Vágó Pál


Reizner és műve  |  1. kötet  |  2. kötet  |  3. kötet  |  4. kötet  |  keresés

 

501

Testis nona, honesta faemina Anna Takács, consors inhabitatoris Josephi Siha, annorum circit. 30. Iurata, examinata fassa est: Hogy miúlta ezelőtti maga házában négy esztendőnek forgásáig lakott az fatens, szüntelen házára ment az fatensnek Károlyi Péla, fenyegetőzött, mondván: te kutya, megemlegeted még az én kezemet. Az minthogy gyanúsága vagyon, volt is reá, hogy ő rontotta meg. Mert midőn ennekelőtte két esztendővel az templomnál kívül elesett lábárúi, öszvezsugorodván lábai, mások vitték házához. Mihelyest lefektették az fatenst az ágyra, oda ment Károlyi Péla és megtapogatta az lábait, megkönynyebedett. Látta azon nyavalyájában az fatens éjszakának idején, sokan mentenek hozzá, kutya képiben és macska képiben, - akarván megtagadtatni az fatenssel az Istent, boldogságos szűzet. Mindenkor kiismerte az fatens Károlyi Pélát szavárúl és hogy maga kutyája. Vallja azt is, midőn egy alkalmatossággal halasi kolduló öreg asszony Zuga Judit, házánál lakván az fátensnek, egy éjszaka látta szemeivel az fatens, hogy vörös kutya képiben, valamint magának volt egy kutyája, Károlyi Péla azonképen bémenvén az házba, említett koldús asszonynak az ölibe ült. Mind az quartélyos németet, mind az fatenst, úgy az koldús asszonyt meggyötörte azon éjszaka sorjával. Az német hozzája hajtván az peszterkével, mondván: Károlyi Péla volt itt. Azt sok ízben mondotta az német, hogy mind maga Károlyi Péla, úgy leánya boszorkányok; ők gyötrenek engem. Ugyan vallja azt is a fatens, mivel Károlyi Péla kutyája házához járt és sok károkat tett, - fenyegette az fatens, hogy meglöveti az kutyáját, ha el nem fogja az háztul. Nagy fenyegetéssel mondotta Károlyi Péla, hogy ne bántaná az fatens az ő kutyáját, mert baját fogja látni; kedves kutyája volna az ő neki, mint gyermekit, úgy tartja, éjszakán is vele hál. Vallja az fatens, midőn agyon lőtték az kutyáját Károlyi Pélának, úgy megsiratta. Sokszor beszédközben mondotta az fatens Károlyi Pélának: Péla néne, bizony azt mondják, hogy boszorkány vagy; bizony megégetnek. Felele arra Károlyi Péla: dehogy égetnek, ki megvan, csak megvan az.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 66.

1734. szept. 28. Boszorkánysággal vádolt Károlyi Ilona elleni végtárgyalás, tűzhalálra czélzó ügyészi vád s a város területéről való kitiltásra szóló ítélet.

Processus contra et adversus Helenam Károlyi, in crimine magiae insimulatam inchoatus.

+

Anno 1734. die 28a 7bris. Levata causa amplissimi magistratus liberae regiaeque civitatis Szegediensis, velut A. contra et adversus Helenam Károly, velut personaliter adstantem malefactricem ut I.


502

Et pro eodem domino M. et A. egregius Mathias Khlosz cum sufficientibus iuris requisitis instructus legitimus eiusdem pariter fiscalis, praemissis praemitti, reservatisque reservari assolitis cautelis et facultatibus, cum protestatione proponeret actionem sequentibus: Qualiter antelata I. nescitur, unde mota, quave temeritatis audacia ad id inducta, spreta tam divinarum quam humanarum legum severitate, arte magica et diabolica humanis corporibus nocere et alios quamplurimos eadem arte superstitiosos sub Nro 1mo ex authenticis testium fassionibus specificatos actus exercere praesumpsisset, paenam in generali decreto eatenus sancitam incurrere minime formidando.

Vellet proinde item procurator dom. M. et A. eandem malefactricem I. ob praevio modo patratos magicas actus in promeritam sibi poenam aliorum vero formidandum exemplum iuxta patrias regni contitutiones, signanter autem S. Stephani lib. II. art. 31-et 32; Praxis Crisminalis part II. art. 60. igni comburendam adiudicari, subsequenda ad id executione mediante praevia nihilominus eiusdem I. si et . . . fuerit torturae subiectione et reserv.

Personaliter adstans I. per omnia negativis perstitit.

Pro domino M. et A. super praevia malefactricis rogatione protestaret et diceret ex quo productis et authenticis testium fassionibus sufficientia iudicia adessent, quod ea plurimis in corpore nocuerit, se in alias formas, non nisi ope daemonis transfiguraverit, adeoque venefica esse constaret; hinc ad eliciendos etiam uberiores eiusdem actus maleficos peteret eandem praevia tortura igni adiudicari.

Deliberatum est:

Ad eliciendam uberiorem veritatem torturam admitti.

Deliberatum est:

Ex quo I. torturam subiisset, neque sub eadem ad uberiorem clarioremque rei veritatem quidquam fassa esset, hinc eandem absolutam pronunciari, ex territorio nihilominus huius civitatis relegari.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 67.

1734. nov. 10-én. Szibininé Stána, máskép Kisgörög Istvánné babonáskodásaira vonatkozó tanúvallomások.

Anno 1734. die 10ma mensis 9bris. Nos infrascripti penes exmissionem amplissimi magistratus liberae regiaeque civitatis Szegediensis, in negotio Stanae, inhabitatoris huius Stephani Kisgörög conthoralis, peregimus, inquisitionem modalitate subsequenti.

De eo utrum.

Tudja e, látta e, avagy hallotta e a tanu, hogy fentnevezett Kisgörög felesége Stána, valamely varázslást vagy babonaságot elkövetett és végben vitt volna, vagy valakinek egészségében vagy jószá-


503

gában ártott, avagy babonaságával valakit gyógyított és segített volna?

Primus testis Joczko Petrovity, inhabitator huius, annorum circiter 38, praevio corporali iuramento deposito fassus est: Hogy Lalosa Mihálylyal egy társaságban lévén, valamely pénzek az boltbúl elveszett, melyet észrevevén a fatens, gyanúsága lévén társára, monda néki: szerezd elő az elveszett pénzt, mert rajtad követelem, mivel a boltot fel nem verték és más be nem jöhetett az boltba. Az fatens társa Lalosa Mihály hallotta, hogy Kisgörögné olyas varázsló asszony volna, elmenvén hozzája, megbeszéllette néki, minemű kárt vallott legyen; circiter 20 frtot elloptak az boltbúl. Melyet megértvén Kisgörögné, életire fogadta, hogy meglészen az pénzek, mondván Lalasi Mihálynak: menj el, végy egy eleven keszeget, hozd hozzám, avval megcselekszem, hogy megkerül az elveszett pénzetek. Úgy is cselekedett az fatens társa; oda vitte az eleven keszeget. Annakutánna circiter harmad nappal megtalálták elveszett pénzüket. Az varázsló asszonynak igért egy aranyat az fatens társa; nem tudja, megadta e vagy sem?

Secundus testis: civis Philippus Markovity, annorum circiter 22, iuratus, examinatus, fassus est: Hogy ezen folyó esztendőben farsang táján az fatensnek az boltjábúl elveszett circiter 45 frt. Óberkapitányné asszonyom is társ lévén az kereskedésben, kinek is megjelentette kárvallását, elmentenek Kisgörög feleségéhez, kérvén - hogyha valamit tudna segíteni elveszett pénzük megtérítésében, cselekedné meg. Arra mondá Kisgörögné: sok embernek segítettem káruk megtérítésében; néktek is fogok segíteni, csak hozzatok az mit fogok kérni. Először is kért egy szántóvasat; azt el is vitték hozzája. Annakutánna egy eleven ludat, melyet midőn odavittek, fejét, lábát, szárnyait elvagdalta, megmellesztvén az ludat, belső részit kivette és magánál tartotta, az megkoppasztott ludat visszaadta az fatensnek. Annakutána kívánt két új orsót, az melyen még nem fontak és kölest. Ezeket mind megvitték néki, mondván az varázsló asszony nékik: én az szántóvasat meg fogom tüzesíteni, az kölest reá hintem; valamint az köles, úgy ki fog fakadozni az orczája annak, ki elvitte az pénzt. Valahányszor odament az fatens az asszonyhoz, mindenkoron biztatta, hogy megkerül pénzük. Nem messze lakik tőletek - úgymond az fatensnek - az, ki ellopta. Ha nékem szabad volna, felvenném az hova rejtette; de meg nem marad mindaddig, míg meg nem viszi pénzeteket. Az minthogy egy hét alatt nem azon boltban, az honnan ellopták az pénzt, hanem ugyan más boltban, az mely ugyan az fatensé, megvitték az pénzt, az boltnak padlásán, azon süvegben, melyben volt, leeresztették. Mely boltot midőn felnyitották volna, ott találták elveszett pénzeket, minden kár nélkül. Vallja az fatens, hogy Paplanyos Jankó vezette volna először az fatenst felsővárosban vala-


504

mely magyar emberhez, az ki is olyan varázsló volna, de az meg nem mondotta néki, hanem igazította Kisgörögnéhez és úgy mentek oda.

Tertius testis, Miszályo Lalosa, annorum circiter 32, iuratus examinatus, fassus est. Midőn elveszvén pénzek, egy társaságban lévén Joczko Petrovitytyal, hallotta az fatens, hogy Philip Markovitynak is elveszett pénzét Kisgörögné kerítette meg. Kit megértvén az fatens, odament Kisgörögnéhez, kérte, hogy ha tudna valamit segíteni elveszett pénzük megtérítésében, segítene nékik, hogy megkerülne, vagyis kitudhatnák, ki lopta el. Ajánlotta az asszony, kérésére, hogy fog segíteni. Estve lámpával oda kölletett az asszonyt vezetni az bolthoz, az honnét elveszett az pénz. Azt megmutatta néki és azonban kért az varázsló asszony, hogy azon hordóbúl, melybűl elveszett az pénz, vigyen néki az fatens egy darabocskát, 3 karácsonyi diót, egy eleven keszeget és egy szántó lapos vasat. Azt mind megvévén néki az fatens, harmadnapra ugyanazon boltban, melybűi elveszett az pénz, megtalálták az pénzt, minden fogyatkozás nélkül. Igért az fatens az asszonynak egy papucsot, de nem adta meg; az asszony sem kérte, hanem ajándékozott 5 polturát Kisgörögnének.

