tisztséget azok szokták osztogatni. Aki értékesebb, annak adják a fővebb tisztséget; szintén úgy invitálják az ördögök és érte mennek. Az orvosfüveket Kőrös mellől szokták hozni. Egy óra mulva oda és vissza is jöhetnek. Martonyoson, Vaskapunál majd elmaradott az fatens, mert az lovát Martonyoson elvették, - azután Rósa maga lován hozta haza. Eredetije Szeged v. tit. levéltárában. |