Quartus testis, Jován Malovity, annorum circit. 36, deposito corporali iuramento fatetur: Tudja bizonyosan, hogy az deutrumban nevezett Kisgörögné borszerető és tékozló asszony; urának holmi jószágát elpazarlotta. Hallotta másoktúl, hogy olyas varázsló légyen; paszúlylyal, kinek valami jószága elvész, megtudja mondani.

Quintus testis, civis Stephanus Csipak, annorum circiter 22, iuratus, examinatus, fatetur: Hallotta, hogy Kisgörögné olyas varázsló légyen paszulylyal az elveszett jószágnak megtérítésében.

Testis sexta, honesta faemina Margaretha Csizmadia, defuncti Gregorii Molnár relicta vidua, iurata, examinata, fassa est, annorum circiter 80. Hallotta, hogy sokan beszéllettenek Kisgörögné felől, hogy varázsló asszony volna, az minthogy maga is az fatens ennekelőtte 3 esztendővel szemével látta, hogy valamely magyar embernek ökrei elvesztenek, azon magyar ember varázsoltatott véle. Az paszulyt látta, hogy hányta. De caetero nihil.

Septima testis, honesta vidua Mara Bajality, annorum circiter 30, iurata, examinata fassa est: Hallotta az fatens magátul Kisgörögnétül, hogy oda jár hozzája oberkapitány Sívánné asszonyom, de mivégre nem tudja. Látta az fatens, hogy Kisgörögné sokszor hányta az babot az asztalán. Tudja azt is, hogy részeges volt, melyért sokszor dorgálta az ura. Hallotta azt is a fatens Kisgörögné urátúl, beszéllette az szomszédságnak, mondván: ihol, micsoda nyomorult vagyok, nincsen másra gyanúságom, hanem feleségemre, hogy ő rontott meg. Vallja azt is, hogy egy alkalmatossággal nagy sírással és nyughatatlansággal volt az fatens gyermeke, oda ment estve felé az fatens házához Kisgörögné,


505

mondván a fatensnek: szánom ezen kis gyermeket, de nem téged. Azonban valamely papírosban valami porocskát adott a fatensnek, mondván: magad tejében add bé az gyermeknek ezen port meginnya, - és megszűnik a sírástúl. Melyet úgy cselekedett az fatens és az gyermeknek semmi gondja nem lett. Elveszett pénze iránt is gyanússága volt az fatensnek Kisgörögnére; melyet midőn rajta követelt volna, mondá az fatensnek: ha szépen kérted volna és haraggal reám nem fogtad volna, megkerült volna pénzed. Az fatens pedig azon okbúl gyanakodott Kisgörögnére, hogy azelőtt pénze nem volt. De mihelyest az fatens pénze elveszett, mindjárást ezüst tűjét az korcsmárúl kiváltotta. Az fatens Kisgörögné urának is panaszolkodott elveszett pénze iránt. Először azt mondotta, hogy nem egyéb dolga, hanem feleségié. Annakutánna tagadta. Hallotta azt is az fatens, midőn Kisgörög dorgálta feleségit, hogy ő rontotta volna meg egészségiben. Mondotta Kisgörögné: én, én rontottalak meg, úgymond.

Testis octavus, honestus Gyuko Popovity, militaris, annorum circiter 23, praevio corporali iuramento deposito, fatetur ad omnia similiter, uti immediate secundum ordinem appositus secundus testis.

Testis nona, honesta faemina Anna Csiszár, consors Stephani Csipak, sub conscientia examinata, fassa: Sok ízben látta szemeivel, midőn valamely kárvallott emberek mentenek Kisgörögnéhez, hányta az asztalom az babot széjjel, ide s tova. Tudja azt is az fatens, hogy igen bortszerető Kisgörögné; mihelyest valamit kaphatott, az korcsmára vitte. Hallotta az fatens Kisgörögnétűl, hogy vásárhelyiek is voltanak nála elveszett jószáguk végett. Azoknak is megmondotta, hol légyen és megkerül-e, vagy sem?

Testis decima, honesta faemina Dorothea Móra, annorum circiter 37, iurata, examinata, fassa est. Látta egy alkalmatossággal Kisgörögnénél jelen lévén, hogy egynehány asszonyok előtt az asztalon hányta Kisgörögné a babot. De reliquo nihil.

Testis undecima, honesta faemina Martha Ivanova, consors Ioannis Malenity, annorum circiter 27, iurata, examinata, fassa est. Látta szemeivel a fatens és tudja bizonyosan, sokszor varázslott Kisgörögné babbal, némely kárvallott embereknek megtérendő jószáguk felül. Hallotta az fatens Kisgörögné urátúl, ezen szókat mondván: azulta, hogy megvertem feleségemet, megnyomorodtam kezeimre és lábaimra. Az minthogy most is nyomorult. Hallotta az fatens, hogy Kisgörög szidta az feleségét, mondván néki: átkozott, hogyha birnék kezemmel megtanítanálak, mert te rontottál meg engem. Arra felelt az asszony: ha én is úgymond ezen szavát Kisgörögnének, hallván az fatens több szomszédival pirongatták, hogy miért felelne úgy az urának, ha más meghallaná, rosszul járna. Melyre felelt Kisgörögné: meguntam már a sok szenvedésit uramnak, haragomban mondottam ezt néki. Ugyan vallja az fatens, látván a


506

a szomszédok, hogy nyomorúságában Kisgörögnek gyógyítására nézve hozzájárt az hóhér, melyre, hogy sok költséget tett, megszánván a szomszédok, mondották Kisgörögnének: látod úgymond, mennyi költséggel vagyon az urad, mással gyógyíttatja magát, ha tudsz valamit, miért magad meg nem gyógyítod. Arra mondá Kisgörögné: ha tudnék sem gyógyítanám ellene való haragomban. Tudja az fatens, hogy részeges volt Kisgörögné, ha mit kaphatott, megitta. Látta az fatens, hogy óberkapitány Sivánné asszonyom is ott volt Kisgörögnénél, melyre mondotta az fatens kapitányné asszonyomnak, miért járna oda. Arra felelt: most voltam, de többször már nem megyek hozzá.

Super qua talismodi peracta inquisitione et fassionum exactione literas has nostras propria manuum nostrarum subscriptione munitas et consueto sigillo corroboratas extradedimus testimoniales. Szegedini, die et anno, quibus supra. Andreas Siskovity mp. senator. Ignatius Rakity mp. senator. Joannes Széplaky mp. praelibatae civitatis commissarius.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 68.

1735. márcz. 29. Szibininé Stána, máskép Kisgörög Istvánné önvédelme és önvallomása az ellene felhozott babonáskodási vádakra vonatkozólag.

1735. die 29a martii.

Ad fassionem Joczko Petrovity, vallja Szibini Kisgörögné, hogy ő ugyan hozatott volt egy eleven keszeget és szántóvasat, de az keszeget maga ételére applicálta. Hanem az szántóvasat erősen meghevítette és arra kölest hintvén, mondotta: valamint ezen köles a szántóvason pattog, úgy fakadjon az orczáján, aki ellopta azon pénzt. Ismét az fatens akkoron terhes lévén, az övét levetette, mondván: valamint én az én terhemet el nem tagadhatom, úgy aki azon pénzt ellopta, el ne tagadhassa. Nemkülönben egy egész diót és egy gerezd foghagymát vevén, kővel összetörte mondván akkoron is: valamint a diónak egymással való csikorgása és foghagy mának az ő szaga tagadhatatlan, úgy el ne tagadtassék az pénz. Igért néki Lalosovity Mihály 2 frtot, de egy pohár égett bornál többet nem adott néki.

Lalosovity Mihály vallja, hogy amidőn Szibini Kisgörögné fogadta az pénz visszatérését, tizenegy nap mulva találta meg az pénzt azon erszényben, amelyben azelőtt volt, de más helyen.

Ad fassionem vero Philippi Markovity. Nevezett Szibininé recognoscálja per omnia, uti in fassione extat, addit praeterea, hogy az lúd gégéjét kivevén, azt tüzes szántóvasra tette, mondván: valamiképen az lúdnak az gégéje az lúdban tagadhatatlan szólásában, úgy aki az pénzt ellopta, el ne tagadhassa. Azon babonás mesterséget végben vivén, odament azon pénzt ellopó ember, nevezet szerint Jójás


507

Veszelinovity militaris, kérte Szibininét, mondván: most rosszul jártam, ha segíthetsz rajtam, segíts és megjutalmazom fáradságodat. De Szibininé felelt neki. Én nem segíthetek rajtad. Philip Markovity adott Szibininének egy forintot fáradságáért.

Ad fassionem Michaelis Lalosovity, per omnia confirmat et verificat. Hozzá tévén: az hordóbul lévő darabocskát azért kérte, hogy amidőn 41 paszulylyal babonás mesterségét hányta, az deszkák közé vetette az paszulyt.

Fassionem Margarethae Csizmadia confirmat és hogy azon magyar ember az ökrét meg is találta. Recognoscálja 56 drt fizetett azon ember néki. Revocat in puncto inventorum pecorum fassionem suam.

Ad fassionem Mara Bajality vallja, hogy azon por, melyet néki adott, gyermeke részére, Viloylovity nevű civis hozta Jeruzsalembűl bizonyos követ, abbúl vakarta. Reliquum negat.

Ad fassionem Annae Csíszár, vallja Szibininé, vásárhelyieknek is vásárkor babon, elveszett jószáguk végett. Megtalálták-e vagy sem, nem tudja. Adtak neki hol egy garast, hol többet.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 69.

1736. jún. 12. Boszorkánysággal vádolt Fúrús Ilona Pávó Gergelyné ügyében kelt vád és ítélet.

Anno 1736. die 12. mensis iunii, occasione celebratae in curia senatoriali liberae regiaeque civitatis Szegediensis revisionis captivorum.

Levata causa amplissimi magistratus antelatae civitatis Szegediensis ut A. contra et adversus Helenam Fúrús, Gregory Pavo incolae Szegediensis conthoralem, veluti I. ratione et praetextu ab infra declarandorum actuum magicorum.

Et pro antelato amplissimo magistratu nobilis Adamus Bohus, liberae regiaeque civitatis Szegediensis fiscalis, per formam actionis detegeret et proponeret sequentibus: qualiter praenominata I. ante actis diebus, vilipensa denique divinarum humanarum legum, quotidianorum denique factarum propterea animadversionum magistratualium severitate et austeritate malignantis spiritus incitamento percita, diversis vicibus et occasionibus quamplurimis hominibus per nefaria crimina, imprecationes et magicas compositiones nocumenta (quoad ipsorum bonam valetudinem intelligendum esto) inferre; sed et pecoribus nocere, imo cum persona magiae insimulata . . . . . adjudicata, torturam tamen subeunte eoque ex capite praescripta et relegata, clandestine conversari noctesque insimul agere nil pensi duxisset (quae praemissa ex inquisitione magistratuali hic loci sub litera M. producta uberius patebunt) consequenterque taliter poenam legalem super artibus magicis,


508

aliisque maleficiis actibus statutam simulque vindictam etiam divinam in se provocare haud fuisset verita. Cum autem huiusmodi crimina magica absque promerita poena dimitti nequeunt, hinc procurator fiscalis magistratualis cuperet praedeclaratam I. in poena secundum articulum 60. Part. II. de, Praxis criminalis declarata convici et aggravari, convictamque et aggravatam praemisso ad plura elicienda crimina . . . . . pronunciari, cum reservata generali.

I. inter vinculis personaliter coram iure adstans, contra se porrectam actionem fiscalem partim negat, partim qualificat.

Pro amplissimo magistratu protestatur super partim negativa, partim vero qualificativa responsione captivae praenotatae et quia qualificatae responsiones sensu Quest. 18ae cap. 6. ti Direct. Kithon: per reos comprobandae venirent, hinc tum ex capite, tum vero ex fundamento reproductae inquisitionis magistratualis . . . . . M. signatae iam authenticatae, praenotatam captivam capiti equuleo subjici vellet, efflagitaretque, cum reservata.

Deliberatum est.

Ruminatis poenitusque inspectis et calculatis testium coram iure authenticatorum fassionibus, cum contra actionetenus denotatam partem I. magiae insimulatam graves evenirent praesumptiones, eadem vero . . . . . partim qualificaret, partim vero simpliciter negaret, hinc per equuleum examinandam cap . . . . . captivam, praecitati articuli Praxis Criminalis pro iusto et aequo censeri.

Deliberatum est.

Quandoquidem praenominata Helena Fúrús I. sub torturae tribus gradibus iudicialiter sibi adjudicatis in simplici sua negativa constanter perseverasset; hinc eandem Helenam Fúrús I. sensu Quaest. 8vae cap. 6 ti. Dir: Kith. et aliarum eatenus conditarum patriae legum ab ordinaria quidem poena absolvi, verum ob attentatam eum cum praescripta et relegata Helena Károlyi, magiae insimulata persona conversationem e gremio et territorio huius liberae regiaeque civitatis Szegediensis proscribendam et relegandam decerni.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 70.

1736. okt. 8. Pápai Katalin Bordás Mihályné rontásaira vonatkozó tanúvallomások.

Anno 1736. die 2a mensis 8bris.

De eo utrum?

Primo. Tudja-e, látta-e, avagy hallotta-e a tanú, hogy Pápai Katalin, Bordás Mihálynak felesége, valamely bűbájosságot és babonaságot vitt volna végbe, mineműt? mikor? és minő időben? nappal-e vagy éjszaka?


509

Secundo. Fenyegette nevezett Pápai Katalin valakit és következett-e az olyannak testében vagy jószágában azáltal ártása?

Tertio: Minemű szókat hallott a tanú megírt Pápai Katalintúl az árestomban való lételekor?

Quarto: Minemű életet viselt azon személy, hite után vallja meg a tanú?

Quinto: Kit tud ellene a tanú jó bizonyságnak lenni.

Primus testis: circumspectus Joannes Faragó, civis huius civitatis nostrae, annorum circiter 32, deposito praeviae corporali iuramento, fatetur ad primum deutri punctum: Nihil. Ad secundum: Hallotta Faragó Örzsébettűl, hogy midőn Pápai Katalin tejet kért volna aratás tájban tőle, - mivel szolgáló lévén, nem merészlett adni, - azonnal álmat eresztett reája és abban az álmában annyira megrontatott, hogy mai napon is falábon jár. Ad tertium, quartum et quintum: Nihil.

Secundus testis: circumspectus Martinus Farago, civis et inhabitator huius civitatis nostrae, annorum circiter 60, praevie, deposito iuramento fatetur ad primum: Midőn a maga leánya Vékes Márton uramnál szolgálatban lett volna, akkoron Pápai Katalin hozzá menvén és tejet kérvén tőle, - de mivel szolgáló lévén, nem merészlett adni, említett Pápai Katalinnak, - akkoron estvére álmot eresztett reája; annyira megnyomorította Pápai Katalin a leányt lábaira, hogy mostanában is falábon kényteleníttetik járni. Ad reliqua puncta nihil.

Tertius testis: circumspectus Stephanus Márton, civis et inhabitator huius civitatis nostrae, annorum circiter 42; deposito praevie corporali juramento fatetur ad primum: Pápai Katalin szájábul hallotta ennek előtte három esztendővel a fatens, midőn szalonnát kért volna a fatens feleségétől Pápai Katalin, - nem adhatott neki, mivel nem volt; azonban kenyeret kérvén Pápai Katalin a fatens feleségétül, adott is egy darabot neki, azzal elindulván és midőn a pitvar ajtón kiment volna, megfenyegette a fatens feleségét ilyen szókkal: no szalonnát nem adtál, de örömest adnál ha adhatnál; és azután mintegy harmadnapra nyomorultá lett a felesége és most is nyomorék. Ad secundum et tertium: Nihil. Ad quartum: Vallja, hogy midőn másutt is kéregetett volna, ha nem adtak neki, hasonlóképen nyomorékká tette őket.

Quartus testis: circumspecti Andreae Kása conthoralis, Catharina Engi, annorum circiter 35, praevie deposito corporali iuramento fassa est ad primum: Midőn kapczát szőtt volna a fatens Pápai Katalinnak, hozzája menvén Pápai Katalin a fatenshez, történvén pediglen, hogy a menyecskeleánya látogatására ment volna a fatensnek, akkoron említett Pápai Katalin maga kezit végig húzta a fatens leányának hátán, ezen szókat mondván: szép rókás mente ez a tiéd, az én leányomnak nincsen ilyen szép. Haza sem mehetett a fatens menyecske-


510

leánya - mert az Palánkban lakván - már is kezei és lábai össze vonattattak, aki mindeddig is úgy kínlódik. Ad reliqua caetera puncta: Nihil.

Quintus testis: circumspectus Mathias Király, civis et inhabitator huius civitatis nostrae, deposito corporali iuramento, fassus est ad primum: Nagyhéten - tavali esztendőben - estve, látta a fatens, hogy Pápai Katalin kívül állván az ablak alatt és az ablakon behajolván, háromszor bekiáltott a gazdaasszonynak ilyen szókat: kinn vagy-e, vagy bent vagy? melyre felelt a gazdaasszony háromszor; kint vagyok. Akkoron megdombolta magát Pápai Katalin, két szomszéd háza felé pökdösvén és mondván, hogy: ezen esztendőben nem lészen béka nálunk, - amint, hogy tapasztaltatik is, hogy a fatensnek és a másik szomszédnál elég vagyon, magánál pedig egy sem találtatik. A mostani esztendőben penig felesége a fatensnek, ezen actust Pápai Katalintúl látta elkövetni. Ad reliqua puncta: Nihil.

Sextus textis: Elisabetha Pap, circumspecti Joannis Simon conthoralis, annorum circiter 53, deposito corporali iuramento ad primum, secundum, tertium et quintum: Nihil. Ad quartum: Egyebet nem, hanem vallá, hogy tavali esztendőben sebes lévén a fia, hozzámenvén Pápai Katalin a fatenshez, - szedés után való héten, kedden - bocskort kérvén említett fatenstül, minthogy nem lévén, nem adhatott, mert a háznál lévő férfiak is nem voltak otthon; és midőn Pápai Katalin el ment volna a fatenstül, mondotta a fatensnek, hogy adnék én neked, ha a férfiak otthon nem volnának is. Másnap mintegy déltájban nevezett sebes fia elsivalkodá; midőn pedig hozzáment volna a fatens menyestül és a menyecske szentelt vizet vett volna, a gyermekre hintvén, - hát mind a hárman elszédültek; elsőbben a gyermek elesett, az fatens menyével együtt, mint a holtak, a gyermekre dőltek; és ha a menyét el nem húzták volna a sebes gyermekrűl, agyon nyomta volna. Amidőn pedig előtte való héten a keze megromlott volna a fatensnek, Pápai Katalinnak az ura szépen meggyógyította, és akkor azt mondotta Pápai Katalinnak a fatens, hogy: csak neheztelek reád, mert vélekedvén, hogy ti rontottatok és szédítettetek el bennünket. Akkoron felelt neki, hogy lassabban beszélne és ne zajogna.

Septimus testis. Elisabetha Farago, filia Martini Farago, annorum circiter 15. deposito corporali iuramento fatetur, ad primum: Hallotta másoktul gyanakodás képen, hogy Pap Erzsébet házánál levő cselédet megszédítette volna Pápai Katalin és akkor a városon nagy híre is volt, hogy nem más cselekedte, hanem Pápai Katalin. Ad secundum: Nem tudja ugyan, hogy valakit fenyegetett volna, mindazonáltal ezen folyó esztendőben, kaszálás tájban, említett Pápai Katalin tejet kért volna a fatenstől. A fatens szolgáló lévén, nem adhatott, minthogy nem is merészelt. Azután másnap estve felé, nagy álom jött reája, úgy-


511

annyira, hogy az ablak alatt is le kellett neki feküdni, amely álomban jobb kezére megromlott. Mely nyavalyának más oka nem lehetett, csak csupán Pápai Katalin. Tellyességgel gyanakszik reája. Ad tertium, quartum et quintum: Nihil.

Octavus testis: Helena Varga, Stephani Márton conthoralis, annorum circiter 35, deposito praevie corporali iuramento, ad primum: Nihil; ad secundum: Vallá, ennek előtte circiter három esztendővel Dömötör tájékán való szerdán, midőn szalonnát kért volna Pápai Katalin a fatenstül, hogy nem adhatott neki, Pápai Katalin megfenyegetvén a fatenst, hogy: adnál még, ha adhatnál. Azután negyednapra reáérkezett a nyavalya fekélyekkel és iszonyú csodabeli fájdalmakkal. Kihez képest senkire sincsen gyanúsága nevezett fatensnek, hanem csak Pápai Katalinra, minthogy előtte való napokban fenyegette. Ad reliqua: Nihil.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 71.

1737. jan. 28. Boszorkánysággal vádolt Pápai Katalin Bordás Mihályné elleni ügyészi indítvány s a város területéről való kitiltási határozat.

Processus contra et adversus Catharinam Pápai criminis magici insimulatae. Anno 1737. die 28. ianuarii.

L. I. C. - Anno 1736. die 5ta decembris occasione celebratae in curia senatoriali malefactorum.

Levata causa amplissimi magistratus antelatae civitatis ut A., contra et adversus Catharinam Pápai ex possessione Ettei, incl. comitatui Iauriensi adjacentis oriundam, circumspecti Michaelis Bordás consortem, velut I. ratione et praetextu ab infra declarandorum actuum magicorum.

Et pro eodem praefato amplissimo magistratu nobilis Adamus Bohus, praenotatae liberae regiaeque civitatis Szegediensis fiscalis praemissis praemittendis et servatis de iure servandis, per formam actionis proponeret et detegeret sequentia: Qualiter nimirum praenominata I. anteactis diebus et temporibus excusso Dei hominique timore, vilipensa denique divinarum humanarumque legum quotidianarum propterea factarum animadversionum magistratualium severitate et austeritate, malignantis spiritus incitamento percita diversis vicibus et occasionibus per nefaria crimina et magicas compositiones hominibus quoad ipsorum bonam valetudinem nocumenta minari inferre, A. artes magicas et incantationes iure damnatas exercere nil reformidasset, prout haec ex inquisitione magistratuali hic loci sub litera A. producta uberius patebunt, concomitantemque taliter poenam legalem super artibus magicis alysque maleficis actibus statutam et simul vindictam divinam in se provocare nil pensi duxisset; cum autem eiusmodi crimina magica absque promerita poena dimitti nequeant, hinc procurator fiscalis


512

magistratualis cupit praenotatam I. in poena iuxta articulum 60-mum Part. II. Praxis Criminalis declarata convici et aggravari, convictamque et aggravatam, praemisso torturali plura crimina eliciendi gratia, examine pronunciari, cum reservata in reliquo generali.

Deliberatum est:

Cum ex testium fassionibus adaequato haud clareret, antelatam I. arte magicas perpetrasse; hinc eandem velut vilem, suspectamve personam e territorio huius civitatis relegari et proscribi.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 72.

1737. május 10. Molnár Ilona, Búza János hitvese bűbájossága és rontásaira vonatkozó tanúvallomások.

Anno 1737. die 10a mensis may. Nos infrascripti penes determinationem amplissimi magistratus liberae regiaeque civitatis Szegediensis, in negotio . . . . . . denotato, talem uti sequitur peragamus inquisitionem

De eo utrum.

Primo: Tudja-e látta-e, avagy hallotta-e a tanú, hogy Molnár Ilona, Búza János hitvestársa valamely bűbájosságot s babonaságot vitt volna végben, mikor és micsoda időben, nappal-e vagy éjszaka?

Secundo: Fenyegette-e nevezett Molnár Ilona valakit és következett-e olyannak testében vagy jószágában azáltal ártása?

Tertio: Minemű szókat hallott az tanú megírt Molnár Ilonátúl?

Quarto: Minemű életet viselt azon fellebb írt személy, hite után mondja meg a tanú?

Quinto: Kit tudna ellene az tanú jó bizonyságnak lenni?

Primus testis circumspectus Emericus Baka, civis et inhabitator huius civitatis nostrae, annorum circiter 77, iuratus, examinatus, fassus est ad primum de eo utri punctum. Vallá hite után a tanú, Pataki Andrásnétól hallotta egykor, hogy midőn tűzért ment, akkor tapasztalta, hogy egy fazékban követ főzött volna. Tudakozván Molnár Donátul említett Pataki Andrásné, hogy mért főzi fazékban a követ, - melyre Molnár Ilona felelt: hogy reá veszem az ebadta kurvát. Ad secundum, tertium et quartum nihil. Ad quintum: Görög Mátyást, Babarczi Gergelyt, Tóth Ferenczet tudja jó tanúknak lenni.

Secunda testis. Helena Zsoldos circumspecti Andreae Pataki civis et inhabitatoris huius civitatis nostrae consors, annorum circiter 30, iurata, examinata, fassa est ad primum. Még éltében az első urának tűzért ment volna Molnár Ilonához. Akkoron látván, hogy egy fazékban egy darab követ főzött említett Molnár Ilona, tudakozván mért cselekedne? felelte a fatensnek, hogy: reá veszem a ménkűadta kurváit, egy kis mesterséget csinálok. Csakhamar első casus után tartván


513

s. v. egy kutyácskát Molnár Ilona, midőn a fatens fejt volna, csak gyakorta az tehenei között forgolódott és midőn letette a tejét, azonnal belenyalt az tejben. Midőn kergették a kutyácskát, akkor a kapuk tetején csak által ugrott és ment arra a helyre, hol az teheneket fejte az asszonya Molnár Ilona. Másodnap reggel ismég fejni ment a teheneit, akkor látta a kutyácskát, hogy a két első lábát az tehene tőgyére föltötte és szopta a tehén csöcseit. A fatensnek ura kergetvén a kutyát, agyon akarta lőni. Akkor is által ugrott a kapukon és oda a kutya szaladott, a hol szokta Molnár Ilona fejni a teheneket és azon esztendőben semmi hasznát sem vehette. Ezen dolog iránt kívánt bíró uramnak hírt adni, de Molnár Ilona hozzámenvén a fatenshez és megkövette. (Hozzáadván, hogy hozzámenvén a fatenshez: no jó asszony ne félj már, elajándékozta makai postamesternek a kutyát, nem szopja a teheneidet.) - Vallá azt is a fatens, hogy Molnár Ilona az aludt tejet a kemenczébe bétette és ott meghagyta aszódni. Kivévén az fazekat és az túró zacskóba beöntötte az aszott tejet és teknyőbe szűrte a savóját, körül rakván a teknyőt tejes fazekakkal, akkoron bele állott a teknyő savóba, lekapván a fejköteit, megmosván fejkötővel a lábait, azután kiszállott a teknyő savóbul, azon savóban és fejköteivel a tejes fazekakat megmosta. Azután azon savóval itatta a teheneit. Rövid idő mulva a fatens tejfelt öszve vervén egy fazékban, circiter 5 itczés fazékkal lévén a tejföl s nem akart öszve állani, hozzája menvén a fatenshez Molnár Ilona, tudakozta a fatenstül, hogy mit csinálna? Felelt reá, hogy tejfelt vert öszve, de nem akart öszve állani. Akkoron mondván Molnár Ilona, hogy nekie volna köpüje vinné hozzája (mert nem akarta más házhoz kiadni a köpűt). Hozzá vivén a fatens Molnár Ilonához a tejfelit, de öszve ott sem akart állani. Akkoron kimenvén az kertjébe, hozott valamit, mintegy borsószem és bele vetette a tejfölbe. Csakhamar összeállott úgyannyira, hogy az írósvaj több lött, mint az tejfele volt; melyet kifőzvén, úgy ropogott mint az káposzta és nem lett több belőle fél itcze vajnál, holott az írósvaj volt 7 vagy 8 itczés kétfülű fazékkal. Látván, hogy kevés lött belőle, azt is ott hagyta a fatens.

Ad secundum nihil. Ad tertium: Molnár Ilonának szájából hallotta a fatens: eb a lölköd, ne tarts te annyi leányt és tehenet, mert nem értesz hozzá. Azután egynehány esztendővel egy deákot tartván az házánál, pörlekedésbe esvén Molnár Ilona a deákkal, akkoron a fatens a deák szájábúl ilyen szókat hallott: ilyen amolyan teremtette, mikor engem szent Gellért hegyire hordasz, abrak gyanánt szilva magot húz a fejembe. Arra Molnár Ilona semmit sem feleit a deáknak. Ad quartum: Nihil. Ad quintum: Az előbbeni szolgálóját tudja jó tanúnak lenni. Hozzá adván azt hallotta az első urátúl, midőn a boszorkányokat megégetvén (hogy: te is közöttök vagy ilyen adta, tisztítsd meg


514

magadat, mert én ördöggel nem lakom) tiszta asszony nem hozza szállásra lakóval a vajat, de te hozod, azért nem vagy tiszta asszony.

Authenticata, confirmat.

Tertia testis: Sara Rácz, circumspecti Mathiae Tóth conthoralis, annorum circiter 24. iureiurando fatetur, ad primum: Ennek előtte 11ik esztendővel, midőn a fatens szolgálatban lévén nála, látta, hogy az ővit az utcza kapu alatt elnyújtotta és a kapu alá ásott bizonyos füvet, vulgo levesticont és ó hájat. Elsőben azon eresztette ki a tehenét és be is azon. bizonyos tömjénnel is szerdán és szombaton a tehenit. Hozzá adván: hogy egy deáknak asztalt tartván az házánál, ki nagyon fáradozott volt és erőtlenségben elsárgult, kérdezvén tőle az pajtása, hogy frater rosszul vagy te. Akkor megvallotta és reá is esküdött, hogy Molnár Ilona őtet szent Gellért hegyire hordozta. Akkoron mind a ketten reája támadván, mért cselekedted ezt Molnár Ilona? Azután mindjárt megszünt a hordozástul. - Ad 2um 3um 4um et 5um Nihil. Hozzá adván a fatens, arra tanította egy vén asszony Molnár Ilonát, hogy vegyen egy bunda darabot és tartsa a tehén alá, midőn vizellik és vigye a favágó tőkére, ott a mosó fával verje meg. A fatens pedig szolgáló lévén nála, parancsolta Molnár Ilona néki, megköllött cselekedni; éjszakára annyira fájtak a fatensnek kezei és lábai, majd egy hétig nem bírhatta magát. (Hogy az övit az kapu alá elnyújtotta és levesticon füvet leásott a kapu alá, - nem tagadja. Hogy szent Gergely hegyire hordozta, azt szemében mondotta az deák Molnár Ilonának, azt recognoscalja az deák Molnár Ilonának; azért megszidta a deákot.)

Quarta testis, Anna Sőreghi, circumspecti Andreae Mészáros conthoralis, annorum circiter 39, iurata, examinata, fatetur ad primum. Lévén egy szilaj tehene a fatensnek, amelyet meg nem fejhetett; arra tanította a fatenst Molnár Ilona, hogy tüzesítsen meg egy-két lukra lópatkót, és arra fejje csöcsibül a tejet. De a fatens nem cselekedte, Molnár Ilona ezen dolgot végben vitte és azon fejt tehenet a fatensnek adta. Ad secundum: A fatens egy szoknyán pöllekedésben esett, melyet szolgálatjában igért a fatens öcscsének; akkoron megfenyegette, hogy: várj Mészárosné, mert koporsózártáig meg fogod bánni ezen cselekedeted. És síppal dobbal beleütköztek a fejében; azután circiter 6 esztendővel megromlott az szemeire, melyekkel most is nagy keserves fájdalmakat szenved. - Ad quartum nihil. - Ad quintum: Görög Mátyást és Babarczi Gergelyt és Tóth Ferenczet tudja jó tanúknak lenni.

Confirmat, authenticata.

Quinta testis, Catharina Farkas, circumspecti Michaelis Zombori conthoralis, annorum circiter 50; deposito corporali iuramento fatetur ad primum: Ennekelőtte mind urastul nyavalyásak voltak. Varsányban


515

ment volna az fatens egy tudós asszonyhoz, akkoron Molnár Ilona egy üngöt ada a fatensnek, hogy Varsányban olvastasson reá azon orvos és tudós asszonynyal. Az fatens kezibe adta Molnár Ilona üngit emlitett orvos asszonynak; midőn kezében vette volna az üngöt, öszve hajtogatván Molnár Ilona üngit, az orvos asszony az földhöz csapta, hogy ő neki ne küldjön Molnár Ilona többször olyas üngöt, mert ő nagyobb boszorkány mint én. Azután a fatens két gyermeke üngét az orvos asszony kezébe adta és szépen rá olvasott; kívánta megvizsgálni az ő tudományát az orvos asszonynak, ugyan még egyszer kezibe adta Molnár Ilona üngét. Megösmervén az orvos, noha világtalan lévén, megneheztelt a fatensre, mondá, hogy ő is csak próbálgatja őtet, akkor is földhöz csapá Molnár Ilona üngit és azt izené neki, hogy midőn haza megyen, menjen Molnár Ilonához és mondja meg neki, hogy Molnár Ilona nagyobb boszorkány, mint ő, ha valami számvetése vagyon vele, menjen hozzája. Minekutánna pedig haza érkezett a fatens és az orvos asszony izenetit megmondá Molnár Ilonának, akkoron felelt Molnár Ilona a fatensnek. Eb hitű, kutya hitű, mért nem olvasott reá és kérte a fatenst: Édes Katám, nem is köll esztet másnak mondani, had múljon magában. Hozzá adván a fatens, hogy Molnár Ilona ellopatta az öcscsével az üngit, - elkerítette az alrészét és megígérvén mondotta: hogy valamiben megfogja innya, hogy ő is gyermeket hozhasson, mint a fatens, aki sok gyermeket szülvén.

Authenticata, confirmat.

Superqua talismodi per nos peracta inquisitione has nostras propria manuum nostrarum subscriptione exaratas et usuali sigillo nostro corroboratas extradedimus literas testimoniales. Szegedini, die et anno quibus supra. Josephus Pálfy mp, senator (p. h.) Joannes Széplaky mp. senator (p. h.) Joannes Barcza mp. praelibatae civitatis iur. v. notarius (p. h.).

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 73.

1737. júl. 30. Molnár Ilona Búza Jánosné boszorkánysággal vádolt nő önvallomásai.

Anno 1737, die 30. julii. Primo. Mi okért főzted meg bögrécskében az követ?

Követ nem főzött, hanem csigát.

Micsoda fűmagot vetett az tejfölbe és micsoda hasznát tudná az fűmagnak?

Levesticon magot vetett az tejfölbe.

Tertio. Minemű hasznát tudja az füvnek, melyet az kapu alatt elnyitott és azon füveknek, melyet az kapu alá ásott?

Az fűnek elnyújtását kapuja alatt Hegedűsné anyjátúl, Kuczék


516

Döme feleségétől, - most maga az ember Dorosmán lakik, az asszony megholt. Levesticon füvet ásott az kapu alá.

Quarto. Hordozta-e az deákot Szent-Gellér hegyire?

Szandáné vallotta (neki), hogy az ő képiben hordozták és az deák is megvallotta, hogy Szandáné hordozta volna az ő képében.

Quinto. Micsoda bűbájosságát tudja az hétlukú patkónak?

Sípos felesége tanította reá, hogy cselekedje ezeket. Mert ki elvette az teheneinek hasznát, meg ég az orczája. Síposnénak megégett az orczája és el is ment az városbúl.

Sexto. Megfenyegetvén Mészáros Andrásnét, s te rontottad-e meg?

Septimo. Az bandának micsoda babonaságát tudja?

A bandát pedig azért verette meg, hogy ha reá vizellett és ganéjzott, azon ganéját és vizellést megvereti, megereszti; - ki rontotta meg az tehenet, Pósta Ágnes anyja tanította reá.

Octavo. Az ümög gallérját micsoda okbúl és micsoda hasznáért kerítette el és lopatta el?

Hogy gyermeke legyen, azért itta meg az üvegből égetett port. Valamely tárogató síposnak felesége tanította reá.

Nono. Bűbájosságot és babonásságot kitűl tanulta?

Decimo. Ördöggel van-e vagy volt-e szövetsége; ha volt, továbbra kell examinálni.

Az ördögöt látta az ajtó fölött, hogy kukorikus szarva és nagy foguk és fülei voltak, mondván, hogy nem vagy már miénk, mert megbántad szándékidat.

Undecimo. Mi formán lött ördöggel szövetséged?

Duodec. Mikor lött vele szövetsége?

13o Mennyi ideig s hány esztendeig?

14o Szóval-e vagy írás szerint?

15o Micsoda helyen?

16o Micsoda szándékkal és alkalmatossággal?

17o Volt-e akkor valaki jelen?

18o Van-e ördög szövetségirűl valami jele?

19o Kicsoda arra ösztönözött?

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 74.

1737. aug. 16. Tanácsi utalvány Molnár Ilona Búza Jánosné boszorkány kínvallatása alkalmára készítetett ing árának kifizetéséről.

"Kamarás uram, fizessen kegyelmed egy ingre való vászonyért s annak megkészítéseért, mely ümög az boszorkányok torturájára alkal-


517

matosnak találtatott, hetvennyolcz pénzeket. Szegedini die 16a augusti, Anno 1737. Per Magistratum ibidem."

Eredetije Szeged v. számvevőségi levéltárában az 1737-38-iki számadási mellékletek közt.

CCVII. 75.

1737. június hó. Boszorkánykodással vádolt Kovács Rózsa Hódi Györgynéhez intézett kérdő pontok és önkénytes vallomások.

Puncta interrogatoria.

Pro primo: Kelemen Ferenczné Sávoly Susanna nevű asszony gyermekeinek nyakacskáját bűbájosságoddal s babonaságoddal te rontottad-e? Pro secundo: Fodor Örzsébet leánykáját te rontottad-e és annak utánna meggyógyítottad-e?

Tehénvajban megsütötte a foghagymát és vele kenegette az gyermeket; diófa levélből pedig fürdőt csinált néki. Ezt az mesterséget pedig tanulta Kovács Kiss Annátul, Derecske helységben létezik.

Pro tertio: Szalóky Susannát, Losoncz János feleségét, Fodor Örzsébetet lányostul; Lajos Katát, Sípos Gergelynét és Masáné leányát te rontottad-e? Úgy annak utánna felebb említett Szalóky Susannát meggyógyítottad-e?

Masánét Kökényné rontotta meg, mert hallotta pörlekedéseket és veszekedéseket gyanúból.

Losoncz Jánosnét ő gyógyította meg, de a sógora szedte a füvet a fürdőnek.

Pro quarto: Föllebb nevezett személyeken kívül valakinek másnak - kinek és mikor, vagy egészségében avagy is jószágában varázsolás s babonaság által ártottál-e; hányszor, miképen, micsoda szókkal, avagy cselekedettel?

Pro quinto: Bűbájosságot, babonaságot kitül tanultad meg?

Pro sexto: Ördöggel van-e, avagy volt szövetséged?
N. B. Ha van vagy volt, ulterius interroganda:

Primo: Mi formában lött ördöggel szövetséged?

Secundo: Mikor lett meg vele szövetséged?

Tertio: Mennyi ideig s hány esztendeig?

Quarto: Szóval-e vagy írás szerint?

Quinto: Micsoda helyen?

Sexto: Micsoda szándékkal és alkalmatossággal?

Septimo: Volt-e akkoron valaki jelen?

Octavo: Van-e ördög Szövetségérűl való valami jeled?

Nono: Kicsoda téged arra ösztönzött?

Interrogatoria circa . . toxicationem et adulterium.


518

Primo: Gyermekszőrű anyjának az elmult időben szícsánt égett borban meginnya te adtad-e?

Secundo: Fábián Péter leánykájának abbúl az üvegbűl, melyben szícsán vala, égett bort innya te adtál-e?

Tertio: Gyermekszőrű Istvánnal paráználkodtál-e, mikor s mely esztendőben?

Vallja, hogy Gyermekszőrű Istvánnal 4. vagy 5. közösködött ennek előtte 6 esztendővel.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 76.

1737. jún. 5. Kovács Rózsa Hódi Györgyné rontásaira s bűbájosságára vonatkozólag kivett tanúvallomások.

Anno 1737 die 5ta Junii, nos infrascripti penes commissionem amplissimi magistratus liberae regiaeque civitatis Szegediensis, talem uti sequeretur, peregimus inquisitionem.

De eo utrum?

Primo: tudja-e, látta-e, vagy hallotta-e tanú, hogy valamely bűbájosságot s babonaságot Kovács Rózsa, Hódi György hitvese vitt volna végbe, mit, mikor és minemű időben, nappal-e vagy éjszakán?

2do Fenyegetett-e nevezett Kovács Rózsa valakit és következett-e az olyannak testében vagy jószágában az által ártása?

3tio Minémű életet viselt fellebb nevezett személy, mondja meg a tanú?

4to Kit tud ellene az tanú jó bizonyságnak lenni?

Prima testis: honesta Susanna Sávoly, circumspecti Francisci Kelemen conthoralis, annorum circiter 20, iurata, examinata, fassa est ad 1um Nihil; ad 2um Az fatens gyermekének nyakacskája mind a két felől nagyon megcsomósodván, úgyannyira, hogy azújtátul meg sem hajthatja. Maga házánál ülvén a fatens és gyermekét ölében tartván, hozzája jött Kovács Rózsa, gyermekének nyakacskáját megtapogatta, mondván formalibus ezen szókat: Eztet anyádnak köszönheted, mert még leánykorában haragudtam meg reá; szalonnát kértem tőle, nem adott. Ad 3um Hallotta, hogy fenyegette maga urát Hódy Györgyöt. Mindenkor az rosszakkal társalkodni és részegeskedni tudja. Ad 4tum Rab Örzsét és Kelemen Örzsét tudja jó tanúnak lenni.

Secunda testis Elisabetha Rab, circumspecti Georgy Kelemen consors, annorum circiter 44. Jurata, examinata, fassa est ad 1um Maga saját szájábúl hallotta elmult bőjti napokban Kovács Rózsának (nappal lévén az fatensnél), midőn kérte Kovács Rózsát, kérlek segíts ezen az szegény gyermeken (tudniillik az menye gyermekén), ne nyomorogjon már annyit. Igenis segítek úgymond, csak fizessetek. Melyre mondván


519

az fatens: Örömest megfizetünk, csak gyógyítsd meg. Arra kért az fatenstül egy petákot, de nem adván nékie, - most van ideje úgymond, ha azt akarjátok, hogy meggyógyuljon az gyermek. Ássatok tövizes lapunak, ürömnek gyökerit és viradics kórónak tövit, csináljatok az gyermeknek abbúl fürdőt, nyakacskáját bekenjétek s mossátok meg véle és innya is adjatok nékie azon fürdővízbűi. Melyre mondván az fatens: s hiszen keserű s megárt az gyermeknek. Tégy fele mézet beléje és úgy adj innya nekie, mert ha most ideje vagyon, mivel öt hét szent György napja; azután semmit sem használ, mert mi minden füveknek, gabonáknak, virágoknak, szőlőknek, - egyszóval minden termékenységnek szent György nap előtt harmatját elszedjük; mit igérsz, avagy mit adsz (úgymond a fatensnek Rózsa Kovács), ha az többieknek szőllői mind elvesznek is, tied még is ha akarom olyan lészen, mint a kristály. Láttad-e azt, hogy egyik szőlőbarázdának több termése vagyon, hogy sem a másodiknak, avagy harmadiknak; oka az: hogy egyiknek jobb akarói vannak, hogysem másiknak és nem szedik el annyira a hasznát. Említett fürdőt eleget próbálták és gyakorolták, de semmit sem használt. Ad 2um Tudja, hogy Fodor Örzsébet leánykája meg volt rontva (amint is Kovács Rózsára gyanakodtak) és Kovács Rózsa mondván az fatenshez, nem Fodorék leánykáját meggyógyítottam, amint meg is gyógyította. Ad 3um Tudja, hogy részeges volt és az templomot nem igen gyakorolta. Ad 4um Losoncz Jánosnét tudja jó tanúnak lenni.

Tertia testis: Margaretha Módra, circumspecti Georgy Ződy consors, annorum circ. 28. iuramento mediante fassa est ad 1um: Tudja bizonyosan, látta is a fatens, hogy leánykájának Kovács Rózsa most elmult böjtben éjszakának idején, úgy mint éjfél tájban fördőt főzött, úgy mondván, hogy diólevélbűl; mindazonáltal mibűl főzte légyen, nem tudja, de az víz tiszta volt és levél is látszatott benne. Ad 2um: Tudja és hallotta azt is a fatens, hogy zsellérjének Nagy Mátyásnak, Kovács Rózsa mondotta: ezen az nyáron a juhaidnak semmi hasznát sem veszed. Ad reliquum nihil.

Quarta testis. Agnes Zanóczy, circumspecti Michaelis Árva conthoralis, annorum circ. 18, jurata, examinata, fassa est. Az fatens Kovács Rózsa szájábúl hallotta, midőn gyermekének éjszakának idején fürdőt csinált, hogy nem egyébb rontotta meg a gyermeket öreg Kókainénál. Ad reliqua nihil.

Quinta testis. Helena Sávoly, circumspecti Mathiae Nagy coniunx, annorum circiter 30, iurata, examinata, fassa est ad 1um nihil; ad 2um: Hallotta, hogy az fatens urának Kovács Rózsa mondotta most recenter elmult télen (nem tudja mi okbúl összeszidván), ördög adta, mit kötődől vélem, úgy megrontom az juhaidat, hogy az idén semmi hasznát nem veszed. Ad 3um Ritka nap, holott részeg nem lett volna. Ad 4um Nihil.


520

Sexta testis. Susanna Szabóky, Joannis Losoncz, iurisdictionis militaris consors, annorum circ. 40, iurata, examinata fassa est ad 1um Nihil; ad 2um: Az fatens negyed napi gyermekágyas lévén, Kovács Rózsa a fatensnek öt máriásával adós vala, semmiképen meg nem vehette tőle, maga házához hívattatván az fatens Kovács Rózsát, mondván nekie: mivel gyermekágyban vagyok, szolgáld le azon öt máriásokat. Időközben az pallásra menvén az fatens megvizsgálni s. v. az megölt sörtélyeseinek aprólékjait, sok híját találta s tapasztalta. Azután lemenvén a pallásrul, megszólítja Kovács Rózsa az fatenst: no már fölkeltél Zsuska néném. Fölkeltem kutyátul esett, úgymond a fatens; mióta itt vagy nálunk, elhortad az disznónak aprólékját. Estére kelvén a fatens ágyában lefeküdt s elaludt, azonnal Vadkerti János képében tánczban vitték és háromszor az szoba ágost megkerülték véle. Azután mindjárt kilencz hétig való betegségbe esett. Akkoron az fatens ura bálok alá szegődvén, történet szerint Pálfy Ferenczhez ment, ahol Szabó Ferencz is ott lévén, oda érkezett Kovács Rózsa. Már kilencz hónapig Pálfy Ferencz leánykája betegen feküdt; látván az leányka Rózsát, fölszóval kiáltván: jaj minek jött ide az rút asszony, az én terhemet megnehezítette. És úgy mint az fatenst és Masáné leányát, azután 4 vagy 5 napra Pálfy Ferencz leánya megholt. Akkoron pedig Szabó Ferencz, Simony Mihály, Tiszta Gergely és a fatens ura, midőn említett leányka azt mondotta, hogy Kovács Rózsa rontotta légyen meg a fatenst, jelen voltanak. Azt hallván fatens ura megharaguvék, tüstént haza ment és kardot kapa. Éjszakán lévén, Kovács Rózsa elütötte a gyertyát, elszaladt; azután kilencz hétig semmiképen házához nem vehette, míglen újabban az fatens ura kérésképen meg nem szólította és házához nem hítta. Azután bizonyos fürdőt csinált, egyszer bekötözte s. v. disznó ganéval, azzal meggyógyult. Ad 3um Tisztátalan életűnek mindenkor hallotta; franczia katonákkal miképen paráználkodott, maga dicsekedvén, hogy az ő szerszáma - salvo respectu - nagyobb mint az borjú szája és az dongó bogarak is belepték. Hallotta azt is maga szájábúl, hogy gyermekének mondván, csinálom azt is, aki lölködet beléd adta; amint Módra Margit is ezen szitkokat hallotta.

Septima testis. Anna Csáki, Francisci Szeghi conthoralis, annorum circ. 40, jurata examinata fassa est. Ad 1um: Midőn a fejét betörte az ura Kovács Rózsának, tudakozta fatens, hogy talán rosszaságáért cselekedte, hallottam magam is, hogy rosszul éltél, az mint hallom pedig, hogy nagyobb rosszaságban adtad magadat. Losoncz János leányát is megrontották volna. Én még akkor nem voltam boszorkány, Kovács Rózsa monda fatensnek, melyre felelt: jaj eblélek, tehát most boszorkány vagy; arra semmit sem felelt, hanem el nevette magát. Ad 2um Nihil. Ad 3um: Hallotta maga szájábúl, hogy midőn franczia katonák után lett volna, akkor fertelmesen paráználkodott volna velek. Azt is hal-


521

lotta tőle az fatens, hogy Csamangó verte el róla az rosz parázna személyeket; csupán szitkozódott főképen az maga leányára formalibus: ördög bújon az lölködbe s. v. basszon mög az német. Ad 4um: Csamangó Józsefet tudja jó tanúnak lenni.

Octava testis. Elisabetha Fodor, circumspecti Joannis Eörös consors, annorum circ. 28. iuramento mediante fassa est. Ad 1um: Az kis leánykája igen beteg lévén, elfonnyadott és száradt úgyannyira, hogy csak bőri és csontja vala. Egyik is másik mondá, hogy Kovács Rózsa rontotta meg a gyermeket. Az fatens elmenvén Kovács Rózsához, hívta házához, hogy nézné meg a leánykáját, micsoda betegség legyen rajta és gyógyítaná meg. Meglátván Kovács Rózsa a gyermeket, mondá: ha ennek előtte mondotta volna, eddig meggyógyítottam volna; hozzá adván aztán: imádkozhatsz úgymond az fatenshez, hogy meggyógyítottam az leányodat, mert hat esztendeig is elsínlődött volna.

Ad 2um: Megvervén az ura Rózsát, fenyegette őtet, hogy gombolyagba fogja takarni az éjjel. Ad 3um: Tudja, hogy az urával nem lakott, mégis gyermekei lettenek; azútátúl mindétig kurva nevet viselni kényteleníttetett. Ad. 4um Nihil.

Nova testis. Helena Kelemen, circumspecti Joannis Sebők conthoralis, annorum circiter 26, fide mediante, qua pregnans existens, fassa est, ad 1um: Tudja bizonyosan, hogy bűbájossághoz ért deutrumban nevezett személy, mivel a tanú házához elmult bőjti napok utólján elmenvén, mindjárt káromkodással mondván: csinálom az anyádat, adjál vajat. Az fatens megtagadván, hogy nem volna nekie, - hanem olajjal kínálta. Arra felelt fatensnek s. v. baszd meg magad az olajadat, hiszen tudom, hogy vagyon vajad a padláson, gyapjúba betakarva; akár mindjárt magam vigyelek reá és megmutassam; amint is úgy volt, hogy fatensnek lévén palláson vaja gyapjúba betakarva. Hogy tudta, az tanunak nem constált; félvén azért tőle, netalántán megrontsa, mondván a menyének: eredj, hozz néki egy kis vajat; fölmenvén pallásra hozott nekie. Azt is mondván, hogy akár ízrűl-ízre az barombúl kihányná fatensnek marháját, annak utánna ismét eljövén az fatenshez, káromkodással mondván; te ördög adta dáma; de akkor részeg volt. Ad 2um: Nihil. Ad 3um: Tudja, hogy az templomot nem gyakorolta és hogy részeges volt. Ad reliqua nihil.

Decima testis. Judita Pobosy, Ignatii Fodor consors, annorum circiter 24, iurata fassa est ad 1um: Látta az fatens, midőn Kovács Rózsa böjtben Fodor Örzsébet gyermekének diófa levélbűl fürdőt csinált és sok hajmát vajban megpörkölt, azzal kenyvén az gyermeket, meggyógyult. A fatensnek pedig gyermeke akkoron szintén beteg vala, mondván Kovács Rózsa: ha valamit igérsz, meg fogom gyógyítani a gyermekedet. A fatens mindjárt egy máriást ígért nekie, csak gyógyítaná meg. Elmenvén arra Kovács Rózsa, egy tarisznya füvet szedvén


522

(mely most is jelen találtatik) nagypénteken hozván az fatens házához. akkoron már a gyermek agonizálván, látta Kovács Rózsa az gyermeket, mondván: ennek már senki füve nem kelletik. Fatens napa Kovács Rózsának arra felelvén: aki ezt meggyógyította volna, meg is rontotta. Osztán mi gondod reá. haragszóval úgymond Rózsa, te vén asszony, ha rontok-e avagy gyógyítok, ki bánt azért. Ad 2um,: Fenyegette az Fatenst Kovács Rózsa egykor, midőn házához ment volna, gazdasszonyátúl egy kancsót kért, hogy bort ihasson az korcsmán belőle. Az fatens gazdája mondván: aki bort árul, kancsót is fog adni. Az kancsó nem enyém, hanem zsellérnéjé. Rózsa zsellérnének: az a kutya forma, disznó forma - mondván - majd nem ad nékem. Kimenvén arra az fatens zsellér asszony, Kovács Rózsát jól megütö-gette. Fenyegette Rózsa: no tudom mi kell néked, de ne búsulj; azon éjjel gyermekének álma egészlen elveszett, úgy hogy sok éjszakában semmit sem aludt, míglen az fatens gazdaasszonya Kovács Rózsát (ekkor az templomajtó alatt ülvén) megfenyegette, hogy az ótától fogvást, miúta az házánál megveretett az gyermek, nem aluszi . . . . . dehogy nem aluszik, mondván, az előtt is olyan volt; azután az gyermek álma mindjárt megjött. Ad 3um: Hallotta rosz életűnek lenni. Ad 4um: Mukinét tudja jó tanúnak lenni.

Undecima testis. Helena Csikós, relicta vidua Petri Muki, annorum circiter 55, iurata, examinata, fassa est. Ad 1um: Ennek előtte circiter 8 esztendővel midőn az fatens Kovács Rózsával és két leánykával ugar szántóknak ebédet vitt volna, az útban búzák közt lévén, Kovács Rózsa egy szál virágzott búza fejet leszakajtott, annak virágát lehúzván egészen, az markába beszorította, azt mondván: ha akarom, ezen búza fej kétszer egymásután az markomban megvirágzik; amint is azonképen kétszer, háromszor, négyszer és többször is, azon búza fejnek leszedte a virágját, az markába szorítván, egy kevéssé ott tartván, megvirágzott szintén úgy, mintha a gyökerén állott volna. Az fatens, úgy az két leányka egyet leszakasztván, próbálták; úgy cselekedvén, háromszor, négyszer mint Rózsa, de az ő markukban semmi képen meg nem virágzott. Ad 2um Nihil. 3um: Tudja mindenkor részegesnek lenni, de reliquo nihil; hozzá adván: hogy egy garas ára szécsánt vettek, avval étettük meg gyermek szőrű annya Kovács Rózsát és mondta, égett borba adta neki.

Duodecima testis. Elisabetha Foris, condam Martini Muki vidua, annorum circ. 40. iurata, fassa est, ad 1um: Hogy az elmult télen leánya az fatensnek gyermekágyban lévén s betegeskedett. Kovács Rózsa igen gyakorta háza előtt elmenvén és kint lévő házhoz tartozandó gyermekektűl kérdezte, mit csinál az nénétek. Melyre feleltek: mit csinálna, gyermekágyban fekszik. Egykor annakutánna Kovács Rózsa az fatens házához alamizsnát kérni menvén, alamizsnával azonnal adakozának


523

nékie. Alamizsna kezéhez vétele után szép szóval fatens monda Rózsának: az istenért te Rózsa, mit csinálsz, te reád gyanúságunk vagyon, mert mind leányom, mind pedig magunk gyermekekkel együtt már 11-szer elestünk; kénytelenítettünk az n. tanácsnál reád panaszt tenni. Elkezdvén Kovács Rózsa rút szitkozódással: az isten veszejtse rajtatok ezen betegséget, meg se mentsen benneteket tőle; nem Vágóval az estve megtánczoltam, ugyan ropogott, még is megholt; ki mit tehet róla, isten akaratja. Ad 2um Nihil. Ad 3um: Hallotta is részegedését és hogy templomot nem igen járta. Ad 4um: Siposnét tudja jó tanúnak lenni.

Decima tertia testis: Anna Koszó, circumspecti Michaelis Csany conthoralis, annorum circiter 30. iuramento mediante fassa est. Ad 1um: Az fatens leányának gyermeke rosszul lévén, hallotta, hogy Fodor Erzsébet gyermeke szintén olyatén betegségben lett volna; Kovács Rózsa meggyógyította légyen, azokáért az fatens kérte, hogy gyógyítaná az ő leánya gyermekét is meg. Amint is csinált bizonyos füvekből fürdőt: abban megfürösztvén a gyermeket háromszor, használt-e vagy sem, nem tudja az fatens. Mindazonáltal most valamennyire az gyermek jobban van. Kérdezte a fatens, micsoda betegség volna, avagy milölte légyen. Mondván Rózsa: Csak a szép asszonyok szoptatták. Kicsodák volnának azon szép asszonyok, tudakozván a fatens, de nem mondotta meg. Ad reliqua nihil.

Decima quarta testis: Catharina Laos, circumspecti Georgy Sípos conthoralis, annorum circiter 40. Iuramentaliter examinata, fassa est. Ad 1um deutri punctum: Nihil. Ad 2um: Vásznat szővén az fatens, Rózsa hozzája menvén, foghagymát kérvén, nem adott nekie. Másnapon mindjárt rosszul lett, hogy négykézláb kelletett mászni. Ad 3um Nihil. Ad 4um: Tudja Fodor Istvánnét jó tanúnak lenni, minthogy házánál is lakott.

Super qua praevio modo peracta inquisitione praesentes litteras nostras propriis sigillis et singraphis munitas extradedimus testimoniales. Anno, die, quibus supra. Josephus Pállfy mp. senator (p. h.) Joannes Kerny mp. (ph.)

+

Decima quinta testis: Helena Tóth, circumspecti Stephani Fodor conthoralis, annorum circ. 40. Jurata, examinata, fassa est ad primum. Vallja a fatens, hogy Kovács Rózsa Gyermekszőrűvel paráznaságban élt és bizonyos dolog iránt pörlekedésbe esvén Kovács Rózsa Gyermekszőrűvel, akkor kiáltotta utczahosszában: te átkozott gyilkos, megettétek az anyádat, te vettél egy garasára szícsánt és én adtam meginnya égetett borban.....az mint is annakelőtte fürdőt csináltak Gyermekszőrű anyjának, fürdésben lévén az anyja Gyermek-szőrűnek, Ime, csak bele nem halt azon fürdőben, akkor látván az fatens, hogy veszedelemben volna Gyermekszőrűné anyja, kiáltotta


524

az fiának, Gyermekszőrűnek és Kovács Rózának, hogy mennének segítségre. De nemhogy mentek volna, inkább csak nevették. Akkor maga az fatens mentette meg az haláltúl, azután csak mindhamar okádásokat tett az asszony, míglen ki nem múlt ez világbúl. Hallotta azt is, hogy valamely dologban szóba esett Gyermekszőrűvel, - akkor mondotta Gyermekszőrűnek: bár az isten megbasszon, ha ki nem mondom; de részeg lévén Kovács Rózsa. Ugyanazon nap és azon fürdőben Fábián Péter leánya, mintegy 5 esztendős, fürdőzött és Kovács Rózsa innya adott azon üvegbűl az leánykának, melybűl Gyermekszőrű anyjának égett bort; mindjárt az leány kezdett hányni és egy hét alatt meg is halálozott.

Decima sexta testis, Catharina Szűcs, Stephani Balogh conthoralis, annorum circiter 40. Jurata, examinata, fassa est. Vallja, maga házában mondotta Kovács Rózsa, a fatens volt, valamely dolog iránt pörlekedett annak előtte Gyermekszőrűvel, hogy bár azon engem megbasszon, ha ki nem mondom. Ad reliqua nihil.

Decima septima testis, Helena Varga, civis et inhabitatoris Petri Fábián conthoralis. Vallja, hogy éjszakának idején Kovács Rózsa füvet szedett fürdőnek, mely fűből fürdőt csinálván Gyermekszőrű anyjának, megfürösztötte. Mely fürdőben Varga Ilonának kis leányát, Erzsébetet is megfürösztötte és égett bort adván az leánykának az fürdőben, abbúl az üvegecskébűl, mellybűl Gyermekszőrű anyjának; mindjárt fájlalván hasacskáját, okádván és ötödnapra meghalálozott.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 77.

1737. július hó. Kovács Rózsa Hódi Györgyné védekezése (replicája) az ellene kivett tanúvallomásokra.

Rosa Kovács.

Harmadik testis fassiójára vallja: Vallja, hogy fürdőt csinálni javalta, ha dió levelét megfőzik. Püspökiben lakik, Gyöngyös mellett az anyja, akitűl hallotta, de nem tudja megnevezni kitül. Ad secundum: elsőben tagadja, azután nem tudja, ha mondotta-e vagy sem.

Negyedik testis fassiójára. Hogy Kókainé rontotta meg az fatens gyermekit, directe megvallja az malefica persona. Azt pedig Tohen hegedűs anyjátúl hallotta, hogy Kókainé gyógyította meg, kinek szemit megrontotta, hogy pénzosztogatásban nem adott neki.

Ötödik testis fassiójára. Nem emlékszik reája, hogy mondotta volna.

Ad 2dum testem: Negat.

Kilenczedik testis fassiójára. Egyenesen megvallja: tudta, hogy hideg lévén, be kell az vasat......az barombúl hogy ízrűl-ízre kihányja az marháit, arra nem emlékezik, hogy mondotta volna.


525

Tizedik testis fassiójára. Ad 1um: directe fateálta, hogy látta mástúl és cselekedte is; de nem tudja, kinek hítták. Azt is vallá, hogy füvet szedett, úgymint diófa levelet, fodormenta és kakukfüvet. Hogy fenyegette légyen, negálja.

Nyolczadik testis fassiójára. Ad 1um Affirmative. Az urát is fenyegette, mert megérdemlette.

Septimus testis fassiójára. Vallja, hogy igaz, hogy mondotta ezen szókat; akkor még nem volt boszorkány.

Tizenegyedik testis fassiójára. Quoad 1um

12. testis fassiójára. Qualificative felel, igenis, azon nap Rugónál volt és az Rugó szűz Mária tánczára hítta, de nem ment az tánczra.

Hatodik testis fassiójára. Affirmat.

13a testem affirmat, hogy hallotta az olyatén gyermeket, melyek s. v. zöldet ganajolnak, az szép asszonyok szoptatják. Azt pedig vénasszonyoktúl hallotta.

(Külön papírszeleten.)

Körmöcziné akiket megrontott, Kovács Rózsa vallja:

Túrós Istókot megkötötte, leányát hogy el nem vette.

Masa Balázsné urát megcsókolván, azonnal egy pénznyi pattanás támadt a szemén.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 78.

1737. július-augusztus hó. Ügyészi vád Molnár Ilona Búza Jánosné és Kovács Hódi Györgyné bűbájosok ellen; kínvallatás iránti határozat és a város területéről való kitiltásra szóló ítélettel.

Processus contra Helenam Molnár, Joannis Búza et Rosariam Kovács Georgii Hody circumspectorum conthorales, magiae insimulatas in Anno 1737. suscitatus.

#

Anno 1737. die 16a mensis julii, in curia senatoriali liberae regiaeque civitatis Szegediensis, occasione revisionis captivorum.

Levata causa amplissimi magistratus antelatae civitatis ut A. contra et adversus Helenam Molnár Joannis Búza et Rosariam Kovács Georgii Hódy circumspectorum hujatum incolarum thelonii consortes vel ut I. I. ratione et praetextu ab infra uberius declarandae magiae mota et suscitata.

Et pro eodem amplissimo magistratu nobilis Adamus Bohus, legitimus eiusdem procurator fiscalis praemissis praemittendis, servatisque de iure servandis, per formam actionis detegeret et proponeret sequentia: Qualiter nimirum praenominatae I. I. anteactis diebus evolutisque temporibus excusso Dei hominumque timore vilipensa denique divinarum humanarumque legum prout et quotidianarum prop-


526

terea factarum animadversionum magistratualium severitate et austeritate, malignantis spiritus incitamento percitae, diversis vicibus et occasionibus suspectas res, artes illicitas, verba vaticinia et opera exercere, aliis item mala minari, hominibus et pecoribus nocere, consequenter per nefaria facinora imprecationes, magicasque compositiones proximos suos damnificare; - quin imo praenominata Rosaria Kovács habendo suum legitimum maritum, cum aliis adulterari, contra Deum enormem blasphemiam effactire prout et ante annos circiter 5 aut sex, matrem Stephani Horváth alias Gyermekszőrű István nuncupati prout et Petri Fábián ex Maria Varga consorte sua susceptam progenitamque filiam Elisabetam nominatam, toxico vita sufferre consequenter praenominatas personas vitae privare nil pensi duxissent et haud formidassent (quae praemissa ex inquisitionibus magistratualibus hic loci sub literis L. et M. productis uberius patebunt) concomitanter taliter poenam legalem, super eiusmodi criminibus statutam, simulque vindictam etiam divinam in se provocare minus veritae fuissent. Cum autem praespecificata crimina absque promerita poena transmitti nequeant, hinc procurator fiscalis magistratualis cuperet praedeclaratas I. I. in poena legali (quoad Rosariam Kovács actionetenus circumscriptam cum exasperatione) convinci et agravari, convictasque et aggravatas, praemisso ad plura elicienda crimina torturali examine pronunciari, cum reservata generali.

Pro I. in vinculis adstans Rosaria Kovács contra se porrectam actionem fiscalem negat.

Deliberatum est.

Combinatis ac confrontatis poenitusque ruminatis testium fassionibus exindeque erutis gravibus iisque palpabilibus indiciis tam quoad practicatam per praenotatam Rosariam Kovács magiam quam vero magistratuali inquisitionetenus circumspectum causatum homicidium prout et enormem contra Deum . . . . . blasphaemiam, sed vel maxime ex eo, quod praemissa praememorata Incatta simpliciter negasset, fine eruendae veritatis petitam per fiscalem procuratorem torturam admitti.

Deliberatum est.

Actionetenus nominatam Helenam Molnár . . . . . ob praevie adducta in producta sub L. magistratuali inquisitione uberius contenta . . . ad magia vergentia indicia per equuleum examinandam accerni.

Anno 1737. die 30 mensis augusti, occasione revisoriae sedis malefactorum.

Deliberatum est.

Quandoquidem actionetenus specificatae Helena quippe Molnár Joannis Búza et Rosalia Kovács Georgii Hódi cireumspectorum conthorales captivae sub tortura iudicialiter sibi adiudicata ex rationibus et motivis in documentis inquisitionalibus hic loci ad processum productis prout et post modofatam torturam intuitu formalis magiae,


527

cuius insimulatae fuerant, constanter in negativa perseverassent; hinc easdem praenominatas captivas sensu quaestionis 8ae cap. 6ti Direct. Kith. ex aliorum eatenus sancitarum legum, ad ordinaria quid poena absolvi, verum ob exercibus aetus superstitiosos et his similia sortilegia e gremio et territorio huius liberae regiaeque civitatis Szegediensis proscribendas et relegandas decerni.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

CCVII. 79.

1737. július hó. Kovács Rózsa Hódi Györgyné kényszervallomásai.

In Tortura.

Vallja, hogy boszorkány társai pedig Kókainé, Körmöcziné; szélben járt említett két szernélylyel és mostani télen Szabadkára is voltak. Elő álomkor az ajtón kimentek, Szabadkán pedig vendégeskedtek (sokan)(1) és két esztendeje, hogy közikbe állott. Fölebb említett személyek csábították el. Kókainét uralták az vendégségben, de nem tudja, micsoda részt lévén. Kókainé legföllebb ült az asztalnál az vendégségben. Szabadkán esküdött közikbe. Kókainé a kezét. Egy nagy levél lévén az asztalon. Vallja, hogy mintha kocsi lett volna és 4 vagy 5 ló volt (benne) az kocsiban. Vallja, hogy emberek voltak az lovak, mert be mentek az vendégségbe, a kocsit pedig oda ki hagyták.

Körmöcziné és Kókainé voltak a tanítói. Hozzá mentek (Csani) Juhász Miska házához, mert ott lakott, ahoz hívták őtet. Othon lévén az gazdaasszonya, de semmit sem tudott felőle, délután circiter 8 órakor, midőn az házba bementek, az Kókainé és Körmöcziné voltak szószólói. Szabadkára pedig fél óra alatt elvitték az kocsit. Senki sem látta, nem hallotta senki is mikor elmentek és azon kocsin haza is jöttek. Őtet haza vitték, Kókainét és Körmöczinét haza vitték. Midőn pedig Szabadkára mentek volna, látta hogy ittak, ettek az házban, őtet is kínálták lukummal vagy S. R. lóganéjjal, de ő nem evett belőle, elhajtotta. Volt egy előljáró közöttök, kit nagyon süveglettek. Szabadkán közökbe adta magát és fel is íratta magát és be is esküdött. Elsőben az boldogságos szűzet, azután az Jézust, azután minden szenteket, azután a szent sakramentumot akarták tagadtatni meg vele. Férfiú mondotta előtte az esküvést, ő meg utánna mondotta. (formalibus) az ördög jelen lévén (az melyre megesküdött és egy) nagy könyvre esküdött. Utoljára azt vallá, ha Kókainét és Körmöczinét behozatja az t. tanács; formale iuramentumot is megvallja.

Körmöcziné Fúrós Istókot.

Eredetije Szeged v. tit. levéltárában.

1) Keresztül húzott szavak.

előző  |  tartalom következő